Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-22 / 301. szám

Megkezdődött Moszkvában a jubileumi ünnepség Folytatódtak a bombázások (Folytatás az 1. oldalról) elését és vezeti magabiztosan tovább előre. A párt országunk valameny- nyi nemzetének és nemzetisé­gének élenjáró képviselőit egyesíti — jelentette ki Leo­nyid Brezsnyev. — A párt a Szovjetunió dolgozói bajtár- siasságának és barátságának, az egész szovjet nép meg­bonthatatlan egységének leg­fényesebb megtestesülése. — A párt elérte, hogy az internacionalizmus a kommu­nisták maroknyi csapatának eszményéből a különböző nemzeti és nemzetiségű szov­jet emberek millióinak és mil­liódnak mély meggyőződésévé és magatartási normájává vált. Országunk nemzetiségeinek és népcsoportjainak további közeledése objektív folyamat — szögezte le Leonyid Brezs- ■ nyev. — A párt ellene van an­nak, hogy mesterségesen sür­gessék ezt a folyamatot — erre nincs szükség, ezt a folya­matot szovjet életünk egész menete diktálja. Ugyanakkor a párt tűrhetetlennek tart minden olyan kísérletet, amely a nemzetek közeledése folya­matának feltartóztatására irá­nyul. — Az elmúlt 50 évben a vi- lá^ megváltozott. Vitathatat­lan, hogy mindezekben a tör­ténelmi változásokban nem kis szerepet töltött be a Szov­jetunió, — önmagában létezé­sének tényével, szocialista tár­sadalmunk példájának erejé­vel, államunk aktiv nemzet­közi politikájával — jelentette ki az SZKP KB főtitkára. Köszönjük elvtársainknak és szövetségeseinknek a testvéri szocialista államokban, a más országokban élő velünk azonos gondolkodásúaiknak és bará­tainknak nem.es együttérzésü­ket és szolidaritásukat. E nevezetes napokban mi ismét biztosítjuk harcostársa­inkat, osztálytestvéreinket, ba­rátainkat világszerte: a Szov­jetunió mindenkor hű marad a népek szabadságáért, a szo­cializmusért, a világ tartós bé­kéjéért harcolók internaciona­lista egységének nagy ügyéhez. tunk célja Kína »megállítása« vagy »bekerítése« lenne. Az ilyen állítások minden alapot nélkülöznek. Mi úgy képzeljük el ezt, hogy a Kínai Népköz­társasáig ennek a rendszernek teljesjogú részt vevőjévé vál­nék. Észak-Vietnam egész területén Jelentősek a munka verseny eredményei Kudarcot szenvedett az USA vietnami katonai kalandja A nemzetközi szintéren foly­tatott politikánk hivatását és szerepét abban látjuk, hogy mindig azoknak az oldalán ál­lunk, akik az imperializmus ellen, a kizsákmányolás és az elnyomás minden formája el­len. a szabadságért és az. em­beri méltóságért, a demokrá­ciáért és a szocializmusért harcolnak, — mondotta. A mai napon nyomatékosan foglalkozni kell egy testvéri szocialista államhoz — a Viet­nami Demokratikus Köztársa­sághoz fűződő viszonyunkkal. A világ ma az amerikai im­perializmus újabb vietnami bűntetteinek tanújává vált, je­lentette ki Leonyid Brezsnyev. Nem elég, hogy az Egyesült Államok mesterségesen elhúz­za a háború megszüntetéséről szóló egyezmény aláírását és különböző nemtélen manőve­rekhez is folyamodik, hanem a napokban felújította a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság városainak bombázását és kikötőinek elaknásítását. A Szovjetunió csakúgy, mint minden békeszerető állam, a világ minden népe erélyesen és felháborodottan ítéli- el eze­ket az ágressziós cselekménye­ket. Már mindenki számára vilá­gos, hogy kudarcot szenvedett az Egyesült Államok vietnami katonai kalandja, és semmiféle újabb bűntett sem töri meg a hős vietnami nép akaratát, nem ingatja meg barátainak azt az eltökélt szándékát, hogy megadjanak néki minden tá­mogatást és segítséget igazsá­gos, felszabadító harcában. A szovjet nép immár» csak­nem két éve munkálkodik az SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak teljesítésén. A Szovjetunió 50. évfordulójának tiszteletére folyó verseny ered­ményei megmutatják, hogy a Szovjetunió doLgozói jó mun-/ kateljesítményekkel ünnepel­ték a dicső jubileumot. Ele­gendő annyit mondani, hogy az ipari termelés volumene csupán 1972-ben kétszerese va­lamennyi háborúelőtti ötéves terv termelésének. A fő feladat most: gyökere­sen változtatni kell az irány­zaton, a hangsúlyt a gazdálko­dás intenzív módszereire kell helyezni, s ezáltal biztosítani kell a gazdaság hatékonysá­gának komoly növekedését — hangsúlyozta Leonyid Brezs­nyev. — Az új esztendő külö­nösen fontos: ez a harmadik, az egész ötéves terv sorsát ookmindenben eldöntő év. A feladat az, hogy ne csalt a jö­vő évi alapvető tervfeladato­kat teljesítsük sikeresen, ame­lyeket a napokban hagyott Jóvá a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának ülésszaka, hanem jelentősen túl is szár­nyaljuk azokat. Miközben figyelmünket a folyó, időszerű feladatokra összpontosítjuk, nem feledke­zünk meg az előrehaladás távi latairói sem — állapította meg Leonyid Brezsnyev. — A kongresszus határozatának megfelelően, az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a Szovjeté unió Minisztertanácsa az idén határozatot hozott arról, hogy ki kell dolgozni a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztésére irányuló hosszú távú, az 1976— 1990 közötti időszakot felölelő távlati tervet. E terv kidolgo­zása, amely 1975-ig fog eltar­tani, rendkívül fontos gazda­ságpolitikai feladat. A szovjet hatalom eddigi éveiben mérhetetlenül gazda­gabbá vált a nép szellemi éle­te, mérhetetlenül emelkedett a nép kulturális színvonala, megnőtt a néppolitikai öntu­data — mondotta Leonyid Brezsnyev. Az államépítés tökéletesítése Jó kapcsolataink alakultak ki Lenin útmutitásainak meg­felelően pertun* és népünk te- 'Sékenyen. támogatja a népek nemzeti íelszebadífási harcát és a gyarmati elnyomás alól felszabadult országok haladó politikáját, — mondotta Brezs­nyev. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy jó kapcsolatok ala­kultak ki közöttünk és számos békészerető ázsiai és afrikai állam között. Amilyen mértékben növek­szik a Szovjetunió és a testvéri szocialista országolt ereje 'és befolyása, amilyen mértékben aktivizálódik békeszeretö poli­tikánk és fejlődnék más fon­tos, a mai világban végbemenő haladó folyamatok, számos ka­pitalista állam politikájában egyre inkább jelentkeznek, a realizmus elemei. . Ez minde­nekelőtt Franciaországra vo­natkozik, amelynek vezetői, már néhány évvel ezelőtt ha­tározottan irányt vettek a kölcsönösen előnyös együtt­működésre a Szovjetunióval és más szocialista államokkal. Ez vonatkozik a Német Szö­vetségi Köztársaságra. Az a reális külpolitika, amelyet Brandt, kancellár kormánya folytat, jelentős hatást gyako­rolt az európai légkörre. Ez vonatkozik az Amerikai Egye­sült Államokra is annyiban, amennyiben készség mutatko­zik, hogy lemondjon a »hideg­háború« időszakának számos dogmájáról, amely hosszú időn áit meghatározta az egész ame­rikai külpolitika irányát. A szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szer­ződés, amely rögzíti a fennál­ló európai határok sérthetet­lenségét, a Nyugat-Béri in re vonatkozó megállapodások összessége, valamint az NDK és az NSZK közötti kapcsola­tok alapjairól szóló szerződés, amelyet ma írtak. alá az NDK fővárosában, az NDK diplomá­ciai blokádjának végérvényes áttörése — ezek Európa fejlő­désének hatalmas eredményei a békéhez és a biztonsághoz vezető úton. És mindez nem valamiféle egyoldalú győze­lem, hanem az értelem és a realizmus nagy győzelme a nemzetközi kapcsolatokban. A Szovjetunió folytatja békepolitikáját A Szovjetunió állhatatosan | KB főtitkára. — A Szovjetunió folytatja a szilárd európai bé- állást foglal ezeknek a tárgya­ké biztosítására irányuló poli- 1-áspknak a komoly előkészíté- tikáját, amelyet a háború utá- | séért és hátékony lefolytató ..ni egész időszakban követtünk. Ez a politika most hozza meg eredményeit, amelyek öröm­mel töltik el a szovjet népet és mindazokat, akiknek drága a béke — mondotta Leonyid Brezsnyev. Az európai történelemben új fejezet megnyitására hiva­tott az európai biztonsági és egvüttműködési értekezlet — -jelentette ki leonyid Brezs­nyev. — A jövőben is arra törekszünk, hogy az értekez­let, meggyőző eredményeket hozzon . valamennyi részvevő­jének. " Mint ismeretes, előttünk áll­nak a tárgyalások a fegyve­res erők es a fegyverzetek csökkentéséről Európában, el­sősorban Közép-Európa térsé­gében — mondotta az SZKL E l~V Somogy^ Néplap sáért. A szovjet—amerikai kap­csolatok' fejlődésében hatal­mas lébést jelenítettek gzok a tárgyalások, amelyekre idé« tavasszal került sor Nixon. el­nökkel, — mondotta Leonyid Brezsnyev. Ha mindkét állam — a Szovjetunió, és az Egyesült Ál­lamok — valóban tovább ha­lad a .moszkvai tárgyalások idején közösen kijelölt úton. akkor elképzelésünk szerint a további kapcsolatfelvételek során új, jelentős lépéseket tehetünk a szovjet—amerika’ viszony fejlesztése terén. A béke. a jósaomsrédság és a népek közti barátság ponti­vá iának elvi, alapjaiból kiin­dulva a Szovjetunió megfo- "almazta az ázsiai kollektív hizfonsági rendszer létrehozá­sának gondolatát. Bizonyos fővárosokból olyan ■ állításokat terjesztettek,, mintha javasla­Nagy munka áll előttünk az állaimépítésben, a szocialista demokrácia további tökéletesí­tésében és fejlesztésében. Az SZKP XXIV. kongresszusának határozata .megmutatja e munka legfontosabb irányel­veit — jelentette ki az SZKP KB főtitkára. A Szovjetunió további fejlő­désének egyik legnagyobb, a közeljövőben megoldásra váró kérdése a Szovjetunió alkot­mányának problémája. Az alkotmány elfogadása óta eltelt három és fél évti­zed alatt a szovjet társadalom fejlődésében, a világméretű fejlődésben az osztályerők ala­kulásában, a nemzetközi küz­dőtéren alapvető változások mentek végbe. A gyökeres változások lehe­tővé tették pártunk számár- annak a fontos elméleti és po­litikai következtetésnek a le­vonását, hogy a Szovjetunió­ban fejlett szocialista társada­lom épült fel — mondotta Leonyid Brezsnyev. A Szovjetunió a kommuniz­mus felé tart. Tudjuk, hogy e/ az út nem lesz könnyű — mondotta Leonyid Brezsnyev. — Országunk valamennyi né­pének külön és együttes erő­feszítésére és energiájára lesz szükség. Tudjuk, hogy nagy és lelkes munkát kell végeznünk, szervezettségre, magas politi­kai öntudatra van szüksé­günk. Azt is tudjuk, hogy a szovjet emberekben megvan­nak ezek a tulajdonságok, ki tudják nyilvánítani ezekét, el tudják érni a maguk elé tű­zött nagyszerű célokat. Bizto­síték erre a szovjet nép egy­séges akarata, amely a mi le­nini kommunista pártunk po­litikáiéban jut kifejezésre. Az SZKP főtitkára viharos taps és éljenzés középette fe­jezte be beszédét. Az ülésen elnöklő Nyikolaj Podgornij ez­után megnyitotta a hozzászólá­sok sorozatát. Jane Fonda a tüntetők között. Felszólalások Elsőként Mihail Szlomencev, az Oroszországi Föderáció mi­niszterelnöke. majd Edward Gyerek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára szólalt fel, Vlagyimir Scserbickij, az Ukrán- Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, ezt követően Erich Ho- necker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­gának első titkára üdvözölte az ötvenéves Szovjetuniót. A szünet után Piotr Maserov, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, majd Truong Chinh, a Vietnami Dolgozók Pártja Po­litikai Bizottságának tagja, a nemzetgyűlés állandó bizottsá­gának elnöke szólalt fel. Saraj Rasidov, az Uzbég Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak első titkára beszélt ez­után, majd Georges Marchais. a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának főtit­kára tolmácsolta a francia kommunisták üdvözletét. Marchais beszéde után in­duló hangjai mellett sok száz komszomolistából és pionírból álló ifjúsági küldöttség vonult be zászlókkal a terembe. Jev- genyij Tyaszelnyikov, a Kom- szomol központi bizottságának első titkára átnyújtotta Leo­nyid Brezsnvevnek a Korhszo- mol jubileumi beszámolóját az ifjúsági szervezet ötvenéves tevékenységéről. Az ünnepi ülés első napjá­nak utolsó felszólalója Vaszilij Vinogradov, egy idős pgtrog- radi munkás volt. aki 1915 óta tagja az SZKP -ek, s reszt vett a szovjetek első ösízszövetségi kongresszusán, amelyen ki­mondták az unió megalakulá­sát. Moszkvai idő szerint délután öt órakor Nyikólaj Podgornij az ülést elnapolta. Ma. délelőtt az SZKP Központi Bizottsá­gának, a Szovjetunió és az Oroszországi Föderáció Leg­felső Tanácsának együttes ün­nepi ülése folytatódik. Ma hangzik el Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának üdvözlete is. Tegnap este az ünnepi ülés részvevői a legkiválóbb szov­jet előadóművészek részvételé­vel megrendezett díszelőadást fekintették meg, amelynek színhelye ugyancsak a Kreml kongresszusi palotája volt­A demokratikus Vietnam légvédelme csütörtökre virra­dó éjjel további 13 amerikai repülőgépet, köztük hét B— 52-es óriásbombázót és egy F—111 változtatható szárnyál­lású vadászbombázót lőtt le Hanoi főváros és Haiphong kikötőváros környékén, vala­mint a 2Ö. szélességi körtől északra fekvő egyéb városok és tartományok légiterében. Több amerikai pilóta fogság­ba esett. A VNA jelentéséből kitűnik, hogy a demokratikus Vietnam népi fegyveres erői három nap alatt 26, a háború kitörése óta oedtg összesen 4104 amerikai támadó repülőgépet semmisí­tettek meg a VDK légHeréhen Az amerikai légierő, csütör tökön — már a negyedik eg . mást követő napon — is foly taitta terrortámadásait Fszak Vietnam egész területe ellen. Az AP amerikai hírügynökség szerint tötobszáz amerikai har­ci repülőgép bombázta Hanoi és Haiphong iparvidékét. A saigoni amerikai hadve­zetés csütörtökön sem közölt részleteket a VDK elleni bom­batámadásokról. A katonai pa­rancsnokság szóvivője szoká­sos napi sajtótájékoztatójában csak a dél-vietnami hadműve­letekről nyilatkozott. Tájé­koztatója szerint az elmúlt 24 órában Vietnam déli részében viszonylag csökkent a harci tevékenység. Jelentősebb üt­közetekről csak az északi fron­ton lévő ©uan.g Tri tartomá­nyi székhely és a Saigon fő­várostól 250 kilométerre dél­nyugatra lévő An Xuyen tar­tomány térségéből érkeztek hírek. Észak-lrország Újabb öt halálos áldozat Szerdán este újabb öt halá­los áldozata volt az észak-ír- örszági terrörhulíárrinák; Lön- dofiderry egyik katolikusok lá­togatta bárjában két álarcos férfi vaktában lövöldözni kez­dett. Négy vendég a helyszínen meghalt, egy ötödik valamivel később halt bele súlyos sérülé­seibe. Velük együtt a nap fo­lyamán nyolc személy vesz­tette életét és ezzel 765-re emelkedett a három éve tartó viszály áldozata5 nak száma ' Az illegális ír köztársasági hadsereg egyik, magát megne­vezni nem hajlandó vezetője kijelentette, hogy a karácsonyi ünnepek alatt előreláthatóan nem lesz fegyvernyugvás $ szak-Írországban. Az"“' IRA legfeljebb valamelyest korlá­tozza hadműveleteit. A római katolikus, az angli­kán, a methodista és presbite- riánus egyházak éezetői közös felhívással fordultak a lakos­sághoz, elítélve az »ön.zés és büszkeség,, az elkeseredés s gvűlöletet, a borzalom és bru­talitás diktálta gyilkosságo­kat«. Gondolatok az ázsiai biztonságról II. A Szovjetunió által javasolt ázsiai biztonsági rendszer ügyének további sorsát illető­en különösen három ország­nak — az Egyesült Államok­nak, Kínának és Japánnak — álláspontja lehet sorsdöntő. Ami az Egyesült Államokat illeti, tagadhatatlan, hogy ázsiai politikája a kínos és kényszerű átértékelés állapo­tában van- Amerikának van mit tartania egy kollektív biz­tonsági rendszer kialakulásá­tól. Az Egyesült Államok tud­valévőén nem ázsiai hatalom, hanem éppen Ázsiába betola­kodó, hódító, vagyis a konti­nens békéjét és biztonságát ve­szélyeztető ország. A vietnami agresszió s annak csúfos sor­sa nem növelte az amerikaiak iránti bizalmat Ázsiában s ter­mészetesen jogos bizalmatlan­ságot hozott a nixoni »átértél kelt politika« várható áldásait illetően is- S ezen nem segít az sem, hogy az amerikai politika a kínai szovjetellenesség erő­södésének mértékében egyre inkább kacérkodik Pekinggel. Nincs természetesen kizárva, hogy egy adott pillanatban Washington is valamiféle haj­lékonyabb álláspontot foglal­hat el az ázsiai biztonsági rendszer kérdésében. S főleg senki sem mondhatja meg pon­tosan, hogy milyen további el­tolódások mennek majd végbe az ázsiai erőviszonyokban a következő éyekbén, s milyen mértékben lesz képes ehhez al­kalmazkodni az Egyesült Ál­lamok. Mindenesetre az ázsiai biztonsági rendszer kialakítása kérdésében az Egyesült Álla­mok ma negatív értelemben bizonytalansági tényezőnek látszik. A másik nagy kérdőjel: Ja- nán álláspontjának alakulása \zsia elsőszámú tőkés gazda­sági hatalma ma a Washing­ton—Peking—Moszkva—To­kió négyszögben mozog és po­litizál. Mindebből az követke­zik. hogy Japán minden való­színűség szerint több értelmű álláspontot fog elfoglalni az ázsiai kollektív biztonsági rendszer kérdésében. Ez bizo­nyos lehetőséget ádhat a szov­jet külpolitika számára a meg­felelő szívós munkára. Kína első szava a szovjel kezdeményezésre az elutasítás sőt az ingerült rágalmazás volt. Azt állították Pekingben hogy a Szovjetunió a kollektív biztonsági rendszerrel Kína be kerítésére törekszik. ■ A helyzet pedig az, hogy a Szovjetunió kollektív biztonságot javasol és hatalmas ereje részvételét ígé­ri az ebben közreműködőknek állami biztonságuk, független­ségük, békéjük és nem utolsó sorban határaik sérthetetlensé­ge védelmében- Kína viszont vagy nyíltan, vagy kifürkész­hetetlen, fenyegető hallga ás ha burkol óz'/a szinte mindé» vele határos állammal szem ben területi követeléssel lér fel. Kína tehát legalábbis egye­lőre, ádáz ellensége az ázsiai biztonsági értekezlet eszméjé- • nék. Ez a körülmény természe­tesen igen nehézzé teszi az elő­rehaladást, hiszen a földrész ígvik vezető hatalmáról van szó. Ne feledjük ^azonban, hogy az összeurópai biztonsági rend­szer megteremtéséért folytatott harc kezdetén sem volt sok- mi biztatóbb a helyzet, pél- lául a Német Szövetségi Köz­társaság vonatkozásában. ' Az ázsiai kollektív b’ztonsá- gi rendszer javaslatának — egyebek között — éppen áttet­sző világosságában, egyszerű­ségében van a nagy ereje. Hi­szen a kérdés lényege nem az, hogy mi ellen, hanem az, mi­nek az érdekében ajánlatos kollektív megállapodásra jut­niuk az ázsiai országoknak, né­peknek. Biztonságos békéjük védelmében — ez a válasz. S aki már mindenképpen azt ke­resi, hogy mi, vagy ki ellen •szól'az összefogás, annak az a "elelet: . minden és mindenki dien, aki Ázs’át saját hatalmi táljai és önző érdekei szolgá­latába akarná kényszeríteni. Egy ázsiai kollektív bizton­sági rendszer kialakítása hosz- szú, göröngyös útjának’ csak a legkezdetén vagyunk. De a szovjet kezdeményezés nagy érdeme, hogy nyugtalan vilá­gunk egyre neuralgikusabbá 'áló pontja stabilizálásának tervét ideiében körvcna’azta, s ezzel a megoldások mcsta’á- ’ásáhez az elengedhetetlen ál- ' áspon t- tiszt é zá:.; t megi r dí tot- ta. Ez a politika Európában bevált és Ázsiában is kedvező folyamatok megindítását szor­galmazhatja- • > N. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom