Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-15 / 295. szám

Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) tiadtunk vissza — a rendelke­zésre álló szabályozó rendszer alkalmazása melleti; — erőtel­jes központi intézkedésektől sem. Gondolok itt elsősorban a beruházási kereslet mérséklése és az erőforrások koncentrálá­sa érdekében hozott intézke­désekre. Most hazánkban törvény­szintű megerősítést nyer az a követelmény, hogy a népgaz­dasági tervezésnek elő kell mozdítania a szocialista orszá­gok gazdasági integrációs cél­jainak megvalósulását, s a tervek megalapozásánál figye- l Tisztelt Országgyűlés! A tervszerűség érvényesíté­séhez különböző jellegű és kü­lönböző időtávra ható dönté­seket kell összehangolni. E követelmények egyetlen terv­ben nem elégíthetők ki, ha­nem megfelelő módon össze­kapcsolt különböző időtávra szóló (hosszú távú, közép tá­vú, rövid távú) tervek rend­szerére van szükség. A hosszú jtevú népgazdasági terv a: társadalmi-gazdasági célokat és feladatokat a ter­melés, a műszaki fejlesztés, a nemzetközi gazdasági kapcso­latok bővítése, a lakosság élet- körülményeinek javítása és a területfejlesztési politika te- "rén. irányozza elő. A hosszú távú — 15—20 év­re szóló—'népgazdasági terv irányt, szab a közép távú ter­vezésnek bizonyos társadal­mi-gazdasági feladatok tekin­tetében, amelyeket hosszabb időszak fejlődésének feltételei és követelményei alapján cél­szerű meghatározni. A tervgazdálkodás eddigi tapasztalatait és a gazdaság- irányítás rendszerével fennál­ló összefüggéseket figyelembe véve, a törvényjavaslat meg­állapítja: hogy a népgazdaság tervszerű irányításának fő esz­köze a közép távú népgazda­sági terv. Ezt a tervet—, amely az átfogó, cselekvési progra­mot adó célokat, feladatokat, eszközöket "'teljes összefüggé­Tisztelt Országgyűlés! Áz előterjesztett törvényja­vaslat a. tanácsok és a gazdál­kodó szervezetek — a vállala­tok és szövetkezetek — .ter­vezési kötelezettségét is szabá­lyozza. Ez azért indokolt, mert a különböző szintű tervek ké­szítésének kötelezettsége és a népgazdasági terv elsőbbsége 'alapvető -jelentőségű- elvi kér­dés szocialista- - társadalmunk­ban. A gazdaságirányítás reform­ja nyomán az egyik' jelentős új dolog a' vállalatok ötéves terveinek- készítése. . A vállalatok és szövetkeze­tek tervének biztosítania kell egyrészt a népgazdasági ter­vek tevékenységükre vonatko­zó döntésének például az államközi szerződések — meg­valósítását, másrészt a szabá- »ozórendszer által kifejezett »tékonysási, " követelmények ■•ványesülését. "■azdaSágiráhvítási rendsze- ■ dokben a vállalati- tervező munka' sokoldalúbbá,’ bonyo- 'ultabbá és' felelősségteljeseb­bé vált. Mindenekelőtt' azért, .-mert nem elégséges a meglevő erőforrásoknak az 'adott terv- feladatok . szerinti felosztása, hanem a gazdaságpolitikai cé­lok keretébe 'illeszkedő válla­lati fejlesztési f célokat is jó­részt a-vállalatnak kell meg­állapítania! A vállalati tervezéssel, szem­ben támasztott fontos követel­mény, hogy a vállalatok és szövetkezetek áltel a tervek­ben foglalt fejlesztési politikai és erőforrás-igény összhang­ban legyen a’ népgazdasági termekben megfogalmazott gazdaságpolitikai célokkal- és a rendelkezésre álló eszközök­kel. A követelményeket csak úgy lehet érvényesíteni, ha a vállalatok és szövetkezetek terveik elkészítéséhez számot­tevő segítséget kapnak az irá­nyító és felügyeleti szervektől. Ezért a törvényjavaslat ki­mondja, hogy a központi tér­2 ISomogyi Néplap> lembe kell venni az érvényes megállapodásokat és egyezmé­nyeket, — sőt, a lehetséges, a potenciális együttműködés ki­használásával is számolni kell. Ez hozzájárul a komplejc prog­ram megvalósításához, az in­tegráció elmélyítéséhez. A szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunió­val folyó konzultációk és terv­egyeztető tárgyalások lehetővé teszik fejlesztési céljaink jobb megalapozását, erőforrásaink összpontosítását a hatékonyabb területek és tevékenységek I fejlesztésére. sükben tartalmazza — a hosz- szú távú terv alapozza meg és készíti elő, majd az éves terv konkretizálja és időszerűsíti rövid távra. A törvényjavaslat szerint az országgyűlés az eddigi gya­korta thoz hasonlóan a jövőben is törvény formájában hagyja jóvá a közép távú, ötéves ter­vet, új vonás viszont az a ren­delkezés, amely szerint a hosz- szú távú terv irányelveit az országgyűlés a jövőben meg­vitatja. Ügy véljük, hogy a távlati terv irányelv jellege nem te­szi szükségessé, hogy azt tör­vényben rögzítsük. A távlati terv fejlesztési koncepciójának az érvényesítését az ötéves tervtörvényben kell biztosíta­ni. Az eddigi gyakorlatnak fe­lel meg a törvényjavaslatnak az az előírása, hogy az éves tervet a közép távú tervről szóló törvényben esetenként kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács hagyja jóvá. Ez a tapasztalat szerint erősí­ti a Minisztertanács felelőssé­gét az ötéves tervek végre­hajtásában, ezért javasoljuk fenntartani. Biztosítani kíván­juk‘azonban — és ezért erről a törvényjavaslat külön ren­delkezik —, hogy az ország­gyűlés rendszeresen áttekintse az éves tervek céljait és meg­valósítását. vező szervek kötelesek rend­szeresen tájékoztatni a válla­latokat és szövetkezeteket a népgazdaság fejlődéséről, a gazdasági fejlődés előrelátható feltételeiről és segítséget nyúj­tani tervező munkájukhoz. Ez a szocialista társadalom félté telei között természetes köve­telmény. Népgázdaságunk tervszerű fejlődésében nagy szerepük van a fővárosi és a megyei ta­nácsoknak. A törvényjavaslat ezért rendelkezik a népgazda­sági és a tanácsi szerveknek és tervezésnek szoros kapcsolat­ban kell lenniük. Az eddigi­ekhez hasonlóan a jövőben is aktív szerep hárul a tanácsok­ra, nemcsak saját tervük ki­alakításában és megvalósítá­sában, hanem a népgazdasági terv megalapozásában is. Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék röviden szólni a tervezési munkát, érintő két, egymáshoz szorosan kapcsoló­dó kérdésről: a tervezés tudo­mányos megalapozottságának javításáról ,és a tervezés de­mokratizmusának . elmélyíté­séről. E két követelmény közötti kapcsolat lényege, úgy vélem, az hogy a tervezésben kerülni kell a volüntarizmust, a szub­jektivizmust, a valóságtól fel­rugaszkodott 'célok kitűzését. Ebben segítségünkre lehet és van a tudomány, a közgazda­ságtudomány, a szociológia, a demográfia,' a , műszáki tudo­mányok, a statisztika, a szá­mítástechnika. Az elmúlt években a terve­zés előrelépett a tudománvos “redménvd! szervezett alkal­mazásában. A hosszú távú 6° a . közép távú -tervező munka különböző szakaszaiba bevon­tuk a kutatóintézeteket, az •tóvétémi tanszékeket, a nagy- vállalatokat és rvom k’s szám­ban kár*ük fel közétett sze- -vi.síviskókét is elgondolásaik kifejtésére. A mind sokoldalúbbá váló és gyorsuló világunkban a tár­sadalomnak a változó felté­telekhez, a társadalmi-gazda­sági fejlődést meghatározó törvényekhez történő alkal­mazkodása, megfelelő színvo­nalú tervezési tevékenység nélkül elképzelhetetlen. Ezért is számolunk a jövőben a ter­vezés tudományos megalapo­zottságának és a születő, uj jelenségek iránti fogékonyság­nak a növelésével, valamint a tervezés társadalmi funkciójá­nak kiteljesedésével. A tervezés demokratizmusá­nak biztosítósa érdekében a törvényjavaslat leszögezi, hogy a népgazdasági tervezés során hasznosítani kell a dol­gozók tapasztalatait és javas­latait. A tervezés demokratizmu­sának elmélyítése és kiszéle­sítése természetesen csak ab­ban az esetben lehet gyümöl­csöző, ha világosan meghatá­rozzuk a terv kidolgozásáért és ellenőrzéséért felelős szer­veket és azok feladatait. A népgazdasági tervek kidolgo­zása és ellenőrzése ugyanis megfelelően felkészült állami szervekre hárul. A törvényja­vaslat e tekintetben néhány alapvető megállapítást tesz. Legjelentősebb ebből a szem­pontból az, hogy a népgazda­sági tervezés állami szervezete nem különül el az államigaz- gátási szerveken belül,, annak részeként kell minden szerve­zetnek a népgazdasági terve­zés feladatait ellátni. Ugyanakkor a tervező folya­mat sokrétűsége, az egység és összhang követelménye nélkü­lözhetetlenné teszi, hogy le­gyen olyan központi tervező szerv, amely e szétágazó mun­kát irányítja, összefogja és a népgazdaságfejlesztési kérdé­sekben az egységes népgazda­sági érdek alapján a tervja­vaslatot kidolgozza. Ezt a sze­repet tölti be megalakulása óta hazánkban az Országos Tervhivatal. A tervszerű központi irá • nyitás szempontjából fontos lépés lesz az Állami Tervbi­zottság létrehozása, amely a Minisztertanács szerveként fog működni. Tisztelt Országgyűlés, ked­ves képviselő elvtársak! Pártunk Központi Bizottsá­gának novemberi határozata tartalmazza a népgazdasági tervezés további tökéletesítése terén előttünk álló feladatokat is. Mindenekelőtt ■ terveink meg­alapozottságát kell javítani. Terveink megalapozottságá­nak javításában fontos eszköz a műszaki és gazdasági előre­jelzés. Törekednünk kell arra, hogy a tervezéshez szükséges előrejelzéseket egyidejűleg több helven is elvégezzék, a különböző prognózisokat üt­köztessük és így a lehető leg­kisebb teret engedjük a szub jektivizmusnak. Terveinkben a jelenleginél magasabb színvonalon kell biztosítanunk a termelés és elosztás tervezésének szoro­sabb összekapcsolását a jöve­delmek keletkezésének és el­osztásának tervezésével. Munkánk színvonalénak ja­vítására irányuló tevékenysé­günk szerves részének tekint­jük, hogy a KGST országok­kal együttműködve, szüntele­nül javítsuk a tervezés nem­zetközi összehangolását. Ez a különböző időtartamú tervek egyeztetése mellett megkövete li a prognosztika és a tervezés módszereinek egves területe­ken alkalmazandó összehango­lását is. A népgazdasági tervezésről szóló törvényavaslat kidolgozá­sával gazdasági jogalkotásunk ielentős állomásához érkez­tünk. A törvényjavaslat elő­terjesztésére abban az évben kerül sor, amikor megemlékez­tünk a tervgazdálkodás ha­zánkban történő beveztésének 25. évfordulójáról. Bízva abban, hogy a népgaz­dasági tervezésről szóló tör­vényjavaslat megfelel a vele szemben támasztott követel­ményeknek, kérem a tisztelt országgyűlést, hogv a törvény­javaslatot vitassa meg és fo­gadja el. Párdi Imre nagy tapssal fo­gadott előterjesztése után dr. Szabó Kálmán (Budapest). Nagypataki Imre (Fejér me­gye) és Mocsárig Sándor (Haj- du-Bihar megye) képviselők kaptak szót, majd ebédszünet következett. A szünet után az elnöklő Apró Antai elsőként dr. Rad­nóti István (Veszprém megye) képviselőnek adta meg aszót. Ezután dr. Szép Zoltán (Buda­pest), Jazbinsek Vilmos (Ba­ranya megye) képviselők fej­tették ki véleményüket a tör­vényjavaslatról. Mivel több hozzászóló . nem jelentkezett, Apró Antal be­zárta a vitát. Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke válaszolt a képviselők felszó­lalására. Ezt követően Apró Antal bejelentette: az MSZMP Köz­ponti Bizottságától és a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának elnökségétől javaslat érkezett az Elnöki Tanácsban megüresedett hely betöltésére. Az átiratot, amelyet Kádár János és Kállai Gyula írt alá, dr. Pesta László jegyző ismer­tette. A javaslat alapján az országgyűlés Darvas József képviselőt egyhangúlag a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának tagjává választotta. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöksége ja­vaslatot terjesztett elő az új építési és közlekedési bizott­ság megválasztására, valamint a szociális és egészségügyi bi­zottságba, illetve a mentelmi és összeférhetetlenségi bizott­ságban elhalálozás folytán megüresedett tagsági hely be­töltésére. Az előterjesztést — •amelyet a képviselők előzete­sen kézhez kaptak — az or­szággyűlés egyhangúlag elfo­gadta. Az új építési és közle­kedési bizottságba a követke­ző 17 országgyűlési képviselőt választották meg: Búza Barna, Cserna Sándor, Daradics Fe­renc, Gyarmati János, Jávor József, Jelenszky Gábor, Jura- tovics Aladár, Kalmár János, Korponai Lajos, Kovács Sán­dor, Nagy Istvánná, Pázsit Ár­pád, dr. Radnóti István, Ska- liczki Károlyné, Szabó Imre, Tegda Jenőné, Záborszky Fe­renc. A szociális és egészségügyi bizottságba Danes Józsefet, a mentelmi és összeférhetetlen­ségi bizottságba Szűcs János képviselőt választották meg. Ezután szünet következett. Ezt követően Apró Antal beje­lentette, hogy az új bizottság szünetben megtartott alakuló ülésén a bizottság elnökévé Gyarmati Jánost, titkárává pe­dig Kalmár Jánost választot­ták meg. Bejelentette továbbá, hogy Orosz Ferenc képviselőt a kulturális bizottság titkárát tartós külföldi szolgálata miatt — bizotisági tagságának meg­hagyása mellett — tisztéből a bizottság felmentette és he­lyette dr. Dömötör János bi­zottsági tagot választotta meg titkárrá. V . Interpellációk A napirend szerint ezután az interpellációkra került sor. Az országgyűlés legutóbbi, októbe­ri ülésszakán egy-egy interpel­láció hangzott el a hivatalosan távollevő Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszterhez és Szurdi Ist­ván belkereskedelmi minisz­terhez. Az ügyrendi előírások­nak megfelelően a két minisz­ter az ülésszakot követő 30 na­pon belül írásban válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Ognyenovics Milán képvise­lő Falu végi Lajoshoz inter­pellált a Dráva menti árvíz­sújtotta terület károsult gaz­daságainak fokozottabb segíté­se tárgyában. Zámbó József képviselő az íruellátás folyamatosabbá té­tele és az ellátás színvonalá­nak további javítása tárgyá­ban interpellált a belkereske­delmi miniszterhez. Dr. Csendes Béláné általános iskolai igazgató a mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­terhez interpellált egyes élel­miszeripari termékek szavatos­sági idejének, illetve fogyaszt­hatósági idejének következete­sebb érvényesítéséért, és az erre vonatkozó miniszteri ren­delet következetesebb végre hajtásáért. Raffai Sarolta írónő, a kalo csai és a bajai körzet televí zió-vételi lehetőségei tárgyá­ban interpellált dr. Csanáli György közlekedés- és posta­ügyi miniszterhez. Dr. Vida Miklós a Fővárosi Gázművek műszaki igazgatója Budapest hőenergia-ellátása tárgyában interpellált a nehéz­ipari miniszterhez. Az illetékes miniszterek az nterp-ellációkra a választ meg­adták, melyeket a képviselők és az orzsággyűlés elfogadott. Ezzel befejeződött a napiren di témák megtárgyalása. Apró Antal elnök berekesztette az országgyűlés téli ülésszakát, kellemes ünnepeket és ered­ményekben gazdag, boldog új évet kívánt Különböző időtávra szóló tervek rendszerére van szükség A tervezés demokratizmusának biztosítása Világossá vált: Kissinger megtévesztette amerikai és vi ágközvéleményt Nixon elnök csütörtökön fe­hér házi hivatalában meghall­gatta dr. Henry Kissinger el­nöki főtanácsadó részletes szó­beli jelentését az amerikai alá­írásra váró vietnami békeran- dezési megállapodás ügyében folytatott tárgyalások szerdán végétért szakaszáról. Kissinger helyi idő szerint szerdán éjfélkor érkezett visz- sza az amerikai fővárosba, s a repülőtéren rosszízű »tréfá­val« próbálta elejét venni a közvélemény növekvő türel­metlenségét tükröző kérdések­nek. Amikor az újságírók a fejére olvasták 7 héttel ezelőtt tett kijelentését: »A béke kéz- nyújtásnyira van Vietnamban«- — Kissinger cinikusan így vá­laszolt: »Nagyon jó frázis — ki mondta ezt?«. A Fehér Ház mesterségesen tánlált kincstári optimizmusa ellenére tegnap az amerikai sajtó erősen borúlátó hangu­latban mérlegelte a vietnami békerendezés kj'át.ásait. A Fe­hér Ház hivatalosan ugvar még nem nvilatkozott a Kis singer—Le Dúc Tho táreva'á -ok kimeneteléről, de he»» p»ntes amerikai források nem hivatalos beszélgetésekben el­ismerik: az alapkérdés rende­zése nélkül értek véget a no­vember 20-án kezdett és 9 na­pos megszakítással december 13-ig folytatott tárgyalások. Amerikai megfigyelők az egyetlen »reményre jogosító« körülményt abban látják, hogy az USA és a'VDK az »érintke­zés fenntartásában« állapodott meg, vagyis »nem borultak fel a tárgyalások«. A most zárult szakaszban egy dolog világos­sá vált: Kissinger megtévesz­tette az amerikai és a világ­közvéleményt, amikor 10 nap­nál az amerikai elnökválasz­tósok előtt azt állította, hogy az TTO <\ által egvszer már jó­váhagyott megáwsnodáson -sün»- Vj-se-h1' “»»tesságú '•« 'icnVKti« 1”.’TT.AT1 Új­-atárgralással mód ásításokat elérni. « • * Xuan Thuu. a VDK nárizsi tórgvaló Vü’do'*r ; »°nek veze­tője és William Porter, a pá­rizsi Vietnam5 - “tevés értekez- teten részvevő amerikai kül- tettség veze'őte ma délelőtt '•ira1- — 'm»"’ 'szétesf tart " " ' r*>’ — kő öVe tegnan 7 “ 7,7>» A7 amoHkái vezetője. Rendkívüli ülést tartott az Egyesült Államok Kommunista Parijának Központi Bizottsága Az Egyesült Államok Kom munista Pártjának Központi Bizottsága háromnapos rend kívüli ülést tartott, amelyen megvitatták az amerikai el nökválasztás eredményeit — közölte a Daily World. Gus Hall, a párt főtitkára rámutatott, hogy az elnökvá­lasztások során új, veszélyes formában mutatkozott a fajül­döző szellem. Henry Winston, áz Egyesült \ 11 amok Kommunista Pártjá­nak országos elnöke azt. hang­súlyozta, , hogy a fajüldözés fokozódása szorosan összefo­nódik az amerikai vezető kö­rök politikája következtében kialakult válsággal. A központi bizottság hatá­rozatot hozott egy olyan or­szágos szervezet felállításáról, amely a politikai foglyoknak és a fajüldözés áldozatainak .védelmét szolgálja.. ­A nyugatnémet kancellár nyilatkozata Brandt számít Koszigin, Brezsnyev, Gierek és Ceausescu látogatására A jövő esztendőben számos vezető politikus keresi fel az NSZK-t a nyugati és a szocia­lista országokból — fejezte ki reményét az UPI amerikai hírügynökségnek adott inter­jújában Willy Brandt nyugat­német kancellár. Hangoztatta, hogy követke­zetesen folytatni kívánja mind a belső reformok, mind a nemzetközi együttműködés po­litikáját. A külpolitika legfon­tosabb elemeként jelölte meg, hogy az Egvesült Államok és Nyugat-Európa 1973-ban úiabb nárbeszédet tart törekvései­nek egybehangolására. A Kő zös Piac kiszélesedésével (ki­lenc tagállamra) Nvugat-Euró- oa a világ »egyik legnagyobb kereskede’mi egységévé« vált — mondotta a bonni kormány­fő — ám ennek a körülmény­nek nem kell kereskedelmi háború kirobbanásához. vezet­nie közte és Amerika között. »Közös érdekünk, hogy ne en­gedjük meg gazdasági oldal­ról aláaknázni vagy megmér­gezni az atlanti szövetséget.« Hangot adott Brandt ama reményének,’ hogy 1973-ban megtörténnek az első lépések a nemzetközi pénzrendszer alapos megreformálására. Jövő évi útitervei még ki­alakulatlanok — közölte a kancellár. Egyelőre csak any- nyi bizonyos, hogy január 22- én és 23-án Párizsba utazik a nyugatnémet—francia barát­sági szerződés tizedik évfor­dulójának megü.nneplésére. Számít viszont rá — folytat­ta —, hogy a jövő év első hó­napjában Bonnban találkozik Nixon amerikai elnökkel és Neath brit miniszterelnökkel. Valószínűleg sor kerül — eset­leg még az év első felében — a szovjet, a lengyel és a ro­mán vezetők nyugat-németor­szági viszontlátogatására. Je­lezte, hogy Koszigin, Brezs­nyev, Gierek és Ceausescu lá­togatására számít, ezen belül a román politikus látogatása júniusban valósul meg. Egyiptomnak semmi esélye sincs Daian feaisIiCázé bsszMe Dajan izraeli hadügyminisz­ter szerdán fennhéjázó be­szédben jelentette ki: meg­győződése szerint Egyiptom­nak semmi esélye sincs arra, hogy átkeljen a Szuezi-csator- nán- és kiszorítsa az izraelie­ket a Sinai-félszigetről. »Az 1 milliárd 226 millió font, amit az erődítésekre költöttünk, va­lamint hadseregünk ereje a biztosíték erre« — tette hoz te. Izraelnek — hangoztatta Dajan — óvatosnak kell len­nie, ha békét köt az arabok­kal. »Meg kell szabadulnunk az ENSZ-megíigyelőktől, nem szabad ismét elfogadnunk a fegyvermentes övezeteket vagy más kegyes garanciákat har­madik országoktól«. »A jelen­legi nyugalmat arra kell hasz­nálnunk, hogy tovább erősöd­jünk. Újabb településeké, hozzunk létre (a megszállt te rületeken) és minél több be-.- vándorlót telepítsünk le.« Dp tón szerint az ENSZ-közgvü 'és nemrégiben elfogadott b­•'Vl.jrí Tv fprtVV.r. ***' C”* ’■* *' ” ~ !* A határoz a tagországokat, hogy ne aa janak olyan segélyt Izraelnek, amely az arab területek tar­tós megszállását teszi lehetővé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom