Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-01 / 283. szám

/ Magyar—szovjet barátsági nagygyűlés Csepelen (Folytatás az 1. oldalról.) kongresszusa lelkesítő határo­zatainak végrehajtásán, a ki­lencedik ötéves terv gigászi feladatainak megoldásán, s kommunista építő munkája hatalmas eredményeket hozott. A szovjet állam, az SZKP XXIV. kongresszusának általá­nos elismerést nyert békeprog­ramja megvalósításáért dol­gozva nagy külpolitikai sike­reket ért el. A magyar kom­munisták, a magyar nép üd­vözli ezeket az eredményeket, és szívből újabb sikereket kí­ván szovjet testvéreinknek. Tisztelt nagygyűlés! Pártunk és kormányunk po­litikájának mindig sarkalatos pontja volt és marad a Szov­jetunió iránti elvi, internacio­nalista viszony, a szolidaritás, a magyar—szovjet barátság. A magyar—szovjet barátság, a Szovjetunióval való együtt­működés az elmúlt évtizedek­ben a legfőbb segítő volt az egész magyar nép javát, közös érdekét szolgáló mindennapi munkában. A magyar—szov­jet árucsere-forgalom az el­múlt ötéves tervidőszakban évi átlagban 9 százalékkal növe­kedett, a mostani ötéves terv alatt további 60 százalékkal növekszik, és az egész magyar külkereskedelmi forgalom 35 százalékát alkotja. Kulturális kapcsolataink, a kulturális cse­re csak az elmúlt öt-hat év alatt kétszeresére növekedett. Nagy nyereség a szovjet tudo­mány és kultúra gazdag ter­mésének folyamatos megisme­rése, és sokat jelent az is szá­munkra, hogy a tízmilliós ma­gyar nép kulturális eredmé­nyeit, kimagasló alkotóit, mű­vészi alkotásait megismertet­hetjük a 248 milliós Szovjet­unió köztársaságaival, külön­böző népeivel és nemzetiségei­vel. Mindezekért a hazája, a szocializmus iránt felelősséget érző minden magyar, egész né­pünk meggyőződéssel vallja: kapcsolataink erősítése, széle­sítése és fejlesztése a Szovjet­unióval az élet minden terüle­tén népünk életbevágó érdeke és jövőjének záloga. Kedves elvtársak! Az internacionalista magyar —szovjet kapcsolatok több mint öt évtized viharos törté­nelmi eseményei közepette fej­lődtek és -erősödtek meg, ba­rátságunkat áthatja a magyar népnek a felszabadító iránt érzett hálája, s ez a barátság fele! meg jól felfogott nemzeti érdekeinknek is. Mindez nem kevés, de számunkra még többről van szó. 1917. -.november 7-e óta új. világos politikai jelzőrendszer működik az egész világon; s ez a Szovjetunióhoz való vi­szony. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelme óta Magyarországon ugyanúgy, mint az egész világon, aki a kapitalista rendszer, az impe­rializmus híve, az a Szovjet­unióval szemben áll, aki a munkásosztály felszabadításá­nak, a szocializmusnak, a kom­munizmusnak, a népek szabad­ságának híve, az a Szovjetunió mellett áll, azzal szimpatizál. Külpolitikánk alapvető törekvése, hogy hozzájáruljunk a nemzetközi biztonság megszilárdításához Á magyar munkásosztály, népünk a szocializmus eszmé­jének meggyőződéses, igaz hí­ve. Ezért a történelmi és ér­zelmi okokon túl, elvi meggyő­ződésből, híve és építője a magyar—szovjet barátságnak. Az imperialisták, a makacs reakciósok és szekértolóik ve­gyes csapata sokszor és sokat foglalkozik a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjet­unió viszonyával; barátságunk láthatóan nem tetszik nekik, mindenképpen szeretnék beár­nyékolni, s ha lehet, lazítani rajta valamit. Ez, ha tudjuk, nem baj, s valahogy a harc velejárója. A fontos az, hogy pártjaink, országaink, népeink viszonya, együttműködése jó, a szovjet—magyar barátság szilárd, szocialista elveink, ér­dekeink és céljaink közösségén alapszik, megbonthatatlan, és a jövőben még erősebb lesz. ereje és befolyása, a szocializ­mus eszméjének térhódítása arra kényszeríti, hogy a koráb­biaknál reálisabb külpolitikát valósítsanak meg és a tárgyaló asztalhoz üljenek. Közös szocialista békeprog­ramunk megvalósításáért együtt küzdünk, de a Szovjet­unió különösen nagy erőfeszí­téseket tett és tesz ezért, A szovjet javaslatok, kezdemé­nyezések á fegyverkezési haj­sza "beszüntetésére, a tömeg- pusztító fegyvérek betiltására, a leszerelési világkonferencia összehívására, az együttműkö­dés szellemének erősítésére Európában és más földrésze­ken — az egész emberiség kör zös érdekeit szolgálják. Fontos világpolitikai eseménynek te­kintjük az ez év tavaszi moszkvai szovjet—amerikai csúcstalálkozót is. A találkozó­nak, a létrejött megállapodás­geseivel nem lehet az erő po-1 ság a Szovjetunió mindezen zíciójából tárgyalni, hanem I közös érdekű kezdeményezését csak az egyenjogúság, a békés j teljes meggyőződéssel, fenn- egymás mellett élés elvei alap- J tartás nélkül támogatta és tá­ján. A Magyar Népköztársa-' mogatja a jövőben is. Kedvező irányzatok ; Kedves elvtársak! Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a nemzetközi élet­ben megerősödött egészséges folyamatok nyomán kedvező irányzatok törnek utat Euró­pában. Az elmúlt két-három évben létrejött nagy fontossá­gú megállapodásokat követően, újabb jelentős események bi­zonyítják ezt. Az európai béke és biztonság kilátásai szem­pontjából is fontosnak tartjuk és üdvözöljük a két német ál­lam kapcsolatait szabályozó alapszerződés parafálását. Re­mélni szeretnénk, hogy ezzel lezárul a Német Demokratikus Köztársasággal szemben alkal­mazott imperialista diszkrimi­nációs politika szakasza, és mindkét szuverén német álla­mot rövidesen felveszik az Egyesült Nemzetek Szerveze­tébe. Értékeljük azt a tényt, hogy a november 19-i- nyugatnémet választások a reakciós, revan- sista erők visszaszorítását és a realista külpolitikát képvise­lő Brandt—Scheel koalíció je­lentős sikerét eredményezték. Ügy véljük, hogy megjavultak és érlelődnek a feltételei a ha­zánk és a Német Szövetségi Köztársaság közötti államközi kapcsolatok rendezésének, így a diplomáciai kapcsolatok fel­vételének is. Fontos eseménynek tekint­jük, hogy november 22-én Hel­sinkiben elkezdődött az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezletet előkészítő sokoldalú tanácskozás. Hazánk kezdettől fogva részt vállalt abban a munkában, amelynek célja az európai béke és biz­tonság megszilárdítása. Ezért veszünk részt a sokoldalú elő­készítő megbeszéléseken is, és mindent megteszünk azért, hogy az európai biztonsági ér­tekezlet — az európai népek kívánságának, érdekeinek megfelelően.— 1973-ban végre megkezdhesse munkáját. Reméljük, hogy a hosszú évek óta tartó vietnami hábo­rú is a végéhez közeledik. El­sősorban a vietnami nép hősi harcának, a Vietnami Demok­i nemzetközi életben megállapodás az agresszió fel­számolására. Azt várjuk az Egyesült Államok kormányá­tól, hogy vigye végig a tanul­ságok levonását az indokínai népek elleni agresszív háború­jának kudarcából és írja alá mielőbb és főként tartsa be a megállapodást. Vietnami test­véreink, Indokína népei a jö­vőben is számíthatnak a ma­gyar nép fenntartás nélküli szolidaritására és támogatásá­ra. Véget kell vetni a válságos helyzetnek a Közel-Keleten is. Népi kétséges, hogy a haladó arab államoknak joguk van minden rendelkezésükre álló eszközt igénybe venni nemzeti függetlenségük megvédése és az Izrael által elfoglalt terüle­tek felszabadítása érdekében. De a rendezés legreálisabb és a béke érdekében álló alapját az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak 1967. november 22-i hatá­rozata képezi, amely előírja az izraeli csapatok kivonását a megszállt arab területekről; ezért a Magyar Népköztársa­ság ennek a határozatnak ér­vényesítését követeli. Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt aktív részese a kom­munista és munkásmozgalom eszmei, politikai és akcióegy­ségének megszilárdítására és fokozására irányuló erőfeszíté­seknek. Pártunk szorosan együttműködik valamennyi marxista—leninista alapon ál­ló testvérpárttal. Nemzetközi tevékenységünkben a kommu­nista'és munkáspártok 1969-es moszkvai tanácskozásának do­kumentumaiban lefektetett el­vek vezérelnek bennünket. Pártunk következetes harcot folytat a marxizmus—leniniz- mus tisztaságáért, határozottan fellép a jobb- és baloldali op­portunista áramlatokkal, a na­cionalizmus jelenségeivel szemben a nemzetközi kommu. nista és munkásmozgalomban, kezdettől fogva és a leghatá­rozottabban elítéljük a jelenle­gi kínai vezetés nagyhatalmi, soviniszta, szovjetellenes sza- kadár politikai megnyilvánulá­sait, amelyek felmérhetetlen kárt okoznak a szocializmus ügyének, a szocialista országok és az összes, antiimperialista srők egységének és az imperia­listák előnyére szolgálnak. Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak, elvtárs­nők! A magyar—szovjet barátság­gal összhangban és attól el nem választhatóan fejlesztjük és erősítjük barátságunkat és együttműködésünket a Varsói Szerződés a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa tagor­szágaival és minden szocialis­ta országgal. Nincs sem' belső, sem külső erő, ármány vagy intrika, amely képes lenne pártunkat, országunkat, né­pünket erről az útról letéríte­ni. Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak! Külpolitikánk alapvető tö­rekvése, hogy erőnkhöz, lehe­tőségeinkhez mérten hozzájá­ruljunk a nemzetközi béke, biztonság' és együttműködés megszilárdításához. A világpolitikai események azt bizonyítják, hogy az embe­riséget érintő egyetlen jelentős kérdést sem lehet ma már megoldani a Szovjetunió, a szocialista országok álláspont­jának figyelembevétele nélkül. A nemzetközi helyzetben a még meglevő, súlyos és megol­dást váró kérdések ellenére az utóbbi időben a javulás bizo­nyos jelei mutatkoznak. Az imperializmus természete nem változik, a tőkés hatalmi kö­röket azonban a szocialista vi­lágrendszer megnövekedett Somogyi Néplap nak abban van a jelentősége, hogy azokkal az Egyesült Ál­lamok valójában elismerte a hidegháború csődjét, azt, hogy a Szovjetunióval és szövetsé­ratikus Köztársaság kormánya és a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány erőfeszí­téseinek eredményeképpen létrejött a vietnami—amerikai A csepeli nagygyűlés elnöksége és résztvevői. (MTI—KS) A mostani szovjet—magyar baráti találkozóra olyan idő­szakban került sor, amikor a szovjet nép nagy jubileumára, a Szovjetunió fennállásának 50. évfordulójára készül. Erről az évfordulóról az országok, a népek egész sora, a világ min­den haladó embere, a magyar nép is méltóan meg fog em­lékezni. Sok sikert, minden jót kívánunk a dicső szovjet nép­nek, a Szovjetunió minden népének, nemzetiségének, álla­muk fennállásának 50. évfor­dulójára. A magyar kommunisták, a magyar munkásosztály, a szo­cializmust építő magyar nép nevében biztosíthatjuk bará­tainkat: a Magyar Népköztár­saság a nemzetközi küzdőtéren a jövőben is teljes egységben, vállvetve, együtt halad nagy barátunkkal és szövetsége­sünkkel, a Szovjetunióval. Együtt haladunk a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsában tömörült szocialista országok­kal, a haladás minden erejé­vel, a Szocializmusért, a bé­kéért, egy új, jobb világ meg­teremtéséért. Éljen a nagy barátunk és szövetségesünk a Szovjetunió, és vezetője, a Szovjetunió Kommunista Pártja, annak Központi Bizottsága, élén Leo- nyid Iljics Brezsnyev elvtárs­sal! Éljen a megbonthatatlar magyar—szovjet barátság! Éljen a szocializmus és a béke! Lelkes, nagy taps köszöntöt­te a nagygyűlés következő szó­nokát, Leonyid Brezsnyevet. (Folytatás a 3. oldalon.) Helsinki tanácskozás I Számos kérdésben egyetértenek a felszólalók Figyelemreméltó haladás mutatkozik az európai bizton­sági és együttműködési konfe­rencia előkészítésével foglalko­zói nagyöveti tanácskozáson Helsinkiben. A csütörtöki álta­lános vita azt mutatja, hogy a részvevők számos kérdésben egyetértenek, s bár az értelme­zés tekintetében még nyilván­valóan várható vita, máris sok olyan közös téma merült fel, amelyet a konferencia napi­rendjére kívánnak tűzni. A csütörtöki ülésen ismét hat felszólalás hangzott el: Norvégia, Belgium, Svédor­szág, Nagy-Britannia, Jugosz­lávia és Dánia nagykövetéé. Kivétel nélkül valamennyi fel­szólaló hangsúlyozta, hogy Európában kedvező légkör alakult ki egy ilyen konferen­cia összehívására. Egyetértés látszik kialakulni a napirend főbb vonásaiban: meg kell majd vitatni az együttműködés és a biztonság fő feladatait, il­letve azok gyakorlati alkalma­zását Figyelmet keltett a csütör­töki ülésen Tscherning dán nagykövet felszólalása, aki a .NATO tagállamok közül első­nek, s eddig egyedül javasol­ta: a biztonsági konferenciát júniusban rendezzék meg Hel­sinkiben. Ami általában a NATO or­szágok képviselőinek felszóla­lásait illeti, ázok többé-kevés- bé megfeleltek az atlanti szer­vezet korábban kialakított el­képzeléseinek, bár több felszó­lalás mutatott kisebb-nagyobb eltéréseket ettőL Míg például a dán nagykövet már a közel­jövőiben lehetségesnek látta a biztonsági konferencia össze­hívását, Eggermont belga nagykövet azt hangoztatta, hogy előibb alapos előkészítő munkát kell végezni a napi­rend meghatározására, s csak azután lehet az időpont kije­lölésével foglalkozni. Több NATO ország képviselője is hangoztatta, hogy az ilyen elő­készítésnél pontosan kell meg­határozni a tanácskozás napi­rendjét, nehogy azután a té­mákat »-eltérő módon lehessen értelmezni«. A napirendi kérdések közé kívánják sorolni a NATO or­szágok — ugyancsak több-ke­vesebb árnyalati eltéréssel — a katonai kérdések megvitatá­sát is, hangsúlyozták azonban, hogy a gyakorlati problémák­nak nem ezen a fórumon kell megvitatásra kerülniök, itt in­kább a biztonsági kérdés ka­tonai aspektusát kellene véle­ményük szerint érinteni. Az ügyrendi kérdésekről szólva Tscherning dán nagy­követ állást foglalt az úgyne­vezett három szakaszos megol­dás mellett: először a külügy­minisztereknek kell összeülni­ük, majd a munkát bizottsá­gokban kell folytatni. A dán nagykövet szerint a harmadik szakasznak is miniszteri szin­ten kell majd végbemennie. Jugoszlávia nagykövetnője, Ljubica Sztanimirovics többek között azt a reményét juttatta kifejezésre, hogy a szélesebb- körű európai együttműködés a katonai és a gazdasági tömbök felszámolására vezet majd. Ugyancsak hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia véleménye szerint az európ>ai biztonság kérdése nem választható el a Földközi­tengeri térség és a Közel-Kelet problémáitól, s ezeket az eljö­vendő konferencián valami­lyen formában figyelembe kell majd venni. A nagyköveti tanácskozás pénteken délelőtt tartja legkö­zelebbi ülését, s ekkor folyta­tódnak az általános vita fel­szólalásai. SALT Megalakult az első munkabizottság Genfiben kezd élénkülni a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról tárgyaló szov­jet és amerikai küldöttség munkája. Ezen a héten meg­alakult .és elkezdte munkáját az első munkabizottság. Fel­adata az, hogy folyamatosan javaslatokat dolgozzanak ki a szakkérdésekben. A Neue Zürcher Zeitung ér­tesülése szerint sor kerülhet további — politikai, katonai, illetve tudományos — munka­bizottságok megalakítására; A SALT-küldöttségek újabb hivatalos tanácskozását pénte­ken délelőtt 11 órakor az ame­rikai misszió épületében ren­dezik. Allende elutazott Chiléből Dr. Salvador Allende, Chile köztársasági elnöke csütörtö­kön délelőtt elutazott San- tiagóból, s ezzel megkezdte 14 napra tervezett külföldi körút­ját. Az elnököt elkíséri Clo- domiro Almeyda külügymi­niszter. A chilei köztársasági elnök, mint jelentettük több országot felkeres, beszédet mond az INSZ-ben, találkozik a szov- J et és a kubai vezetőkkel. Az elnök távollétében az ál­lamfői teendőket Carlos Prats tábornok, belügyminiszter lát­ja el. Az elnöki hatalom gya­korlásához szükséges felhatal­mazást Prats tábornok csütör­tökön megkapta. Holland választások Erősödött a baloldal Szerdán befejeződtek a hol­landiai általános választások. Az első, nem hivatalos ered­mények szerint a szavaza­tok a háromtagú balol­dali ellenzéki tömböt erősítet­ték meg: a Munkapárt »De­mokraták 1966« és a Radikális Politikai Párt együttesen 56 mandátumra tett szert a par­lament 150 tagú alsóházában, míg a három felekezeti párt­nak (a Katolikus Néppárt, a Forradalomellenes Párt és a Keresztény Történelmi Unió tömbjének összesen 48 mandá­tum jutott. Bár a választók elutasítotok Barend Bieshcuvel miniszter- elnök jobbközép-koalícióját, a miniszterelnök kijelentette: le­hetséges, hogy a felekezeti pai tok új szövetségét kötnek a '.liberálisokkal éft a demokrata szocialistákkal, s ily.nődön új kormányt tud .majd. létrehozni. Ha Biesheuvel el is nyeri a demokrata szocialisták támo­gatását, az új koalíció mandá­tumainak száma együttesen 76 lesz csak, s ez sem látszik túl­ságosan hatékony többségnek. Joop Den Uyl munkapárti vezető utált rá, hogy a háro baloldali pártból all-ult koai ■ :ió révén hozna kö ­ményt: Dicli de Zc.’^w, a Ka­tolikus Néppárt vezetője pedig nem zá'ta ki annak lehetősé­gét, hogy hiú" 'a a katoliku­sok és a szociáldemokraták egykori »római-vörös« koalí­cióját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom