Somogyi Néplap, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-06 / 263. szám

. I _ Kitüntetések november 7-e alkalmából A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 55. évfordulója alkalmából megyénk számos tanácsi dolgozója, ifjúsági ve­zetője, a fegyveres testületek munkatársai és más, a közélet­ben kiemelkedő tevékenységet végzők részesültek kormány­kitüntetésben, miniszteri ki­tüntetésben, kaptak, kiváló jel­vényt, illetve különböző elis­merést. Tegnap a Parlamentben a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki dr. Kassai Jánost, a megyei tanács vb-titkárát. A megyei tanácson rendezett ünnepsé­gen Böhm József, a megyei tanács elnöke a Munka Ér­demrend ezüst fokozata kitün­tetést adta át dr. Mohar László megyei tanácstagnak. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést nyújtotta át Németh Jenő barcsi és Stokker István mesztegnyői tanácselnöknek. Heten: Jab- lonkai Béla, Farkas József, Huszti István, Kengyel Ist­ván, Máté Jánosné, Szolinai Béla, Tamás Árpád kiváló dol­gozó, kiváló pénzügyi dolgozó, illetve az építőipar kiváló dol­gozója kitüntetést, huszonket- ten pedig a megyei tanács el­nökének dicsérő oklevelét kap­ták meg. Az ifjúság nevelésében ki­fejtett munkásságáért Kopecs- ni Vincét, a Kutasi Állami Gazdaság igazgatóját Ifjú­ságért Érdeméremmel tüntet­ték ki. A KISZ Érdemérmet kapta Farkas János pusztasze­mes! KISZ-alapszervezeti tit­kár, Weisz Zoltán, a KISZ me­gyei bizottságának titkára, Gelencsér István, a KISZ ka­posvári járási bizottságának titkára és Farkas Imréné, a kaposvári járási KlSZ-bizott- ság propagandistája. A megyei KlSZ-bizottságon rendezett ünnepségen hét fia­talnak Kiváló ifjúsági vezető, tizenhárom fiatalnak pedig aranykoszorús KISZ-jelvényt nyújtottál át. A KISZ kb. Vö­rös Vándorzászlaját a So- mogvzsitfa—Szőcsény-pusztai Erdőgazdasági Szakmunkás­képző Iskola KISZ-alapszer­vezete érdemelte ki, harminc­öt fiatal és tizenöt alapszer­vezet a KISZ kb dicsérő okle­velét vette át A kaposvári Fegyveres Erők Klubjában BM-dolgozókat tüntettek ki. Részt vett az ün­nepségen és köszöntötte a ki­tüntetetteket Böhm József, a megyei párt-vb tagja, a me­gyei tanács elnöke és jelen volt Évin Sándor ezredes is. Dr. Sólyom Gábor ezredes, megyei rendőrfőkapitány a Haza Szioigáilátáért Érdem­érem különböző fokozatait nyújtotta át több BM-dolgo- zónak. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Molnár István főtörzs­őrmester, ezüst fokozatát Bor­bély István . főtörzsőrmester, bronz fokozatát pedig Jakab József törzsőrmester. Tizen ­ketten a Közbiztonsági Érem különböző fokozatát kapták. Többen részesültek dicséret­ben és jutalomban. A főváros­ban a BM-dolgozók részére rendezett ünnepségen Németh József százados a Haza Szol­gálatáért Érdemérem kitünte­tés arany fokozatát kapta meg, mások miniszteri, illetve mi­niszterhelyettesi dicséretben, jutalomban részesültek. A munkásőrség építésében, illetve a fegyveres szolgálat­ban kifejtett érdemei elisme­réséül a munkásőrség országos parancsnokságán rendezett ünnepségen Juhász Istvánnak, a Siófoki Városi Pártbizottság titkárának a Haza Szolgála­táért Érdemérem arany foko­zatát, Varjú Márton siófoki járási-városi parancsnoknak pedig a Kiváló Szolgálatért Érdemrendet nyújtották át A munkásőrség megyei pa­rancsnokságán rendezett ün­nepségen dr. Fónai János, Kardaravek József. Szimcsák István és Tamás Lajos mun­kásőröknek a Haza Szolgála­táért Érdemérem ezüst, Fábián János, Fodor Sándor, Harasz- tia József és Bizvurm Béla munkásőröknek e kitüntetés bronz fokozatát nyújtották át. Több munkásőr — köztük dr. Kiss Tamás és Orbán Imre — országos parancsnoki dicsé­retben részesült Kitüntetésben, elismerésben részesültek az igazságügy te­rén kiemelkedő munkát vég­zők is. Dr. Várnai József sió­foki vezető ügyésznek az El­nöki Tanács a Munka Érdem­rend bronz fokozatát adomá­nyozta, dr. Wiedermann Já­nos közlekedési ügyész pedig legfőbb ügyészi dicséretben részesült A kitüntetést, elis­merést dr. Szénási Géza, a Ma­gyar Népköztársaság legfőbb ügyésze nyújtotta át. A tűzrendészet érdeliében kifejtett munkásságáért Pan- kász Ferencnek, a Lábodi Ál­lami Gazdaság igazgatójának a Tűzrendészeti Érem arany, Kisgéczi István iharosberényi tsz-elnöknek és Puskás Gyula kaposvári lctsz-elnöknek a Tűzrendészeti Érem ezüst fo­kozata kitüntetést adományoz­ta a belügyminiszter. A KISZÖV-nél rendezett ünnepségen a Szövetkezeti ipar kiváló dolgozója jelvényt kapta Szobocsánesz Péterné, Panics István, Gócza Antal és Tóth István. A balesetmentes közlekedésért járó jelvényt Simon János, Papp Ferenc és Kálecz Péter gépkocsiveze­tők kapták, Nagy Tibor pedig emlékplakettet vett át 15 éves kiváló sportmunkájáért. A MESZÖV-nél a Kiváló szövetkezeti munkáért kitün­tetést Belányi Ferencnek, a babócsai áfész elnökének és Kiss Józsefnek, a kutasi áfész felügyelő bizottsága elnökének nyújtották át. Az Országos Takarékpénz­tárnál rendezett ünnepségen Visnyei Simonné és Szent- györgyi János vett át Kiváló pénzügyi dolgozó kitüntetést. A Parlamentben rendezett ünnepségen Szálai László, la­punk belpolitikai rovatának munkatársa, a szerkesztőség párttitkára a Munka Érdem­rend bronz fokozata kitünte­tést vette át. A kitüntetést dr. Várkonyi Péter, a kormány Tájékoztatási Hivatalának el­nöke nyújtotta át. Segítsék egymást a gazdaságok az őszi munkákban Interjú Tóth Lajos osztályvezetővel Gondolatok az úi városcímerről A cfmerek fölött is eljár az idő. Ahogy telnek- múlnak az évtizedek, nem fejezik ki tartalmukban a fejlődést, sőt művészi meg­formálásuk is idegenné válhat, teljesen elüthet a kor tisztul- tabb ízlésétől. Ez Kaposvár cí­merére is vonatkozák, hiszen a falszabadulás óta eltelt hu- zonnyolc év alatt gyökeresen negváltozott a megyeszékhely. Iifejezik-e a hatvanezres, ipa- osodott város mai helyét, sze- gpét, ma-jellemző vonásait a égi címer jelei? Egyáltalán am. Éppen ezért megérett az iő az új címer megalkotásá- . Erre most kitűnő alkalom, gy Kaposvár a rendezett ta­rn várossá nyilvánításának náriumára készül agyéi testvérvárosunknak, .tynnak hasonló gondja a. A vajdaság; pártbizottság j ;tációs osztályvezetőjének . zabájában színes rajzokra fi- g/el'iam föl a nyáron. Kide­rült, hogy ők is szeretnék meg­újítani a régi címert. Jól is­merve a városi pártbizottság állásfoglalását, hogy a cente­náriumi programba iktatja Kaposvár címerének megvál­toztatását, még nagyobb ér­deklődéssel hallgattam az ő gondjaikat. Kiderült, hogy sok­kal nehezebb helyzetben van nak, mert sehogy sem sikerül, »korszerűsíteni« a szóles kari májú kalapot viselő, kezébej bottal igyekvő szürke köpenyes, vándort. Egyik se jó, legyintett bosszúsan az osztályvezető. Nem tudom, milyen lesz a vég­leges terv, de bizonyos, hogy ?okat törik még rajta a fejű- tat. Ilyen vajúdások után kap­ta meg végleges formáját szov- jetinióbeli testvérvárosunk Kalhyin új címere is. Mindez' azért\?o, sitcm elme, mert ez zel is vzírot-róm alátámasztar. az ügy Xitalánosságát a szocia lista országokban. Elég égj pillantást vetni a mostam Címerre, mennyire idegenek a szempek az álló ka­tonai pajzsot övező kék-arany, vörös-ezüst foszlányok (ezt a szót használják a hivatalos le­írásban). Egy följegyzésben ol­vastam róla, hogy a neobarokk és a millennniumi görögtüzes ragyogás keveréke, s minden­képpen el kell hagyni, mint a letűnt feudális-kapitalista kor­szak nagyzolását. A lakosság képviselőinek be­vonásával mód és lehetőség nyílt arra, hogy szakemberek és a város lakói véleményt formáljanak az új címerről. Erre kitűnő példa az, ami cí­merügyben történt. Helényi Ti­bor budapesti grafikusművész kapott megbízást variációk el­készítésére. Amikor megérke­zett a huszonegy karton, szű- kebb, majd tágabb körben megkezdődött az eszmecsere. Párt- és tanácsi vezetők, a Ha­zafias Népfront városi testüle­téinek tagjai, körzeti népfront­aktívák, tanácstagok, tanácsi bizottság szemlélték meg és mondtak véleményt a terveze­tekről. A grafikusművész az összegyűjtött javaslatokat öt­vözve. a művészet eszközeivel, a heraldika szabályainak meg­felelően elkészítette a 4 címer- tervezetet a Képző- és Ipar- művészeti Lektorátusnak. ilyen lesz végül is Ka­posvár új címere? Most már lezárult az előké- :ítés szakasza, érlelődik a döntés. Hamarosan megtár­gyalja a tanács-vb, majd meg­szavazza a városi tanács azt a rendeletet, amelyik megálla­pítja a város címerét és szabá­lyozza használatát Az már most látható, hogy mindenkit a hagyománytisztelet vezérelt, lagmaradt ugyanis az álló ajzs az uralkodó kék-sárga ;ínekk§l, aztán a rácsos ezüst .árkapu, fölötte három, töré­sekkel ellátott mellvédfallal, ugyanis ez más-más formában az 1700-as urektfii kezdve megtalálható a várospecsétek­ben, -címerekben, s Kaposvár egykori várára utal. A z új a címerben az alsó kék mezőt záró hullám­vonal, a városon átfolyó — hajdan védelmet is nyújtó — Kapos folyó jelképe. Sokkal pontosabban — mint a régi cí­merben — utal egy sárga hul­lámvonal arra, hogy hét domb övezi a várost. A szocialista fejlődést szimbolizálja a vörös csillag fent középen, valamint egy fogaskerékhez is, virághoz is hasonló jel a virágos és ipari - lag fejlődő, virágzó várost. Az új címertervben ötvöződik a hagyománytisztelet, és a je­lent, a jövőt pontosan kifejez­ni akaró közös szándék. L. G. A befejező, nehéz szakaszba érkeztek az őszi tennivalók a megye termelőszövetkezetei­ben. Egyre rövidül a mezei munkára alkalmas idő. Hol tartanak jelenleg a somogyi közös gazdaságok a szántás-ve­téssel és a betakarítással, me­lyek a soron következő tenni­valók — erről beszélgettünk tegnap Tóth Lajossal, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjé­vel. — A november 3-ig elvég­zett munkákról szóló adatok szerint a múlt héten lényege­sen előbbre léptek a megye termelőszövetkezetei. Miután az őszi árpát és a kenyérgabo­nát már korábban elvetették, 62 ezer hektáron került földbe a búza magja, s ez a tervezett területnek a 87 százaléka. A teljesítés mértéke az országos átlag körül van. A kukoricát 51 ezer hektárról törték le, ez a termőterület 64 százalékát jelenti. — Ügy tudjuk, sokat segítet­tek a katonák is az őszi mun­kákban. — Számottevő segítséget je­lentett a mintegy 1200 katoná­nak a részvétele a betakarí­tásban. Tíz napon át dolgoztak a somogyi termelőszövetkeze­tekben és állami gazdaságok­ban; összesen tizenkilenc me­zőgazdasági üzemben vettek részt különböző munkákban, főként kukoricatörésben, szá­rításban, górézásban. A gazda­ságok sokra értékelték tevé­kenységüket, és szeretnék, ha tovább maradna náluk ez a se­gítség. Mintegy 1200—1500 holdról törték le a kukoricát a katonák, jóllehet sokan kö­zülük ezúttal először dolgoztak a mezőgazdaságban. — Hallöttuk az adatokat arról, hogy milyen a teljesítés egy-egy munkában a megyé­ben. Ezen béliU bizonyosan vannak gazdaságok, ahol jó és ahol nem megfelelő az ütem. — 40 tsz, köztük például a buzsákiak, a kapospulai- ak, a mikeiek, a kálmáncsaiak, a balatonszabadiak, a véseiek már befejezték az ősziek ve­tését. A bábonymegyeriek és a somiak nemcsak a vetés, hanem a kukoricatörés végére is pontot tettek. A kukorica­töréssel rajtuk kívül a porro- giak és a kéthelyiek végez­tek. A vetéssel a kaposvári és a siófoki járás, a kukoricatö­réssel pedig a nagyatádi, a fonyódi és a marcali járás kö­zös gazdaságai állnak legjob­ban. Érdemes megjegyezni, hogy a vetéssel jól haladó ka­posvári járásbap a legalacso­nyabb a kukoricatorés százalé­ka, de tudni kell, hogy ezt a növényt Somogybán itt ter­melik a legnagyobb területen, összesen 23 ezer hektáron. Sajnos, az átlagon belül nagy a »szóródás«: éppen ebben a járásban, a somogyszili tsz-ben például a kukoricának csak alig 20 százalékát takarították be. — Hol tartanak a közös gaz­daságok az őszi mélyszántás­sal? — Említettem, hogy javult az őszi munkák üteme ezen a héten, azonban az őszi mély­szántás még 78 ezer hektáron vissza van, ami 73 százalékos hátralékot jelent. Feltétlenül a gépek jobb kihasználására van szükség, és arra, hogy a mun­kákkal végzett gazdaságok ad­ják kölcsön vagy bérbe a be­takarító és szántó-vető gépei­ket azoknak az üzemeknek, ahol lemaradás van. — Mit javasol az osztályve­zető a következő időszakra a gazdaságoknak? — Mindenekelőtt azt, hogy jó szervezéssel éljenek mind­azokkal a lehetőségekkel, ame­lyek rendelkezésükre állnak. A héten már nem beszélhet­tünk jelentősebb üzemanyag­problémáról, és az ÁFOR az ünnepek alatt is szállít gázola­jat az üzemeknek. Ügyeljenek arra, hogy a már betakarított kukoricát jól tárolják, s ahol nincs más megoldás, gyakori forgatással gondoskodjanak a termés megóvásáról A szárító- berendezések üzemeltetésére a betakarítás után is nagy szükség van, hiszen a kukori­ca még most is 30—35 százalé­kos víztartalmú. Tudjuk, hogy fárasztó ez a sok őszi munka, különösen a gépeken dolgozók­nak, mégis kérjük: az ünnep­napokat is töltsék munkában, hiszen nem kisebb feladat tel­jesítéséről, mint az idei termés tető alá juttatásáról és a jövő évi kenyérről van szó — fejez­te be tájékoztatóját Tóth La­jos. H. F. Nem akart irodába menni ahogy AZ IPAR fejlődik, egyre több fiatal szakmunkás­ra van szüksége a megyének. A kínálat és a kereslet azon­ban nincs mindig összhangban. Több szakmunkástanulóra len­ne szükség, mint amennyi a je­lentkező. Ezért van, hogy az eddig kifejezetten férfimun­kának tartott szakmákba is »betörnek« a lányok. Ez azon­ban nem azt jelenti, hogy min­dig meg is maradnak műsze­résznek vagy lakatosnak. Né­hány év után vagy maradnak (ez ritkább), vagy kevésbé fá­rasztó, rosszabbul fizetett, kép­zettségüknél kisebb értékű munkát végeznek. Sinkovics Mária az idén vég­zett az 503. sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézetben. Mecha­nikai műszerész az elektron­csőgyárban. A rácsüzemben egymás mellett ülnek a mű­szerészek, Marika kivételével csupa férfi. — A szakmunkástanulók or­szágos versenyén az idén má­sodik helyezést ért el. Ez azt bizonyítja, hogy érti a szakmá­ját. Feltehetően szereti is. Miért választotta éppen ezt? — Az az igazság, hogy sokáig magam sem tudtam, mivel fog­lalkozik egy műszerész. Az meg eszembe se jutott, hogy ezt válasszam. A gimnázium r Vörös vándorzászló kitöltetés a KISZ-minkáért Egyenruhába öltözött ifjú- gárdosták köszöntötték tegnap reggel az érkező vendégeket a Szőcsény-pusztai erdőgazda­sági szakmunkásképző iskola bejárata előtt. Az ünnepre föddíszített tanteremben már helyet foglalt az iskola 90 ta­nulója, köztük a kiváló ered­ményt elérő KISZ-fiatalok. Az- intéaet három KISZ-alapszer­vezete — eredményes tevé­kenységük elismeréseként — megkapta a KISZ központi bizottságának vörös vándor- zászlaját Az iskola igazgatója, Ott üyörgy köszöntötte a diáko­kat, majd ünnepi beszédében méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forradafcss jeten- •**e?f*i tőségét Utána a tanulók ino-i dalmi műsora következett. Horváth Lajosné a KTSW. megyei bizottsága nevében gratulált a fiataloknak. Be­szédében kiemelte, hogy tíz év során az intézet tanulói számos esetben bebizonyítot­ták félkészültségüket, tudásu­kat a megyei, országos és a nemzetközi tanulmányi és ügyességi versenyeken. Társa­dalmi munka vállalásá ban is az iskola KISZ alapszervezetei mindig az elsők között szere­pelték. A vörös vándorzászlót és az ezzel járó 5000 forint jutalmat Móninger Magda, a KISZ központi bizottságának tagja adta át Csordás Ferenc­nek, az iskola KJSZ-^űansaer­első évében tanárnőnek ké­szültem. Másodiktól közepes volt a tanulmányi eredmé­nyem, gondoltam, ez nem elég a felvételihez, hát letettem er­ről a tervről. Azután harma­dikban egy osztályfőnöki órán szó volt a pályaválasztásról. Az osztályfőnök a többi lehe­tőség között ezt is felsorolta, hozzátéve, hogy műszerésznek lányok is jelentkezhetnek. Ak­kor kezdett érdekelni a dolog. Volt egy ismerősöm, akinek ez a szakmája, tulajdonképpen ő szerettette meg velem. A fő ok azonban az volt, hogy irodába semmiképpen nem akartam menni — Megfelelt-e várakozásá­nak ez a munka? — Igen- Már az iskolában nagyon sok érdekes dolgot ta­nultunk — majd itt az üzem­ben a néhány hónap alatt leg­alább annyit A gyakorlat ugyanis nem egészen az, mint amit az iskolában tanítanak. De a kollégák nagyon gokat segítettek az első időben. — Való-e nőnek ez a mun­ka? — Hát mindenkinek nem, — Kinek nem? — Aki túlságosan kényes — mert itt bizony piszkos lesz az ember keze. Erő is kell hoz­zá, meg kézügyesség. Marika kék köpenyben dol­gozik, a nagy teremben fehér­ben hajolnak a betanított muakásáanyotk m asztalak Í6-. Azokat a szerszámokat ké­szíti, javítja, amelyekkel a rácsüzem dolgozói a rádióal­katrészeket rakják össze. — Mivel tudja lemérni, hogy jól vagy rosszul dolgozik? — A mások munkáján. Ha én nem dolgozom jól, nem tudnak a szerszámmal dolgoz­ni ők sem. — Volt már reklamáció? — Még nem. Az viszont elő­fordult, hogy nem az én bri­gádomba tartozó kislány hoz­zám jött a szerszámával, mert még nem régóta dolgozott itt, és a férfi műszerészekhez nem mert odamenni... — Mit csinál szabad idejé­ben? — Elég sok időt elvesz az utazás, Mernyéről járok be. Azután van egy hobbym — a néptánc. A Somogy Együttes tagja vagyok, most jártunk Olaszországban. Nagyon szere­tek táncolni, csak a műszak- beosztás miatt gyakran nem tudok próbára járni, így keve­sebbet vagyok a többiekkel, mint szeretnék. ITT TARTUNK a beszélge­tésben, amikor egy kislány lép a műszerészasztalhoz. — Marika, nem megy a gé­pem, légy szíves nézd meg. Feláll, és a következő per­cekben már csak azt látom, hogy a műszer fölé hajol. Tőle függ. hogv n V v a műszak v' • >.? u.! -•> nAatré- 32eket gyárt. Simon Márta

Next

/
Oldalképek
Tartalom