Somogyi Néplap, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-05 / 262. szám

ünnepség a megyei pártbizottságon HASZNOS TÍZ HÉT Kitüntetések az októberi forradalom évfordulóján Nagy segítség a gyakorlati munkához Sándor, Prjevara Pál, a me­gyei pártbizottság munkatár­sai, Süveges Sándor, a Barcsi Járási Pártbizottság első tit­kára, Tarr Gyula, a Kaposvá­ri Járási Pártbizottság titkára kapták. A Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki Balajcza Jánost, a megyei pártbizottság munkatársát, Kovács Istvánnét, a Siófoki Járási Pártbizottság munkatár­sát, Szabó Ferencet, a marcali járási fegyelmi bizottság tag­ját, a somogyfajszi tsz-párt- szervezet titkárát. Koczka László, a Somogy megyei Ál­lami Építőipari Vállalat párt- bizottságának titkára itt vette át a vállalat kiváló dolgozója jelvényt és a jutalmat. A kitüntetettek nevében Il­lés Dezső mondott köszönetét. Ma a Parlamentben veszi át a Munka Érdemrend arany fokozatát Soós Árpád, a me­gyei pártbizottság tagja, a Ba- latonboglári Állami Gazdaság főmérnöke, a kitüntetés bronz fokozatát Suri Károlyné, a me­gyei pártbizottság szakelőadó­ja. Ma avatják a marcali múzeumot A sárga alakú plakáton egy egykori börtön sötét tömbjével nézünk szembe, ám a köré épí­tett csupaüveg folyosó is azt hirdeti, a rendeltetése más. Régi vágya valósul meg ma a marcaliaknak — felavatják a börtönépületből kialakitott új múzeumot. A helyibeliek és a járásibeliek Dr. Bakay Kornél, a megyei múzeumok igazgatója előzetes tájékoztatójában elmondta, hogy a földszinten néprajzi tárlat kapott helyet, az emele­ten pedig a helytörténeti anyag; kezdve a múlt század eleji céhes ipar feldolgozásá­val, megjelenítve a 48-as sza­badságharc kiemelkedő helyi A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulója al­kalmából bensőséges ünnepsé­get rendeztek tegnap délután Kaposváron, a pártszékházban. Az ünnepségen ott voltak a megyei pártbizottság titkárai, osztályvezetői, munkatársai, a városi, járási pártbizottságok vezetői és munkatársai, párt­testületek tagjai és veteránok. Németh Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára mondott ün­nepi beszédet. — A Nagy Októberi Forra­dalom ötvenöt éves. Egy em­ber életében az ötvenöt év nagy idő, társadalmi méretek­ben azonban nem. Az első szo­cialista állam, a Szovjetunió fiatal, s tegyük hozzá, hogy ereje teljében levő állam. Ha végignézünk a földgolyón, ak­kor megállapíthatjuk, hogy 1917 óta átrajzolták a világ térképét, megváltozott a világ arculata* s ez a folyamat nem fejeződött be. Ma a világ egy- hatoda a szocialista világrend- szer, s a világ lakosságának több mint egyharmada él ezekben az országokban. Akkor ünnepiünk méltóan — hangsúlyozta Németh Ferenc —, ha a jelen és a jövő fel- •adataira összpontosítjuk fi­gyelmünket, mindent megte­szünk, hogy a X. kongresszu­son eÉhatározott célokat elér­jük. Mindenki tegyen meg mindent, hogy a párt vezető ereje naptól napra hatéko­nyabban érvényesüljön. A munka középpontjában a párt- szerkezetek erősítése, segítése álljon. A mastaHFSnoep alkalmából köszontjük a Szovjetuniót, a Szovjetunió Kommunista Pártját, a szovjet embereket, akik győzelemre vitték az ok­tóberi forradalmat. A magyar internacionalisták tömegesen — mintegy százezren — részt vejtek a forradalom győzelmé­ben, majd a Tanácsköztársaság győzelmében. Köszöntsük ezen a napon a ma éKS veteránokat, érezzék az irántuk való tisz­teletet, megbecsülést nemcsak az ünnepen, hanem a hétköz­napokon Ész Németti Ferenc ezután ki­tüntetéseket adott át. A Mun­ka Érdemrend arany fokoza­tát kapta IBás Dezső, a megyei párt-vb tagja, a Somogy me­gyei Erdő- és Fafeldolgozó (Gazdaság igazgatója, Honfi István, a megyei pártbizott­ság propaganda- és művelő­dési osztályvezetője. A kitünte­tés ezüst fokozatát dr. Horváth lelkes segitsegadasaval készült j létesítmény kivitelezője a I Marcali Építőipari Ktsz, foe- j rendezője pedig a Somogy me­gyei Múzeumok Igazgatósága. A plakáton vörös betűk hir­detik az eseményt, hogy ma kora délután megnyílnak a Marcali Helytörténeti és Mun­kásmozgalmi Múzeum állandó és időszaki kiállításai. illetőségű alakjait, köztük Noszlopy Gáspárt is. A kiállí­tás igen fontos és megrázó ré­sze a marcali mártírok tetteit, sorsát felelevenítő emlékek gyűjteménye és a meghagyott cella. Az ellenforradalmi terroris­ták a marcali kommunistákat kínozták, gyilkolták itt. Szünet van. A pihenésre, kikapcsolódás­ra szánt időben sem fejeződik be a félbeszakított vita, itt folytatják. Érvekkel, különböző, az életből merített példákkal bi­zonyítják többen is igazukat. — Így van ez mindennap, amikor a foglalkozások között szünetet tartunk. Kihaszná­lunk minden időt, hogy a tan­folyamról új ismeretekkel gaz­dagodva térhessünk haza — jegyzi meg egyikük. Szeptember elején a megyei párt-vb határozata alapján a különböző területeken dolgo­zó vezetők részére tízhetes po­litikai továbbképző tanfolyam indult az Oktatási Igazgatósá­gon. — Függetlenített párttitká­rok, tanácsi és tömegszervezeti vezetők, belügyminisztériumi, valamint a pártapparátusok­ban dolgozók vesznek részt a tanfolyamon. Célunk, hogy a politikai, elméleti előadások­kal, vitákkal segítséget nyújt­sunk gyakorlati munkájukhoz — mondotta Herke Miklós, az Oktatási Igazgatóság tanára. A tanfolyam tematikája úgy épült fel, hogy a hallgatók hasznosan tölthessék a tíz he­tet, gyarapíthassák ismeretei­ket, illetve újakat szerezhesse­nek. Előadást hallottak a nemzet­közi viszonyok alakulásáról, a szocializmus teljes felépítésé­nek elméleti, gazdasági és po­litikai kérdéseiről, a pártépí­tésről, a tömegszervezeti mun­káról és a vezetéselméletről. A különböző előadásokat a kérdéseket legjobban ismerő megyei vezetők tartották, il­letve tartják. így többek kö­zött az egyéni, társadalmi és csoportérdekről, az életszínvo­nal-politikáról, a közéleti te­vékenységről, a párti rányítás- ról, a párt vezető szerepéről, a megye törvényességi helyzeté­ről, a társadalmi tulajdon vé­delméről és más fontos kérdé­sekről. Nemcsak előadások, viták, a hallgatókkal folytatott beszél­getések töltik ki a tíz hetet. Ügy állították össze a progra­mot, hogy a különböző terü­letekről érkező vezetőknek le­gyen idejük az önművelésre, olvasásra, mozi-, színházláto­gatásra. Emellett fontos cél az is, hogy megismerjék Kapos­vár nagyobb üzemeit. Ezért is látogattak el a cukorgyárba, a ruhagyárba, a híradástechni­kai gyárba és a villamossági gyárba. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában Mihalics István, az üzemi pártbizottság titkára és Szabó Sándor szer­vező titkár tájékoztatta őket a gyári pártszervezet munka- módszeréről, majd vitára, be­szélgetésre került sor. Hogyan foglalkoznak a bejáró munká­sokkal? Milyen módon irá­nyítják az alapszervezeteket, s hogyan érvényesül azoknak hatásköre, jogköre? A tömeg­szervezetek pártirányításának melyik a legjobb módszere? Ilyen és hasonló kérdések hangzottak él a gyári konzul­táció során. A tanfolyam hall­gatói érdekes, hasznos órákat töltöttek a gyárban. — Itt a tanfolyamon is hasz­nos napokat, heteket töltünk. Az érdekes előadások mellett különösen az üzemlátogatá­soknak örülök, így módom nyílt megismerni közelebbről is a munkások gondjait, ba­jait. Jó az is, hogy különböző munkaterületeken dolgozó emberek vesznek részt egy- egy ilyen tanfolyamon, ez le­hetővé teszi 'tapasztalatok szerzését. Helyes lenne, ha a legközelebbi tanfolyamok hallgatói valamelyik termelő- szövetkezetbe is ellátogatná­nak, hogy megismerkedjenek a tsz-parasztság munkájával, életével — javasolta Igali La­jos, a pusztakovácsi termelő­szövetkezet párttitkára. Erről beszélt Márton István somogyvári tsz-párttitkár is. . — A pártmunka olyan kér­déseivel, módszereivel ismer­kedtem most meg, amelyek nagyon sok segítséget nyújta­nak majd munkámhoz. Több érdekes előadást hallottam, nekem különösen a KGST-ről hallottak adtak rengeteget. Ta­lán a vezetéselmélettel kellene többet foglalkozni. Bartus Gyuláné, a tanfo­lyam bizalmija a hallgatók között az egyetlen nő. — Nagyatádon, a járási pártbizottságon dolgozom. Örömmel fogadtam én is ezt a továbbképzést, hiszen 1965 óta nem indult részünkre ilyen szervezett oktatás. Most rengeteg tapasztalatot szerez­tünk. A Pamufonó-ipari Vál­lalatnál én is sokat tanultam, jó lenne látni ezeknek a mód­szereknek az érvényesülését a területi alapszervezeteknél is. Mojzer Mihály, a siófoki rendőrkapitányság pártbi­zottságának titkára: — Negyedszer vagyok párt­iskolán, s valamennyi között ezt tartom a leghasznosabb­nak. Van lehetőség vitára, be­szélgetésre, tapasztalatszerzés­re, önművelésre, arra, hogy megismerkedjünk az üzemek életével, az ottani pártszerve­zetek tevékenységével. Nagyon sokat adott A párt politikájá­nak érvényesülése az állami életben — című előadás. A fellazításról szólót is érdeklő­déssel hallgattam. — Ismerjük a hallgatók vé­leményét, kéréseit, javaslatait, mert többször is beszélgettünk velük a tanfolyam tapaszta­latairól. Azon leszünk, hogy véleményüket figyelembe véve változtassunk a következő tanfolyamok programján, s a részvevők a tíz hetet vala­mennyien hasznosnak ítéljék — mondta végezetül Herke Miklós. Szalai László A láthatatlan csőkígyó Száz­halombattáig ér már. Á Barát­ság II. nevet viselő kőolajve­zeték minden méterében 280 liter folyékony »arany« fér el. Megépítésén évekig dolgozott egy tucat alvállalkozóval kö­zösen a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat. Nagy munka volt többszörösen is: az 1 milliárd 600 millió forintos beruházást viszonylag rövid idő alatt kel­lett megvalósítani. Ilyen nagy­méretű — és súlyú — csőve­zetéket még csak egyszer fek­tettek le az országban. A három építésvezetőség négyszáznál több dolgozója — azt lehet mondani — végig­járta a csővezeték mentén a fél országot. Hasító hideg szél­ben és tikkasztó forró nyár­ban, gyakran lakott települé­sektől távol dolgoztak. Ahol megjelentek, szállást csináltak maguknak a kényelmes lakó­kocsikban. És dolgoztak: nem lyolc órát, hanem tízet, tizen- kettőt. A határidőért, az ola­jért — és a szabad napokért. ’ Q Keménykötésű, kevés szavú emberek építették a vezetéket. Az olaj »fogta« meg őket. Ma­guk sem gondolták talán, ami­kor először beléptek a válla­lathoz, hogy végigjárják az országot. í'hogy haladt a Ba­rátság IT. építőse 'me-tek vele az em' or'’: is. Tism.s’C'tmár- tontól egészen Százhalombat­táig. A vezeték ugyanis Tisza- szentmár tonnái éri el a ha­tárt, s hat megyén át kígyózva jut el végcéljáig. Közben nem j kevesebb, mint 280 helyen ke- j resztez utat, vasutat. Kétszer bújik át a Tiszán, aztán a holt j Dunát, a soroksári ágat és Százhalombatta alatt a nagy Dunát keresztezi. Évente tízmillió tonna kő­olajat szállít majd a Szovjet­unióból. Az első 100 ezer ton­na már a vezetékben van: az országhatár és Zsámbok között húzódó szakaszt töltötték fel kőolajjal. Ennyi olajat vezeték nélkül szinte lehetetlen lenne elszállí­tani. A magyar népgazdaság­nak viszont egyre nagyobb szüksége van kőolajra, s a be­lőle lepárlással nyert termé­kekre. A vezetéket tehát meg j kellett építeni. © E nagy munka — mondhat­juk nyugodtan — nemzetközi összefogással készült, s a mun­kában nagy szerepet vállalt magára a KISZ öt megyei — Szabolcs, Borsod, Szolnok, Pest és Somogy — ifjú­sági szervezetei vállaltaik fölötte védnökséget. Céljuk volt, hogy minél gyorsabban biztosítsák az anyagot a fo­lyamatos munkához, segítsék az építőket. E munka érdekében nem­csak a hazai vállalatok ifjúsá­gi szervezeteivel tárgyaltak. A .’ádnokségbe bekapcsolódott a ■'omszomol. a csehszlovák és az NDK-beli ifjúsági szervezet is. Ha megkezdődik az üzemel- tetes, akkor is együttműköd- j nek a fiatalok. Szovjet szak-1 emberek építették a vezetéket a Tiszáig. Csehszlovákiából to­lózárakat szállítottak. Amikor megindult a munka, még nem voltaik meg ezek a nagyon is fontos berendezések. A fiata­lok segítettek, s időben meg­kapták valamennyit. Az NDK- ban készült a fényeslitkei szi­vattyúállomás több fontos be- rendeaése. A lipcsei gyár fia­taljaival kötött szerződés min­den pontja azért született, hogy csökkenjenek a szállítási határidők. Az eredmény: ez a szivattyúállomás már műkö­désbe lépett, segítségével Zsámbokig feltöltötték a veze­téket. o A távvezeték nem véletlenül i kapta a barátság nevet. Az! Uraiból, Romoskinóból induló csőkígyó — a szovjet—magyar hosszú távú együttműködési program megvalósulásának egyik fő példája — nélkülöz­hetetlen nyersanyagot szállít hazánknak. S amikor az épi- tők a befejező munkákat vég­zik a vezetéken, a tervezőasz­talon már pauszra rajzolják a másikat — a mostaninál is na- [ gyobb átmérőjű és kapacitási) J vezetéket. A Testvériség gáz­vezeték 800 milliméter átmé­rőjű csöveinek fektetése hama­rosan megkezdődik. És elké­szült az új etilénvezeték épí­tési programja is. ötezer négyzetméteres raktár Elelmiszerfiókot avattak Balatonbogláron Balatonbogláron tegnap dél­után ünnepélyesen felavatták a Somogy—Zala megyei Élel­miszer-, Háztartási és Vegyi- áru Nagykereskedelmi Válla- lat fiókját. Részt vett az ün­nepségen Fábri István, a me­gyei tanács általános elnök- helyettese, Sugár Imre, a me­gyei tanács elnökhelyettese, Tóth József, a Fonyódi Járási Pártbizottság titkára, dr. Ba­gó Gyula, a Fonyódi Járási Hivatal elnöke is. A balatonboglári élelmiszer- fiók ötezer négyzetméter alap- területű raktárainak építését még a harmadik ötéves terv­ben saját erőforrásainak fel- használásával kezdte meg a vállalat. A 16 millió forintos beruházásból korszerű szociá­lis létesítmény és irodaház is készült. Dévényi Zoltán, a vál­lalat igazgatója avatóbeszédé­ben elmondta, hogy nyolc­ezerféle áru korszerű raktáro­zásának és gyors Szállításának megvalósítása érdekében már a közeljövőben áttérnek a konténeres fuvarozásra. Az új fiók évente 350 millió forint értékű árut hoz forga­lomba. Balatonmáriától Föld­várig látja el a déli part ven­déglátó vállalatait .kiskereske­delmi üzleteit, az üzemi kony­hákat, a SZOT-üdülőket és a kempingeket A fonyódi és a marcali járás ellátása élelmi­szerrel és vegyipari termék­kel szintén a fiók feladata. A nádas helyén épült fiók legalább tíz évre biztosítja körzetéhez tartozó terület za­vartalan ellátását. A Somogy—Zala megyei Élelmiszer-, Házartási- és Ve­gyiáru Nagykereskedelmi Vál­lalatnak jelenleg 26 ezer négy­zetméter alapterületű raktárai vannak. Ezek nagy része sa­ját tulajdonuk, mindössze négyezer négyzetméternyit bé­relnek. Külön öröm — han­goztatta a vállalat igazgatói' —■, hogy az utóbbi évek fej­lesztési programjának megva­lósulásával a raktárak három­negyed része korszerűen föl­szerelt, alkalmas a magas fo­kú gépesítésre, a nehéz fizikai munka kiküszöbölésére. Eme­lővillás targoncák, rakodóla­pok és rakodóáliványok teszik könnyebbé a munkát. Az avatási ünnepségen azt is bejelentette az igazgató, hogy a közeljövőben megkez­dik az ügyvitel gépesítését, to­vább korszerűsítik a raktár- hálózatot, valamint a kaoos- ”ár élelmiszer- és vegvi fió­kot. Somogyi Néplap! '%

Next

/
Oldalképek
Tartalom