Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-24 / 251. szám
f A MAFC atlétái kerültek az NB l-be Somogy második a Nyugati csoportban Ma 90 éve — 1882. októNagyon halvány reménye volt csupán annak, hogy az első fordulóban 9 pont előnyre szert tett MAFC ellenében Somogy válogatott atlétái a végén győzni tudjanak. Szombaton az atlétikai NB I B kaposvári csoportversenyein aztán hamarosan bebizonyosodott, hogy a MAFC-ot nem lehet feltartóztatni. A műegyetemisták csapata sem teljesen kiegyensúlyozott, akadnak bizony gyengébb versenyzők is a nyugati csoport bajnokegyüttesében, de maga a mezőny sem volt erős. Somogy megye csapatáról már szóltunk. Foghíjas volt a kaposvári gárda. Igaz ugyan, hogy dicséretesen küzdöttek azok, akik magukra öltötték a megyei válogatott mezét. De hát változatlanul nincsenek középtávfutóink. Hosszabb távon is csupán Ács Lajos menti a somogyi színek becsületét. A magasugrás pedig továbbra is Achilles-sarka a megyei atlétikának. 170 cm-rel ma már a falusi spartakiádokon sem mindenütt lehet győzni. A csapatbajnokság második fordulójára a Győri Dózsa — nem tudni mi okból — nem érkezett meg. így valamennyi versenyszámban csak 5—5 sportoló küzdött a bajnoki pontokért. J A második versenynapon I (a szombati eredményekről már beszámoltunk) a legkiemelkedőbb teljesítményt Ivanov Drágán nyújtotta. Fölényes biztonsággal nyerte a hármasugrást. Jól szerepeltek a kalapácsvetők is. A győztes Németh mögött a dó- zsás Tóth Ferenc alaposan megjavította eddigi legjobbját, 63,26 méter az új megyei csúcs. Az első versenynapon a MAFC veteránjai közül Kulcsár Gergely győzött. Vasárnap a régi idők nagy diszkoszvetőjét, Szécsényi Jó- Kulcsár Gergely sokszoros bajnokunk, igazá- zsefet láthat- ban neki sem gyürkőzött. Már az első do- tuk a dobókör- bás biztos győzelmet jelentett a TFSE száben. Szécsényi mara- kezéből még ma is 51 méter fölé száll a diszkosz. A II. csapatbajnoki forduló pontversenyének végeredménye (a táblázat elkészítésekor a Budapesten megrendezett 20 km-es gyaloglóverseny eredménye nem állt még rendelkezésünkre) : 1. MAFC 2. Somogy 3. TFSE 4. Vas megye 5. Tatabánya 109 pont 93 pont 85 pont 69 pont 62 pont Győz Korona! Ez volt a 100 m-es befutó. A somogyi fiú a második versenynapon a 200-on ugyancsak biztosan nyerte a versenyt. Változatlanul gyengék a Táncsics-kosarasok Szombaton is, vasárnap is bajnoki forduló volt a kosárlabda NB I-ben. A gyorsított ütemű bajnokság minden fordulója hoz valami meglepetést. Szombaton a 3SE legyőzte a bajnokesélyes Bp. Honvéd csapatát. Hogy még na- * óbb legyen a zűrzavar a Sopro- íi MAFC a listavezető Csepelt vérié meglepő biztosan. A Táncsics SE együttese szom- Udton délután Székesfehérváron szerepelt. A szintén kiesés ellen küzdő Videotonnal szemben ismét bebizonyosodott, hogy a Táncsics mostani csapata tudásban nem üti meg az NB I mércéjét. A gyengébbek közé sorolt Videoton is biztosan verte a kaposváriakat. A vasárnapi versenyek eredményei: Kalapácsvetés: 1. Németh (Vas) 66,30 m, 2. Tóth F. (Somogy) 63,26, új megyei csúcs, 3. Czanner (MAFC) 53,66. 400 m gát: 1. Batizi (MAFC) 58,7, 2. Ruip (TFSE) 59,6, 3. Lendvai (Somogy) 64,5. 200 m: 1. Korona (Somogy) 22.7 mp, 2. Madarász (TFSE) 22.8 mp, 3. Telekdi (Tatabánya) 23,1 mp. 800 m: 1. Katona (MAFC) 2:03,8 p. 2. Munkácsy (Tatabánya) 2:03,9 p, 3. Pignitzky (TFSE) 2:08,3 p. A somogyi Horváth A. eredménye 2:18,8, ezzel 4. lett. Diszkoszvetés: 1. Szécsényi (TFSE) 51,04 m, 2. Rozmán (Vas) 45,16 m, 3. Nagy (Tatabánya) 41,96 m, 4. Tóth F. (Somogy) 40,28 m. Magasugrás: 1. Kerényi A kosárlabda NB állása a 19. (MAFC) 191 cm, 2. Tímár forduló után: (TFSE) 191 cm, 3. Valusek (Ta1. Csepel 19 17 2 1534:1159 36 tabánya) 178 cm. Bosnyák (So2. Honvéd 19 16 3 1652:1317 35 mogy) 170 cm-rel az 5. 3. MAFC 19 13 6 1313:1217 32 5000 m: 1. Báthori (MAFC) 4. Baja 19 13 6 1453:1300 32 14:54,6, 2. Játékos (Tatabánya) 5. Sopron 19 13 6 1591:1443 32 15:37,2, 3. Ács (Somogy) 6. G.-MAVAG 19 12 7 1332:1299 31 15:53,8. 7. Kecskemét 19 11 8 1359:1376 30 Hármasugrás: 1. Ivanov (So8. BSE 19 11 8 1370:1282 30 mogy) 15,47, 2. Alsóvölgyi 9. Vasas Izzó 19 7 12 1191:1282 26 (MAFC) 14,38, 3. Kiss (TFSE) 10. Videoton 19 5 14 1221:1313 24 12,93. 11. Oroszlány 19 5 14 1392:1546 24 4x400 m váltó: 1. MAFC 12. K, Táncsics 19 4 15 1151:1640 23 (Lippai, Csorna, Hausz, Batizi) 13. Csőszerelő 19 4 15 1209:1444 23 3:26,7, 2. TFSE 3:32,2, 3. So14. SZEOL 19 2 17 1341:1069 21 mogy 3:33,4. bér 24-én — született Siófokon Kálmán Imre, nemcsak a magyar operett, hanem a műfaj világszerte ünnepelt, egyik legnagyobb alakja. Sok sikert és sok vihart megélt életműve az operett klasszikusaihoz, csak egy Offenbachhoz, Strausshoz vagy Lehárhoz mérhető. Kálmán Imre életpályája — főleg az indulás éveiben és az első sikerek elérésének időszakáig — a közhittől eltérően nem volt mentes a rögöktől, nehézségektől. Már 15 éves korában hallgatója a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszakának, ahol a nagyhírű Koessler János professzor növendéke volt. Komoly, alapos tanulóévekkel a háta mögött, a zeneszerzés magas fokon elsajátított ismereteivel a tarsolyában lépett a közönség elé. Évfolyamtársai között találjuk Kodály Zoltánt, Weiner Leót, Dohnányi Ernőt, Szirmai Albertet vagy Jacobi Viktort. Micsoda évfolyam, micsoda nevek, szinte megelevenedő zenetörténet ! A zeneszerzés a fiatal Kálmán Imrének sem jelentett megélhetést, anyagi függetlenséget. A zeneakadémia után rövid ideig, főleg családi rábeszélésnek engedve, a reálisabb jövővel kecsegtető jogi tanulmányok felé fordult. De rádöbbent, hogy nem neki való a paragrafusok világa. Ha nélkülözve is, de a zenével jegyezte el magát — egy életre. Egyéb lehetőség híján egy ideig a Pesti Napló zenekritikusaként dolgozott, de közben komponált is: dalokat (Jako- bovszky-ciklus), sanzonokat. Igazi vágya — a szimfonikus zene világába hatolás — is sikerrel kecsegtette, amikor a Filharmóniai Társaság zenekara bemutatta Endre és Johanna című szimfonikus költeményét, s elnyerte a főváros Ferenc József-díját. Ezzel a komoly zene területén tett kirándulással — még ha sikeres is volt a bemutatkozás — lezárult Kálmán Imre életében az ábrándok korszaka. Az élet gondjai, a kenyérkeresés »realitásai« a színházakhoz sodorták. Színpadi kísérőzenéket, betétszámokat komponált, s úgy látszott, a tehetséges fiatalembert elnyeli a szűkösen fizető színházi élet zenei ipara ... Kálmán Imre színházi munkája során ismerkedett meg Bakonyi Károllyal, a nagy hírű operettlibrettistával. Elmondta neki ötletét: egy hadgyakorlatról szeretne magyaros-ironikus operettet írni, csak szövegkönyvre volna szüksége. A János vitéz szö- vegkönyvírójának tetszett a fiatalember ötlete, elgondolásainak eredetisége, és megírta számára a Tatárjárás szövegkönyvét, amely Kálmán Imre — operettszínpadon eddig még nem hallott, tüzes-ízes, magyaros — dallamaival a Vígszínház színpadán 1908. február Ibusszal a múltba! vasárnap a MAFC nyert egy rangadót. A Csepel csak küzdelmes mérkőzésen tudta legyőzni a Táncsicsot verő Videotont. A Táncsics Kaposváron fogadta a BSE együttesét, s ismét nem úszta meg 100-on alul. A jelekből ítélve a Táncsicsnak semmi reménye nincs a bennmaradásra. Az együttest csak az dicséri, hogy valamennyi mérkőzésén becsülettel küzd a nagyobb tudású ellenfelekkel szemben. VIDEOTON—TÁNCSICS SE 84:36 (42:30) Székesfehérvár, 300 néző. V.: Bánkúti, Mihalovszki. Ld.: Sajni (30), Tapodi (9), ill. Pakot (12). Kecskemét—Csőszerelő 70:67 (34:40) Vasas Izzó—Oroszlány 63:61 (22:32) BSE—Bp Honvéd 61:56 (23:31) Sopron—Csepel 95:89 (49:43) MAFC—Ganz MÁVAG 69:65 (40:33) BSE—K. TÁNCSICS 109:61 (58:29) Kaposvár, 100 néző. 1.: Szittya, Pajor. Ld: Hegedűs (33), Gedeon (15), kárász (11), ill. Nagy (10). rlp. Honvéd—SZEOL 91:70 (49 :35) .Jioni MAFC—Vasas Izzó 74:68 33:4u) Kecskemét—Oroszlány 90:76 (40:27) Csepel—Videoton 71:65 (39:32) Bajai Bácska—Csőszerelő 79:69 Az újsághirdetést 1999 januárjában pillantottam meg. Ez volt a szövege: »Hathetes IBUSZ-utazás a múltba. 1999 március 7-től április 18-ig. A bibliai időktől — Tróján át — Napóleonig. Találkozás Mózessel, Agamemnonnal és a többi történelmi nagysággal! 58 000 forint, OTP- részletre is! Indulás a Ferihegyi időgépállomásról. Március 7-én ott állottam az időgépállomáson, és egyszerre inamba szállt a bátorságom. — Nem téríthetik el a gépet? — kérdeztem. — Ha ott rekedünk a múltban, nem láthatom többé se Angyalt, se Maigret felügyelőt, és Kelemennek se adhatom meg tartozásomat! — Garantáljuk a visszaérkezést — nyugtattak meg, s erre beszálltam a gépbe. Bekapcsoltuk a biztonsági övét, és alig telt el másfél óra, már négyezer évet tett meg a gép. Megérkeztünk a régi Athénkisipari szövetkezetben találtunk meg. Agamemnon to- porzékolt, mert a KTSZ nem készítette el időre a megrendelt falovat. A szövetkezet elnöke azzal védekezett, hogy a Gyaluértékesítő Vállalat nem szállította le a csiszoláshoz szükséges gyalukat. Agamemnon ekkor tanácsomra célprémiumot tűzött ki, mire a faló másnapra elkészült. Megtekintettük a jelenetet, amint a katonák beszálltak a falóba, amelynek nagyon szűk volt a nyílása, és így a bejáratnál nagy tolongás folyt. A katonák dühösen kiáltozták: — Belül még egészen üres ... A háború végét nem vártuk be, hanem visszautaztunk több mint hétezer évet, egészen Mózes koráig. A.mikor meglátott, izgatottan kérdezte tőlem: — Elhozta? — Hát a csapot. Magaynem a vízvezetékszerelőktől jött? — Nem. — Hogy az a. , — kezdett mérgelődni, de azután mérsékelte hangját, és elpanaszolta nekem, hogy baj lesz a nimbuszával. — Ma kellene ebből a sziklából vizet fakasztanom, — magyarázta. — De hogy vigyem véghez a csodát, ha nem szállítják le a csapot? Mit fog mondani az utókor? Megígértem neki, hogy kimentem az utókor előtt, mire megnyugodott Mannával akart megkínálni, de nekem rohanni kellett az időgéphez. Indultunk a tizenhatodik századba. 1586-ot írtak, amikor megérkeztünk. Sajnos, Boleyn Annát nem láthattuk, pedig az IBUSZ-prospektus megígérte! Az történt, hogy egy napot késtünk, és Vili. Henna :42) MAFC—Ganz-MAVÁG 69-65 (40:33) ba, és fölkerestük Agamem- nont, akit egy falovai gyártó — Mit kellett volna elhoznomí rik éppen megérkezésünk napján fejeztette le. Mtegtmte 22-én megtartott parádés bemutatón átütő sikert ért el. Az előadás főszereplői között az akkori magyar színházi élet kiválóságait, Hegedűs Gyulát, Keleti Juliskát, Tanay Frigyest, Sarkadi Aladárt és másokat találhattuk. Néhány nap alatt Pest az új operett dallamait énekelte, fütyülte, s ez már a sikert, a karrier kezdetét és az operetthez egy életre szóló elkötelezést jelentett a fiatal szerzőnek. A Tatárjárás néhány hónap múlva megkezdte diadalútját a bécsi, moszkvai, berlini, hamburgi, londoni és New York-i színpadokon. A Tatárjárás világsikere után Kálmán Imre Bécsbe, a zene, az operett fővárosába költözött, s ott maradt majd három évtizedig, míg a fasizmus elől 1938-ban Párizsba, majd 1940-ben az Egyesült Államokba kellett emigrálnia. Bécsben egymás után írta operettjeit. Az Obsitos, a Cigányprímás, a Zsuzsi kisasszony után 1915-ben mutatják be a császárvárosban a mindmáig legnagyobb Kál- mán-sikert, a Csárdáskirálynőt, melyet a Bajadér, a Ma- rica grófnő és az Ördöglovas követett sűrű egymásutánban. Kálmán Imre neve a legnagyobb operettkomponistákéval egyenlő rangot jelentett. Hullottak az elismerések, kitüntetések és rendjelek. Kálmán Imrét, a befutott, világhírű szerzőt kezdték »bécsi« operettszerzőnek titulálni az újságokban, szakkönyvekben, ö ez ellen mindig tiltakozott: »Magyar vagyok — mondotta —, hallgassák meg zenémet, értsék meg operettjeim mondanivalóját, azt hiszem, ezek a legjobb nacionálém.K Kálmán Imre a bécsi operett formáit, amelyeket Strauss, Millöcker, Suppé, Zeller és a többi nagyszerű alkotó alakított ki, jelentékenyen kibővítette, változatosabbá tette, s ezenfelül müveinek magyaros hangvétele, fölényes szakmai, zeneszerzői tudáson alapuló páratlan dallambősége, áradó életkedve lett óriási és napjainkban sem csituló nemzetközi sikereinek egyik döntő tényezője. Kálmán Imre életpályája — mintegy húsz remekbe sikerült színpadi alkotással a középpontban — bizonyítja, hogy lehet értékeset, időállót alkotni az úgynevezett könnyű műfajban is. Csupán igazi művész, jól képzett muzsikus és választékos ízlés kell hozzá. A Kálmán-melódiáknak napjainkban is tartó világsikerén kívül ez is egyik fő aktualitása, tanítása. Dr. Hook János Ma est* 19.45-kor a Petőfi-rádió Kálmán Imrére emlékezik. tűk, hogy a királyi házaspárnak egy Erzsébet nevű hároméves kislánya van. Megkértük vezetőnket, vigyen bennünket Erzsébet korába, de kijelentette, hogy mivel ez nincs a propektusban, telefonálni kell Pestre a központba. Rögtön kapott kapcsolást, azután közölte, hogy fejenként húsz forintot kell a külön útért fizetnünk. Ebbe belementünk. Amikor megérkeztünk 1587-be, nagy fejetlenség volt a Totoerben. Akkor fejeztette le Erzsébet Stuart Máriát. Ezután ütünk végső állomása, Napóleon kora követ kezeit. Ez azonban már nem nagyon érdekelt bennünket, hiszen annyiszor láttuk Napóleont filmen. Charles Boy- ler például sokkal jobban tetszett, mint a nagy császár. Amikor visszaérkeztünk Budapestre, új IBUSZ-hirde- tés keltette föl a figyelmünket. Hat napos utazást dettek a világ Azt is meg fogom néz A műholdas hírközlő rendszerek létesítése bonyolult és igen költséges vállalkozás: ezért csak a fejlett és gazdag országok engedhetik meg maguknak. A műholdas rendszereket ma már a hírközlés valamennyi területén alkalmazzák. Országos, regionális és globális hálózatokat létesítenek, megnövelve ezzel a földfelszíni hírközlő hálózatok ható« sugarát. Az országos műholdas távközlő rendszerre jó példa a Szovjetunió Molnyija típusú, műholdakkal kialakított Onbiita-rendszere (nyújtott ellipszis pályán levő, 12 órás periódusidejű műholdakkal). Az első globális műholdas távközlő hálózat 1969-ben létesült Intelsat IIL néven. Utóda az Intelsat IV. lett, amelynek első tagjáról még a laboratóriumi előkészítés időszakában készült az itt látható 'felvétel. Az Intelsat IV. műholdjai kib. 2,5 méter át- mérőjűek, magasságuk csaknem 5,5 méter. Egy-egy műhold 6000 kétoldalú telefon- kapcsolatot, vagy 12 színe* tv-programot tud közvetíteni. Az Intelsat IV. programot a 76 nemzetet magában foglaló Communications Satellite Cor- (OQMSAT) irányítja. $<Smógyi Néplap * Hírközlés műholdakkal ;