Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-20 / 248. szám

Idei cukrot csomagolnak a Kaposvári Cukorgyár dolgozói. Egy műszak alatt a három brigád 31 500 darab kilós zacskót tölt meg cukorral. ]\ obi zottsúgok a szövetkezetekben Az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsának nőbizottsá­ga az OKISZ zamárdi üdülő­jében szervezte meg a területi és szakmai szövetségek nőbi­zottsági vezetőinek továbbkép­zését A hallgatók megismer­ték a legfontosabb gazdaság­politikád tennivalókat — ezek­ről Dudát János, az MSZMP Központi Bizottságának mun­katársa tartott érdekes elő­adást A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének munkájáról, s a szövetkezeti ágazatok együtt­működésiről Fehér Lajosné, a TOT főosztályvezetője beszélt. Visszatekintett a szervezet munkájára, ismertette történe­tét. Elmondta, hogy 1895-ben nyolc ország alapította meg a szövetséget, ma 268 millió tag­ja van hatvan országban. Az országos tanács nőbizott- ságónak munkájáról is tájé­koztatta a hallgatókat. Az ága­zatok különböznek egymástól, de azonos szpvetlcezetpolitika, egységes törvény kapcsolja őket össze. A nőbizottságok te­hát erősítsék azokat a szálakat, amelyek összefűzik a három szövetkezeti ágazatot. Tegye­nek meg mindent a párt nőpoli­tikái határozatának végrehaj­Nöuényvédelmi tájékoztató A csávázásró! és a talajfertőtlenítésről A higanytartaknű nedves és por csávázó szereken kívül a szerves hatóanyag tartalmú CTP por esáváziászer is kapha­tó a Somogy megyei AGRO- KER-néi. Ebből a készítmény­ből búza vetőmag csávázásira kőüszög és talajgombás fertő­zések ellen 15—20 dkg/q dó­zist kell használni. PC csáva- zógép használata esetén 100 kg vetőmag 1 liter vízzel ned­vesítendő. A készítmény mé­regjelzés nélküli, a csávázott vetőmagot élelmezési vagy ta­karmányozási célra felhasz­nálni szigorúan tüos. A munka előtt, közbea és azt követően szeszes italt fo­gyasztani tilos, mivel a ditio- car barnát tartalmú esávázó- izer méreghatását az alkohol nagymértékben fokozza. A por csávézószerek felhasználása .elsőbb munkaigényű és kevés­sé költséges. Ezért azokban az üzemekben, ahol porosává zás­ra alkalmas gépek vannak, mint «milyen a Mobitox, az rPC (az FCA poradagolós vál­tozata), a PC, javasolt a por *sáv ázószerek fokozott alkal­mazása és a jövő évi nagyobb mennyiségű vegyszer beterve- sése. A termelőüzemek ellenőrzé­sénél gyakran tapasztalható, hogy a csávázási végző dolgo­zók nem viselik az előirt vé­dőfelszereléseket. Nem hasz­nálnak védőkesztyűt, elmu- ssztják az étkezés előtti kéz­mosást Tudni kell, hogy a hi- tanytartalmú vegyszerek a szervezetibe jutva aúlyos vér- ceringési zavarokat és veseká- -osodást okozhatnak. A nö- ányvédelmi munkákkal kap- -solatos óvó rendszabályok be­tartásáért felelő» növémyvédel- ni szakemberek figyelmét fel- ilvjuk, hogy a növényvédelmi munkások számára biztosítsák t szükséges védőfelszeirelése- tet, eezközöket, és azok hasz­nálatira kötelezzék a vegy­szerrel dolgozókat. Nők sem­miféle növényvédelmi munkát, még csávázási sem végezhet­nek.! Továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a kalászosok ta­lajának vetés előtti fertőtlení­tésére. A kukorica elhúzódó betakarítása miatt várhatóan nagyobb területen vetnek majd gabonát gabona után. A drótféreg, a pajor és a csó- csároló kártételének megelő­zése végett ezeken a területe­ken a talaj fertőtlenítést köte­lező elvégezni! A vetésfigyelő­szolgálatot szervezzék meg a növényvédelmi szakemberek, s a vizsgálatot végzőknek mu­tassák meg a csóosároló kár­képét, hogy a fiatal növé­nyeken idejében fölismerjék a kártételt, és elvégezhessék az ennek megfelelő védekezése­ket Emberek a vízért tásáért, vállvetve küzdjenek azért, hogy gazdálkodásukban, belső életükben fokozódjon, még jobban érvényesüljön a szocialista jelleg, nagyobb mértékben fejeződjék ki a tár­sadalmi, a csoport- és az egyé­ni érdek összhangja. Orbán Józsefné, az MSZMP Központi Bizottságának mun­katársa arról tájékoztatta a részvevőket, hogyan valósítot­ták meg a párt nőpolitikái ha­tározatát, amelynek vannak eredményei a pártépítésben is. Az 1971-ben fölvett párttagok 33,2 százaléka nő. A politikai tanfolyamok hallgatóinak 51 százalékát, a marxista egye­temek tanulóinak 20 százalékát alkotják a nők. Hangsúlyozta a pártszervezetek felelősségét, javasolva, hogy tekintsenek vissza a párthatározat megje­lenése óta eltelt időre, adjanak számot párttaggyűléseken, köz­gyűléseken, hogyan javították a nők életét és munkakörül­ményeit, s hogyan valósították meg az egyenlő munkáért egyenlő bért elvét. A tanfolyam egyik előadója volt Ferenczi Tibor, az OKISZ elnökhelyettese. Elmondta: a nőbizottságok is sokat tehet­nek azért, hogy a nődolgozók még hatékonyabban vegyenek részt a közéleti munkában. A szövetkezetek pedig segítsék a nők politikai, szakmai képzé­sét. Kicserélték még gondolatai­kat a nőbizottságok vezetői a munkajogról, a nyugdíjtör­vényről és a munkaversenyről; előadást hallgattak a kommu­nista erkölcsről, és megvitatták a kulturális nevelés feladatait. Sz. E. Megfoghatatlanul nagy szá­mok a milliók. Lakásokban, gyárakban lehet mérni az érté­küket. Napi használati cik­kekben — nem. De vízben — igen. A Balaton ivóvízgondjának végleges megoldására — a re­gionális rendszer kiépítésére — kereken ötszázmillió forintot költenek központi beruházás­ként.. A vízprogramot feladataiban és méreteiben is talán a falu­villamosításához lehet legin­kább hasonlítani. A Balaton ivóvízgondja spe­ciális helyet foglal el a víz- programban is. -Ha valaki ide jön, vízben is -extrát- kíván: dühös, ha csak csöpög és nem folyik a csap. — A víz éppen olyan szol­gáltatás — mondta Rózsavöl­gyi Imre, a Dunántúli Regio­nális Vízmű és Vízgazdálkodá­si Vállalat igazgatója —, mint a közlekedés. Az emberek azt veszik természetesnek, hogy van. A regionális vízműrend­szer terve éppen azért szüle­tett, hogy ez legyen a termé­szetes. A terv így szól: 1975—76-ig meg kell építeni a nyugat-ba­latoni rendszert, amely az északi karsztvizet hasznosítja, s Balatonőszödig húzódik majd. Balatonföldvártól Kené­séig a tó vizének felhasználá­sával oldja meg a gondot a másik regionális rendszer. A harmadik rendszer Tihanytól húzódik Kenéséig, s szintén • a Balatonból vészi és tisztítja a vizet. A program ez volt. A gyor­sául fejlődő idegenforgalom azonban nem várta meg a be­fejezését: 1971 nyarán súlyos vízhiány jelezte több helyen a parton, hogy tenni kell vala­mit. A Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vál­lalat — a vízügyi alap segít­ségével és saját fejlesztési alapjának felhasználásával — gyorsfejlesztési programot ké­szített A tervezésre és az építkezés­re összesen 9 hónap jutott. A vízért újonnan alakult válla­lat ezzel bizonyította azt, hogy mire képes. — Nehéz volt? — Hát... hogv Is mond­jam ... Most már túlvagyunk "ajta. Minek köszönhetem. Hogy sikerült? Annak, hogy mindenki akarta: a munkások és a vezetők egyaránt. Létre­hoztunk egv koordinációs bi­zottságot olvan emberekből, akiknek a döntés is a kezük­ben volt. s aki mit ígért azt teljesítette is. A súlyos vízgondok meg­szűntek a Balaton-parton. Eb­ben az évben már nem kellett vízkorlátozást elrendelni. Itt három hónapig tart a forga­lom. Vízből is akkor kell sok. — A gvorsfejlesztésl prog­ram — idei — második üteme márciusban kezdődött, öt He­lyen folvt a munka, s a nvárra mind be kellet felezni. Sike­rült. Ez naponta 14 ezer köb­méterrel jelentett több vizet. Sok ez vagy kevés? ... Kapos­váron 15 ezer köbméter a víz­művek napi kapacitása. Hogyan lehetett ezt megcsi­nálni? Bocsor József közmű­fenntartási és szervizszolgálta­tási osztályvezetőtől kérdezem ezt: — Sikerült Fiatal a társa­ság. Nálunk az osztályon 27 év az átlagos életkor. De nálam csak két ember van idősebb. — Hány éves? — Az átlaghoz viszonyítva öreg: 37. — Könnyebb a fiatalokkal? — Jó velük ... Tapasztala­tom, hogy nem félnek a ne­hézségektől. Talán több ben­nük a vállalkozó kedv. Ügy szokták mondani: rámenőseb­bek. — Hány embere van? — összesen 96. Nagy részük itt tanult A többi a környe­ző községekből jött hozzánk, aztán megfogta őket a víz: maradtak. — Milyennek tartja ezt a munkát? Furcsa volt a kérdés, termé­szetes a válasz: —Ha megcsinálunk egy ve­zetéket, betemetjük, aztán fű nő rajta. Két év múlva már senki nem gondol arra, hogy itt valamikor emberek dolgoz­tak, de nekünk emlékek fű­ződnek hozzá. A »vizesek« nyelvhasznála­tában is érezni lehet a munka tiszteletét, az eredmény meg­becsülését. A vízvezetéket rendszeresen érhálózatnak ne­vezik. A kutakat vízművek­nek. A munkát, melyet a gyorsfejlesztési program kere­tében végeznek, így jellemezte Illés György, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyette­se: »Hősies helytállás volt« Rózsavölgyi Imre igazgatót hallgatom: — Pénteken kimentem az építkezésre. Annak a munká­nak szerdára kész kellett len­nie, de jött az eső, megzavart bennünket Nézem, mit vé­geztek az emberek, számolga­tok. Egyszer csak odaállít a brigád vezető. Azt kérdezte: »Miért van olyan gondban, igazgató elvtárs ?« »Nem lesz ez kész időre« — feleltem. -Neem? — kérdezett vissza. — Nincs véletlenül egy kis túl­órája?« »Nem lehet — mond­tam —, fáradt mindenki, a hétvégén pihenni kell. Nem rendelhetek el túlórát.« »Maga nem — válaszolta a brigádve­zető —, de mi akarunk túl­órázni, hogy kész legyen.« £s kész lett — Szereti a Balatont? — Kérdem az igazgatótól. — Nagyon ... Én huszonöt éve foglalkozom vízzel, s majdnem mindig a Balatonon. — Miért jó itt? — Jó? Azt hiszem inkább nehéz A Balaton-part túlsá­gosan exponált hely. Ha egy nagyvárosban időszakos víz­hiány van, a lakosság hozzá­szokik: úgy rendezi be az éle­tét, hogy akkor használ több vizet, amikor éppen van. De itt? ... Aki a Balatonra jön, az vendégnek érzi magát, s mint vendég mindenből töb­bet, jobbat akar. Ha az év 365 napjából háromban nincs víz, azzal erkölcsileg tönkre lehet tenni ezt a vállalatot, mert mindenki arra a háromra hi­vatkozik, aki csak itt volt Hogy a három nap se essen ki, azért vállalták a gyorsfej­lesztést, s a fiatal vállalat fia­taljai KISZ-védnökséggel is segítették a munkát. A munka végeztével most lakonikus rö­vidséggel ezt mondják: utol­értük magunkat, lépést tudunk tartani a jelenlegi fejlődéssel, s a gyorsfejlesztési program­ban elkészült vízművek — ha elkészül a regionális rendszer -j- a fogyasztási csúcsok idején segítenek be. Tehát jól megalapozott M­ruházás. — A regionális program megoldja a gondokat? — Egyiket — a hiányt — igen, de újakat is támaszt. Ha elkészül, 150—160 ezer köbmé­ter vizet tud naponta biztosí­tani. A gond akkor éppen e nagy értékű vízműrendszer ki­használása lesz. A számítások szerint 2 milliárd forintot ér majd a vállalat állóeszköz- állománya, de a Balatonon csak három hónapig van nagy­üzem. Mi lesz azután? Terve­ink 1975-ig vannak, elképze­léseink hosszabb távra is. Az egyik: egy 60kilométeres cső­vezeték építésével Kaposvárra lehetne vinni e vízműrend­szer vizét. Egy ' fénymásolt " térképet mutatnak. Szaggatott voifallal már bejelölték ennek az eter­nit csőnek a nyomvonalát E munka is milliókba kerül, ha megvalósul, s a milliók megfoghatatlanul nagy szá­mok. Ha azonban az életet te­szik kényelmesebbé, értékük mérhető, még vízben is. Kercza Imrt Tői fiatal került a vezető testületekbe (Tudósítónktól.) A Nagybajomi Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bi­zottsága a KISZ-vezetőséggel £| Somogyi Néplap 21. Most Itt, a kocsi sötétjében, magamba nézve, megmondha­tom, hogy én nem haragszom igazán Miskára. Az ő szem­pontjából neki is igaza van. Számított a haverjára, úgy vá­gott neki a jégnek. Nőm i* tudom, mi játszódott 1« akkor bennem. Az ijedtség elvette az eszemet. Meghallot­tam a roppanást, odanéztem, s a nagy mélák ember helyén üresség volt A jégen fekete lyuk, bugyborékolt a víz, s én csak arra emlékszem, hogy le­dobtam a hurkot magamról, és kirohantam, mert attól féltem, hogy engem is aláránt, ahogy megrándult a kötéL Tanyasi gyerep, neki egysze­rű a katekizmusa: mégbántó- dott, leköpött. No és? Nem tintát köp, nem marad foltja. Nem arról van szó, hogy most lezárjuk az ügyet és min­den marad a régiben; én kerü­löm őt, nyilván ő is engem. Megvan egymásról a vélemé­nyünk, és kész. De jiem tudom gyűlölni, még akkor sem, ha 6 meggyűlölt engem. Az persze nagyon fáj, hogy a Margit-ügynek is vége. Nyil­ván vége, én oda többet nem mehetek, a lány a bátyjának adna igazat, s az is elképzel- hetetlen, hogy Miska semlege­sen nézze a mi esetleges talál­kozásunkat. Nem is beszélve az öregről. Hajaj! Próbálom elképzelni, mit mondanék a lánynak. Hogyan magyaráznám el a dolgot. Megtalálnám a megfelelő sza­vakat, persze ezzel nem ol­dódna meg semmi, de legalább tudnám, hogy meghallgatta a másik felet is. — Főhadnagy elvtárs... — hallom. A pilóta. Parázst éb- resztgeti. Az út végén fények bogárzanak a sötétben. Parázs dörgöli az arcát — Köszönöm — mondja. Hátranéz, a gépkocsioszlopot fürkészi, s közben nekem is odaszól: — Hát maga, Fülemüle? Nem alszik? — Jelentem, nem. Ahogy az öreg visszafordul, a pilóta már nyújtja a ciga­rettát : — Parancsol? — kérdi fino­man, s az öreg el is fogadja. Mond valamit az előző éjsza­káról. No, ez nekem is eszem­be juthatott volna. Egy kanyar után erős ref­lektorok tűznek az útra. Kato­nai forgalomirányító jelez. Alighanem megérkeztünk. Kisettenkedem a főhadnagy elvtárs után. Jólesik a mozgás. Elég hideg van, no, nem is lesz ez olyan sima ügy. A tiszt, aki Parázshoz beszél, furcsa hangot üt meg. Így »a víz«, úgy »a víz«. Térképet tereget szét, de újra mondja: »a víz«. Bele van gabalyddva abba a vízbe. Iskolában fogunk megszáll­ni. No, azt hiszem, örülnek a kis krapekok, hogy nincs taní­tás. — Vízszünet — gondolom, s röhögök magamban. Közben jönnek az oszlop fe­lől is a tisztek. Tönköly is ott van köztük; jobb lesz félrebil­lenni, nehogy eszébe jusson a múltkori eset, amikor jelent­keznem kellett volna nála. A sofőr ott ül a helyén. Vas­ból van a zrityója, enn£i veze­tés után nincs kedve fölkelni— — No? — kérdi. — Iskolában fogunk meg- aaállnl — felelem. — Kit érdekel az iskola ?t Köpök az iskolára... Nem gon-* doltad meg magad? — Én? — Nem értem, mit: akar. Int a nyakamra, s rögtön- kapcsolok: — Nem. | — De hülye vagy. Neked: nem kell a pénz? — Miért, mennyit akarsz $ érte adni? — kérdem önkénte-t lenül. : — Az attól függ — feleli. ♦ — Mitől? | — Hogy hány gramm. — A félszemű török tudja, \ hány gramm! — mondom in-S gerülten. Magamra vagyok pi-| pás, minek megyek bele ebbe ♦ a dumába. A sofőrt nem érdekli a ke-t délyállapotom. Kinéz az öreg-* re, aztán valahonnét előhúz | egy kis dobozt, s kinyitja. Bár-Í sonybélésű kis doboz, aprói rézmérleg van benne, alul fé-| nyes kis súlyok. — Itt van a félszemű török: — és jelentőségteljesen odabök| az ujjával. Akkora pecsétgyű-» rűt látok rajta, mint egy kis-} tányér. | — Mi vagy te, ékszerész? | — Képzeld, az vagyok —t közli nyugodtan. — De nem; mindegy az neked? Az a fon-j tos, hogy nekem van pénzem, S neked meg van egy láncod; meg egy érméd, amit pénzzé* akarsz tenni. IFolytatjukJ együtt a községben élő fiata­lok helyzetéről és az úttörő- csapat munkájáról tárgyalt. Az utóbbi időben a KISZ és a tanács együttműködésének eredményeképpen javult az ifjúság élet- és munkakörül­ménye, sikeres volt bevonásuk a különböző vezető testületek­be. Az együttes ülés állást fog­lalt amellett, hogy a KISZ- szervezet növelje létszámát, hiszen a Nagybajomban élő 650 KISZ-korosztályú fiatal közül mindössze 75 a KISZ- tag. Jákóban az arány sokkal jobb: a 79 fiatal közül 41 a KISZ-tag. Többségük a helyi üzemekben, a ruhagyárban, a ktsz-iben, a tsz-ben dolgozik. Jónak mondható politikai kép­zésük, sokat segítettek a csa­ládi és a társadalmi ünnepsé­gek megtartásában. A sportban is előbbre ju­tottak, hisz a labdarúgó-szak­osztály mellett megalakult a női kézilabda- és sakkszakosz­tály. Az együttes ülés javasol­tál, hogy alakítsák meg a nóJ röplabdacsapatot. Az úttörőcsapatban tíz kis­dobos- és nyolc úttörőraj mű­ködik. Az úttörőszervezeí jó munkáját bizonyítja, hogy a járási tanulmányi versenyen magyar nyelv- és irodalomból, számtanból, történelemiből, élővilágból három első helyet, egy második és két harmadik helyet értek el. A kulturális vetélkedőn nyolc műsorszám­mal indultak, és valamennyi szám helyezést ért el. Ezért a csapatot arany oklevéllel ju­1^TirrLa7.tiá’k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom