Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-20 / 248. szám

Jól tudják, hogy mit akarnak...

A tótúj fáim telepépítésről

»•Tíz létesítményből álló, 1217 férőhelyes szarvasmarha-telep épül a tőtújfalui Dráva-menti Egyetértés Tsz- ben. Az állomány egy részét várhatóan a jövő év májusában már betelepítik az istállókba.« (Újsághír)

Miért és. hogyan — erre a két kérdésre kerestünk választ a minap a tótújfalui Dráva- menti Egyetértés Termelőszövetkezetben a szarvasmarhatelep építésével kapcsolatban. Arról, hogy mi ösztönözte a gazdaságot ennek a nagyszabású beruházásnak a megvalósítására, és miképpen készül a telep — az építkezés, a benépesítés, a személyzettel való ellátás —, Amigya Pál főállattenyésztővel, Varga György építésveztővel, és Simora Vendel pártszervezeti csúcstitkárral beszélgettünk.

A föállattenyésztö: — Takarmánytermő területünk hozama majd itt hasznosul a -telepen. Hízómarhát valamivel többet értékesíthetünk, mint jelenleg — évente mintegy 500-at adunk el —, s ehhez az alapanyagot saját tenyészetünkből nyerjük. A korszerűsítés révén a tej hozam növekedésével számolunk, s úgy tervezzük, hogy a telepen váltott műszakban dolgoznak az emberek... Körülbelül félezer hold olyan gyepterületünk van az 1800 holdból, amelyik víztelenítésre vár. Ha ez megoldódik, több takarmányhoz jutunk. A szántónak mintegy 15 százalékán termeltünk eddig takarmányt, s ezután a több eleség végett — különösen a silótakarmány, a pillangósok és a takarmánykeverék tömegét kell növelnünk — öt százalékkal emelkedik ez az arány. De silónak való zöldre a rétről is számítunk, és figyelembe vesszük az évi 400 hold- nyi répa hulladékanyagát, a répafejet, aztán a kukoricaszárat, valamint az Urebetint is, mint értékes takarmányt.

Az építésvezető: — Az épületek gépi berendezéseit kivéve szinte minden a szövetkezet saját anyagából készül. 28 millióban lesz az egész beruházás, ebből 50 százalék az állami támogtás. A másik 50 százalékból 4 milliót a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola ad — ugyanis kísérleti telep lesz a miénk —, a többi a szövetkezetét terheli. A terv készítésével az AGROKER Vállalatot bízták meg, a tsz építőbrigádja készíti el a telepet Hogy győzzük-e? Máskülönben nem vállaltuk volna. Tizenkét kőművesből, hat ácsból, három villanyszerelőből, három vízvezeték-szerelőből és egy. tizenkét tagú útépítő munkacsoportból áll a brigádunk, s megfelelő gépekkel is rendelkezünk Szeptember végére megjött a teljes tervdokumentáció, addigra már lebetonoztuk a 4000 négyzetméteres silóteret, kiépítettük az ideiglenes vízvezetéket és a végleges nyomóvezetéket. A húscentrikus, vegyes tartásé szarvasmarhatelep tíz korszerű létesítménye megfelel majd az igényeknek. A tejet például úgy juttatjuk el a föld alatti vezetéken az istállókból, hogy a telepre még a tejszállító autó se jöhet be. Elfa fejőrendszerrel dolgozunk Jelenleg semmi akadálya sincs a folyamatos építkezésnek, s megvalósulhat a terv, vagyis 1973. december végére teljes üzemelés lesz a telepen.

A főállattenyésztő: — Legelőször jövő májusban kerül állomány az épületekbe, akkor töltünk meg két istállót. A 480 tehén félét a saját negatív teheneink és üszőink közül

válogatjuk ki, a többit vásároljuk; későbbi pótlásra a Kaposvári . Húskombináton keresztül jutunk, tenyésztésre alkalmas állatokhoz. Most 200 tehénből és 150 üszőből 240-et tudunk kiválasztani. A férőhelyek fel töltése folyamatosan, az építkezés diktálta ütemben történik majd. Potonyban, La- kócsán, Szentborbáson és Tótújfaluban ugyancsak célszerűen hasznosítjuk a felszabaduló istállókat marha- és sertéshizlalásra, illetőleg tenyésztésre, nevelésre.

A csúcstitkár: — Egy ilyen nagy és korszerű beruházás — melynek megvalósulását az állam jelentős mértékben segíti — megköveteli, hogy a korábbinál több szakember dolgozzon a szarvasmarha-tenyésztésben és -hizlalásban. A jelenlegiek közül hárman vehetők figyelembe úgy, hogy ők majd a telepen dolgoznak. Ketten most vesznek részt szakmunkás-átképzésen, ketten pedig Szentlőrincen a gépi fejést tanulják. A szövetkezet két inszeminátort ké- peztetett, s most rájuk is nagyobb feladatok várnak majd. Ügy tervezi a gazdaság, hogy a telepre felsőfokú végzettségű vezetőt vesznek föl, és üzemi állatorvost is alkalmaznak. Addigra, mire a telepen megvalósul a teljes üzemelés, mindennek meg kell lennie.

Sokat vállalt a tótújfalui Dráva-menti Egyetértés Termelőszövetkezet azért, hogy szarvasmarha-tenyésztését, ezt a fontos ágazatot hosszú távra korszerűsítse. Megalapozott tervük, alapos felkészülésük a biztosíték arra, hogy a több milliós létesítményben megtalálják számításukat

Hernesz Ferenc

HÚSZ VAGON NAPONTA

Dinamikus egyensúly

A

z egyensúly, nyelvi hangulatában is, a mérleg képét idézi; a kétoldalú csillapodó mozgás látványa tűnik elő e szó mögött. A stilisztikai közléstartalom gazdasági szempontból is telitalálat; olyannyira az, hogy a hangulati háttérrajz még bizonyos, az egyensúly fogalmához kötődő tartalmi félreértések eloszlatásában is segít

A legfontosabb az, hogy megvalósult, beteljesedett, véglegessé merevedett egyensúly nincs és soha nem is lehet egy iparilag gyorsan fejlődő, modern gazdaságban. Még azt is megkockáztatjuk, hogy a szó — mondjuk így — tankönyvi, előírásszerű értelmében sincs egyensúly, pontosabban tehát: nem képzelhető el olyan állapot, hogy bizonyos teendők jó elvégzésével, netán eszményi tervezéssel vagy elektronikus számítógépek beiktatásával ai egyensúly majd egykor, ama szép napon, egyszeriben megvaló- j sül. Ha így lenne, akkor a gazdaságfejlődésnek éppen a lényege, hajtóereje tűnne el.

Ezért nevezi a közgazdasági szaknyelv pontos árnyaltsággal »dinamikus egyensúlynak« azt a bizonyos beteljesedést, megvalósulást, amelyet napjaink kormányzati, ágazati, vállalati programjai elérendő célként megjelöltek.

Azért szólunk erről, mert az egyensúly fogalmi zavarai tényleges akadályai annak, hogy a gazdasági egyensúly tartalmi zavarai is mielőbb ' feloldódjanak. Mindjárt hozzátehetjük, hogy azok a kormányzati intézkedések, amelyek ezt a feloldást célozzák, éppen a statikus értelmezést — vagy fogalmazhatunk így is: a kampányjellegű megoldásokat — akarják kiiktatni a megvalósítás folyamatából.

Milyen csomópontokon érzékelhetők a népgazdasági egyensúly gondjai?

Három pontot céloztak meg az egyensúlyt erősítő intézkedések: a beruházásokat, a külkereskedelmi, illetve fizetés’ már’aget, és mindezek túlerő zőjét, az állami költségvetést.

S itt nyomban szembekerülünk az egyensúly nem kevésbé fontos tévhiedelmével; áztál a fciteveaaai, «mintha. A

népgazdaság három említett i Mindebből kitűnik, hogy a csomópontján olyan alapvető | népgazdaság egyensúlyi helybajok lennének, melyek az | zetének erősítése voltaképpen

Ennyi kukoricát takarítanak be a vései Üj Elet Tsz-ben. A betakarítást négy kombájn és három csőtörőgép végzi.

Üzem- és munkaszervezés a Volánnál

Két pilléren nyugszik

egyensúly erősítésének rendkívüli intézkedéseit indokolnák. Nos, ami a beruházásokat illeti, az ismert korlátozó intézkedések ellenére évről évre emelkedik a beruházások finanszírozása — 1969-ben 75,

1970-ben 89, 1971-ben több

mint 100 milliárd forintot ruháztunk be, ami, a gondokat korántsem kisebbítve, azért semmiféle alapvető »visszafogásra« nem utal. Külkereskedelmi mérlegünkben, főleg az utóbbi években, a gazdaságirányítás módosítása óta, rendkívül gyors ütemű az export növekedése — különösen erőteljes a tőkés kivitel dinamikája —, ami a szintén nem csekély gond, zavar közepette is a külgazdaság fejlődését szemlélteti. Ami pedig az állami költségvetést illeti — a deficit hátrányait ugyancsak hangsúlyozva —, ez is a bevételek és a kiadások erőteljes emelkedése, tehát a gazdaság- fejlődés magasabb szintje nézőpontjából értelmezendő.

Ami pedig most már a kormányintézkedések jellegét, célzatát illeti, a hármas feladat voltaképpen egyetlen szóval is kifejezhető, s ez így hangzik: hatékonyság. Részleteire bontva azt jelenti ez, hogy a jövőben az eddigieknél jobban kell törekedni a népgazdaság minden ágában, minden vállalatánál a költség és az eredmény, a ráfordítás és a haszon előnyösebb összhangjának megteremtésére.

E

j így természetesen gazdasági sűrítmény; azt is mondhatnánk: ökonómiai alapigazság, közhely — csakhogy a valóság folyamatai akkor kövesednek közhellyé, ha nagyon lényegeset, általános érvényűt tükröznek. Nincs másként ez az egyensúly és a hatékonyság összefüggésével sem, hiszen ha az utóbbi he- tek-hónapok intézkedéseit, kormányhatározatait a közös nevező általános szintjén közelítjük meg, csak erről: a költség és az

éssybaneiárAI

nem is minősíthető elvont önállósággal külön feladatként. Az egyensúly — nézzünk szembe végül is e szóval —: a jobb munkát, a mindenütt eredményesebb gazdálkodást jelenti. Jobb munkát a vállalati irányításban: új, korszerű, exportképes gyártmányokkal, az elavult gyártás- és gyártmánytechnológiák korlátozásával; jobb munkát az üzemekben, műhelyekben: fegyelmezett, a perceket is hasznosító tevékenységgel.

E

bből, e millió szálú ösz- szefüggésrendszerből fonódik egységgé a népgazdaság egyensúlya is; a népgazdaságé — mely a munka országának gazdasága!

T. A.

E HÉTTŐL KEZDVE a Volán 13. számú Vállalatának darabárus járatai, amelyekről a terhet a kaposvári állomáson rakják át, nem tankolhatnak a Füredi úton levő vállalati központban. Nem valami különleges szigor rekeszti ki őket, hanem egy ésszerű intézkedés. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis a kirakott tehergépkocsik üresjáratban »poroszkál- tak« fel a központba, s üzemanyaggal telve érkeztek visz- sza. Akárhogy is nézzük, ez a távolság oda-vissza tíz kilométer. Tíz fölösleges, elpazarolt kilométer.

— Tankoljanak meg menetközben — mondta dr. Bors István, a vállalat forgalmi igazgatóhelyettese. — A járási székhelyeken levő üzemegységeink útba esnek, így egyetlen fölösleges kilométert sem tesznek meg...

Az intézkedés része annak a lassan haladó, de igen alapos üzem- és munkaszervezési tevékenységnek, mely a vállalatnál tavaly óta következetesen folyik. Ma még ugyanis nem kielégítő az egyes üzemek gazdasági hatásfoka. Különösebb vizsgálódás nélkül is nyilvánvaló, hogy a hatékonyság javulásának első számú akadálya éppen az üzem- és munkaszervezésben tapasztalható lemaradás.

Pedig az intenzív szervező munka nagy jelentőségű a közúti közlekedésben, amely erősen munkaigényes szakterület, és közvetlen irányítás

tekintetében kevésbé kézben tartható, össze sem lehet hasonlítani egy zárt épülettömbben dolgozó gyár viszonyaival, ahol pontosan megtervezhetők és kiszámíthatók az egyes technológiai folyamatok. A közúton nagy távolságok választják el a vállalat legkisebb sejtjeit, a járműveket, sokkal több tehát az esetlegesség és az előre nem látott mozzanat. A szervezés egyik legelemibb feltétele tehát olyan szabályokat, belső mechanizmusokat beépíteni ebbe a laza szervezetbe, amelyek összefogják, összehangolják a bonyolult, területileg szétszórt munkát. Ebből a helyzetből azonban nem szabad arra következtetni, hogy a közúti közlekedés munkatermelékenységének adottságai kedvezőtlenebbek, mint az iparban.

— Melyek a vállalatnál a munka- és üzemszervezés legfontosabb, napirenden levő kérdései? — kérdeztük dr. Bors Istvántól.

— Nálunk a szervező munka természetesen munkahelyközpontú. Fontos szerepet kap a munkaszervezésben mint módszertani segítség a munkanapfényképezés, az időmérés-időelemzés, a munkamódszerelemzés, a teljes munkanapfelvétel és elemzés, a veszte- ségidő-számítás és általában a munkahely szervezettségének vizsgálata, nem utolsósorban a rendszeres normázás. Az üzemszervező munkában viszont már több munkahely

Sertéshizlalás a háztájiban — a közösnek

Érdekes módszerről hallottunk a minap az istvándi Magyar Lajos Termelőszövetkezetben. Figyelemre méltó az itt szerzett tapasztalat annál is inkáíbb, mert az istvándiak érvényt szereztek egy gyakran hallott, állandóan napirenden levő kívánalomnak, az alacsony költségkihatású árutermelésnek; jó példát adnak a férőhely-tartalékok helyes kihasználására. De miben is áll ez a módszer?

A termelőszövetkezet szerződést köt a vállalkozó szövetkezeti gazdával arra, hogy hány malacot fogad kihelyezésre, illetőleg mennyit tart vissza saját állományának a szaporulatából arra a célra, hogy ezeket majd hízott sertésként a közösnek átadja. Megállapodnak abban, hogy milyen súlyban állítja hízóba az állatot, és milyen súllyal, illetőleg árért adja majd át Az elesé- get tíznaponként szállítja ki a szövetkezet a gazdákhoz így a közösen megtermett takarmány jól hasznosul a háztáji férőhelyeken (helyben eredmény jobb ; jrésTrftenkW takarsnánykeveré- ■=« •— »KKai «raekneit a sertéseknek), s az eleséget nem kell értékesíteniük. Az a tény, hogt a tsz megveszi a malacot és kinthagyja a tagnál, vagy mástól veszi meg és kihelyezi a vállalkozó tagnak, gyakorlatilag nagyobb beruházás nélküli eredményes sertéshizlalást tesz lehetővé. Átadáskor azután levonja a tsz a malac és a kiadóit takarmány árát. A múlt év őszén 175 fiatal sertés került így ki a tagokhoz, s ezeket az idén megvásárolta és továbbadta a vállalatnak a szövetkezet.

Hogy a módszer gyorsan kedveltté vált Istvándiban, azt bizonyítja, hogy amíg korábban a közösből mintegy 500, a háztájiból pedig 200— 300 hízót értékesítettek évente, az idén már 1100 állatnak, az eladásával számolnak, s ezenkívül még mintegy 150 hízósertést közvetlenül a vállalatnak adnak el a háztáji állományból a gazdák. Előnyt találtak ebben az istvándiak a férőhely-hasinosításon túl azért is, mert jól kifizetődő élfoglaltsághoz jutnak ezzel a ház körül; a tsz jóváírja nekik mz igy hi-zlaf-t sertessk «tan

havonta és darabonként a 2,5 munkaórát. A hizlalási kedv növekedését mutatja, hogy jelenleg 45—50 gazda vesz részt ebben az akcióban. A közelmúltban a vállalat által vásárolt 278 malacot például mind kihelyezték a faluba, a háztáji istállókba. Szándékosan említünk istállót és nem ólat, ugyanis általában istállókat alakítanak át a régi gazdasági épületek közül erre a célra.

A szövetkezet több módon is segíti tagjait, hogy eredményesen vehessenek részt ebben a munkában. Amellett, hogy az abrakot készen kapják a sertéseknek és azt rendszeresen odaviszik az udvarokba, a kívánt súlyra felhizlalt állatot ugyancsak a szövetkezet szállítja el. Egyelőre ugyan csak elképzelés van rá, de foglalkoznak a gondolattal, hogy hasonló módszert esetleg a szarvasmarha-hizlalásnál is alkalmaznak majd. Mart kihasználatlan istállók kiaknázatlan férőhely-tartalékok még vannak, amelyek kevés ráfordítás után jól hasz-x nosáthaiók A híy.laláahan.

", *.

együttműködésének megszervezésével foglalkozunk. Itt szeretném hangsúlyozni a technológia, a megfelelő műszaki fölszereltség, a helyes szerep- osztás és az e szerepekben való munkavégzés összehangolásának, illetve vezetésének jelentőségét. Az úgynevezett józan ész nem elegendő egyedül a szervezéshez. Ehhez speciális ismeretek és sajátos felkészültség is kell. Sajnos, e területen most még nem rendelkezünk kielégítő ismeretekkel és még kevésbé szervezésben jártas, elméletileg felkészült szakemberekkel.

Mai üzemszervezésünknek a fellelhető hibák kijavítása a célja. A hibák, hiányosságok felismerésére irányul egy-egy terület helyzetfeltárása, amely minden szervezés első előkészítő lépcsője. Ezt követi az így feltárt, rendszerezett adatok elemzése, a veszteségek megállapítása, az állásidők felderítése, a tulajdonképpeni »diagnózis«. Ezután következhet a legjobbnak ítélt fejlesztési koncepció kiválasztása —■ a megadott szervezési. célnak és a rendelkezésre álló erőforrásoknak megfelelően.

A közúti személyszállításnál, az autóbuszközlekedésben a menetrend a legfontosabb szervezési eszköz, amely kooperációs pillér is egyben. Ha jő a menetrend, jó a személyszállítás szervezése, de ez megfordítva is igaz. A szervezést bezárja az átfogó ellenőrzési rendszer megteremtése. Az így nyert információk hasznosításával az egész folyamat elölről kezdődik.

A JÓ SZERVEZÉS tehát több oldalú, de két alapvető pillére van. Az egyik az emberi oldal, melyre a Volánnál is kényesen ügyelnek. Lehetnek olyan intézkedések, amelyek érintik a normát, s az emberek nem értik meg az első pillanatban, hogy miért van ezekre szükség. A feladat — tudatosítani, hogy itt a vállalat léte szempontjából komoly változásokról van szó — a tömegszervezetekre, de elsősorban a szakszervezetre hárul.

A szervezés másik oldala a korszerűbb információs ea döntési rendszer, olyan gépesítésen és különböző szabályozókon alapuló mechanizmus, amely hatékonyan és ésszerűen befolyásolja a vállalat belső életét. A Volán 13. számú Vállalata — sok más somogyi vállalat előtt járva — már most rendelkezik a gyors és modern ügyvitel feltételeivel, azóta, hogy bevezették a tépi adatszolgáltatást.

Csupor Tibor