Somogyi Néplap, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-14 / 217. szám
Mi lesz veled, siófoki közlekedés? Csőd, Röviden ezzel a találó szóval lehet jellemezni a nyári siófoki közlekedést, több kilométer hosszú, félórákig veszteglő gépkocsisorok, a lehetetlenségig zsúfolt parkolók, a rendszeresen. közlekedő autóbuszok menetidejének betartása merő illúzió, s akadozik a szállítás, az áruutánpótlás, és minden, ami egy nyaranta hatalmasra duzzadó város vérkeringéséhez hozzá tartozik. . Siófok ugyanis vitathatatlanul a Balaton-part központja. Itt összpontosul azoknak a szerveknek, szövetkezeteknek, vállalatoknak a munkája, amelyek a járási székhely normális »évközi-« életének részesei, de itt találjuk a balatoni vendéglátást; az idegenforgalmi szervek, a kereskedelem és az igazgatási munka számokkal alig mérhető nyári munka- többletének túlnyomó részét is. azt a sokágú, bonyolult szervezetet, amely nélkül egyszerűen képtelen működni a »Balatoni nyár« gépezete. Siófok nyári közlekedésének bajai nem újkeletűek. A diagnózis és a gyógymód, is ismert. A kérdés csupán az, hogy mikor kezdődik a gyógyítás? Aligha szükséges hangsúlyozni, hogy várni tovább nem lehet, mert szinte már megkezdődött az agónia. Pedig két évvel ezelőtt, 1970. augusztus 26-án már körvonalazódott a megoldás egy nagyon is kedvező módja. Siófokon tartottak egy ÉVM— KPM miniszterközi értekezletet, ahol a megyei vezetőkön kívül részt vettek a két tárca miniszterei és miniszterhelyettesei is. Akkor elvetették a város közlekedésének korszerűsítésében jobbnak, de jóval költségesebbnek látszó módot, s úgy döntöttek, hogy á vásútállomást nem telepítik ki a városból. Szilágyi Lajos miniszterhelyettes az ÉVM-ből: »Siófok vasútállomását a jelenlegi nyomvonalon korszerűsítjük... ezért kellő számú kétszintű vasúti-közúti keresztezés és gyalogos alul-, illetve felüljáró kialakítására van szükség.« Lényegében véve ugyanezt mondta a közlekedési tárra vezetője, dr. Csanádi György miniszter is; »Az állomás átépítésének közúti feltételei, kapcsolódó munkái is vannak, (állomási előtér rendezése, MÁV AU T -pályaudvar kialakítása, útkorrekció, kétszintű kereszteződések), ' amelyeket kellő időben meg kell tervezni, . s kivitelezésüket az állomás átépítésével összhangban kell ütemezni. A MÁV Tervező Intézet, az Üt- Vasúttervező Vállalat, valamint a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet működjenek közre és a szükséges tervek elkétézkedjenek. Készítsenek év végéig olyan vázlattervet, j amelynek alapban végleges döntést lehet hozni.« Kétszintes kereszteződések, ésszerű autóbuszpályaudvar kialakítása, rövid határidő. Ez az a három sarkalatos pont, melyben a miniszterközi értekezlet részvevői is egyetértettek, de amelyek közül ha egy is elmarad, a város közlekedése és ellátása sínyli meg. Mint ahogy meg is sínylette. Erdős Zoltán, a Somogy megyei Tanács BKV-osztályvezetője: — A Csanádi élvtárs által említett közös tervnek még 1970-ben el kellett volna készülnie. Sajnos eddig hiába vártuk. Az UVATERV ugyan készített egy tervet, de abban annyi irreális részlet volt, s oly mértékben megváltoztatta volna a város üdülőhelyi jellegét, hogy ezt a tervet mindenki elvetette. S azóta is alig történt valami. Siófok már a harmadik feszült nyár elé néz. 1970 októberében a beruházási programok egész sorát kellett felülvizsgálni, fontossági sorrendbe állítani. így a jelek szerint— a siófoki közlekedés ügyét nem a legjelentősebb, leginkább sürgető beruházások köaé sorolták. Jó egy évvel később, 1972. január 6-án a megyei vezetőknek és a minisztérium képviselőinek a megyei pártbizottságon tartott értekezletén (amelyen részt vett Földvári László miniszterhelyettes is) sürgették a vasúti rekonstrukció megvalósítását. A miniszterhelyettes ekkor biztosította a megyei vezetést, hogy a vasúti rekonstrukcióra szánt 240 millió ' forint háromnegyedét ebben a tervidőszakban felhasználja a KPM, s ebből egyebek között felújítják a vágányhálózatot, s csak a felvételi épület átépítése húzódik el az 1975 utáni évekre. Nem sikerült akkor sem megegyezni Siófok úthálózatával kapcsolatban. Azok a jogos igények, amelyeknek teljesítése nélkül a város közúti közlekedése eredményesen nem javítható meg, váratlanul irreálisaknak minősültek. »Az M—7. sz. autóút 1971- ben átadott újabb szakasza ellenére Siófok városon belül bonyolódik jelenleg is az átmenő forgalom zöme — érveltek a megyei vezetők. — A város rendelkezésére álló anyagi lehetőségek nem elegendők a szükséges úthálózat kiépítéséhez.« Ezért kérték a lárca segítségét a forgalmi utak kiépítésére, valamint a közúti-vasúti különszintű keresztezések megvalósítására, az 1972, augusztus 26-i megállapodás alapján. A miniszterhelyettes válaszában jól megfigyelhető a KPM álláspontjának módosuszítése iránt sorón kívül in- lása: »A KPM megvizsgálta a közúti áramlást 1971-ben, s a vizsgálat eredménye feldolgo- ] zás alatt van. De már most | megállapítható, hogy a Siófokra belépő forgalom 75 százaléka célforgalom. A város időszakos forgalmi zsúfoltsága elsősorban a település belső forgalmi áramlásaiból adódik. A különszintű keresztezések kérdésében KPM az ide vonatkozó miniszteri—tanácselnöki megállapodás szellemében jár el. A szükséges fejlesztésekre ma még nincs kész terv, mivel az eddig előterjesztett igények megvalósítása reálisan nem lehetséges. A keresztezések építési ütemének megállapításánál, Siófok közlekedésének megoldásánál az ige ,'jek és a lehetőségek összhangját tovább kell keresni. A végleges megoldás megtervezésénél figyelemmel kell lenni az Ezüstpart fejlesztési terveire is. A KPM célravezetőnek tartaná a megye vezetőivel egy újabb tanácskozás megtartását, az igények és a lehetősé gek egyeztetése céljából.« A januári tanácskozáson tehát a miniszterközi megállapodás árnyalati-értelmezési különbségének vagyunk tanúi. Csanádi György miniszter egyértelműen szólt a vasútállomás rekonstrukciójának kapcsolódó munkáiról, sőt hangsúlyozta, hogy kellő időben«, »soron kívüli« intézkedésekre van szükség. Ezzel szemben a KPM-ben még mindig nincs kész terv, s ott változatlanul a megoldás módjainak kimunkálásán fáradoznak. A siófoki közlekedés kétségkívül hatalmas feladat. Elhamarkodott döntés nem vezetne jóra, a »tűzoltó munka« azt jelentené, hogy Siófok közlekedése még hosszú évekig vajúdna, a jelenlegihez hasonlóan. Komplex tervre van szükség, a KPM hathatós segítségére — haladéktalanul. Az idő fontosságát — ismerve, átélve a nyári közlekedést — nem győzzük hangsúlyozni. S még egyet. Siófok közlekedése nem, siófoki probléma, s még csak nem s somogyi. Egészen nyilvánvaló, hogy országos gond. Siófok közlekedését a megye nem fejlesztheti számottevően a többi somogyi terület rovására, még akkor sem, ha anyagi ereje lenne hozzá. Jól tudjuk: nem köny- nyű a tárca helyzete sem. Siófok közlekedése azonban annyira országos gond és csődje annyira veszélyezteti az egész üdülőövezet normális vérkeringését, hogy valamiképpen zöld utat kellene adni, prioritást biztosítani — a miniszterközi megállapodás alapján és nagyon sürgősen — az úthálózat korszerűsítésének. Ezt nem csak a siófokiak vagy a somogyiak várják el a KPM-től. Csupor Tibor „Elment“ a dinnye — utaznak a csányiak is... A kunyhó ajtaján még ott a függöny.-A kerítéssel körülölelt csöppnyi udvart még föl- sepri a dinnyés felesége. A »még« ezt a hetet jelenti. Aztán? Befészkeli magát a deres ősz, majd a jégkarmú tél a lakókunyhóba, a csőszkunyhóba. Oda, ahol tavasztól őszig a csányi Barna házaspár élt, és ahol a somogyfajszj idősb. Buzsáki József dinnyeőr időnként megpihent. De már kijelölték a csányi dinnyések és a pusztakovácsi Egyesült Erő Tsz vezetői azt a helyet is, ahol jövőre dinnyét termelnek, s ahova majd akkor, áprilisban az új kunyhó épül... Barna Ferenc csányi diny- nyés jókedvű ember. Az asszonya ugyancsak mosolygós-vi- dám. Attól-é, hogy ezekben a napokban hazautaznak az áprilisban üresen hagyott családi házukba, vagy attól, hogy jól fizetett a sárga- meg a görögdinnye, az uborka és a tök? Ők csak annyit mondanak, hogy szívesen mennek haza, és hogy megtalálták az A kunyhó napok múlva már lakatlan lesz. mindig adtak, amikor kéllett, és emberi erőben sem volt hiány... Azt mondják a szövetkezetiek is, amit a dinnyés: elégeA vártnál jóval nagyobb volt a termés. idén is a számításukat itt, a pusztakovácsi szövetkezet központi kerületében. Barná- éknak 18 hold dinnyét kellett megmunkálniuk, ebből 17 hold a görögdinnye területe volt. — Tizenhét vagonnal szállított el a szövetkezet a MÉK- nek, ezen belül tizenhat vagonnal exportra ment. Minden termésünkre szerződésünk volt. Még várunk körülbelül egy vagonra valót — mondta Barna Ferenc. Huszonhét éve foglalkozik dinnye-, tök- és uborkatermesztéssel. Lassan már Somo- gyot is megszokja, mert egy évig Sérsekszőlősön dinnyés- kedett, itt, a pusztakovácsi szövetkezetben ez volt a második éve, s amint mondta: jövőre is visszatér. — Szívesen jövök ide megint, mert semmi panaszra nem volt okom. Gépet, fogatot dettek voltak egymással, éppen ezért dolgoznak együtt jövőre is. — Rendesek az itteni emberek. Találkoztam velük a faluban és itt, a dinnyeföldön, s elmondhatom, jó közöttük lenni — így az őszhajú asszony. — Persze, sok beszélgetésre nálunk sohasem volt idő. Mi dolgozni jöttünk ide, és sokszor alig tudunk valamit, hogy a dinnyéből legyen valami. Nos, kiderült: többet adott a dinnye, mint amennyire számítottak, és nem rejtik véka alá, hogy nem jártak rosszul. Igaz, ahogyan »hamarjában összeszámolták, körülbelül harmincezer forintos költségük is összegyűli, mert a kézi erőt, az emberi segítséget példáid nekik kellett fizetniük. De azért jó év volt az idei. A szövetkezetnek is kifizetődő a csányiak munkája, így aztán ■mindenki jól járt. Nyáron megtakarított, bá- gyasztó melegét ontotta a nap a kunyhó előtti tisztásra. A kerítés tövében a napraforgók száraz levelekkel álltak (mint ahogyan az szeptemberben már illik) és súlyos, tömött tányérokkal) A két ember két széke árván pirítkozott a napon. Indulásra vártak a mozdítható tárgyak: Barna Fe- rencék hazakészülődtek, Csányba. És búcsúzni készült a dinnyecsősz is. Itt már nincs mire vigyázni. A dinnyét, ami még szépnek ígérkezik, összeszedik, halmokba rakják, s elszállítják. A többi elbújik az egyre erősödő gazban. Talán majd a traktoros, ha fölszántja ezt a területet és a gép elé kerül egy-egy zöld pocakos dinnye, megáll, fölmetszi, és belekóstol. Barnáék akkor már arról mesélnek odahaza, hogy milyen is volt az a fél év Somogybán. H. F. Viszontlátásra, jövő nyáron! Eredményes, jó minkét végeztek a somogyi láiyex Építőtábori mérleg Bács-Kiskun megyéből E gyszerű hétköznap délután a görgeteg! tanácsházán. A keleti fekvésű nagyobb terembe nem tűz be a nap. Tíz perc múlva kettő, s egyre többen érkeznek. Bogdán György tanácselnök nyomban eléjük tolja a jelenléti ívet. Még egy kis te- ye-íere erről-arról, aztán gyöngyöző arccal berobog a titkár, Hoffmann Gyula. A három falu — Görgeteg, Kuntelep és Rinyaszentkirály — 32 képviselőjéből 21 máris jelen van, kezdődhet az ülés. A GÖRGETEGI TANÁCSÜLÉSEN Szenvedéllyel — a közösségért — Üdvözlöm a tisztelt megjelenteket, külön a Lajosokat — szól az elnök, s halk derű hullámzik át a széksorokon. Megkezdődik a komoly munka. Elsőként a településfejlesztési bizottság munkáját »vesézik«. Az előterjesztést — -divatosan« itt is stencilezve — előre megkapják a részvevők, s erre várjuk a kérdéseket, a bírálatot, észrevételeket. Nyögéri Antal csúcstitkár — mint valószínű rangidős — hátrasimítja deres haját, s magasba emeli jobb karját: — Különös hozzászólást itt nem hallhatnak. Amit a bizottság javasolt és mi jónak láttunk, hát az vagy kész, vagy útban van. A szentkirályi és a görgetegi buszvárókat meg éppenséggel két évvel előbbre hoztuk. Még egy kis noszogatás az elnökségből, aztán Kiss Lajos kmb-s rendőr szólal föl. A görgetegi faluvégen, a tsz-úl, mellett látható szeméthalomra tereli a figyelmet, ősz hajú, jó beszédes asszony kontrázza meg a sarokból: — Ott lakik a falufelelős a közelben, hát jelentsen föl egy-két szemetelőt — ez Hagy Györó/yné véleménye. Az elnök elismerő szavait egyetértő bólogatás kíséri. Ez a bizottság jól dolgozik; érvényesül a »több szem többet lát« elve. Javaslataik hozzájárultak alrhoz, hogy az idén is elsők lettek a megyei településfejlesztési ver.seny egyik kategóriájában és 50 ezer forinttal »-vastagodott« a kasz- szájuk. Második pontként a három község építési és közlekedési feladatairól tanácskoznak. MondaLok az anyagból: . .. »Múlt év októberétől első fokú építéshatósági jogkört kgptunk, a lakosságnak nem kell Atádra utazgatni a járáshoz ...« ... »Tíz év alatt 42. építési engedélyt, 39 használatbavételi és 24 bontási engedélyt adtak ki területünkön, évenként 4 új lakás épült, kétszer any- nyit bővítettek, alakítottak...« ... »Bekötő út épült Rinya- szentkirályba és a két tsz- majorhoz«. A téma közelebb áll a tanácstagokhoz, emelkednek a kezek, peregnek a kérdéseik. Nyögéri Antal: — Miért csak Görgetegre készül az új kozségrendezési terv ? Szeifrid Istvánná: — A kún- telepi földutat hozzák rendbe ismét, mert a nehéz járművek tönkretették! Kiss Lajos: — Sokan a járdán kerékpároznak, ha meg fizetni kell, megorr ólnak a bírságolásért... Teller Ferenc: — Kuntelepen meddig készül el a járda? Matuca Ferenc: — A Ri- nyaszentkirályba menő szombat délutáni ötös buszt leállította a Volán. Miért’ Nagy Györgyné: — Javaslom az iskolában a KRESZ- oktatás folytatását... Teller Ferenc: — Köszönjük a tanácsnak a terven felüli gázcsere-telepet... Rinyaszentkirályon a Petőfi utcai közkút rossz, hat család a vízre vár ... Az elnökség asztalától nem késnek a válaszok: — Türelmet kérünk, a vízmű évi százezrünket leköti. A kuntelepi járda a Szabadság utcában elkészül ... A községrendezési tervet nem mi rendeltük így, de már tiltakoztunk... A köszönet jólesett, a versenyjutalomból futotta a telepre. . A közkutat rendbehozatjuk... A harmadik negyedévi tanácsülésről öt óra előtt szállingóztak hazafelé a tanácstagok. Egy kis csoport a virágokkal övezett járdán a frisszöld buszváró felé kanyarodik. Tovább folyik a szó: szenvedéllyel háborognak, hogy miért nem kötik már be a vizet a házakba ... Férése Az Építőtáborok Bács-Kiskun megyei Bizottsága és az Állami Gazdaságok Bács-Kiskun megyei Főosztálya nemrég értékelte az önkéntes nyári ifjúsági építőtáborokban dolgozó középiskolások munkáját. Az eredményekről, a I táborozás tapasztalatairól Vizi I László, az állami gazdaság megyei főosztályának vezető üzemgazdásza és Németh Ferenc, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára számolt be. Az idén Bács-Kiskun megyében 15 önkéntes nyári ifjúsági építőtábor működött. Június 18-tól augusztus 26-ig kéthetes váltásban — összesen 58 turnusban — csaknem kilencezer fiatal segített a mezőgazdaságnak. A diákok 93 ezer munkanapot dolgoztak. Először az állami gazdaságok szőlőültetvényein kaptax feladatot a Somogy megyei diákok, akik a Helvéciái Állami Gazdaság Hámán Kató és a jakabszállási Furák Teréz önkéntes ifjúsági építőtáborban dolgoztak. Helvécián négyszáz Somogy megyei lány szőlővesszőt bújtatott, kapált, szőlővesszőt csonkozott és sa- rabolt. A középiskolások csaknem 100 holdnyi szőlőt kötöztek, 80 hold szőlőültetvényen saraboltak. A jakabszállási táborlakók — ugyancsak négyszáz Somogy megyei középiskolás — csaknem félmillió szőlővesszőt bújtattak. A gyümöjcsszedésnél még ssorgosabban, lendületesebben dolgoztak a fiatalok, s tíz hét alatt a 15 építőtábor lakói 30 ezer 610 mázsa meggyet, kajszi- és őszibarackot, almát, szőlőt és szilvát adtak át az állami gazdaságoknak. A diákok 3 millió 740 ezer forintértékű munkát végeztek. A napi 32 fprint norma helyett a Somogy megyei lányok átlagteljesítménye 42—45 forint volt, s az ünnepélyes eredményhirdetésnél minden turnusban a legjobbak között szerepeltek. A negyedik turnusbari dolgozó fiatalok a hatórás munkaidő után délutánonként vietnami műszakokat tartottak. t Délutánonként jól sikerült műsorokat, klubdélutánokat rendeztek a táborlakók. Emellett a táborparancsnokság MHSZ- és KRESZ - vetélke dókét. tartott; a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat pedig turnusonként két-két filmet vetített a táborokban. A KISZ Központi Művészegyüttese, a KISZ irodalmi színpada is ellátogatott a táborozók- hoz. Az utolsó nap tábortüzet gyújtottak a diákok. A műsor után az ifjúsági szövetség megyei vezetői megköszönték a lányok lelkiismeretes munkáját, s így búcsúztak tőlük: Viszontlátásra, jövő nyáron! T. L. Somogyi Néplop I
