Somogyi Néplap, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-21 / 223. szám
beruházások a húskombinátnál Építik a gyárkéményt AZ ERDŐ ES AZ EMBER IntéJúltus 4-én hatalmas robajjal ledőlt a Kaposvári Húskombinát 47 méter magas kéménye. A Bányászati Kutatóintézet technológiai és robbantáské- miai ssoportjónak három szakembere ötvenegy lyukat fúrt a kémény aljába, s ezekben 162 darab tízdeikás töltetet helyeztek el. Minden rendben ment, s a kémény lassan a földre rogyott a kijelölt irányban... Mindössze hét hónapja állt csak, amikor Czigány István beruházási osztályvezető észrevette, hogy a kémény — irodájának ablakkeretéhez viszonyít130 centiméterre hajlott el ] csak hat centiméterrel suly- csúcsa a függőleges síktól, i b’ed az oszlop. A stabilitást Később az is kiderült, hogy a fokozza az oszlopok tövében Dolgoznak a cölöpverők a régi kémény helyén. kémény alapját képező beton tányér nem tudott szilárd ta lajra támaszkodni, és megbillent a hatalmas súly alatt... Az új kémény építkezései már folyamatban vannak. A talajtani szempontokat figyelembe véve úgy határoztak, hogy a kémény alapját cölöpök alkotják. Szabolcs megyéből érkeztek a szakemberek, akik gépükkel huszonöt darab 10 méteres oszlopot vernek a földbe. A gép »ökle« 3,2 tonnás, hat méter magasból zuhan le. Egy-egy ütésre mégis kialakított egy köbméteres betonhagyma. — Az új kémény 45 méter m^gas lesz — tájékoztatott bennünket Czigány István. — Az alapozás munkáit a Hídépítő Vállalat végzi, a kémény falát a Hőtechnikai Építő és Szigetelő Vállalat szakemberei építik. A költségeket emeli az újfajta alap. A régi 707 ezer forint volt, az új kémény építése körülbelül egymillió 300 ezer forintba kerül. Igyekszünk a munkálatok ütemét gyorsítani, mert az év végére szeretnénk átadni a kazánházzal együtt. Ezért a cölöpverők szombaton és vasárnap is folyamatosan dolgoznak, és a falazást is nyújtott műszakban végezzük majd. A közel 25 millió forintos beruházásként épülő kazánházhoz csatlakozik az új kémény. Az olajtüzelésű kazánok teljesen automatizált vezérléssel működnek. A szerelési munkákat 2—3 hét múlva befejezik, és előreláthatólag még október hónapban meglesz a próbaüzemelés is. Ezt abban az esetben is szeretnék megcsinálni, ha 'addigra a kémény nem is készül el. Ugyancsak új beruházás a húskombinátnál a folyamatos üzemelésű zsírolvasztó, a hozzá csatlakozó csom^golóval együtt. A legmodernebb berendezéseket állítják itt munkába. A Dunántúlon mindösz- sze két ilyen gépsor lesz: az egyik Győrben, a másik itt. Az óránkéit másfél tonna kapacitású zsírolvasztót a negyedik negyedév során adják át rendeltetésének, és a tervek szerint 1973 elejétől már folyamatosan termeL A 12 millió forintos költséggel épülő beruházás teljesen automatikusan működik majd, a kezeléséhez műszakonként mindössze két technikus kell. A vágási kapacitásnak megfelelően ugyanis a két műszak elég a gépsor kiszolgálásához. — Mi tette szükségessé ezt j a beruházást? — Az új zsírolvasztó folya- * ;natos működésének beindulá1 sa nem jelenti azt, hogy több zsírt termelünk a jövőben, mint eddig. A minőséget javítjuk és a nyugati piacokon keresettebb fehér zsírt állítjuk elő ennek segítségével — válaszolta befejezésül Czigány István. M. A. A hónap végén ünnepli az Erdészeti Tudományos zet fennállásának 7.5. évfordulóját. Az Intézet Dél-dunántúli Kísérleti Állomásának ez kettős jubileumot jelent: éppen most ünneplik megalakulásuk tizedik évfordulóját. CttkiMai 85 millió forintos beruházás az új kazánház. Az erdő menedék, csend, békesség. Az erdő hatalmas érték, fontos, nélkülözhetetlen nyersanyag. Az ember dolga kettős: úgy vigyázza, ápolja, nevelje az erdőt, hogy az elfáradt mindig pihenést találjon, s ugyanakkor az erdő minél több javat, minél nagyobb értéket -teremjen«. »Erdőpedagógia« — azt hiszem, még soha nem hallottam ilyen tömören és sajátságosán megfogalmazni azt a feladatot, amelyet a kettős cél érdekében a gondolkodó, alkotó embernek kell elvégezni. A szó a Dél-dunántúli Kísérleti Állomás igazgatójának szobájában hangzott el. Hajdú Gábor igazgató íróasztalán logarléc, milliméterpapír, iratok, tollak, állólámpa. Minden zsúfolt, minden kicsi, minden szűkös. (— Nem, jobb ha nem készül most fotó. Nagyon nehéz körülmények között dolgozunk itt. Majd akkor, ha lesz végre megfelelő épületünk.) Hetvenöt év és tíz év. Egy emberöltő és gyermekkor. Az egyik jobban, a másik még kevésbé — de történelem immár mindegyik. Elmékezzünk csak ... A XIX. századi Európában az erdészeti tudomány forradalmi fejlődésen ment át. Orosz, német, osztrák, francia, svájci példa állt már előttünk, amikor az Országos Erdészeti Egyesület emlékezetes 1874. évi kalocsai kongresszusa határozatot hozott a magyar erdészeti kutatás szervezetének megteremtéséről. (— Valójában ez volt a kezdet. Mégis egy negyedszázadnak kellett eltelnie, míg a szép határozat megvalósult.) 1897. Selmecbánya. Itt alakult meg az erdészeti központi kísérleti állomás. És egy név: Vadas Jenő. Az ő tevékenységének köszönhető a kísérleti szervezet kialakítása, a kutatás irányának meghatározása, és az ő nevéhez fűződik az azóta is rendszeres kiadvány az Erdészeti Kísérletek megalapítása. (— A kezdet történeténél meg kell még említeni azt, hogy hat évvel megalakulása után a magyar központ már tagja lett az erdészeti kutatóintézetek nemzetközi szervezetének az IUFRÓ-nak.) Az első világégés ketté törte az egyre jobban kibontakozó tudományos munkát, az intézet először Budapestre, aztán Sopronba került. Zaklatott évek, növekvő feladatok. A tudományos, . szakszerű, hatékony munka jelentőségének növekedését, égető szükségszerűségét mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy alig három évtized alatt az ország erdősültsége 27 százalékról 12,6 százalékra csökkent. (— Ezért fordult a figyelem az Alföld fásítása felé, s a kutatás fő feladata lett a munka nyú kutatómunka kezdődött. Az egyik a fahasználati kutatómunka, ami arra irányult, hogy a helyi adottságoknak megfelelően milyen szerveze- tudományos alapjának megte- ; munleaszervezési forma remtése. A püspökladányi j mellett lehet elérni a legna- szíkkísérletek világviszony- gyobb gazdaságosságot. A má- latban is elsők voltak, de nem j sík a termőhelyek talajvizsgá- kisebb a jelentősége a kecske- tata.) méti homokfásító kísérleteknek \ sem.) 1965-ben, mikor Hajdú Gábor került az állomás élére, A magvar erdészeti kutatás I akkor indult meg a harmadik első fénykorát a két világháború között élte, 1936-ban, az IUFRO is itt tartotta kongresszusát. Aztán ismét pusztulás, bénaság, háború követkefőirányban is a munka; az erdőnevelési faterméstani vizsgálat. (— Hogy mi is ez valójában? Erdőpedagógia. Azt kell zett. Most a 75. évfordulót ün- megkeresni és megtalálni, h.onepeljük, de nem lehet nem ( qyan neveljük nyolcvan-száz arra gondolni, hogy az előző éwes koráig az erdőt, hogy ak- nagy, a felevszazados jubileum | ;cor a legkiválóbb minőséget jelentette valójában a háború ^ja. Hosszú lejáratú kisérle- utáni kezdetet. j tek ezek, amelyeket lehet, (— Az újkori történetet ! hogy talán az unokám fejez 1947-től számoljuk, a kezdet, be.) az átszervezések után alakult ki a mai forma, a budapesti [ székhelyű Erdészeti Tudomá- j nyos Intézet, valamint a hat vidéki kísérleti állomás, közte a miénk 1962-ben.) Megannyi szervezeti, helyi változás. Csak a feladat maradt változatlan. (— A fatermelés és a fakitermelés fejlesztésére irányuló komplex kutatás. Nagyon tömören így lehet megfogalmazni a fő feladatot.) Ez a tömör meghatározás sok részfeladatot takar: benne van az adott környezetnek megfelelő fafaj kiválasztása, az erdő védelme a különböző növényi s állati kártevőkkel szemben, a fatermesztés köz- gazdasági vonzatainak elemzése, a fakitermelés, az anyagmozgatás műszaki fejlesztése, az elsődleges mechanikai fafeldolgozás, a fenyőter- . _ mesztés és felhasználás. A Nelkűlozhetetlen, nagy erte- nagy országos feladatokból a ku- SZ«P munka. Mert az erdő hat vidéki állomás megfelelő I menedek, csend, békesség részfeladatokat végez, és természetesen tájjellegű kutatást folytat j Az ^erdőpedagógiával" fog(— A dél-dunántúli álló- j lalkozók emlékeznek, össze- máshoz Baranya, Tolna és Somogy tartozik. A megalakulás után nálunk először két főiráA fontos és a legfőbb, hogy a tudományos vizsgálatok tapasztalatai minél előbb a gyakorlatba kerüljenek át. Ezt a célt szolgálja, a már említett »nagy öreg« utódja, a negyedévenként megjelenő Erdészeti Kísérletek című kiadvány é* — ami legalább ilyen jelentős — a közvetlen, mindennapi gyakorlati együttműködés. A dél-dunánbúli állomás munkatársainak tollából egy évtized alatt 17 összefoglaló jelentés, 11 egyéb tanulmány került ki a gyakorlat javára. Maroknyi kis csoport, mindössze tizennégy fős kis közösség fáradozásának eredményei. (— Képesek vagyunk többre is. Szeretnénk mindenképpen tovább fejleszteni a helyi, tájjellegű kutatást, de ehhez megfelelő munkakörülményekre, elhelyezésre van szükségünk.) és az erdő ; nyersanyag. nélkülözhetetlen geznek és — most ünnepre készülnek. Vörös Márta Őszi munkák és balesetek »•Kilószámra gyártjuk a papírokat a teendőkről: hogyan kerülhetik el a baleseteket szövetkezetünk tagjai. De félek : eredménytelenül« — mondta nemrégiben egyik tsz-ünk elnöke egy kicsit keserűen. Tegyük hozzá rögtön: jogos volt a keserűsége. Hiszen nemrégiben vett részt egy tárgyaláson, ahol az egyik traktoros ügyét tárgyalták. A fiatalember ujját tavaly a kukorica- betakarító gép törte össze. Azt vallotta: »Az eldugulást másképpen nem lehetett megszüntetni, csak úgy, hogy benyúlt arra a helyre, ahol a szemek nem jutottak tovább.« Szüts Dénes Illlilllllll!lillll!ll||||| W Öngyilkosság c * Caszinó utcában? 71. — Menj a szobába, s tegyél úgy, mintha mi sem történt volna. Én itt maradok. Ne árulj el neki semmit, csak kérdezd meg, elvisz-e Olaszországba? Az asszony beleegyezően bólintott. Elveszetten, elkínzot- tan, reménytelenül nézett férjére. Szász becsukta utána a fürdőszoba ajtaját, s fülét a deszkára tapasztotta. — Szabad! — hallotta a felesége hangját. A résben Flessburger jelent meg. Lábuijhegyen, ringó léptakkel, szemét ide-oda járatva közelített a bárónő ágyához. — Szegény, meghalt — mondta a részvét bánatos hangján, és lehajolt fLZ ágyhoz. — Biztos, hogv meghalt? — Hirtelen a bárónő szemhéjához nyúlt, s egy gyakorlott orvo6 mozdulatával széthúzta a pillákat. — Elvégeztetett — fordult Éva félé. — Asszonyom, őszinte részvétem! A bárónővel egy olyan kiemelkedő tudású asszony távozott e1 ... SzSszné közbevágott: — Alfred! Most már semmi akadálya, hogy átvigye n Olaszországba. A férjem itthagyom. Flessburger megrázta a fejét, aztán kezét tétován fölemelte: — Az orvost értesíteniük kell. A szállodát... Nem tudom, hol kívánják eltemetni a bárónőt... Mindez adminisztratív intézkedéseket igényel, ön nem hagyhatja itt, így ... És én, sajnos, telegramot kaptam, nekem azonnal utaznom kell. Remélem, nem ért félre... Az asszony maga elé bámult, és nyelve megbénult. Az a tudat, hogy mindenben férjének volt igaza, hogy őt Dédi és különös társasága félrevezette, dühvei töltötte el. Apjának halála és a halál körülményei egyszerűen felfoghatatlanok voltak számára, de még ebben az utolsó játszmában is látnia kellett az általa korábban olyan nagyra tartott férfi aljasságát, szemérmetlen csalását. Flessburger azt hitte, az asszonyt a gyász verte le eny- nyire és néhány részvéttől csöpögő mondatot motyogott: nagyon sajnálja a dolgot; az élet keserű véletlenek láncolata ... Ebben a korban, amiben a bárónő volt, s amikor az embert Isten szólítja ... Szász ezekre a szavakra lépett ki a fürdőszobából, kezében a sárga üvegből készült ampullával: — Ehrenburgl Bayer Olgát ön szólította, Herr Frisch, és nem az úristen. — És a hátrahőkölő kölni gyógyszerész orra alá tartotta a fiolát. — ön tegnap éjjel vette ezt ki a motorcsónakjának rejtekhelyéről, és idegességében egyet leejtett. ön, Herr Frisch, ugyanilyen hidegvérrel végzett Ba- látai Jenő geológussal... A folyosóról ebben a pillanatban minden kopogtatás vagy csengetés nélkül s vidám és fürge kis doktor robbant be a szobába, elvágva ezzel Szász szavait: — Mi újság? Szász azt akarta mondani: »Már minden késő, miért nem jött előbb«. Az orvos azonban az ágyhoz lépett, és figyelmesen vizsgálgatta a mozdulatlan testet. Kis idő után így szólt: — Igen, igen... sajnos, erre nem számítottam ... — s kezeit sajnálkozóan tárta szét, és bocsánatkérően fordult hol Szászhoz, hol Évához. Német, olasz és szerb nyelven magyarázta, hogy mi történt,: s mire Szász észbe kapva kö - rülnézett, Frisch már nem volt a szobában. — Pardon, egy pillanatra — akarta mondani a doktornak, de azt. nem lehetett egykönnyen lerázni. Azt próbálta nekik megmagyarázni, hog mi is a teendő. Külföldiről lévén szó, az orvos először is kiállítja a bizonyítványt; itt volt látta és igazolja a betegséget. Semmi kétség, a hölgvet gutaütés érte ... öregkori vérkeringési zavar... Miközben magyarázott az orvos, előhúzta tollát, hogy kiállítsa a bizonyítványt. Szász a bejelentést latolgatta magában. Megmondja-e, hogy valójában mi történt. A gép közben üzemelt. A baj megtörtént, a sérülés nyomát ma is viseli. A másik termelőszövetkezeti tag bikát vezetett — a súly- gvarapodás ellenőrzésére — a mérleghez. »Nyugodt bika ez, sohasem volt vele baj« — így mondják az emberek. Aztán mégis megtörtént a baj. A bika kiszabadulva szokott helvé- ről, ficánkolt egyet. az. ember megcsúszott, s a térdét törte. Bizony, még gyakran előfordulnak másutt is hasonló esetek, mint ebben a szövetkezetben. És hányszor, de hányszor levonják ezt a tanulságot: »Hja, a mezőgazdaságban nem úgy megv. mint az ipari üzemben! Itt hiába az óvó intézkedés! A bikám vagy a tehénre . nem lehet védőfelszerelést sze- | relni!« Nem. Csakugyan nem-lehet. Az óvatosság azonban V; ező. Elég egy pillanatnyi figyelemkihagyás, és megtörténik a — gyakran végzetes — baleset. Hiába a »kilószámra gyártott papír«, a balesetvédelmi oktatások. Hiába a munkavédelmi felelős minden igyekezete. Ki adia vissza az életet? Ki forrasztja varázsfűvel egy pillanat alatt össze a csontokat? Az orvostudomány még képtelen erre. Magukat kell óvniuk ott, a földeken és istállókban ! Az őszi munkák ideje ez. Rengeteg a tennivaló. A fokozott tempó fokozott figyelmet követel. Sok szövetkezetben végeznek még munkát a földeken kézi erővel. A betakarítási munkák önmagukban vagy hagyja békében a dok-j nem rejtenek veszélyt, de elég tort? Mi lesz itt, ha ő megvádolja Flessburgert, alias | Frischt, hogy előre megfontolt { szándékkal megölte Rössler- nét, Bayer Olgát? Ki fog neki] hinni, és elfogadják-e tanú-j nak a feleségét? Meg tudja-e j majd kellően magyarázni tol-1 mácsok útján, hogy itt miről < is van szó? ... (Folytatjuk.) egy kis megingás, elég egy rossz mozdulat, s a gépek is segítőtársból, barátból ellenséggé válhatnak — egy szem- hunyásnyi idő alatt. A tsz-ek- ben úgy mondják: különösen az idősebbeket éri baleset. A kezük már nem olyan biztos. Ne legyenek áldozatai mégse az idei őszi munkáknak! L. U
