Somogyi Néplap, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-21 / 223. szám

beruházások a húskombinátnál Építik a gyárkéményt AZ ERDŐ ES AZ EMBER Inté­Júltus 4-én hatalmas ro­bajjal ledőlt a Kaposvári Húskombinát 47 méter ma­gas kéménye. A Bányászati Kutatóintézet technológiai és robbantáské- miai ssoportjó­nak három szakembere öt­venegy lyukat fúrt a kémény aljába, s ezek­ben 162 darab tízdeikás tölte­tet helyeztek el. Minden rendben ment, s a kémény lassan a földre rogyott a kije­lölt irányban... Mindössze hét hónapja állt csak, amikor Czigány István beruházási osztályvezető észrevette, hogy a kémény — irodájának ablakkereté­hez viszonyít­130 centiméterre hajlott el ] csak hat centiméterrel suly- csúcsa a függőleges síktól, i b’ed az oszlop. A stabilitást Később az is kiderült, hogy a fokozza az oszlopok tövében Dolgoznak a cölöpverők a régi kémény helyén. kémény alapját képező beton tányér nem tudott szilárd ta lajra támaszkodni, és megbil­lent a hatalmas súly alatt... Az új kémény építkezései már folyamatban vannak. A talajtani szempontokat figye­lembe véve úgy határoztak, hogy a kémény alapját cölö­pök alkotják. Szabolcs megyé­ből érkeztek a szakemberek, akik gépükkel huszonöt darab 10 méteres oszlopot vernek a földbe. A gép »ökle« 3,2 ton­nás, hat méter magasból zu­han le. Egy-egy ütésre mégis kialakított egy köbméteres be­tonhagyma. — Az új kémény 45 méter m^gas lesz — tájékoztatott bennünket Czigány István. — Az alapozás munkáit a Híd­építő Vállalat végzi, a ké­mény falát a Hőtechnikai Építő és Szigetelő Vállalat szakemberei építik. A költsé­geket emeli az újfajta alap. A régi 707 ezer forint volt, az új kémény építése körülbelül egymillió 300 ezer forintba kerül. Igyekszünk a munkála­tok ütemét gyorsítani, mert az év végére szeretnénk átadni a kazánházzal együtt. Ezért a cölöpverők szombaton és va­sárnap is folyamatosan dol­goznak, és a falazást is nyúj­tott műszakban végezzük majd. A közel 25 millió forintos beruházásként épülő kazán­házhoz csatlakozik az új ké­mény. Az olajtüzelésű kazá­nok teljesen automatizált ve­zérléssel működnek. A szere­lési munkákat 2—3 hét múlva befejezik, és előreláthatólag még október hónapban meg­lesz a próbaüzemelés is. Ezt abban az esetben is szeretnék megcsinálni, ha 'addigra a ké­mény nem is készül el. Ugyancsak új beruházás a húskombinátnál a folyamatos üzemelésű zsírolvasztó, a hoz­zá csatlakozó csom^golóval együtt. A legmodernebb be­rendezéseket állítják itt mun­kába. A Dunántúlon mindösz- sze két ilyen gépsor lesz: az egyik Győrben, a másik itt. Az óránkéit másfél tonna ka­pacitású zsírolvasztót a ne­gyedik negyedév során adják át rendeltetésének, és a ter­vek szerint 1973 elejétől már folyamatosan termeL A 12 millió forintos költséggel épü­lő beruházás teljesen automa­tikusan működik majd, a ke­zeléséhez műszakonként mind­össze két technikus kell. A vá­gási kapacitásnak megfelelően ugyanis a két műszak elég a gépsor kiszolgálásához. — Mi tette szükségessé ezt j a beruházást? — Az új zsírolvasztó folya- * ;natos működésének beindulá­1 sa nem jelenti azt, hogy több zsírt termelünk a jövőben, mint eddig. A minőséget ja­vítjuk és a nyugati piacokon keresettebb fehér zsírt állít­juk elő ennek segítségével — válaszolta befejezésül Czi­gány István. M. A. A hónap végén ünnepli az Erdészeti Tudományos zet fennállásának 7.5. évfordulóját. Az Intézet Dél-dunán­túli Kísérleti Állomásának ez kettős jubileumot jelent: ép­pen most ünneplik megalakulásuk tizedik évfordulóját. CttkiMai 85 millió forintos beruházás az új kazánház. Az erdő menedék, csend, bé­kesség. Az erdő hatalmas ér­ték, fontos, nélkülözhetetlen nyersanyag. Az ember dolga kettős: úgy vigyázza, ápolja, nevelje az erdőt, hogy az el­fáradt mindig pihenést talál­jon, s ugyanakkor az erdő mi­nél több javat, minél nagyobb értéket -teremjen«. »Erdőpedagógia« — azt hi­szem, még soha nem hallot­tam ilyen tömören és sajátsá­gosán megfogalmazni azt a feladatot, amelyet a kettős cél érdekében a gondolkodó, alko­tó embernek kell elvégezni. A szó a Dél-dunántúli Kísérleti Állomás igazgatójának szobá­jában hangzott el. Hajdú Gá­bor igazgató íróasztalán logar­léc, milliméterpapír, iratok, tollak, állólámpa. Minden zsúfolt, minden kicsi, minden szűkös. (— Nem, jobb ha nem ké­szül most fotó. Nagyon nehéz körülmények között dolgozunk itt. Majd akkor, ha lesz végre megfelelő épületünk.) Hetvenöt év és tíz év. Egy emberöltő és gyermekkor. Az egyik jobban, a másik még ke­vésbé — de történelem immár mindegyik. Elmékezzünk csak ... A XIX. századi Európában az erdészeti tudomány forradal­mi fejlődésen ment át. Orosz, német, osztrák, francia, svájci példa állt már előttünk, ami­kor az Országos Erdészeti Egyesület emlékezetes 1874. évi kalocsai kongresszusa ha­tározatot hozott a magyar er­dészeti kutatás szervezetének megteremtéséről. (— Valójában ez volt a kez­det. Mégis egy negyedszázad­nak kellett eltelnie, míg a szép határozat megvalósult.) 1897. Selmecbánya. Itt ala­kult meg az erdészeti központi kísérleti állomás. És egy név: Vadas Jenő. Az ő tevékenysé­gének köszönhető a kísérleti szervezet kialakítása, a kutatás irányának meghatározása, és az ő nevéhez fűződik az azóta is rendszeres kiadvány az Er­dészeti Kísérletek megalapítá­sa. (— A kezdet történeténél meg kell még említeni azt, hogy hat évvel megalakulása után a magyar központ már tagja lett az erdészeti kutató­intézetek nemzetközi szerveze­tének az IUFRÓ-nak.) Az első világégés ketté törte az egyre jobban kibontakozó tudományos munkát, az intézet először Budapestre, aztán Sop­ronba került. Zaklatott évek, növekvő feladatok. A tudomá­nyos, . szakszerű, hatékony munka jelentőségének növeke­dését, égető szükségszerűségét mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy alig három évtized alatt az ország erdősültsége 27 százalékról 12,6 százalékra csökkent. (— Ezért fordult a figyelem az Alföld fásítása felé, s a ku­tatás fő feladata lett a munka nyú kutatómunka kezdődött. Az egyik a fahasználati kuta­tómunka, ami arra irányult, hogy a helyi adottságoknak megfelelően milyen szerveze- tudományos alapjának megte- ; munleaszervezési forma remtése. A püspökladányi j mellett lehet elérni a legna- szíkkísérletek világviszony- gyobb gazdaságosságot. A má- latban is elsők voltak, de nem j sík a termőhelyek talajvizsgá- kisebb a jelentősége a kecske- tata.) méti homokfásító kísérleteknek \ sem.) 1965-ben, mikor Hajdú Gá­bor került az állomás élére, A magvar erdészeti kutatás I akkor indult meg a harmadik első fénykorát a két világhábo­rú között élte, 1936-ban, az IUFRO is itt tartotta kong­resszusát. Aztán ismét pusztu­lás, bénaság, háború követke­főirányban is a munka; az erdőnevelési faterméstani vizs­gálat. (— Hogy mi is ez valójá­ban? Erdőpedagógia. Azt kell zett. Most a 75. évfordulót ün- megkeresni és megtalálni, h.o­nepeljük, de nem lehet nem ( qyan neveljük nyolcvan-száz arra gondolni, hogy az előző éwes koráig az erdőt, hogy ak- nagy, a felevszazados jubileum | ;cor a legkiválóbb minőséget jelentette valójában a háború ^ja. Hosszú lejáratú kisérle- utáni kezdetet. j tek ezek, amelyeket lehet, (— Az újkori történetet ! hogy talán az unokám fejez 1947-től számoljuk, a kezdet, be.) az átszervezések után alakult ki a mai forma, a budapesti [ székhelyű Erdészeti Tudomá- j nyos Intézet, valamint a hat vidéki kísérleti állomás, közte a miénk 1962-ben.) Megannyi szervezeti, helyi változás. Csak a feladat ma­radt változatlan. (— A fatermelés és a faki­termelés fejlesztésére irányuló komplex kutatás. Nagyon tö­mören így lehet megfogalmaz­ni a fő feladatot.) Ez a tömör meghatározás sok részfeladatot takar: ben­ne van az adott környezetnek megfelelő fafaj kiválasztása, az erdő védelme a különböző növényi s állati kártevőkkel szemben, a fatermesztés köz- gazdasági vonzatainak elem­zése, a fakitermelés, az anyagmozgatás műszaki fej­lesztése, az elsődleges mecha­nikai fafeldolgozás, a fenyőter- . _ mesztés és felhasználás. A Nelkűlozhetetlen, nagy erte- nagy országos feladatokból a ku- SZ«P munka. Mert az erdő hat vidéki állomás megfelelő I menedek, csend, békesség részfeladatokat végez, és ter­mészetesen tájjellegű kutatást folytat j Az ^erdőpedagógiával" fog­(— A dél-dunántúli álló- j lalkozók emlékeznek, össze- máshoz Baranya, Tolna és So­mogy tartozik. A megalakulás után nálunk először két főirá­A fontos és a legfőbb, hogy a tudományos vizsgálatok ta­pasztalatai minél előbb a gya­korlatba kerüljenek át. Ezt a célt szolgálja, a már említett »nagy öreg« utódja, a negyed­évenként megjelenő Erdészeti Kísérletek című kiadvány é* — ami legalább ilyen jelentős — a közvetlen, mindennapi gyakorlati együttműködés. A dél-dunánbúli állomás munka­társainak tollából egy évtized alatt 17 összefoglaló jelentés, 11 egyéb tanulmány került ki a gyakorlat javára. Maroknyi kis csoport, mindössze tizen­négy fős kis közösség fárado­zásának eredményei. (— Képesek vagyunk többre is. Szeretnénk mindenképpen tovább fejleszteni a helyi, táj­jellegű kutatást, de ehhez meg­felelő munkakörülményekre, elhelyezésre van szükségünk.) és az erdő ; nyersanyag. nélkülözhetetlen geznek és — most ünnepre ké­szülnek. Vörös Márta Őszi munkák és balesetek »•Kilószámra gyártjuk a pa­pírokat a teendőkről: hogyan kerülhetik el a baleseteket szövetkezetünk tagjai. De fé­lek : eredménytelenül« — mondta nemrégiben egyik tsz-ünk elnöke egy kicsit ke­serűen. Tegyük hozzá rögtön: jogos volt a keserűsége. Hiszen nemrégiben vett részt egy tár­gyaláson, ahol az egyik trakto­ros ügyét tárgyalták. A fiatal­ember ujját tavaly a kukorica- betakarító gép törte össze. Azt vallotta: »Az eldugulást másképpen nem lehetett meg­szüntetni, csak úgy, hogy be­nyúlt arra a helyre, ahol a szemek nem jutottak tovább.« Szüts Dénes Illlilllllll!lillll!ll||||| W Öngyilkosság c * Caszinó utcában? 71. — Menj a szobába, s tegyél úgy, mintha mi sem történt volna. Én itt maradok. Ne árulj el neki semmit, csak kérdezd meg, elvisz-e Olasz­országba? Az asszony beleegyezően bó­lintott. Elveszetten, elkínzot- tan, reménytelenül nézett fér­jére. Szász becsukta utána a fürdőszoba ajtaját, s fülét a deszkára tapasztotta. — Szabad! — hallotta a fe­lesége hangját. A résben Flessburger jelent meg. Lábuijhegyen, ringó lép­takkel, szemét ide-oda járatva közelített a bárónő ágyához. — Szegény, meghalt — mondta a részvét bánatos hangján, és lehajolt fLZ ágy­hoz. — Biztos, hogv meghalt? — Hirtelen a bárónő szemhé­jához nyúlt, s egy gyakorlott orvo6 mozdulatával széthúzta a pillákat. — Elvégeztetett — fordult Éva félé. — Asszo­nyom, őszinte részvétem! A bárónővel egy olyan kiemel­kedő tudású asszony távozott e1 ... SzSszné közbevágott: — Alfred! Most már semmi akadálya, hogy átvigye n Olaszországba. A férjem itt­hagyom. Flessburger megrázta a fe­jét, aztán kezét tétován föl­emelte: — Az orvost értesíteniük kell. A szállodát... Nem tu­dom, hol kívánják eltemetni a bárónőt... Mindez adminiszt­ratív intézkedéseket igényel, ön nem hagyhatja itt, így ... És én, sajnos, telegramot kap­tam, nekem azonnal utaznom kell. Remélem, nem ért fél­re... Az asszony maga elé bá­mult, és nyelve megbénult. Az a tudat, hogy mindenben fér­jének volt igaza, hogy őt Dédi és különös társasága félreve­zette, dühvei töltötte el. Ap­jának halála és a halál körül­ményei egyszerűen felfogha­tatlanok voltak számára, de még ebben az utolsó játszmá­ban is látnia kellett az általa korábban olyan nagyra tartott férfi aljasságát, szemérmetlen csalását. Flessburger azt hitte, az asszonyt a gyász verte le eny- nyire és néhány részvéttől csöpögő mondatot motyogott: nagyon sajnálja a dolgot; az élet keserű véletlenek lánco­lata ... Ebben a korban, ami­ben a bárónő volt, s amikor az embert Isten szólítja ... Szász ezekre a szavakra lé­pett ki a fürdőszobából, kezé­ben a sárga üvegből készült ampullával: — Ehrenburgl Bayer Olgát ön szólította, Herr Frisch, és nem az úristen. — És a hátra­hőkölő kölni gyógyszerész or­ra alá tartotta a fiolát. — ön tegnap éjjel vette ezt ki a mo­torcsónakjának rejtekhelyé­ről, és idegességében egyet le­ejtett. ön, Herr Frisch, ugyan­ilyen hidegvérrel végzett Ba- látai Jenő geológussal... A folyosóról ebben a pilla­natban minden kopogtatás vagy csengetés nélkül s vidám és fürge kis doktor robbant be a szobába, elvágva ezzel Szász szavait: — Mi újság? Szász azt akarta mondani: »Már minden késő, miért nem jött előbb«. Az orvos azonban az ágyhoz lépett, és figyelme­sen vizsgálgatta a mozdulat­lan testet. Kis idő után így szólt: — Igen, igen... sajnos, erre nem számítottam ... — s kezeit sajnálkozóan tárta szét, és bocsánatkérően for­dult hol Szászhoz, hol Évához. Német, olasz és szerb nyelven magyarázta, hogy mi történt,: s mire Szász észbe kapva kö - rülnézett, Frisch már nem volt a szobában. — Pardon, egy pillanatra — akarta mondani a doktor­nak, de azt. nem lehetett egy­könnyen lerázni. Azt próbálta nekik megmagyarázni, hog mi is a teendő. Külföldiről lé­vén szó, az orvos először is ki­állítja a bizonyítványt; itt volt látta és igazolja a betegséget. Semmi kétség, a hölgvet guta­ütés érte ... öregkori vérke­ringési zavar... Miközben magyarázott az orvos, előhúz­ta tollát, hogy kiállítsa a bizo­nyítványt. Szász a bejelentést latolgat­ta magában. Megmondja-e, hogy valójában mi történt. A gép közben üzemelt. A baj megtörtént, a sérülés nyomát ma is viseli. A másik termelőszövetkezeti tag bikát vezetett — a súly- gvarapodás ellenőrzésére — a mérleghez. »Nyugodt bika ez, sohasem volt vele baj« — így mondják az emberek. Aztán mégis megtörtént a baj. A bi­ka kiszabadulva szokott helvé- ről, ficánkolt egyet. az. ember megcsúszott, s a térdét törte. Bizony, még gyakran előfor­dulnak másutt is hasonló ese­tek, mint ebben a szövetkezet­ben. És hányszor, de hányszor levonják ezt a tanulságot: »Hja, a mezőgazdaságban nem úgy megv. mint az ipari üzem­ben! Itt hiába az óvó intézke­dés! A bikám vagy a tehénre . nem lehet védőfelszerelést sze- | relni!« Nem. Csakugyan nem-lehet. Az óvatosság azonban V; ező. Elég egy pillanatnyi figyelem­kihagyás, és megtörténik a — gyakran végzetes — baleset. Hiába a »kilószámra gyártott papír«, a balesetvédelmi okta­tások. Hiába a munkavédelmi felelős minden igyekezete. Ki adia vissza az életet? Ki forrasztja varázsfűvel egy pil­lanat alatt össze a csontokat? Az orvostudomány még kép­telen erre. Magukat kell óv­niuk ott, a földeken és istál­lókban ! Az őszi munkák ideje ez. Rengeteg a tennivaló. A foko­zott tempó fokozott figyelmet követel. Sok szövetkezetben végeznek még munkát a földe­ken kézi erővel. A betakarí­tási munkák önmagukban vagy hagyja békében a dok-j nem rejtenek veszélyt, de elég tort? Mi lesz itt, ha ő megvá­dolja Flessburgert, alias | Frischt, hogy előre megfontolt { szándékkal megölte Rössler- nét, Bayer Olgát? Ki fog neki] hinni, és elfogadják-e tanú-j nak a feleségét? Meg tudja-e j majd kellően magyarázni tol-1 mácsok útján, hogy itt miről < is van szó? ... (Folytatjuk.) egy kis megingás, elég egy rossz mozdulat, s a gépek is segítőtársból, barátból ellen­séggé válhatnak — egy szem- hunyásnyi idő alatt. A tsz-ek- ben úgy mondják: különösen az idősebbeket éri baleset. A kezük már nem olyan biztos. Ne legyenek áldozatai mégse az idei őszi munkáknak! L. U

Next

/
Oldalképek
Tartalom