Somogyi Néplap, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-21 / 223. szám
/ Megnyitották a somogyi műszaki beteket Sokrétű, önkéntes szakértői munka — a javaslatok előkészítésében MA! KOMMENTÁRUNK ,Halk szava“ segítség A megyei pártbizottság székhazában tegnap ünnepélyesen nyitották meg a somogyi műszaki hetek október 13- íg tartó rendezvénysorozatát, A megnyitón — amelyen dr. Váltó Endre, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségén ele főtitkára tartott előadást az MTESZ- nek a IV. ötéves tervvel kapcsolatos feladatairól — részt vett Sugár Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, az MTESZ megyei szervezetének elnöke, Solymosi Dezső, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője, dr. Szerényt János, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára és Rostás Károly, a Kaposvári Városi Tanács elnöke. Dr. Valkó Endre főtitkár bevezetőjében arról szólt, hogy a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége fennállásának 24 eve alatt nagy és jelentős szervezetté nőtt. Munkájának hatékonyságát az is biztosítja, hogy szervezeti keretei között tömöríti a legkülönbözőbb területeken dolgozó szakembereket . Ez lehetővé teszi, hogy a társadalmi szerveseiben dolgozó szakemberek a különböző elképzeléseket, javaslatokat több oldalról megvizsgálják, es megvitassák. Az utóbbi években számos olyan gazdasági döntés született országosan is, amelyről az e szervezetben dolgozó szakemberek mondtak véleményt, A párt Központi Bizottsága, amikor tevékenységükről tárgyalt, épp ennek a vonásnak az erősítését sürgette. — A közvélemény — mondotta a főtitkár — még mindig nem ismeri eléggé az MTESZ helyét és szerepét. Elsősorban oktatási tevékenységet, kiállításait kíséri figyelemmel, Pedig ennél több is és mas is a munkája, hiszen a szakembereknek ad lehetőséget — munkájukkal összefüggő — közéleti szereplesre azzal, hogy a köz dolgaiba biztosit beleszólási lehetőséget. E tevékenységgel értük el. hogy országosán is úgy tekintenek az MTE&Z-re, mint égj,' széles, sokrétű tevékenységet folytató, önkéntes szakértői szervezetre. Ezután az előadó föltette a kérdést — Vajon úgy működik-e ez a szervezeti mechanizmus, ahogy szeretnénk? — És így felelt rá: azok a gazdaságot segítő széles körű viták, amelyeket immár két | és fél évtizede szervez es rendez az MTESZ, mindenképpen hasznosak. E viták hatásfokával azonban nem lehetünk mindig elégedettek, nem tériumokkal. országos főhatóságokkal, s ebben rögzítettük azokat a formákat, amelynek mindig szolgálják eléggé a ; keretei között hatékonyan semegalapozott döntések élőké- gíthetjük a munkájukat. Kö- szítését. A tendencia azonban j töttek ilyen megállapodást a egyre kedvezőbb. j megyei tanácsokkal, a megyei — A döntések előtti véle- ; szervezetek is. _ E koordinációs ménykéresek egyes területe-; munka javítását a legutóbbi ken még nem olyanok, mint ^ küldöttközgyűlés célul tűzte amilyeneknek mi szeretnénk, s meghatározta azokat a Előfordul, hogy egy-egy szakmai vitában olyanok vesznek részt, akik a vita alapjául szolgaló javaslat előkészítésében is részt vettek. Véleményünk szerint az ilyen módszer nem teszi megalapozottabbá a döntéseket — hangsúlyozta a szervezet főtitkára. — Az MTESZ szervezeteinek részvételét a döntési mechanizmusban reálisán kell szemlélni: az itt társadalmi munkában dolgozó szakemberek sem tudnak minden témában, minden részkérdésben véleményt nyilvánítani: amire egy kutatóintézet vagy egy számítógép pontos választ adhat, egy konferencia viszont — regyenek részt , ezen bár, a legképzettebb szakemberek — nem tud megalapozott véleményt nyüvánífahl, . Ezért hangsúlyozzuk azt, hogy meg keli találni a megfelelő formákat a Műszaka és . Természettudományos Egyesületek Szövetségének tevékenységében részt vevő különböző szakemberek véleményező munkájához. Erre jó példák egész sorát lehet már találni: több együttműködési megállapodást kötöttünk ímnísifőbb témaköröket is, amelyekben lehetséges — és szükséges — az együttműködés. Az együttműködésen belül jelentőségénél fogva is külön helyet kapótt a szervezéssel és vezetéssel foglalkozó témakör. Az élet parancsolta szük- | ségszerűségként jött létre a | Szervezési és Vezetéstudomá- I nyi Társaság az MTESZ kere- ] tein belül. Ezzel az volt acél, i hogy a műszaki kérdéseket a | társadalmi gazdasági össze- I függésekbe ágyazva vizsgálják. Ezt pedig csak akkor lehet megvalósítani, ha a közgazdászok, jogászok, szociológusok is segítik a műszakiakat. A főtitkár ezután az MTESZ oktatási, továbbképzési tevékenységéről beszélt. Kifejtette, hogy a techruku- j sok továbbképzésében — amely még mind a mai napig nincs megoldva — társadalmi segítségre van szükség, s ebben az egyesületeik sokat segíthetnének. Szorgalmazta, a többi társadalma szervezetekkel való szorosabb együttműködést és azt. hogy az üzemekben megalakított egyesületi csoportok munkájának hatékonyságát is növeljék. Az MTESZ Somogy megyei Szervezete mindössze két és fél éves múltra tekint viasszá. Tizenöt tagegyesületének jelenleg több mint 1700 tagja van. Eddigi munkájukról az egyesületek vezetői adtak számot a somogyi műszaki hetek megnyitóján, és ismertették azt is, hogy az október 13-ig tartó rendezvénysorozatra hogyan készültek, milyen programokat terveztek. K. L A példát egy kötetlen beszélgetésen hallottam, ahol az forgott a szóban, hogyan is tevékenykednek s mi az »igazi-* rendeltetésük a termelőszövetkezetek nőbizottságainak. Sok minden hang* zott el ott. Gyakorlati példák, érvek és ellenérvek hadakoztak egymással, és talán az a néhány szavas — úgy is lehetne mömdani: zárójelben elejtett — megjegyzés akkor el is kerülte a figyelmet Megpróbálom szó szerint idézni azt a néhány gondolatot, amit a sok egyéb mellett elmondott Varga Sándor, a hetesi szövetkezet elnöke. »... A napokban megyek az utcán, s összetalálkozom két kis öreggel. Megállítanak, és elkezdenek nekem hálálkodni, hogy mennyire köszönik az intézkedésemet, azt, hogy két asszony elment hozzájuk és segített kiszedni a kis krumplijukat. Én csak álltam, hallgattam őket, merthogy nem tudtam én erről semmit. Nem intéztem én nekik semmit ez ügyben; ami történt, azt az asszonyok maguktól csinálták...« A megjegyzés mindössze ennyi volt. Egy parányi villanás, a mindennapokból egy picike történet, amihez hasonló minden bizonnyal számtalan sok előfordul, s amire — valljuk be — csak igen ritkán figyelünk oda. Mert »látványosabb«, »hangzatosabb* arról beszélni, hogy ennyi és ennyi forintot fizettünk ki az idős tagok segélyezésére, vagy hogy a tél előtt ennyi és ennyi méter fát adtunk az öregeknek. Nem kétséges: nélkülözhetetlenül szükséges támogatás, szinte kötelesség ez. De vajon ele- gendő-e? Nézzünk szembe őszintén a tényekkel, Hangjelé tartja magát az a nézett »mi mindent megtettünk az öregjeinkért*, És ebben a »mindenben* benne vannak az előbb említett szociális juttatások, esetleg ingyenes fuvar, a háztáji fold felszánt- tása __ F élreértés ne essék, távol áll tőlem, hogy lebecsüljem ezt a segítséget. A mai falu közösségének elismerésre méltóan szép megnyilvánulásai ezek. Amiért szót emelek, az nem ezek közé a támogatási formák közé tartozik. Sokkal kevésbé »látványos-*, vagy ha úgy tetszik: egyáltalán nem is szervezett. Ügy szoktuk mondani: jó dolog lenne néha rányitni a magára maradt öregre az ajtót, megkérdezni, hogy az adott pillanatban mi a legfőbb gondja, vagy hogy éppen hogy szolgál az egészsége. Es ez az, ami többnyire elmarad. Merthogy az elnöknek nincs — és nem is lehet — mindenre ideje. De szabad-e mindent tőle várni?.’ A példa, amit idéztem. azt hiszem önmagában is válasz erre a kérdésre. És arra is, hogy a nőbizottságnak ez az- aprócska kezdeményezése értékben vetekszik a más jellegű szociális támogatással. Vagy talán kiegészíti, teljesebbé teszi azt. Másképp nem tudom, mondani: »halk szavú* segítség ez. Vegyük észre. Becsüljük meg! v. ml Propagandisták között Hasznos tapasztalatokat szereztünk VEGE A NAPI foglalkozásnak. A hallgatók — szakszervezeti propagandisták — csoportokba tárgyalják a hallottakat, maisok az előadót veszik körül, kérdéseket tesznek föL Néhány üktől megkérdeztük: — Mit tanultak, adott-e a tanfolyam valamilyen segítséget munkájukhoz, s melyik előadások tetszettek a legjobban? Takács József né, megyei körház: — Második éve, az esti egyetem elvégzése után lettem A Éabodi Állami Gazdaság központjában Kárpáti Kornél főkönyvelővel beszélgettünk a mostanában legidőszerűbb témáról az őszt munkákról. A főkönyvelő — így van fez rendjén — mindenről tud, ami a jokora gazdaság közeli és távoli területein, szerte a kerületekben történik. A teljesítményekről pontos összegezés érkezik hozzá. ebből aztán következtetni lehet arra. hogy hol van lemaradás, hol keli leginkább a segítség. Hogy a tennivalókra Szükséges a gépi teljesítmények növelése is Tapasztalatok a Lábáéi Állami Gazdaságból szakszervezeti propagandista. Azt váltóm, hogy jő módszereket kapok a gyakorlati munkámhoz, meg különböző elméleti kérdésekben is bővíthetem tudásomat, Második alkalommal vagyok ilyen tanfolyamon, és szerintem a mostani előadások színvonala magasabb a múlt évinél. Nagyon hasznosnak tartottam az előadókkal. köztük a szakszervezet megyei vezetőivel s a megyei pártbizottság munkatársaival folytatott kérdezz—felelek délutánokat, amelyek az előadásokat követték. Nagyon sok olyan választ kaptunk kérdéseinkre, amelyek segítettek abban is, hogy tájékozottabbak lettünk, meg így a tanfolyamok vezetését is megkönnyítik. Károly Éva, Kaposvári Állama Gazdaság: — Első alkalom, hogy Ilyen ; tanfolyamon vagyok, s elő- ! szőr vezetek én is majd ezt I követően foglalkozásokat \ Őszintén megmondom: eddig azt az is bizonyítja, hogy a központi és a kerületi vezetéket szeptember elején összehívták a feladatok részletes megoeszélésére. — A gazdasag nagyatádi központjában ' összegyűltek mindazok, akikre a soron következő munkák megszervezése. irányítása vár — mondta a főkönyvelő. — Itt még egyszer részletesen ismertették, . hogy az egyes kerületekben mit kell elvégezni ■ Jóllehet a iabodiak a megye többi állami gazdaságához képest viszonylag élen járnak az időszerű feladatok teljesítésében állapította meg nemrég megyei értekezletén a főosztály —, de nálunk is, mint több más mezőgazdasági üzemben, lemaradás van általában az őszi munkákban. Különösen vonatkozik ez a burgonyasze- dásre, a silózásra és a szervestrágyázásra. Éppen ezért jelölték meg egyik legfontosabb célként a gépek kapacitásénak a jobb kihasználását: ott ahol erre lehetőség van, QVUjíQ!! mus/iükban dolgozzanak a traktor csők Hogy miért van erre kiváltképpen szükség’’ íme. néhány adat arról, hogy szeptember 11-én mi volt a helyzet a főbb munkáknál az istállótrágyázásra tervezett 1847 holdból csak 716 holddal, az 5958 hold tarlóhántásból 5496, a 493 hold burgonya szedéséből 170, a 914 hold silókukorica betakarításából 660, az 5475 hold műtrágyázásból 2105, az 5475 hold vetőszáhtásból 2113, az 1013 hold repce vetéséből 749 holddal végezték. A vetésre váró 203 hold rozsból 50 holdat elvetettek. E felsoroláson belül vannak olyan munkák, amelyeket — mint azt a főkönyvelő mondta — tavaly ilyenkor mar el is felejtettek, Az eddig kiszedett burgonya jóval 100 mázsa fölötti holdanként! átlagot mutat, sőt a holland fajták — mint amilyen például a Desiree, a Jarla és a Radosa — 200 mázsa körüli átlagtermést ígérnek. Eddig 837 vagon silót hordtak le a táblákról, és tároltak későbbi felhasználásra Amikor a közklgő feladatról, a kukorica betakarításáról beszélgettünk, a főkönyvelő, azt mondta, hogy' siorüis nélkül leheleüon betakarításával »árhuzamo- jegy Mcslt ütöttem tőle. mert san éjjel-nappal-üzemel majd. I nem vagyok valami jó előadó. A főkönyvelő tájékoztatá- j Igaz, az előnyt jelent, hogy sáJaói kitűnt, hogy a gazdaság ! közvetlen munkatársaim vészár őszi csúcsmuoskák egészénél ! nek részt az általam vezetett számit | tanfolyamon, de az is zavart kukoricatermést akuminijníilák e§lilamntalá§ára, i styJtisBÉ: h.osf ,k°^LLkAén va‘ ^ -----i gyök a legíiataiabp. Nagyon s ok segítséget adott a feikéiesz az idei tárolni A tervek szerint szeptember 20, után a korai fajtákkal kezdik majd a betakarítást még akkor is. ha a szokásosnál magasabb is lesz a csövek nedvességtartalma. Ügy számolnak, hogy a rendelkezőként tőlük várja a különböző termelő helyeken a gazdasága vezetés a kezdeményezést, a másokat is követésre serkente, kiemelkedő helytállást. Azon a szeptember eleji, központi zésre álló valamennyi csőtörő j feiadatmegbeszelesen ott vol- és kombájn csatascrba-állítá- ; tak a gazdaság pártbizottságasával — még 5—6 napos kiesés mellett is — november lóig végezhetnek ezzel a tennivalóval, Aztán őszi feladatkent már csak a mélyszántás következik Nem kisebb területről, mint 3200 holdról kell betakarítaniuk az idei őszön a kukoricát, s ennek a 950—1000 va- gonos, májusi morzsolt bari számolt termését mindenképpen még kedvező Időjárási körülmények között is csak szárított állapotban lehet tárolni. Ehhez a feladathoz a gazdasag rendelkezésére áll a nagyteljesítményű, szovjet gyártmányú szárítóberendezés, amely naponta 20—30 vagon szemestermés víztartalmát csökkentheti le a kívánt százalékra, s amely a kukorica nak és a kerületi pártalap- szervezeteknek a vezetői Elhangzott a felhívás a kerületi párttitkárokhoz: mozgósítsák a tagságot, segitsék á gazdasag vezetését ebben a nehéz őszben. Szikinger Mihály, á párt- bizottság titkára ezt követően újólag végigjárta a kerületeket, és a helyszínen határozták meg a tennivalókat Az erők összefogása és a célnak megfelelő mozgósítása a Lábodi Állami Gazdaságban is eredményt hozhat Pontosabban- csak így születhet eredmény, csak ilyen módon vájhatnak valóra, a termelési tervek, illetőleg csökkenthetők a minimumra az időjárás okozta kiesések Hermes« Passes szüléshez ez a tanfolyam, és így sokkal nyugodtabban várom a foglalkozások kezdetét Különösen a külpolitikai tájékoztató es a módszertan! előadás adott sokat».. Darabos Ferenc, vontatási főnökség, Kaposvár: — A felszabadulástól kezdődően szakszervezeti propagandista vagyok a MÁV kaposvári vontatási főnökségénél. Olyan év talán nem is volt, hogy ne vettem volna részt a Szakszervezetek Megyei Tanácsa által rendezett hasonló tanfolyamokon, összehasonlítva a korábbiakkal: én is az előadások magasabb színvonalát emelném ki, meg azt, hogy ez a tanfolyam szervezettebb volt, több időt biztosítottak az való beszélgetésre. kérdések feltételére, válaszok adására. Esküdt Mihály, Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalattól: — Már a múlt evben is vezettem a vállalatomnál szak- szervezeti tanfolyamot, de ez első alkalom, hogy egy ilyen egyhetes -továbbképzésen részt veszek. A jó előadásokon kívül az tetszett, hogy bámulván kérdést föltehettünk az előadóknak, s alapos, elfogadható válaszokat kaptunk Nem töltöttük el fölöslegesen az egy hetet, sokat tanultunk S nemcsak a megkérdezett tanfolyamhailgatók, mások is hasonló véleményen 'tolták Tanulni, tapasztalatokat ’sze- | rezni mentek, ez derül ki | azokból a kérdésekből is. amelyeket az előadóknak — Klenovics Imrének, az S2MT vezető titkárának, dr. Szerényt Jánosnak, slz SZMT titkárának, Papp Sándornénak, a KPVDSZ megyei titkárának s a többieknek .— föltettek Érdemes a kérdések közül nehányat kiragadni. Hogyan működhetnek eredményesen a Tegyünk többet Som,ogysrt'- mozgalomban ” Miért tesznek egyes vállalatok kollektív szerződéseiben megkülönböztetéseket a bejáró és a helyben lakó munkások között Aiztán kérdés hangzott el a törzsgárdatagok megbecsülésével, a szocialista brigádmozgalommal, a bérezéssel, az üdülőjegyek elosztásának helytelen gyakorlatával, a régi dolgozók és a. vándormadarak közötti bérkülönbségekkel, sőt Aiég a nehezen épülő kaposvári áruházzal kapcsolatban is. A VÁLASZOK kielégítsek, alaposak voltak. Ha tőlük kérdeznek majd hasonlókat, ők is felkészülten tudnak válaszolni. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa által indított egyhetes tanfolyamon — három héten keresztül — mintegy háromszáz szákszervezeti propagandista képezi magát tovább Fonyódon, hogy a hamarosan kezdődő szakszervezeti oktatásokat felkészülten vezethessék, Szalai László Somogyi Néplap
