Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-02 / 180. szám

Őrjáratok a derry-i getié utcáin mint aki sötétben a levegőbe lép tt A brit hadsereg és a helyi rendőrség alakulatai együtt járják Belíast és Londonderry katolikus gettóit, amelyeknek barikádrendszerét már az előző nap földbe taposták a pán­célosok. Az akció katonai szempontból kisebb megrázkódta­tásokat hozott, mint gondolták volna. Egy angol tiszt így kom­mentálta ezt: -Ügy éreztük magunkat, mint aki a sötét lépcsőházban még egy lépcső­fokot vár, de csak a levegő­be lép*. Belfastban keddre virra­dóra csak hatszor, London- derryben — ez viszonylag el­hanyagolható szám — húszszor robbant ki lövöldözés. Reggel mindkét városban kinyitották a boltokat. A razziák visz,ont — a helyi katolikus lakosság legnagyobb elkeseredésére — tovább folynak. A «-sofőr-ak­ció* óta azonban csak 40 em­bert fogtak el, keddre virra­dóra például csupán hat gya­núsítottat tartóztattak le, és már nyoma sincs azoknak a -fegyverarzenáiwKnak*, ame­lyekről a katonai szervek ko­rábban beszéltek. Belfastban például féltucat kézi fegyver került elő. Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy az IRA ideiglenes szár­nyának gerillái átmentették magukat a jövőre. Az ideigle­nesek, akik,a július 21-i »vé­res péntekkel* lehetővé tették az angol kormánynak a be­avatkozást ebben a katonai formában, kijelentették, hogy -átmenetileg* vonultak csak vissza. A »provók* egyik hi­vatalos szóvivője szerint »a harc tovább folyik, a gerilla­harc megszokott módszerei­vel .. .* Az IRA »ideiglenes* szár­nya egyébként tagadta, hogy köze lett volna a hétfői bom­bamerényietekhez, amelyek Londonderry közelében meg­ölték egy falu hat polgárát és megsebesítettek még 30 em­bert. A IRA mások szárnya Brezsnyev— Ceausescu találkozó Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára kedden a Krímben ta­lálkozott Nicolae Ceausescu- val, a Román Kommunista Párt főtitkárával, a román ál­lamtanács elnökével. Brezsnyev és Ceausescu tá- .. ékoztatták egymást országuk ■Jpgazdasági terve teljesítésé­nek menetéről. Kicserélték né­zeteiket a Szovjetunió és a Román Szocialista Köztársa­ság sokoldalú együttműködése továbbfejleszétsének, az SZKP es az RKP közötti kapcsola­tok kiszélesítésének kérdé­seiről, valamint az egyéb köl­csönös érdkelődésre számot tartó kérdésekről. Baráti lég­körben ment végbe a beszél­getés. RÖVIDEN BAGDADBAN ÉS KHAR- . OUMBAN egyidejűleg beje­lentették: Irak és Szudán fel­újítja az 1971 júliusában meg­szakadt diplomáciai kapcsola­tokat. ÜJABB NUKLEÁRIS KÍ­SÉRLETET hajtott végre Franciaország a múlt hét vé­gén a Mururoa-korallzátony közelében. KONFERENCIA kezdődött tegnap Tokióban a japán tu- mányos élet 70 ismert kép iselőjének részvételével a nukleáris kísérletek betiltásá­nak követeléséről. 3EFUTOTT OKINAWA KI­KÖTŐJÉBE egy amerikai atomtengeralattjáró. ORVOSLÁST KÉRT sérel­mére Nagy-Britannia, mivel az ' izlandi kormány 12 mér­őidről 50-re terjesztette ki '•'égvizeinek határait. .SMONDOTT a guayanai rmány. Linden Forbes Sam- r' Burnham miniszterelnök lkérte 16 tagú kabinetjét, így lemondásával tegye lehe- -óvé a kormány átalakítását. — a Cathal Colliding vezette hivatalos szervezet — valószí­nűleg hamarosan nyilatkozik Londonban föltételezik, hogy a brit kabinet nagy nyomást gyakorol Írországra, hogy ezekben a kritikus hetekben szigorítsa meg az északír ha­tár őrizetét. A brit katonai szervek attól félnek, hogy a gerillák a már nem létező »No Y öt) t A&ZZiÜW ■■ ifriUUNC FREI Angol páncélgépkocsfk Bogside-nck határán. »szabad Dcrry* egyik negyedének, (Telefotó: AP—MTI—KS) Bien Hoa heves aknatűz alatt további tervéről a »hivatalo­sak* eddig tűzszünetet tartot­tak. A jövőben sok függ majd attól, hogyan foglal állást Jack Lynch dublini kormánya. go!*, (Ne lépj be!) övezetek védelmét az államhatár vé­delmével cserélik fel, és vala­milyen határháborút kezde­nek. (Folytatás az 1. oldalról.) a légi kalózok nem bombáznak sűrűn lakott városokat és te­lepüléseket. Hanoiban kedden közölték, hogy az amerikai légi kötelé­kek szombaton délután fél kettőkor Thai Binh tarto­mányban teljesen lerombolták a Lan völgyzáró gátját és zsi­liprendszerét. Az előre meg­fontolt, szándékos bombatá­madás 36 órával azután tör­tént, hogy Nixon kijelentette: nincs szándékában a gátak és vízügyi létesítmények lerom­bolása. A Lan völgyzárógátja tíz évvel ezelőtt épült, mint­egy másfélmillió dong beru­házással s tízezrek milliónyi munkanapjával. Rendeltetése az volt, hogy dagály idején megakadályozza a sós tenger­víz behatolását a mélyföldek­re ,s egyben fölfogta a folyó­vizet. A völgyzáró gát és zsi­liprendszere 48 ezer hektár földet védett a tengertől s lá­tott el éltető folyóvízzel. A gátrendszert korábban már három alkalommal bom­bázták, de a lakosság hősies erőfeszítéssel mindannyiszor helyreállította. Szombaton délután a távirányítású mág­neses bombák és rakéták pon­tosan eltalálták a gátrendszer zsilipéit, gépészeti berendezé­seit, és helyreállításuk most már lehetetlen. A tudatos gaztett annál is inkább nyilvánvaló és leta­gadhatatlan, mert a zsiliprend­szer közelében sem vasút, sem közút, nem húzódik, de még A republikánusok támadátaoroxata után EagJcíon visszalépett McGovern és a volt alelnökjelölt sajtóértekezlete George McGovern és Thomas Eagleton, az amerikai de­mokrata párt alig 2 hete megválasztott elnök-, illetve alel- nökjclöltje magyar idő szerint kedden hajnalban rendkívüli közös sajtóértekezleten jelentette be a közös döntést: Eaglc- ton szenátor visszavonja jelöl ti nevezését. McGovern bevezető nyilat­kozatában aláhúzta: döntésük indítéka nem Eagleton egész­ségi állapota. Szerinte a mis­souri szenátor múltbeli ideg- gyógyászati kezeltetése lezárt ügy, és kezelőorvosai is meg­erősítették, hogy egészségi ál­lapi a kitűnő. Mint mondotta: azért jutottak erre a »szívté- pően fájdalmas« döntésre, mert az alelnökjelölt kortör­ténetének feltárása óta min­den figyelem erre irányult, háttérbe szorítva az elnökvá­lasztási küzdelem olyan égető kérdéseit is, mint a vietnami háború és a gazdasági helyzet. Eagleton nyilatkozatában kifejtette: azért jutott erre »a nem könnyű döntésre«, mert nem óhajtja »még inkább megosztani az amúgy is meg­osztott demokrata pártot". Hangoztatta azt is, hogy »sze­mélyes érzelmei másodlago­sak a demokratapárti egység helyreállításának szükséges­ségéhez képest«. A demokrata párt elnökje­lölő konvenciója által megvá­lasztott alelnökjelölt visszalé­pése — ami ezúttal először fordult elő az USA történeté­ben — új helyzetet teremt az elnökválasztási küzdelemben. A fő figyelem egyelőre azon­ban továbbra is személyi kér­désekre összpontosul. Most már elsősorban arra, hogy ki lesz McGovern új választottja az alelnökjelöltségre. McGo­vern a közös sajtóértekezleten nem adott választ erre a kér­désre. raktárak vagy üzemi épületek sincsenek. Ugyancsak ekkor bombáz­ták le Thanh Hoa tartomány­ban a Ngoc Quang völgyzáró gátat is, a Csu folyó gátjainak hosszú szakaszaival együtt. Hadi/elentés Kedden közzétették Hanoi­ban a Felszabadítás hírügy­nökség közleményében a fel­szabadító erők főparancsnok­ságának hadijelentését a négy hónap óta tartó offenzíva eredményeiről. A hadijelentés szerint a fel­szabadító erők négy hónap alatt megsemmisítették az el­lenség hat hadosztályát, 30 ezredét, 155 gyalogos zászló- alját, 10 gépesített ezredét és 20 tüzérosztályát. Harckép­telenné tették az ellenség 220 ezer katonáját és tisztjét, kö­zülük húszezret ejtettek fog­ságba, sok amerikai tiszttel együtt. A harcokban megsemmisült az ellenség 5400 katonai gép­járműve, köztük 1800 tank és páncélos. 105—107 milliméte­res lövegekből 1200 semmisült meg, illetve került a felsza­badító erők kezére, ezenkívül az ellenség 35 ezer különböző fegyvert vesztett. A harcokban lelőttek 1300 repülőgépet és helikoptert, el­süllyesztettek, illetve felgyúj­tottak sok hadihajót és moto-- rost. A felszabadító erők az ellenség 265 üzemanyag- és hadianyagraktárát semmisítet­ték meg, felrobbantottak 250 hidat ,56 erődítményt, egy ha­dikikötőt és nyolc katonai re­pülőteret. A harcok eredményeként felszabadult Dél-Vietnamnak mintegy kétmillió lakost számláló területe. George McGovern, a demokrata párt clnökjelöltjc és Tho­mas Eagleton a visszalépést bejelentő sajtótájékoztatón. (Telefotó: AP—MTI—KS) Szovjet—amerikai kereskedelmi tárgyalások Elnapolták i leszerelési értekezlet Somogyi Néplap Moszkvában kedden végét­ért a szovjet—amerikai keres­kedelmi közös bizottság első ülésszaka. A hivatalos közle­mény szerint a tárgyalások ha­tékony, konstruktív jellegűek, és előmozdították a megvita­tott kérdéseikkel kapcsolatos álláspontok kölcsönös tisztázá­sát és egymáshoz való közelí­tését. Az ülésszak július 20-án kez­dődött, és Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi mi­niszter elnöklete alatt folyt le. Az amerikai delegációt Peter Peterson, az Egyesült Államok kerekedelemügyi minisztere vezette, akit hétfőn Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára is fo­gadott a Krímben. A két küldöttség, megvitatta " ívjet—amerikai kereske­delmi megállapodás megküté­___a kapcsolatos kérdéseket, b eleértve a legnagyobb ked­vezménynyújtás rendszerét, valamint a kereskedelmi tevé­kenység lehetőségeinek biztosí­tását. A felek véleményt cse­réltek az ipartervezésben való szovjet—amerikai részvételről és a kölcsönös hitelnyújtásról, továbbá a kölcsönbérleti szer­ződésekkel kapcsolatos szám­lák rendezéséről, a tengeri szállításokról és még néhány más kérdésről. A közös bizott­ság felállításáról a szovjet ve­zető és Nixon elnök — mint ismeretes — májusi moszkvai látogatása idején állapodtak meg. A bizottság második ülésszakát még az idén/ Was­hingtonban tartják. (MTI) A genfi leszerelési értekez­let kedden néhány perces ülés után feloszlott, miután az el­nök hiába várta felszólalók je­lentkezését. Az ülést csütör­tökre elnapolták. (MTI) Katonai segély korlátlan mennyiségben Az amerikai szenátus 75 szavazattal 9 ellenében elfo­gadta azt a pénzügyi tör­vényjavaslat-módosítást, amely felhatalmazza a kormányt, hogy korlátlan mennyiségben adjon el katonai berendezése­ket Izraelnek. A Henry Jack­son demokratapárti szenátor által beterjesztett eredeti ja­vaslat háromszázmillió dollár­ra akarta korlátozni az Izra­elnek nyújtandó katonai se­gély összegét. A 7. elv szellemében Moszkvában körülbelül cgy- idöben került sor egy közle­ményre, egy sajtókonferen­ciára és egy nyilatkozatra. A közlemény a szovjet—ameri­kai kereskedelmi tanácskozá­sok befejezéséről szól, a saj­tókonferenciát Peter Peterson kereskedelmi miniszter, a tárgyalásokon részt- vett ame­rikai delegáció vezetője tar­totta. A sajtókonferencia és a közlemény tehát már az első pillantásra is szorosan össze­függ egymással. A nyilatko­zatot Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió állami tervbizott­ságának vezetője adta a Prav­da tudósítójának, és nincs semmiféle kapcsolatban a szovjet—amerikai tárgyalá­sokkal. Ha közvetlen kapcsolat nincs Is, köztük valami össze­függés azért mégis van. Baj- bakov ugyanis a Szovjetunió gazdasági fejlődésének impo­záns adatait ismertette. Elmondta többek között, hogy hazája ma már több elektromos áramot, szenet, vasércet, vasat, acélt és ce­mentet termel, mint Nagy- Britannia, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársa­ság együttvéve. Márpedig annak, hogy a Szovjetunió ilyen hatalmas gazdasági potenciálra tett szert, több vonatkozásban is van köze világunk mai reali­tásaihoz. Peterson szovjet- unióbeli tanácskozása — és annak eredménye — ezeknek a realitásoknak az egyenes következménye. Ha a Szov­jetunió — annyi közismert nehézségen és ellenséges ak­namunkán diadalmaskodva — nem fejlődött volna gazdasá­gi értelemben is világhata­lommá, ma egyszerűen nem létezhetne olyan politikai kö­zeg, amelyben a Peterson- félc tanácskozások létrejö­hetnek. Hogy minden értelemben fontos megbeszélésekről volt szó. arra bizonyíték az is, hogy Leonyid ' Brezsnyev, az SZKP főtitkára a Krímben három órán keresztül tár­gyalt az amerikai miniszter­rel. Maga Peterson sajtókon­ferenciáján emlékeztetett ar­ra, hogy a szovjet—amerikai kereskedelmi kapcsolatok nagyszabású kiépítése a moszkvai csúcstalálkozón el­fogadott okmány hetedik el­vének szellemében történik. Ez a cikkely előirányozza a gazdasági kapcsolatok fejlesz­tését a két nagy ország kö­zött. A közleményből is kitűnik, hogy a kezdet jónak mondha­tó. A folytatás attól függ, hogy az amerikai fél a hete­dikhez hasonlóan tiszteletben tartja-e a Moszkvában elfo­gadott többi elvet is. Washingtoni bejeléntés: Kissinger Párizsban akar tárgyalni Henry Kissinger — Nixon elnök nemzetbiztonsági főta­nácsadója — Párizsban tar­tózkodik, hogy Le Dúc Thó- val, a párizsi Vietnam-érte- kezleten részt vevő VDK-kül- döttség különleges tanácsadó­jával és Xuan Thuy-val, a küldöttség vezetőjével tanács­kozzék — jelentette be Wa­shingtonban a Fehér Ház szó­vivője. A megbeszélés közelebbi tárgykörét a Fehér Ház szó­vivője nem jelölte meg. Szadat és Kadhafi Benghaziban Folytatják az eszmecserét A líbiai Benghaziban kedden ismét találkozott Moammer Algírban landolt az elrabolt DC—8-as Algírba érkezett az amerikai Delta Airlines légitársaság DC—8 típusú repülőgépe, ame­lyet a floridai Orlando közelé­ben hétfőn térítettek el útirá­nyától. A repülőgép hétfőn es­te először Miamiban szállt le 94 utassal és hét főnyi legény­séggel a fedélzetén. Miami repülőtéren körülvet­ték a biztonsági erők alakula­tai a DC—8-ast, és csak üzem­anyagot szállító tartálykocsikat engedtek a repülőgéphez. A Hatóságok itt adták át azt az egymillió dollárt, amelyet a repülőgéprablók követeltek az utasok életének megkímélése ellenében (Az ötven- és száz­dolláros címletekben átadott összeg a legnagyobb, amelyet repülőgép-rablóknak valaha is kifizettek.) A négy repülőgép- rabló: két férfi és két nő —- egyes hírügynökségek szerint három-négy gyermekkel — ez­után parancsot adott a pilóták­nak. hogy Bostonba folytassák útjukat, * s onnét — mintegy nyolcezer kilométeres út meg­tétele után — Algírban értek földet Kadhafi líbiai és Anvar Szadat egyiptomi elnök. A két állam­fő megbeszélésére Aziz Szidki egyiptomi miniszterelnök veze­tésével Benghaziba érkezett egy magas rangú egyiptomi po­litikusokból álló — küldöttség. (Tegnap már Benghaziban ta­nácskozott a két államfő.) A keddi találkozón a felek a két állam teljes egyesülésének lehetőségeit vizsgálták meg. A hétfői — első — találko­zón a felek a két állam teljes egyesülésének lehetőségével foglalkoztak, s ezt a tanácsko­zást a tripoli rádió eredmé­nyesnek és pozitívnak minősí­tette. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom