Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-11 / 188. szám
ötödik vasárnap munkában Rekordidő alatt szerelték össze a szárítót A helyszín: a Gabonafelvá- sárló és Feldolgozó Vállalat Munkába áll a szárítóóriás. és munkába áll a huszonnégy óra alatt huszonnégy vagon szárítására képes gép. A szemlélődés, a telepen folyó munka figyelése közben két dolog ragadta meg a figyelmet Siszler Istvánnak, a dél-somogyi Tsz-szövetség titkárának és Tamás Istvánnak a párbeszédéből. Az egyik a tájékozottság. Holdra, területre pontosan tudják, hogy hol mi van még hátra, milyen a még hátralevő termény várható minősége. A másik: — Olyan szárítókapacitás teremtődött ezen a nehéz nyáron, hogy ha még egyszer előfordulna ilyen nehéz év, valamivel könyebben lehetne legyűrni a nehézségeket. Jegyzőm az adatot: a vállalat itt Nagyatádon 510 vagon terményt vett át eddig: ezt részben tárolta, részben továb- bítptta. Valaki beszól az ajtón: — Szállítmány érkezett! Nincs rpegállás, a nagy munkának mines még vége ... V. M. Ilire futja „saját erő**-ből? .. Beszélgetés egy községi tanácselnökkel A z arra illetékes fórumon elmondott segítő szándékú, megalapozott bírálat nemcsak jog, hanem a párt tagjai számára kommunista kötelesség. Ha azonban a bírálat nem az arra illetékes helyen hangzik el, nem megalapozott, a legjobb szándék ellenére is visszájára fordul, s könnyen intrikának vagy demagógiának minősülhet. Miért tartjuk fontosnak hangsúlyozni ezt? Egyrészt azért, mert tapasztalható manapság egyfelől felelőtlen — kellő indok és alap nélküli — bírálgatás, másfelől viszont egyesekben él olyan félelem: vajon, ha bírálok, nem minősítenek-e int- rikusnak vagy nem sütik-e rám a »-demagógia« bélyegét'. Az intrika és a demagógia lényegének, sajátosságainak tisztázása, feltétele tehát az egészséges, építő-, bíráló szellem további fejlesztésének. A felelőtlen, nem megalapozott bírálgatás ok és ürügy lehet arra, hogy elutasítsanak egyébként jogos bírálatokat, s hogy intrikusnak minősítsenek olyanokat is, akiknek bírálatában alapjában minden indokolt és jogos, csak éppen valami lényegtelen pontatlanság van. Ahol pedig a demagóg hangulatkeltéssel találkozni, a dolgozók gyakran csak nehezen tudják elválasztani, hogy mi a jogos és mi a jogtalan kérés, bírálat, illetve kik képviselik az egyiket, kik a másikat. Így megeshet, hogy kellő körültekintés, mérlegelés híján a demagógia hatása alá kerülnek. Fennáll azonban az a veszély is, hogy a jogos bírálattól menekülni akarók demagógiának minősítenek olyan véleményeket, követeléseket is, amelyek jogosak. A veszély, a kár tehát minden esetben kettős. Ártalmas az intrika, a demagógia önmagában is. Hiszen valótlanságokat terjeszt, illetve indokolatlan követeléseket támaszt. De ártalmas azért is, mert elnyomhatja az építő kritika hangját, elbátortalaníjta a bírálókat, alkalmat s ürügyet teremt a jogos bírálatok, kérések visszautasítására. Az intrika és demagógia — bár sok tekintetben hasonlítanak egymásra — nem azonos fogalmak. Az intrikus célpontja Rendszerint egy vagy több személy, egy vezető testület, módszere pedig a valótlanságok terjesztése, elhintése — minél több helyen és minél több alkalommal. Az intrikus azt reméli,' hogy a rágalmak előbb-utóbb lejáratják a célba vett személyek tekintélyét, valami mégis csak rájuk ragad a rágalmakból, ő pedig éppen ezáltal személyes előnyökhöz jut. Á demagógia már nem any- nyira személyek, mint inkább intézkedések, a helyi politika Gépkocsivezető oktatói tanfolyam ezer jelentkezőnek A kormány rendeletére — mint ismeretes — a közület: szervek személygépkocsi állományát szeptember 30-ig fokozatosan többezerrel csökkenteni kell. Az így felszabaduló személygépkocsivezetők foglalkoztatási lehetőségét felmérve megállapították, hogy valamennyiük elhelyezkedése biztosított. A fuvarozó és szolgáltató vállalatok, valamint más nagy gépkocsiparkkal rendelkező szervek mintegy 5000 autóbusz, taxi- és tehér- gépkocsivezeiőt várnak. A vidéki gépkocsivezetők a megyei Volán vállalatoknál, az építőipari és a tejipari szállítási vállalatoknál tudnak elhelyezkedni. Tanfolyam elvégzése után mintegy ezer gépkocsivezető kaphat gyakorlati oktatói állást az Autóközlekedési Tanintá V " a ■'isgyar Honvédelmi Szövetségnél és a Magyar Autóklubnál. ja ellen irányul (ilyen értelemben persze közvetve személyeket is érint). A demagóg elemek tudatosan vagy felelőtlenül, a tények alapos ismerete nélkül — sőt olykor azok meghamisításával — tendenciózus, rosszindulatú beállításával fölnagyítják egyfelől a lehetőségeket, amelyekkel — úgymond — nem élnek a dolgozók javára, másfelől le- kicsinylik a megtett intézkedéseket. Egy termelőszövetkezeti ag- ronómus huszonnyolc helyre küldött bejelentéseket tsz-el- nökét, vezetőit vádolva. A vádak kivizsgálásakor kitűnt: a jó szándék legkisebb jelét sem lehetett fölfedezni az illetőnél. Egyszerűen így akarta maga mellé állítani a tagságot, a íölöttes szerveket. Hogy ő lehessen a tsz elnöke. Nyilvánvaló példája ez az intrikának, a lassú, tudatos »légkörmérgezésnek« — önző mögöttes szándékkal. N ehezebb dolgunk van abban az esetben, amikor azt kell megítélnünk: demagógnak minősíthe- tünk-e egy állásfoglalást, véleményt. Egyik fontos nagyüzemünk példájával érzékeltethetjük ezt. Jónéhány munkás mondogatta itt a múlt évben: miközben emelkednek az árak, az ő keresetük évek óta stagnál. A pártbizottság — éppen azzal a szándékkal, hogy megakadályozza a valóban demagóg' hangulatkeltést a gyárban — egy fölmérést végeztetett, összehasonlították a bérek 1967—1971 közötti alakulását. Kiderült, hogy a keresetek átlagosan 13,3 százalékkal emelkedtek. A külön is megvizsgált száz munkáskereset között csak egy esetben volt kifejezetten kis mértékű az emelkedés. Ám ezek után sem minősítették demagógnak a fizetésükkel elégedetlen munkásokat, hiszen abból indultak ki: nyilván nem végeztek pontos számításokat, pillanatnyi hatások, hangulat alapján nyilvánítottak véleményt. Esetleg éppen annak nyomán, hogy abban a hónapban kisebb volt a kereset, vagy valamilyen áremelkedés miatt keseredtek el. Azt az utat sem követték, hogy általában érveljenek, az országos átlagokra hivatkozzanak, hiszen ebben az esetben az hatástalannak bizonyult volna. Beszéljenek a tények, a számok! — ezt az elvet és gyakorlatot követték. Helyesen. Az említett példa azonban más tanulsággal is szolgál. A pártbizottság ' azért tudott azonnal és hatásosan fellépni A Dél-dunántúli Cipőnagykereskedelmi Vállalat ráktártermén végigmenve elámultam a polcokon sorakozó rengeteg cipő láttán. Corena Józsefnétől, a vállalat mintatermének vezetőjétől tudtam meg, hogy e héten pénteken lesz' Pécsen az ország cipőgyárainak árubemutató börzéje, ahol hat-nyolc- szor annyi cipőtípust mutatnak majd be, mint ami végül is forgalomba kerül. A börzére a nagykereskedelem képviselőit és a nagyobb cipőboltok vezetőit hívták meg. Ők választják ki azokat a modelleket, amelyekről feltételezik, hogy keresettek lesznek. Ne gondolja — persze — senki, hogy saját ízlése alapján dönthet egy boltvezető egyik vagy másik cipő mellett. Ha így tenne, könnyen a »nyakán maradna« az egész készlet, s épp ezért a vásárlók igényeit szem előtt tartva választanak. S majd szeptemberben kerül sor Budapesten arra az őszi bemutatóra, ahol a lera- katvezetők megrendelik — a boltosok előrejelzése alapján — a legkedvezőbb típusokat. — Vannak-e jellegzetes kaposvári igények? — Igen, vannak. Erre lehet követkeaetetni abból, hogy egy séggel szemben, mert időben tájékozódott róla, mert a vélemények eljutottak a pártbizottság vezetőihez. Azt mutatja ez, hogy csak ott lehet eredményesen küzdeni minden demagóg hangulatkeltés ellen, ahol a kommunisták ismerik a dolgozók hangulatát, ahol a dolgozók meg merik mondani a véleményüket, ki merik mondani kételyeiket, akár elégedetlenségüknek is kifejezést mernek adni. Ez teszi lehetővé,, hogy időben avatkozzanak be és megnyugtatóan, egyetértéssel zárják le a dolgozók körében fölmerült kérdéseket. De ugyanezt elmondhatjuk az intrika esetében is. Vajon küldhetett volna huszonnyolc helyre rágalmazó levelet az előbb említett agronómus, hangulatpt tudott volna kelteni a tsz-elnök ellen a tagok között, ha a pártszervezet, a kommunisták kapcsolata a tagsággal szoros, bizalomteli? Az intrikusok, a demagóg elemek éppen ennek hiányára építenek. Arra, hogy amit mondanak és tesznek, az úgy mérgezi a hangulatot, a munkahelyi légkört, hogy az illetékesek egyelőre nem is sejtik. Amikor pedig már tudomást szereznek róla, az egész »közvéleménnyel« találják magukat szemben, amely — ezt remélik az intrikusok, a demagógok — őket igazolja. Mindent egybevetve: az intrika, a demagógia legjobb ellenszere a munkahelyi demokratizmus erősítése, s nem pedig annak szűkítése. Vannak ugyanis olyanok, akik az intrika, a demagógia megnyilvánulásai láttán a demokráciát sokallják. Megfeledkeznek arról, hogy éppen ott tudnak létezni, aknamunkát végezni az intrikus és demagóg elemek, ahol baj van a demokratizmussal. M it jelent ugyanis a demokratizmus? — A vélemények nyílt kimondását, a pártszerű, elvi vitákat, a személyre való tekintet nélküli bírálatot, a hibák, a tévedések azonnali, késedelem nélküli fölvetését, és az egységes fellépést, a cselekvést a hibák megszüntetéséért, a helytelen nézetek leküzdéséért. Az ilyen légkör nem kedvez sem az intrikusoknak, sem a demagógoknak, ők itt nem tudnak megélni. , Ezt kell szem előtt tartanunk nemcsak akkor, amikor már szembekerülünk az intrikával, a demagógiával, hanem minden nap, minden tevékenységünkben. Mert mint oly sok minden másban, itt is a megelőzés bizonyulhat a leg- halásosabbnak. zet a vevő, Veszprém megyében igen kereset cikk volt. A cipőt vásárlók többségének egyébként három fő igénye van: legyen olcsó, tartós és divatos. Ezeknek a követelményeknek elsősorban a flo- tex műlakk női és a gömbölyített orrú, hasított bőr férfi cipők felelnek meg. — Sokszor tálán túlhangsúlyozzák főleg a fiatalok számára készülő különleges divatcipők választékának kérdését, ugyanakkor kevesebb szó esik például az idősebb dolgozó nők igényeinek kielégítéséről. — Valóban, ezen a nyáron •is hiánycikk volt a szélesebb lábra való kényelmes szandál, illetve a bővebb méretekben is készülő hétköznapi viselésre szárit cipők, amelyek egyúttal divatosak is. Megtudtam azt is, hogy az utóbbi egy-két évben differenciálódtak az igények. Sokan keresnek — főként vidék) üzletekben — régóta gyártott cipőket. — Vannak olyan esetek, hogy a gyárban már nevetnek, ha & o-rf,r ilyen, TPn°' az ötvenes években gyártott cipőt rendel- Ugyanakkor nagyatádi tárháza. A raktárak előtt asszonyok takarítanak. Benn az épületekben csend — és gabona. Hatalmas halmok, katonáson sorakozó zsákok. — Tele vagyunk... Nem lehet nem arra gondolni, hogy mennyi áldozatos fáradság, törődés, munka során jutott el ide, ebbe a békés raktári csöndbe a gabona— Húsz éve dolgozom a szakmában — Tamás István ügyintéző arca verítékes —, de ilyen helyzetben még soha nem voltunk. Ekkora erőpróbát még soha nem állt ki a mező- gazdaság aratáskor. Az irodaépület első helyiségében berendezések, minták, zacskók sokasága. Itt vizsgázik a beérkező termény. — Minden egyes szállítmányt, minden egyes kocsirakományt nagyon gondosan meg kell nézni. Nemcsak az elszámolás miatt, hanem azért is, nehogy véletlenül valami baj legyen a tárolásnál. Mert az idő rosszabbodásával együtt egyre több probléma lett a minőséggel is. Nem volt hétvége, nem volt vasárnap, és — ahogy Tamás István megjegyzi — sajnos, torlódás sem volt. Hiszen kín- lpdva dolgoztak, a gépek nem a szokásos tempóban üríthették és továbbíthatták az értékes terményt. A tárházban levő egyetlen régi típusú Farmer szárító a napok múlásával együtt egyre nehezebben birkózott meg a feladattal. — Huszonnégy órában megállás nélkül ment a gép. A szövetkezetek, akik szállítottak, segítséget adtak, így az emberek váltották egymást a gép mellett. De a helyzet egyre nehezebbé vált. A vállalat ’ a rendkívüli helyzetre való tekintettel három nagy teljesítményű Colimán szárítót kapott. Égyet ide irányítottak. A raktárak melletti szín alatt épp az utolsó munkákat végzik a szárítóóriáson. — Három nappal az érkezés után már megtörtént a próbaüzem. Megállás nélkül, éjjelnappal dolgoztak a szerelők, hogy mielőbb indulhasson . .. — Tamás István a világoszöld száritöt nézi, és csak any- nvit tesz hozzá: — Nagyszerű munka volt! Benne van ebben minden. Az egy célért fáradozó ember elismerése a másik iránt, az értéket mentő gyorsaság méltatása, no és egy kis belső büszkeség: lám, így is lehet. Holnan talán már leáll az öreg Farmer (több szövetkezet is jelentkezett már vevőként), egyre nagyobb az igény a különleges, egyedi »cipőcsodákra«. Saját szememmel győződhettem meg a választékbőségről. A munkásbakancstól a kismamacipőn át a tinédzser-divat- cipőkig minden megtalálható volt. Gyermek- és női cipőkből különösen szép és modern típusokat láttám. — A választékkal jav-al a minőség is? — Sajnos, még mindig gyakoriak a ragasztási hibák miatti »beázások«. Van persze a dolognak olyan része is, hogy számos divatcipőt olyan strapának tesznek ki, amit egy gumicsizma is nehezen viselne el. — Közeledik az iskolév. Milyen a tornacipő-ellátás? — Feles tornacipőkből az igényeket minden méretben és színben ki tudjuk elégíteni. Végezetül a mintaterem vezetője elmondta, hogy már kezdik szállítani a téli női csizmákat. A legtöbbjük új vonalú és csinos. Nagyon reméljük, hogy az idei szilveszteri kabaréban nem ezekről a csizmákról lesz szó' B, F. Nagybajom azon kevés helyek közé tartozik, ahol a tanácselnök elmondhatja: — Minden rászoruló jelentkezőnek jutott hely a területünkön működő négy óvddában. Most már csak Homokon, az egyik társközségünkben kell rendezni ezt a kérdést. Persze más rendeznivaló is akadt. A nyár nemcsak a mezei munkák, hanem a tatarozások ideje is. Ilyenkor varázsolják mészillatúvá az iskolákat, az óvodákat, a napköziotthonokat. Nagybajomban azonban nemcsak meszelni kellett a napközit, mivel eddigi formájában nem engedte tovább működtetni a KÖJÁL. — Sikerült-e megoldani a bővítést? — Száznegyven gyerek maradt volna ebéd nélkül — mondja a tanácselnök —, ezért inkább feláldoztuk a politechnikai műhelyt. — Akkor most nem lesz politechnikai oktatás? — Dehogynem. Az egyik tanteremben. Viszont így egy osztállyal több jár délután iskolába. »Szegény ember vízzel főz« — tartja a közmondás, de azt is mondhatjuk: »mindent lehet, csak akarni kell«. Nagybajom intézményeinek nagy része rokkant kastélyokban kapott helyet, s ezeknek rend- bentartása évről évre több pénzt igényel. — Reméltük, hogy kapunk majd egy kis segítséget, de hát... De hat minden községi tanács elnöke tudja, mivel jár az önállóság. Saját erőből kell gazdálkodni... Lehet, hogy így valamivel nehezebb, több lelemény kell hozzá, de végül is minden megoldódhat. Nagybajomban új rendszerű mosogatót, raktárát/ korszerű mellékhelyiségeket alakítottak ki a napközihez, és elvégezték a szükséges tatarozásokat az óvodákon is. , »Mellesleg« pedig — a Moziüzemi Vállalattal együttműködve — felújították a művelődési házat. Lejtősebbre csinálták a nagytermet, a ruhatár áthelyezésével növelték a tánctermet; bevezették a vizet, megoldották a fűtést, úgyhogy még az előcsarnokban sem kell majd fázni télen. Jutott pénz az öregekre is. Nagybajom az egyetlen község a kaposvári járásban, ahol fürdőszobát kapott az öregek napközije, villanybojlerrel; az épületet pedig alászigetelték, mert egészségtelenül nedves volt. — Még csak egy kis bútor kellene bele! — sóhajt a tanácselnök. — És? Arra már nem telik? — Hát... — mosolyog talányosán —, majd kiszorítjuk valahogy. Ha akad egy kis megtakarítás, átcsoportosítjuk. Nem nagy dolgok ezek, de ha hiányoznak, akkor baj van. — Jövőre már talán többel dicsekedhetünk — mondja a tanácselnök. — Még tartozunk a községnek egy négy alapszakmás orvosi rendelővel, és egy áruházat is tervezünk, az áíész-szel közösen. Az áruház fölött hat lakás is lesz. S ezek lekötik minden anyagi erőnket. Panasz nélkül mondja ezt a nagyközség tanácsának elnöke. És egyre több az ilyen tanácselnök. Aki nem kívülről jövő segítségre vár, hanem a rendelkezésre álló anyagi eszközökre meg a lakosság segítségére támaszkodva igyekszik fejleszteni a gondjaira bízott községet. . R. Zs. Intrika és demagógia Ellenszere a demokratizmus erősítése vagy a párt általános politikáFaragó Jenő Látogatás a raktárban 170 ezer pár cipő a polcokon modell, amire itt rá sem né-