Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-11 / 188. szám

Amerikai képviselőhöz a kezel Az amerikai képviselőház szerdán megkezdte a vitát ar­ról az indítványról, amely a külföldi katonai segélyekről szóló törvénytervezet módosí­tásaként december 1-ig kö­telezné a Nixon-kormanyt vietnami háborújának befeje­zésére­Ezt a módosító indítványt a múlt héten már jóváhagyta a képviselőház külügyi bizottsá­ga. Az AFP megjegyzése szerint ez volt a bizottság »első sza­vazata Nixon elnök vietnami politikája ellen«. Ha a módo­sítást elfogadják, a képviselő­ház arra kötelezi az amerikai kormányt, hogy kössön tűzszü­netet a dél-vietnami hazafiak­kal és fejezze be a vietnami háborúját. A háború befejezé­sének feltételéül azonban a képviselőházi indítvány — a szenátuséhoz hasonlóan — azt a feltételt szabja, hogy a Vietnami Demokratikus Köz­társaság bocsássa szabadon a foglyul ejtett amerikai pilótá­kat. A múlt héten hozott sze­nátusi határozat abban külön­bözik a képviselőházi indít­ványtól, hogy — ugyanazzal a feltétellel — négy hónap alatt helyezi kilátásba az amerikai csapatok kivonását Vietnam­ból. A szenátusi határozat vi­szont nem tesz említést a tűz­szünet kérdéséről. Hírügynökségek megjegyzik, hogy Nixon elnök határozottan ellenez minden olyan kong­resszusi kezdeményezést, amely »korlátozza cselekvési szabad­ságát« a VDK-val folytatott tárgyalásokon. Az elnök kitart májusi nyolcpontos javaslata mellett, amelyben az amerikai csapatok teljes kivonásának két feltételt szab: a foglyok szabadonbocsátását és az egész Indokínára kiterjedő általános tűzszünet megkötését. Elkép­zelhető — írja az AFP —, hogy a képviselőház, amely ál­talában támogatja a kormány vietnami politikáját, most a közelgő elnökválsztások küszö­bén, demokratapárti többségé­nél fogva, a republikánusokból álló kormány megtorpedózásá­ra készül. Petrovszkij amerikai útjáról Együttműködés a szívbetegségek gyógyításában Az USA-val vagy nélküle... Merre ín rí a Közös Piac? Befejeződött a Borisz Pet­rovszkij egészségügyi minisz­ter vezette szovjet küldöttség tíznapos látogatása az Egyesült Államokban. A küldöttség —• amely az amerikai kormány meghívá­sára tartózkodott az Egyesült Államokban — megismerke­dett a legfontosabb egészség- ügyi intézményekkel, találka zott tudósokkal, orvosokkal. Petrovszkij tárgyalásokat foly tatot Elliot Richadsonnal, az Egyesült Államok egészseg­Waldlieim Kínába utazott Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára — közép-európai idő szerint csütörtökön hajnalban — repülőgépen elutazott New Yorkból, hogy eleget tegyen kínai látogatási programjának. A főtitkár útjának első állo­mása Párizs, s onnan Kara­chi, Rangoon és Sangháj érin­tésével érkezik meg Pekingbe ötnapos hivatalos látogatásra. Elutazása előtt Waldheim sem arról nem volt hajlandó nyilatkozni, hogy kivel, sem pedig arról, hogy mit fog megtárgyalni. Mindamellett nyugati hírügynökségek ENSZ- megfigyelőkre hivatkozva bi­zonyosra veszik, hogy a főtit­kár Csou En-laj miniszterel­nökkel és Csi Peng-fej kül­ügyminiszterrel tanácskozik majd, feltehetően a vietnami háborúról, Korea helyzetéről, leszerelési problémákról és a fejlődő országok támogatásá­nak kérdéseiről. Az ENSZ tit­kárságán úgy tudják, hogy Waldheim szeretne Kínában ENSZ-tájékoztató irodát fel­állítani. Rendőrségi vizsgálat Quick-nél Nyugtalanság ellenzéki körökben ff Pakisztán és a Mongol Népköztársaság között Iszlámábádban csütörtökön hivatalosan bejelentették, hogy helyreállítják a diplomáciai kapcsolatokat Pakisztán és a Mongol Népköztársaság kö­zött. Pakisztán ez év január­jában szakította meg kapcso­latait a Mongol Népköztársa­sággal, mert az utóbbi elis­merte a Bengali Népi Köztár­saságot. (MTI) Leleplezték mgescfc ö ügyi, oktatási és népjóléti mi­niszterével a szovjet—amerikai orvostudományi és egészség- védelmi egyezmény konkrét kérdéseinek megvalósításáról. A szovjet egészségügyi minisz­tert fogadta Nixon, az Egye­sült Államok elnöke. A szovjet küldöttség haza­utazása előtt adott sajtóérte­kezletén a szovjet miniszter kiemelte a két ország együtt­működésének fontosságát a szív- és véredény megbete­gedések gyógyítása és megelő­zésé területén. Mint megje­gyezte; mind az Egyesült Álla­mok, mind a Szovjetunió je­lentős sikereket ért el e tekin­tetben. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban rendkívüli fon­tosságot tulajdonítanak a rá­kos megbetegedések gyógyítá­sának és e betegség természete megismerésének. Már felvá­zoltuk számos gyógyszer kicse­rélésének tervét, — mondot­ta. Petrovszkij közölte a sajtó képviselőivel, hogy a szovjet kormány nevében meghívta Richardsont a Szovjetunióba. Richardson — aki részt vett a sajtóértekezleten köszönetét mondott a szovjet kormánynak a meghívásért. a fekete táborát Nagy meglepetést keltett szerte az NSZK-ban a nyu­gatnémet hatóságok váratlan akciója: szerdán és csütörtö­kön az államügyészség, az adó­hivatal és a bűnügyi rendőr­ség nyomozói razziát tartottak a Quick című hetilap hambur­gi, müncheni és bonni szer­kesztőségében. A Quick július 18-án közöl­te annak a levélnek a fotókó­piáját is, amelyben Schiller volt gazdasági miniszter je­lentette be lemondását Willy Brandt szövetségi kancellár­nak. A hatóságok vizsgálatot in­dítottak, de tovább nem is ju­tottak, mert kideríteni nem tudták, kik voltak a bonni ál­lamapparátusban az informá­torok, akik értesüléseiket áru­ba bocsátották. Megerősítetten híresztelések szerint a Quick — amely más­fél millió példányszámban je­lenik meg — ötszámjegyű ösz- szeget fizetett annak a sze­mélynek, aki Schiller levelét rendelkezésre bocsátotta. tartottak, Bonnban kihallgat­ták a lap helyi munkatársát is. Mindhárom helyen elsősor­ban a könyvelést vizsgálták át és több dossziényi iratanyagot magukkal, vittek. Csütörtökön Münchenben és Hamburgban folytatódott a »rovancsolás«. Vannak olyan feltevések, hogy a hatóságok a könyvelési tételek átvizsgálásakor azt akarják megállapítani, kinek juttatott a lap honorárium cí­mén nagyobb ossz . eket és hogy szerepelnek-e a Könyve­lésben olyan honorárium téte­lek, amelyek nem igazolhatók. Az akció nagy nyugtalansá­got keltett ellenzéki körükben, mert attól tartanak, hogy a ha­tóságok esetleges leleplezései igen kellemetlenek lehetnek a jobboldalnak a választási had­járat küszöbén. 1\DK—finn kapcsolatok Egyhetes szünet után csütör­tökön délután Helsinkiben folytatódtak Finnország és az NDK tárgyalásai a diplomá­ciai kapcsolatok felvételéről. A finn küldöttséget Paul Gus- tafsson, az ország hollandiai nagykövete, az NDK küldött­ségét Kurt Nier nagykövet ve­zeti. a' finn—NDK tárgyalások első fordulójáról Helsinkiben kiadott közlemény szerint már elértek bizonyos haladást. Dar es Salaam ENSZ-bizottság ülése Szerdán Tanzánia fővárosá­ban, Dar es Salaamban meg­kezdődött az ENSZ emberi jo­gok bizottságának ülésszaka. AZ ülésszak folyamán megvi­tatják azokat a bűncselekmé­nyeket, amelyeket a fajgyűlö­lők és gyarmattartók követnek el a Dél-afrikai Köztársaság­ban, Dél-Rhodesiában és Mo- cajmfoiquefban. HOSSZÜ IDEJE folyik már a vita a Közös Piac tagálla­mai között arról, hol legyen a gazdasági közösség politi­kai titkársága, Brüsszelben vagy Párizsban. A túlnyomó többség a belga fővárosra adja le voksát, hisz amúgy is itt található az Európai Gazdasági Közösség minden lényeges szerve. A hivatalos francia álláspont ezzel szem­ben így hangzik: ha a NATO végleg megtelepszik Brüsz- szelben, akkor az EGK csúcs­szerve Párizsban legyen. Pá­rizs számára ez az — egyéb­ként nyilvánvalóan formális kérdés azért fontos, mert Franciaország szeretne a Kö­zös Piac politikai központjá­vá, hangadójává válni, hogy ilymódon — szimbolikusan is — ellensúlyozza az NSZK erőteljes kidomborodó gaz­dasági fölényét. Az EGK vezetőit azonban elsősorban nem a közösség székhelyének másodlagos problémája izgatja. A Hatok tömörülését Párizs és Bonn párharcán túl is feszíti jóné- hány nagy horderejű ellen­tét. A vízválasztók között a legalapvetőbb az Egyesült Államokhoz való viszony. Az »atlantista« Nyugat-Európa hívei nem akarnak; lazítani az amerikai tőkét a Közös Piaccal összefűző szoros kö­telékeken. Az úgynevezett európai gondolat« pártolói viszont a független nyugat­európai gazdasági tömörülés szükségességét hirdetik. Emellett persze számos rész­letkérdésben sincs egyetér­tés. AZ ELMÜLT HETEK vi­haros eseményei egyértelmű­en megmutatták, milyen mé­lyek az érdekkülönbségek to­vábbra is a Közös Piac tag­államai között. A július ele­ién megtartott nyugatnémet —francia csúcstalálkozó hom­lokterében is e súlyosbodó feszültségek levezetésének kérdése állott. Egyes francia lapok irónikus megjegyzései szerint Brandt és Pompidou találkozója amolyan »szívé­lyes egyet nem értést« ered­ményezett. Abban sikerült megállapodniuk, hogy a tizek — meghiúsulás küszöbére ju­tott — őszi csúcsértekezletét meg kell tartani, lehetőleg a tervezett időpontban. Nem tudtak azonban közös neve­zőre jutni olyan lényeges kérdésekben, mint a valutá- ris unió létrehozásának mi­kéntje, az Egyesült Államok­kal szemben követendő egy­séges közös piaci magatartás jellege, tartalma. NSZK hajót tartóztattak fel a brit tengerészek Az olaszországi Trento vá­ros főügyész-helyettese a nyo­mozások kiterjesztését és el­mélyítését követelte a rendő­ri hatóságoktól, azzal a fasisz­ta táborral kapcsolatban, amelyre a közelmúltban buk­kantak Maiga Cruannál. A ki- képzőtábort az Olasz Szociá­lis Mozgalom elnevezésű újfa­siszta párt ifjúsági szervezete létesítette, nem messze az ál­lamellenes összeesküvés miatt már hónapok óta körözött Ju- nio Valerio Borghese herceg egyik rokonának villájától. A feketeingesek táborát né­hány polgári lakos leplezte le, amikor fasiszta dalokra lett figyelmes. A jelentésekből ki­tűnik, hogy a tábor »lakói- fekete egyenruhákba voltak öl­tözve; pisztolyokat és puskákat is találtak a tábor közelében. Mint ismeretes, a közelmúlt­ban hasonló szélsőjobboldali kiképzőtábort találtak a szi­cíliai Menfinél is- Itt bebizo­nyosodott. hogy a keresztény­demokrata vehetők se­gédkezz"* w’''"*~ ta'c a tábor létesítés'h-z és fenntartásá­hoz. (MTI) A nyomozók szerdán jelen­’ > « , . > § tek meg a három szerkesztő­ségben, többórás házkutatást :;4 ; ......}­Letartó itatási hullám Pakisztánban A pakisztáni rádió legfris­sebb jelentése szerint az el­múlt két napban Karachiban, valamint Sind tartomány más körzeteiben több mint 90 po­litikust és politikai aktivistát tartóztattak le. Az őrizetbe vett személyek a legkülönbö­zőbb pakisztáni pártolihoz tar­toznak. Egyesek a kormányon lévő Néppárt tagjai. Azzal vá­dolják őket, hogy a nyelvi vi­szályban, amely az elmúlt hó­napban halálos áldozatokat is követelő súlyos zavargások forrása voit Sind tartomány­ban, egymásra uszították az urdu és a szindhi nyelveket beszélő lakosokat. ŰMTD Az 50Ö tonnás Bell Vigour nevű nyugatnémet hajót brit tengerészek feltartóztatták és átkutatták. A jelenleg Dublin kikötőjében veszteglő hajón azonban fegyvert nem találtak. (Teleiotó: AP—MTI—KS) A font árfolyamának júni­usban történt felszabadítása újra felszakította a tőkés va- .lutáris rendszer sebeit. Pá­rizs közismerten mindig fenntartásokat hangoztatott a britek közös piaci belépé­sével kapcsolatban, mond­ván: Anglia — a gazdaságá­ban jelenlévő amerikai tőke nagy súlya miatt — belépésé­vel az »Egyesült Államok trójai falovának« szerepét játszaná. Azt viszont a Közös Piac valamennyi tagállamá­ban élénken vitatják, hogy Nagy-Britannia gazdasági­lag valóban érett-e a belé­pésre. A hamburgi Die Welt egyik karikatúrája Heath brit miniszterelnököt tolókocsin ábrázolta, amint éppen a Közös Piac kapuján kopog­tat. Az EGK kapuján kilép egy nőalak és megkérdezi Heath-től: »Mondja, miből gondolja, hogy ez kórház?«. EGY BRIT ÜJSÁG a font lebegővé tételét követően tré­fás szójátékkal ezt kérdezte: »Nem lebegünk ki a Közöt Piacból?«. A londoni döntés ugyanis veszélyeztette az EGK-nak azt a márciusi megállapodását, amely 2,25 százalékban s-d^'a meg a nyugat-európai valuták árfo- lyamingau ..vsának határát, és hegy nem kívánnak eltér­ni a washingtoni valutaegyez­ményben rögzített paritás- arányoktól. A font megrendülése ki­sebbfajta lavinát indított el. Ismét megindult a spekuláci­ós hullám a dollár ellen, ami arra kényszerítette a nyugat­európai jegybankokat, hogy nagy mennyiségben vásárol­ják fel a kulcsvalutát. Pá­rizsban p- - - *•. ~>ményt kel­tette, hogy az újabb hullám rádöo _ . . - a közös pia­ci partnereket: milyen sür­gős szükség van a régóta szorgalmazott, egységes (pénzügyi politika megvalósí- 1tására. Ennek a jegyében ültek össze a kiszélesedő Közös Piac tíz tagállamának pénz­ügyminiszterei . a közelmúlt­ban Londonban. A tanácsko­zás részben sikerrel járt. A nemzetközi valutareform irányelveiként a londoni ta­nácskozás a következőket ha­tározta meg: — minden valuta legyen átváltható aranyra, beleértve a dollárt is; — minden fontos nyugat­európai valuta árfolyamát, . legfeljebb kisebb ingadozá- ni a washihgtoni valutaegyez­— közösen kell ellenőrizni az új nemzetközi tartaléko­kat; — meg kell állapodni a fi­zetési mérleg deficitek és po­zitívumok szabályozásának módszereiben; — minden részt vevő "or­szágnak, az Egyesült Államo­kat is beleértve, legyenek azonos jogai és kötelességei; — tekintettél kell lenni a fejlődő országok helyzetére; — összhangot kell teremte­ni az új rendszer és a Közös Piac tervezett gazdasági és pénzügyi uniója között. »Az az egyezmény, amelyet a kibővített Közös Piac pénz­ügyminiszterei kötöttek Lon­donban, nagy figyelmet érde­mel — állapította meg a Le Monde című párizsi lap, s hozzáfűzte: — hiszen lehető­vé teszi annak a pillanatnak a kivárását, amikor a tárgya­lások hasznosan megindul­hatnak az Egyesült Államok­kal. Persze ezek a tanácsko­zások nem kezdődhetnek meg előbb, csak miután az amerikai választási gépezet döntött Nixon és McGovern között.« GYORS MEGOLDÁSRA te­hát, noha égetően szükség lenne, nincs kilátás. S a pesz- szimisia jóslatokat kiegészí­tik azok a hírek, hogy a lon­doni tanácskozás nem vitatta meg a font problémáját, a le­begtetés ügyét »elválasztot­ták« a nemzetközi pénzügyi reform hosszú távú terveitől. Barber angol pénzügyminisz­ter annyit mindenesetre ki­látásba helyezett, hogy a le­begő fontot meid ismét rög­zítik. Kötelező ígéretet azon­ban nem tett, 's ez változat­lanul nyugalanítja a Közös Piac valutáris együttműködé­sét. Győri Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom