Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-02 / 180. szám

JfHi/G PROLETÁRJÁT; EGYESÜLJETEK! > Ára: 80 fillér AZ MSZM P SOMOGY M EGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam 180. szám 1972. augusztus 2., szerda A népgazdaság 1972 első félévében Az árszínvonal emelkedése a tervezett kereteken belül maradt A Központi Statisztikai Hi­vatal adatai szerint 1972. I. félévében a szocialista ipar 6,4 százalékkal több terméket ér­tékesített, mint tavaly, ugyan­ebben az időszakban. Az ipar a belföldi felhasználóknak 4 százalékkal növelte az értéke­sítést; ezen belül a termelő- ágazatok számára 4,8 százalék­kal, a nagy- és kiskereskede­lemnek 4,2 százalékkal többet, beruházási célra 6,5 százalék­kal kevesebbet értékesítettek, mint a múlt év első felében. Az exportra történő ipari ér­tékesítés volumene 16 száza­lékkal emelkedett. Az iparvállalatok és szövet­kezetek által megtermelt ipari termékek volumene együttvé­ve 3,2 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos idősza­kában. Az energiastruktúra korszerűsítésével összefüggés­ben a széntermelés 9 százalék­kal csökkent, a kőolaj termelé­se viszont 5 százalékkal, a földgázé 11 százalékkal emel­kedett. Egyes vegyipari és gépipari ágazatok termelése jóval az át­lagot meghaladóan nőtt. Mű­anyagokból az első félévben 27 százalékkal, autóbuszból 20 százalékkal gyártottak többet az egy évvel ezelőttinél. Je­lentősen emelkedett a tégla- és cementtermelés is (13, illetve 8 százalékkal). Az ipari termelés növekedé­se teljes egészében a termelé­kenység emelkedéséből szár­mazott. Az iparban foglalkoz­tatottak száma 0,9 százalékkal — élelmiszeripar _ nélkül 1,3 százalékkal csökkent a múlt évhez képest. A kivitelező épí­tőipar termelése 9 százalékkal, foglalkoztatottjainak száma 4 százalékkal emelkedett. Szá­mottevően nőtt az átadott la­kások száma is. A mezőgazdasági üzemek a félév folyamán 8 százalékkal több terméket értékesítettek, mint egy évvel ezelőtt. Ezen belül a vágóállatok értékesíté­se 16 százalékkal emelkedett, a növény és állati termékek ér­tékesítése azonban nem érte el az egy évvel korábbi szintet. A vágóállatértékesítés növeke­dése az élénk sertés és barom­fifelvásárlásból adódott (32, ill. 7 százalék volt a növekedés.) A lakosság központi forrá­sokból származó pénzbevétele 10 százalékkal volt több, mint 1971 első félévében. A bérek és bérjellegű kifizetések, vala­mint a mezőgazdasági terme­léssel kapcsolatos pénzbevéte­lek körülbelül azonos mérték­ben (8, illetve 9 százalékkal) emelkedtek. A társadalombiz­tosítási kifizetések és a lakbér- hozzájárulás együttes összege 15 százalékkal haladta meg az Jó hatású volt az iparosítás H somogyi munkások helyzetéről tárgyalt az SZMT Vizsgálat tizennégy üzemben — Segítsék a nagycsaládosokat! A Somogybán élő ipari munkások élet- és munkakö­rülményeit, szociális és kultu­rális helyzetét tárgyalta meg a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa tegnapi kibővített ülé­sén, amelyre gazdasági veze­tőket és szakszervezeti titká­rokat is meghívták. A jelentés és a szóbeli kiegészítés ki­emelten foglalkozott a kis ke­resetű és sokgyermekes csalá­dok helyzetével. A jelentés leszögezte, hogy a megyei pártbizottság 1967. október 6-án hosszú időre szó­ló, fontos határozatokat ho­zott a somogyi munkások élet- és munkakörülményeinek olyan mértékű fejlesztése ér­dekében, amely megfelel az ország általános ütemének, sőt a viszonylagos elmaradás csökkentésére is. Legutóbb három évvel ezelőtt értékelték átfogóan az intézkedések ha­tását, s az akkori helyzetnek megfelelően meghatározták a feladatokat. Az SZMT a me­gye tizennégy legnagyobb üze­mében, gyáregységeben vizs­gálta a munkásság helyzetét, s kiegészítette a rendelkezésre álló tapasztalatokkal, adatok­kal. üütt az átlagkereset A harmadik ötéves tervben mintegy másfélszeresére nőtt az iparban és az építőiparban ;' atkoz tátották száma. A • e égész lakosságának At döntően megjavítot- ... MSZMP Politikai Bi- -jóságának 1965. évi határo­zata nyomán megindult ipar- fejlesztés. Folyamatos volt a foglalkoztatottak — s ezen be, lül a munkások — átlagkere setének növekedése. A mun­kások havi átlagkeresete 1341 forint volt 1960-ban, tavaly pedig 1848 forint. Annak elle­nére, hogy a megyei átlagke­resetek növekedési üteme megfelelt, sőt az összes bér­alap-növekedés meghaladta az országosat, _ az átlagbérek alacsonyabbak az országos át­lagnál a megye iparágainak többségében, sőt némelyikben a növekedés is lassúbb. Az 1500—2000 forint közötti ka­tegória alsó rétegeiben sokan vannak például, akik sokgyer­mekes családot tartanak fenn, gyermeküket egyedül nevelik. A kis fizetésű, több gyermekes családok helyzetéről általában sok szó esik, azonban ott, ahol élnek, dolgoznak, nem egy helyen jóval kevesebb, s még kevesebb a cselekedet. Dr. Szerényt János, az SZMT titkára a szóbeli ki­egészítőben leszögezte, hogy az 1965 után megkezdődött gyorsabb ütemű iparosítás ha­tására alapvetően megváltoz­tak a somogyi dolgozók kere­seti lehetőségei. A megye leg­szélesebb közvéleménye nagy jelentőségű . eredménynek tartja ezt. A dolgozókban a legnagyobb készség mutatko­zik a gazdasagpolitika megva­lósítására, az ötéves terv cél­jainak elérésére, s ezen ke­resztül az életszínvonal növe­lésére elfogadott előirányza­tok megvalósítására. Dolgozz hibátlanul! A szakszervezeti szervek alapvető feladata, hogy szer­vezze a mai követelmények­nek megfelelő munkaverseny- mozgalmat. A szakszervezetek támogatják a korszerűbb üzem- és munkaszervezésre irányuló ' ' kaimat is. A Dolgoz '' mozga­lom p° korszerűbb vállalati szerve­zés, vezetés sok üzemben már jól bevált egyik gyakorlati példája. Ez tulajdonképpen egész vezetési rendszer; célja, hogy a vállalatok, üzemek ve­zetőinek — igazgatók, főmér­nökök, osztályvezetők — hi­bátlan, jó munkája révén te­remtődjenek meg mindazok a feltételek, amelyek a fizikai munkások hibátlan munkájá­hoz szintén szükségesek. En­nek föltételei jelenleg még nem mindenütt adottak, de a legtöbb üzemünkben igen, s ott a gazdasági vezetőknek sürgősen hozzá kell látniuk ahhoz, hogy e rendszert beha­tóan tanulmányozzák, s az (Folytatás a 3. oldalont) egy évvel korábbit (a lakbér­hozzájárulás a múlt év köze­pétől lépett érvénybe a lak­bérfelemelésének ellensúlyo­zására.). A takarékbetét-állo­mány június 30-án 52,8 milli­árd forint volt, 4,4 milliárd fo­rinttal több, mint az év elején. A kiskereskedelmi forgalom — folyó árakon számítva — 7 százalékkal volt nagyobb, mint egy éve. Ezen belül a ruházati termékek eladása a múlt évi­nél nagyobb mértékben (7 szá­zalékkal), a vegyes iparcikke­ké a korábbi évekhez képest lassuló ütemben (5 százalékkal) emelkedett. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása továbbra is szá­mottevően (8 százalékkal) nőtt. A kiskereskedelem átlagos ár­színvonala 29,9 százalékkal magasabb volt a tavaly első félévinél. A kiskereskedelmi forgalom jelentős hányadát .képező bolti élelmiszerek ár­szintje) idényáras cikkek és él­vezeti cikkek nélkül) lényegé­ben nem változott. Az idény­áras cikkek a boltokban 8,6 százalékkal, a piacokon 9,4 szá­zalékkal voltak drágábbak, mint a múlt év első hat hónap^ jában. Az élvezeti cikkek kö­zül a szeszesitalok ára emelke­dett jelentősebben: a vendég­látás árszintje 6,5 százalékkal, a ruházati cikkeké 2,9 száza­lékkal, a vegyes iparcikkeké 2,6 százalékkal volt magasabb az egy évvel azelőttinél. Az árszínvonal emelkedése a tervezett kereteken belül ma­radt. Beruházásokra fél év alatt 40, 7 milliárd forintot fordí­tottunk, folyó árakon számít­va 12 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. A beruházott összeg az I. negyedévben je­lentősebben, a II. negyedévben alig haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A központi döntési beruházások összege a félév folyamán nőtt, a vállalati beruházásoké lényegében azo­nos volt a tavalyivá. A behozatal — folyó árakon számítva — 6 százalékkal ke­vesebb, a kivitel 22 százalék­kal |több volt, mint egy évvel azelőtt, a külkereskedelmi egyenleg számottevően, javult. A krími baráti találkozó utón János tegnap hazaérkezett a Szovjetunióból Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, aki részt vett a szocia­lista országok pártvezetőinek krími baráti találkozóján, ked­den délben hazaérkezett Fo­gadtatására a Ferihegyi repü­lőtéren megjelentek: Biszku Béla és Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagjai, a KB titkárai, Benket András belügyminiszter, Péter János külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, dr. Csanádi György közlekedés- és posta­ügyi miniszter, valamint Gye- nes András, a KB osztályve­zetője. Jelen »volt V. J. Pav­lov, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete is. (MTI) Véget ért a KGST ergonómiai konferenciája Figyelemre méltó ajánlás Kedden Moszkvában véget ért a KGST-országok és Jugo­szlávia első ergonómiai kon­ferenciája, amelyen 45 tagú magyar delegáció vett részt. Dr. Molnár Imre, a kül­döttség vezetője, az MTESZ ergonómiai bizottságának el­nöke az MTI moszkvai tudó­sítójának elmondta: az Ötna­pos tanácskozáson összesen 650 tudós és szakember több mint száz beszámolót terjesz­tett elő. Ezek a munkakörül­mények javításával foglalko­zó új, komplex tudományág eredményeivel, az ergonómia területén való együttműködés lehetőségeivel foglalkoztak. A konferencia néhány rend­kívül figyelemre méltó aján­lás elfogadásával fejeződött be. Mindenekelőtt felkérte a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságát, hogy szervezze meg a nemzet­közi ergonómiai koordinációs központot. Célszerűnek mond­ta ki a konferencia az orszá­gos hatáskörű állami vagy társadalmi szervezetek létre­hozását az ergonómiai szak­emberek munkájának össze­hangolására. Végül javasolta, hogy a szocialista’országok il­letékes szervezetei vegyenek részt a jelenleg svájci köz­ponttal működő nemzetközi ergonómiai szövetség munká­jában. OktóMen magyar-színiét közgazdász szimpozion lesz Budapesten A magyar közgazdasági társa- nmt a beruházások hatékony­ság október 16—22. között ma. gyár—szovjet közgazdászszim- póziont rendez Budapesten. A közgazdásztalálkozón a két ország közötti szoros gazdasági kapcsolat alapján mindkét or­szág szakembereit egyaránt érintő témákat — például a magyar és a szovjet gazdasági reform eredményeit és pers­pektíváit, a hosszú távú terve­zés és prognosztizálás, vala­sága javításának kérdéseit vitatnak meg, kölcsönös refe­rátumok alapján. A Magyar Közgazdasági Tár ­saság, mely sok irányú, — két- és több oldalú — kapcsolatokat tart fenn a közgazdaságtudo­mány ápolása érdekében, nem­régen tartott hasonló találko­zót a lengyel szakemberekkel, és részt vett a bolgár testvér­társaság kongresszusán. (MTI) Saigon közvetlen közelében Bien Hoa heves aknatűz alatt Újabb gátak bombázása A dél-vietnami hazafiak az elmúlt évek legnagyobb táma­dását intézték keddre virradó­ra a Saigontól mindössze 25 kilométerrel északkeletre fek­vő Bien Hoa-i amerikai légi- támaszpont ellen. Rakétákkal és 122 milliméteres aknavetők­kel tűz alá vették a nagy kato­nai bázist, s egy órán át tartot­ták tűz alatt a támaszpontot. A B—52-esek több helyütt is bombázták a dél-vietnami te­rületeket. Továbbra is igen he­ves harcok folynak Qung Tri városában, anol a saigom bábr Vasutassztrájk előtt a római pályaudvaron Kedden 18 órától 24 órás sztrájkot tartottak az olasz vasutasok. Képünk a római központi pályaudvar pénztárhelyiségeit mutatja néhány órával a sztrájk megkezdése előtt, mikor a nyaralni indulók hatalmas tömegei igyekeztek mielőbb elutazni, illetve úti céljukat el­"nu . (T-eéetxfbo; UPI—MTI—KS) rezsim húszezer katonáját ve­tették be, hogy megpróbálják ismét birtokukba keríteni a híres citadellát. Egy déL-víetnatrfi katonai szóvivő a támadás előkészüle­teiről a következőket mondta: »Addig ágyúzzuk Quang Trit, amíg egy élő lelket találunk: azután elfoglaljuk a várost-«. Á felszabadító erők általános támadása immár ötödik hó­napja tart — állapítja meg az AFP saigonS tudósítója a ha­dijelentéseket kommentálva. Quang Tri tartományt, a de- militarizáít övezettől délre még mindig a hazafiak tartják el­lenőrzésük alatt. Noha a dél­vietnami ejtőernyős alakula­tok mindent elkövetnek ' az amerikai 7. flotta támogatásá­val, hogy bevegyék a tarto­mányi székhelyet, ezt csupán egyszer sikerült megtenniük, akkor is mindössze néhány órára. A francia tudósító mind­össze egy térséget tudott meg­nevezni — Kontum vidékét —, ahol a saigoni kormánycsapa- tok bizonyos katonai sikereket könyvelhettek el; a hazaifas erők támadásai azonban ott is meg-megújultak. Tóth Pál, az MTI tudósítója jelenti: Az amerikai légikalózok öt napon át rendszeresen bom­bázták Haiphongot, a VDK második legnagyobb városát. Miután az amerikai kalózok teljesen elpusztították Vinht, Nam Dinht, Hong Gait és a VDK több városát és közsé-. gét, most láthatóan az a cél­juk, hogy Haiphongot is a föld színével tegyék egyenlővé — állapítja meg a VDK kül­ügyminisztériumának nyilat­kozata. — Ez a gálád törekvés újabb cáfolata annak az ame­rikai állításnak, amely szerint f ^Folytatás a 2. oAdakmJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom