Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-25 / 200. szám

Pánik tört ki a zsoldosok között A santiagói euemények margójára Harcok Thang Binhnál Erich Honecber kitüntetése Brezsnyev, Podgornij és Koszigin üdvözlete Láva és salak A dél-vietnami felszabadító erők csütörtökön majdnem teljesen körülzárták a Da Nangtól 45 kilométernyire délre elterülő Thangh Binh já­rási székhelyet, amelyet már csak a kikötővároshoz vezető 1-es út köt össze az ország többi részével. A szabadság- harcosok tüzérsége szerdán 50 lövedéket zúdított a város ka­tonai célpontjaira. Az AFP kiküldött tudósítója saigoni katonai forrásra hi­vatkozva számolt be arról, hogy a heves tüzérségi táma­dás nyomán nagy pánik tört ki Thang Binhben. Elmene­kült a városból a II. saigoni gyalogoshadosztály katonái­nak egy része, akiket a regio­nális egységek megerősítésére vezényeltek oda. A szabadságharcosok beve­tették azokat a 155 millimé­teres amerikai gyártmányú ágyúkat is, amelyeket a hét végén zsákmányoltak a »Ross« támaszpont elfoglalásakor. Thang Binh védelmének a saigoni parancsnokság , nagy jelentőséget tulajdonít. A dél-vietnami szabadság­harcosok csütörtökön Saigon­tól mindössze 10 kilométernyi­re délkeletre hajtottak végre támadást a saigoni csapatok olajraktára ellen. Az amerikai légierő szerdán a VDK-ban Dong Hói váróé és hét tartomány sűrűn lakott te­rületei ellen intézett légitáma­dást. Iskolák, gátak és lakó­házak rongálódtak meg. A bombázások sok halálos és se­besült áldozatot követeltek. A saigoni amerikai parancs­nokság csütörtöki jelentése szerint az amerikai vadász­bombázók szerdán 220 beve­tésben támadták a VDK-naik Haiphongtól délre fekvő terü­leteit. Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, ma augusztus 25-én ünnepli 60. születésnapját. A Német Demokratikus Köztársaság ál­lamtanácsa — a NSZEP KB Politikai Bizottságának és az NDK minisztertanácsának ja­vaslatára — a munkásmozga­lomban, a marxizmus—leni- nlzmus alkotó alkalmazásá- bant, az NDK-beli munkás­paraszt hatalo'm erősítésében és megszilárdításában szerzett ki­magasló érdemeinek elismeré­séül az ország legmagasabb ki­tüntetését, a Marx Károly Ér­demrendet adományozta ebből az alkalomból Erich Honecker- nek. Egyidejűleg a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bi­zottsága levélben köszöntötte a 60. születésnapját ünneplő Ho- neckert. A béke és a szocializmus ér­dekében kifejtett* kiváló tevé­kenységéért, 60. születésnapja alkalmából Lenin-renddel tün­tették ki Erich Honeckert, az NSZEP Központi Bizottsá­gának első titkárát. Ebből az alkalomból Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij és Alekszej Koszigin üdvözletét küldött Erich Honeckernek. > — Az ön egész tevékenysé­ge elválaszthatatlanul össze­kapcsolódik az NSZEP harcá­val, az első német munkás­paraszt állam megszilárdításá­ért, a szocialista társadalom megteremtéséért és sokoldalú kibontakoztatásáért, az új em­bertípus neveléséért — írják többek közt a szovjet vezetők. Hollai Imre befejezte latin-amerikai körútját Bonyolult és veszedelmes játszma folyik ma Chilében, Kíméletlenségét egyre kevés­bé leplezi az a »szívélyesség és udvariasság« amelyet — több társadalomkutató véle­ménye szerint — a chileiek jellemző nemzeti vonásának tartanak., S a »demokratikus intézmények« minden libe­rális köztársaságban érvé­nyes szabad játékának sza­bályait a burzsoázia — érde­keitől ösztökélve és félelem­től teljes gyűlölettől hajtva — egyre többször megszegi, ■ vagy igyekszik megkerülni. E héten zavargások robbantak ki például a .fővá­rosban. S Allende köztársa­sági elnök kihirdette Santia­go tartományban a rendkí­vüli állapotot, miután a nyíl- tán jobboldali jelszavakat hangoztató tüntetők össze­csaptak a rendőrséggel. Lö­völdözések, letartóztatások, riadalom... A legutóbbi hí­rek szerint viszont már hely­reállt a rend ... A füstje nagyobb volt en­nek, mint a lángja — így összegezhetnénk az esemé­nyeket. Ámde az immár hó­napok óta ismételten fel-fel­tűnő »füstoszlopok« ténye elgondolkodtató. Riasztó, mert a kitörni készülő vul­kánt juttatja eszünkbe. »La- tin-Amerika kitörőben lévő vulkán« — mondotta egy in­terjú alkalmával Salvador Allende. — »A latin-ameri­kai népeknek nincs más vá­lasztásuk, mint harcolni.. .« S mivel a haladó erők erre kényszerülnek, a burzsoázia is megmozgatja tartalékait, A kitörő vulkán pedig — folytatva Allende hasonlatát — nemcsak égő lávatömegé­vel tör elő: füstöt, hamut és izzó salakot is a fölszínre vet... Csupán néhány példa erre. Nem is oly régen, a nyár ele­jén már lezajlott néhány vé­res esemény. Kétezer külföl­di küldött a nemzetközi sajtó képviselőinek jelenlétére számítva (az ENSZ kereske­delmi és fejlesztési konfe­renciájának tanácskozása­kor) — áprilisban — az Al- lende-kormány ellen provo­katív tüntetéseket szerveztek Santiagóban a helyi reakciós erők. Előtte pár héttel te­mérdek kézifegyvert meg robbanóanyagot foglalt le a rendőrség, s épp annak a megtévesztően »Haza és sza­badság« névvel tündökölni vágyó szélsőjobboldali cso­portosulásnak az irodáiban, amely a mostani zavargások előidézésére is az utcára küldte szervezett "tagjait. S nem is véletlenül. A mostani rendbontás nyi­tánya a kiskereskedők sztrájkja volt, amelyet bizo­nyos élelmiszerek és áruk piacról való eltűnése (s en­nek előidézőjeként spekulá­ciós árurejtegetés, valamint a vele párhuzamosan meg­jelenő »feketepiac« kialaku­lása) vezetett be. Mindennek célja pedig nem lehet kétsé­ges: elégedetlenséget igye­keznek kelteni, a Népi Egy­ség kormányának politikája ellen hangolva a tömegeket. S pontosan olyan időszakban amikor az ország kegyetlen gazdasági nehézségekkel küzd, az Egyesült Államok gazdasági bojkottja súlyos gondokat okoz a chilei nép­gazdaságnak. (Nem is beszél­ve ama terhekről, amelyeket Allendéék a Frei-kormánytól örököltek: négymilliárd dol­lárnyi külföldi adósság, s erre csupán az idén száz­milliókat kell — dollárban — törlesztésként kifizetni!) A köztársasági elnök épp egy hónapja jelentette be, hogy emiatt »szorosabbra keil húzni a nadrágszíjat«, a dol­gozók érdekeinek védelmé­ben a kormány takarékossá­gi intézkedéseket foganatosít, és állami ellenőrzés alá ve­szi a magántőkét... Most is — az ellátás zavartalanságá­nak biztosítására — utasítást kaptak a hivatalnokok, hogy a fontosabb üzleteket rendőri segédlettel nyissák ki, és ha­tósági áron kezdjék meg az árusítást. Ekkor törtek rájuk a Haza és Szabadság »fehér- ingesei« és egyéb nacionalis­ta pártok szervezett csoport­jai, amelyek provokálták az összeütközéseket. E megmozdulások bázisát nemcsak a lumpenproletáriá- tus, hanem a Chilében na­gyon is nagy számú kispol­gárság tömegei adják első­sorban. Politikai és gazdasá­gi hasznát azonban a — la­tin-amerikai méretekben fel­tűnően erős — burzsoázia él­vezi. S hogy az összefüggé­sek még világosabbak legye­nek: az Egyesült Államok­beli tőke nem is oly rég le­leplezett mesterkedései sem hiányoznak a Chilét övező gazdasági blokád szögesdrót­jain belüli zavarkeltéshez. A Washington Post hasábjain Anderson, a híres publicista bocsátotta nyilvánosságra ama dokumentumokat, me­lyek egyértelműen bizonyít­ják, hogy az ITT (észak-ame­rikai tőkések társasága) mi­lyen jelentős összegeket jut­tatott a chilei reakciónak — természetesen kormányelle­nes tervek finanszírozására. A kormány helyzetét tovább nehezíti hogy Chilében a sajtó, a rá­dióadók, sőt még a televízió- csatornák többsége is az el­lenzék kezében van. S a jobboldal igyekszik is kihasz­nálni az ingadozó kispolgár­ságra támaszkodva minden lehetőséget, nem riadva vlsz- sza az »ultrák« mozgósításá­tól sem. A liberális pol­gári politikai játszmában az »övön aluli ütések« is megengedettek. A chilei bur­zsoázia pedig, amely »a vi­lág egyik legkevésbé ostoba burzsoáziája«, úgy védeke­zik, ahogy tud. S igyekszik »a maga terepére csalni el­lenlábasát«, hogy majd ott mérjen rá döntő csapást. E »feszült egymás mellett élés« kérlelhetetlen csatái jelenleg a parlament alkotmányre­formjának (azaz: az államo­sításnak) vitájában csúcso­sodnak ki. . s Az újabban aktivizálódó fa­siszta csoportosulások előre­lépése azonban, amely volta­képpen a »faltörő kos« sze­repét játssza a jobboldal ma- nőverezgetésében, természe­tesen a Népi Egység kormá­nya szövetségeseinek vonalát is tisztázza. A napokban meg­tartott aktivaértekezletén a chilei kereszténybaloldali mozgalom főtitkára bírálta élesen a jobboldali erőket, el­sősorban a Nemzeti Pártot, amely meg akarja bénítani e haladó kormány társadalmi —gazdasági programjának megvalósítását. Felhívással fordultak minden chileihez, hogy utasítsák vissza a reak­ciós erők mesterkedéseit. A hét eleji zavargások nyomán pedig az ország minden részé­ben sor került az AUende- kormány melletti rokonszenv- tüntetésekre is. A dolgozók határozatokat fogadtak el, ki­fejezve szolidaritásukat a jobboldali rendzavarok el­len fellépő népi kormány mellett. Az osztályharc tehát élese­dik. Súlypontja most a politikai hatalom megtartására és a polgári de­mokratikus forradalom to­vábbvitelére helyeződött át. A tét pedig mindenekelőtt Chile jövője. Az, hogy a nép végre saját történelmének főszerep­lője legyen. A közvetlen célt a Népi Egység két fő ereje, a kommunisták és szocialisták ez év elején így határozták meg: a jelenlegi belpolitikai és gazdasági helyzet konszí lidálása, a fő feladat pedig, a munkások, a parasztok és az ifjúság még fokozottabb moz­gósítása ennek érdekében. Luis Corvalan, a Kommunista Párt főtitkára így fogalma­zott: a belpolitikai feszültség már olyan méreteket ölt, amikor a kérdést csak úgy le­het föltenni, hogy vagy a jobboldal csap le ránk, vagy mi csapunk le rá, S ehhez tegyük hozzá: áhol egy új társadalom acéltraverzei ké­szülnek, munka közben fojtó a füst, röpködnek az égő szik­rák, de végül kisöprik a hulla­dék salakot. Kuruez Fcren* Nixon Miami Beach-i „megkoronázása“ után Korlesnyitás az elnökválasztásra Nagygyűlések Chicagóban Nixon elnök a republikánus elnökjelölő konvenció szónoki emelvényéről — magyar idő szerint csütörtökön hajnalban —• szólította fel az amerikai választópolgárokat (kivált­képpen a demokrata pártból »kikergetett milliókat«!), hogy pártkülönbségre való tekintet nélkül — csatlakozzanak a ve­zérlete alatt — egy »új ame­rikai többséghez« a november 7-i elnökválasztásokon. Újrajelölését formálisan el­fogadó beszédében Nixon »az amerikai rendszer lerombolá­sának« szándékát tulajdoní­totta McGovern demokrata- párti elnökjelöltnek. Négyéves kormányzásáról szólva az el­nök azt próbálta elhitetni, hogy Amerika jobbá, »a világ biztonságosabbá vált« kor­mányzása eredményeként. Az amerikai társadalom ége­tő kérdéseit viszont Nixon csupán általánosságban emlí­tette, »vannak még problé­máink« jeligével. Nixon elnök — a republiká­nus elnökjelölő konvención történt »megkoronázását« kö­vetően — Chicagóba repült, ahol az erősen jobboldali, mi­litarista szellemű Amerikai Légió évi közgyűlése előtt mondta el elnökválasztási kampánynyitó beszédét. Ugyanez a szervezet előző nap udvarias, de hűvös fogad­tatásban részesítette George McGovern demokratapárti el­nökjelöltet. McGovern emlé­keztetett rá, hogy a II. világ­háborúban bombázópilótaként 35 harci bevetésben vett részt, de az nem igényelt olyan bá­torságot, mint újonnan meg­választott szenátorként 1963- ban fellépni a vietnami hábo­rú ellen. A 2,7 millió tagot, számláló veteránszervezet köz­gyűlését a demokratapárti el­nökjelölt arról iparkodott biz­tosítani, hogy az általa java­solt katonai költségvetés­csökkentés ellenére sem ma­radna el az USA katonai ere­je egyetlen más hatalomé mö­gött sem. Hangsúlyozta, hogy a II. világháborúban az USA Holtai Imre külügyminiszter­helyettes befejezte latin-ame­rikai látogatását. Körútja utol­só állomása a Brazíliai Egye­sült Államok fővárosa, Brasilia volt, ahol a Magyar Népköz- társaság követsége új épületé­nek felavatására került sor. Ez alkalomból Beck János, ha­zánk brazíliai követe fogadást adott,, amelyen részt vettek a brazíliai politikai és társadal­mi élet képviselői, valamint a Brazíliában akkreditált diplo­máciai képviseletek vezetői. Brazíliai tartózkodása alatt a magyar külügyminiszter- helyettes megbeszéléseket foly­tatott a brazíliai külügymi­nisztérium vezetőivel Miami Beach-i tüntetők a republikánus párt kongresszusi palotája előtt. jó ügyért harcolt, de a Viet­namban folytatott »szükségte­len háborúja demoralizálja az amerikai hadsereget és az amerikai társadalmat«. McGoverneik Richard Daley- vel való »béketárgyalása« an­nál eredményesebbnek bizo­nyult. Daley azt jósolta: a kulcsfontosságú Illinois állam a demokratapárti kettős olda­lán lesz novemberben. Miközben pedig McGovern és Shriver a demokrata vá­lasztási pártegység létrehozá­sán fáradozik, a Nixon-kor- ■ mányzat kétségbeesett erőfe­szítéseket tesz, hogy eltussolja a demokrata pártközpontba történt betörés ügyét és a vizs­gálati eredmények nyilvános­ságra hozása kitolja az elnök- választás utánra. (Telefotó: AP—MTI—KS) Összetűzések Cipruson Hosszú idő óta először tört ki zavargás csütörtökön Cipru­son: két, görög fiatalokból ál­ló csoportot a nemzeti gárda egységeinek kellett szétválasz- taniok. Az összecsapásra az adott okot, hogy a Makariosz elnök híveiből álló csoport meg akar­ta akadályozni a közismerten Makariosz-ellenes Jennadiosz püspök részvételét a Paphos melletti kiképzőtáborban meg­tartott újoncavató ünnepségen. Az elnök hívei és ellenfelei közti összecsapásnak három sebesült áldozata van. Schumann villámlátogatása Londonban Csütörtökön délelőtt vil­lámlátogatásra Londonba ér­kezett Schumann francia kül­ügyminiszter, hogy Bonnban folytatott tárgyalásai után az angol kormány vezetőivel is találkozzék. Az angol minisz­terelnök vidéki rezidenciáján, Chequersben folytatott meg­beszélés része annak az inten­zív diplomáciai tevékenység­nek, amellyel a francia elnök biztosítani kívánja az október­re tervezett közöspiaci csúcs- értekezlet sikerét. Pompidou elnök ugyanis a »tízek« pénz­ügy- és külügyminisztereinek találkozója és az ezt követő csúcsértekezlet előtt még egy­szer megkísérli, hogy enged­ményeket csikarjon ki gazda­sági és pénzügyi kérdésekben. A francia—angol megbeszé lések zárt ajtók mögött foly­tak. Heath brit miniszterelnö­kön és vendégén kívül csak az előbbi legbizalmasabb tanács­adói vettek részt azon. A fran­cia külügyminiszter csütörtö­kön délután már el is utazott Londonból. Nixon óvakodik, hogy a bombákról beszéljen Párizsban csütörtökön meg­tartották a Vietnammal foglal­kozó négyes értekezlet 156. ülését. Nguyen Thi Binh asz- szony, a DIFK küldöttségének vezetője az ülés megkezdése előtt az újságíróknak adott nyilatkozatában kommentálta Nixon elnök választási beszé­dét. — »Nixon azokkal a kilomé­terekkel méri békevágyát, amelyeket a vietnami problé­ma megoldásának keresésekor utazott be. Óvakodik azonban attól, hogy az indokínai orszá­gokra zúdított sok millió ton­na bombáról és lövedékről be­széljen. A béke útján egy mil­limétert sem haladt előre. Mi­ért járja a világot a békés megoldást keresve, amikor a megoldáshoz csupán ezen az értekezleten lehet eljutni?« — mondotta. — Amíg Nixon folytatja ed­digi politikáját — hangsúlyozta Nguyen Thi Binh asszony — a vietnami nép mindaddig kénytelen folytatni igazságos harcát alapvető jogainak kiví­vásáért. A csütörtöki ülésen az ame­rikai küldött — William Porter távollétében Heyward Isham, az amerikai küldöttség helyet­tes vezetője — és Pham Dang Lam, a saigoni küldöttség ve­zetője megismételte az ameri­kai feltételekhez kötött tűzszü­netre vonatkozó javaslatot. Nguyen Minh Vy ezt mint kép­telenséget visszautasította, majd a VDK képviselője be­számolt a demokratikus Viet­nam városai és gátrendszere ellen intézett amerikai légitá­madásokról Közölte, hogy a lé­giháború kiszélesítése óta majdnem ötszáz amerikai re­pülőgép semmisült meg és 500 amerikai pilóta halt meg, esett fogságba. Vasutat robbantottak az olasz fasiszták Üjabb fasiszta merényletről érkezett jelentés Qlaszország- ból: csütörtökre virradóra föl­robbantották az észak-olaszor­szági Sondriót Colicóval össze­kötő vasútvonalat. A merény­let néhány perccel azelőtt tör­tént, mielőtt egy zsúfolásig megtelt személyvonat áthaladt volna a pályaszakaszon. Csu­pán a lélekjelenlétét megőrző pályaőrnek köszönhető, hogy a vonatot 300 méterre a rob­banás által feltépett vágány- szakasztól sikerült megállítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom