Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-17 / 193. szám
Nemcsak ésszel — szívvel is Még folyik az aratás a kn- tasi Béke Tsz belegi üzemegységében. A vontatók egymás után hozzák a kombájnok által kicsépelt gabonát a DVCS-rendszerű színbe. Férfiak s asszonyok lapátolják, forgatják a nem teljesen kiszáradt, egy kissé magas víztartalmú búzát, nehogy meg- dohosodjék vagy egyéb károsodás érje. Végh Tivadar főagronómus ellenőrzi a munkák végzését, és a szükséges szaktanáccsal, útbaigazítással ellátja az ott dolgozókat. — Az idő jobbra fordultával most gyorsabban megy a gabona betakarítása, mint annak továbbszállítása a termény- forgalmi vállalat raktáraiba. A szokványosnál és a megengedettnél magasabb a nedvességtartalma, ezért állandóan forgatjuk. Az ott dolgozó Sánta Lász- lóné tsz-tag mondta:. — Négyen-öten állandóan a gabona mellett vagyunk. Napi 10 órát dolgozunk. Most már a harmadik vasárnapot is itt töltjük. Gelencsér Józsefné szintén a búzát lapátolja, forgatja nap nap után. — Mindössze két. nap voltam távol — mondta —, mióta megkezdődött az aratás. Ha nem elég a napi 10 óra, nem egyszer meg is hosszabbítjuk ... — Fárasztó lehet ilyen hosz- szú időn át ezt csinálni.... — Végsősoron a tagság, de úgy is lehet mondani, hogy az ország egész évi kenyeréről van szó. Ha már megtermett, akkor a mostoha időjárás ellenére is meg kell takarítanunk és becsülnünk minden szemét. Ezért most se hétköznap, se vasárnap nincs pihenő. Arra ,majd ráérünk a télen ... Ezek a dolgozók tudják is, értik is, hogy miért dolgoznak, miért fáradoznak. K. J. Határozatok nyomóban Többet, jobban, következetesen Termelőszövetkezeteink személyzeti munkája A termelőszövetkezetek személyzeti és kádermunkájának megjavítására készített intézkedési terv végrehajtásáról tanácskozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A testület határozottan állást foglalt, hogy az egész szövetkezeti mozgalom fejlődése szempontjából döntő a meghatározott feladatok maradéktalan végrehajtása. Mindig számos tanulsággal jár, ha egy határozat végrehajtását folyamatában, menet közben elemzünk. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek személyzeti és kádermunkájának megjavítására kormány- határozat, párthatározat született, és több mint egy évvel ezelőtt a megyei párt-vb intézkedési tervet hagyott jóvá e határozatok végrehajtására. Ügy is lehetne mondani, hogy az országos és a megyei irányító szervek erre a munkára megkülönböztetett figyelmet fordítanak. Érthető is ez, hiszen az egyre korszerűsödő mezőgazdasági termelés új követelményeket támaszt a személyi jeltételek biztosításában is. Ma már termelőszövetkezeteink továbbfejlődése nagy mértékben függ a személyzeti munkától, illetve az üzemben levő irányítók felkészültségétől. Ez a tény önmagában utal arra, hogy a mezőgazdaság sok. irányú feladatai közt ez a tennivaló rangos helyet foglal el, s korántsem kezelhető »félkézből« és csak úgy »általában«. A határozat ezért mondta ki, hogy nem nélkülözhető a termelőszövetkezetekben a füg- getlenített személyzeti ügyintéző, akinek nem csupán az adminisztrációs személyzeti munka a feladata, hanem a szakemberek politikai-szakmai továbbképzésének szervezése, a szakember-utánpótlással kapcsolatos munkák elvégzése. A gyors, következetes végrehajtás fontosságát csak fokozza, hogy a termelőszövetkezetek szakember-ellátottsága köztudomásúan gyenge. Az utóbbi évek célratörő erőfeszítéseinek eredményeként persze javult valamit a helyzet, de a megyék sorrendjében még ma is az országos' utolsók között állunk e téren. Tehát semmiképpen sem megnyugtató, hogy még mindig 21 tsz- elnök és három párttitkár személyzeti ügyintézői munkát is végez. Akkor sem az, ha hozzátesszük, hogy 21 termelőszövetkezetben viszont a határozat nyomán alkalmaztak függetlenített ügyintézőt. Ide kívánkozik ez a fejlődést bizonyító megállapítás is, hogy a megyében általában javult, és folyamatosabbá vált a személyzeti anyagok kezelése, javult a minősítések tartalma. Különösen így van ez azokban a járásokban, ahol a járási hivatalok nagy gonddal segítik a szövetkezetek ilyen irányú tevékenységét. (Egyértelműen elismeréssel nyugtázta a végrehajtó bizottság a marcali járási hivatal segítség- adását, ugyanakkor elmarasztalta a siófoki járási hivatalt, ahol e téren eléggé nagy hiányosságokat tapasztaltak az értékelés során.) A mezőgazdasági üzemekben, falun, a személyzeti munka újszerű feladat. Érthető, hogy a járási, községi pártszervek támogatásán túl igen nagy szükség van a szakigazgatási szervek, a Gyorsított ütemben ABC-k a perem területeken és a járási székhelyeken Az élelmiszerboltok 43 százaléka korszerű — Nagyobb forgalom, kevesebb eladó Gyorsított hálózatfejlesztési programot hajtott végre az elmúlt két évben a Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartási- és Vegyiáru-kiskeres- kedelmi Vállalat. Űj területeken nyitott ABC-áruházakat, növelte régi boltjaiban az eladóteret, korszerűsítette az üzleteket. — A saját fejlesztési alapunkon felül tízmillió forint bankhitelt is fölvettünk a fejlesztéshez — mondta Kovács Lajos, a vállalat igazgatója. — Szükség volt erre, mert bolthálózatunk egy része elavult. Annak érdekében, hogy az élelmiszereken kívül a napi iparcikkeket is árusítani tudjuk, először a feltételeket kellett ehhez megteremteni. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a boltokban egyre több az olyan áru, amelyet csak hűtőpultokban lehet tárolni. A fejlesztéssel együtt ezért törekedtünk arra, hogy az üzletekben növeljük a hűtőkapacitást. A hálózatfejlesztés eredménye, hogy — a járási székhelyeken épült új kis ABC-k mellett — Kaposvár peremvárosában is egymás után »szépülnek« a régi üzletek. A Pázmány Péter utca végén levő kis üzletből korszerű csemegeboltot építtetett a vállalat. A donneri városrészben található füszerboltja is nagyobb eladótérrel várja átalakítása után a vevőket. Még ez évben a Pázmány Péter utca és a Damjanich utca sarkán lévő élelmiszerboltot is átépítik ABC-áruházzá. Vidéken pedig a nagyatádi háztartási és ve- gyiárubolt mellett dohány-, ajándék- és hírlapboltot, valamint csemegét nyitnak. — A kaposvári peremterületek kereskedelmi hálózatának fejlesztesere szerződésünk van a városi tanáccsal is — mondta az igazgató. — S ezt a munkát mi úgy akarjuk elvégezni, hogy ne csak most, hanem a későbbi években is korszerű boltokban vásárolhassanak e területek lakói. — Mit tart ma a kereskedő korszerű boltnak? — Az élelmiszer-kereskedelem az ABC-program felé tolódik el: a vevő így válogathat az áruk között, s ha siet — a legtöbb esetben! — gyorsabban vásárolhat, mint a hagyományos boltokban. Ezért — ahol a lehetőségek megvannak s az anyagi erőnkből is telik — átalakítjuk a régi boltokat ABC-profilra, s így építjük az újakat is. Az eddigi fejlesztések eredménye, hogy az üzleteink 45—50 százalékában már ily módon árusítunk. Természetesen ennek van egy másik és számunkra egyáltalán nem közömbös előnye is az ABC rendszerben üzemelő boltoknak. Az, hogy a forgalmat kisebb létszámmal tudjuk megoldani. S nem szabad elfelejteni, hogy kereskedőből sincs elég soha. A vállalat részt vett a Belkereskedelmi Minisztérium által indított kedvezményes hálózatfejlesztési akcióban is a Balaton déli partján: 2,5 millió forintos költséggel Ba- latonszabadiban épített ABC- áruházat. — Kicsit a jövő üzletének is tartjuk ezt. A vasszerkezetű farostlemezzel és fával burkolt üzletet gyorsan föl lehet építeni. Hátránya viszont — legalább is a balatonszabadd- nak — az, hogy télen nem lehet fűteni. Ezért csak idényboltnak felel meg. Az ehhez hasonló üzletek téliesítését azonban mindenkeppen meg lehet oldani. — Mivel lehetne szemléltetni legjobban a. vállalat fejlesztési elképzeléseit? — Szeretnénk Somogy megye minden nagyobb településén — elsősorban a járási székhelyeken korszerű boltokat nyitni, s természetesen az igényeknek megfelelően fejleszteni a kaposvári hálózatot is. A vállalat nevéhez híven — így lesz valóban Somogy megyei. K. I. tsz-szövétségek hatékony, közvetlen segítségére is. Minden szövetkezetünk elkészítette ötéves szakemberfejlesztési tervét. Ha a terv megvalósulását elemezzük, ellentmondásos kép alakúi ki. A már említett marcali' járás nagyüzemei például maradéktalanul valóra váltották időarányos céljaikat (kétségtelenül összefügg ez azzal, hogy itt találkozhatunk a legkövetkezetesebben végzett személyzeti munkával.) Nem mondható ez el a siófoki, a fonyódi, és a nagyatádi járásról, ahol például nincs, vagy csak igen kevés a termelőszövetkezeti ösztöndíjas. Általános gond, hogy az elnökök, főkönyvelők, a számvitelben dolgozók egy részének képzettsége nem felel meg a jelenlegi követelményeknek. Jóllehet a számviteli feladatok egyre nőnek, mind meghatározóbb szerepe van a nagyüzemben a közgazdasági tevékenységnek. Minden bizonnyal segít azonban e gondok megszüntetésében, hogy ez év őszétől beindul a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán az üzemgazdasági szak. Hosszan lehetne elemezni, hogy szakember-ellátottságunkban a lassú javulás mellett ilyen nehézségek is vannak, de ezúttal hadd utaljunk a végrehajtó bizottságnak csupán két megállapítására. »Minden érintett szinten több időt, figyelmet kellene fordítani a beiskolázásra, a felső, közép- és alsó szintű szakember- képzésre.« Határozottabbanmés többét kell tenni a fiatal, kezdő szakemberek érdekében, mindenekelőtt' lakáshelyzetük javításában.« Külön kommentár sem kell ehhez a két megállapításhoz, hiszen az egyik szakember biztosításának, a másik pedig megtartásának a feltételét határozza meg. Többet, jobban, következetesebben — valójában e három szóban foglalható össze a határozatok végrehajtásának elemzéséből levonható következtetés. Mert tény, hogy javult a személyzeti munka. S az első eredmények — nem egyformán mindenütt — már jelentkeznek is, de sok még a visszalevő, elvégzésre váró feladat. Szövetkezeti mozgalmunk fejlődésének érdeke kívánja meg, hogy a határozatok, az intézkedési terv mindenütt maradéktalanul megvalósuljon. Vörös Márta Korszerű gépek, gépsorok Szekszórdon Önjáró csávázó. Kukoricakombájn. Kétségtelen, hogy az ered- ménybemutafók mellett a négy megye szekszárdi mezőgazda- sági kiállításán a legtöbb érdeklődőt a gépek vonzzák. Érthető, hiszen a mezőgazdaság . intenzív fejlesztésének nélkülözhetetlen eszköze a gépesítés színvonalának emelése, méghozzá a komplex gépesítésé. Akad bőven új látnivaló, van mit tanulmányozni itt a mezőgazdasági üzemek vezetőinek, a gépesítési szakembereknek, de azoknak a gazdáknak is, akik »aktívan« foglalkoznak háztáji gazdálkodással. Hogy a sok értékes látnivalóból néhányat említsünk: a kiállítás rendezői bemutatják itt is az NSZK-gyártmányú, a cukorrépatermelő nagyüzemekben egyre ismertebbé váló RAU komplex cukorrépa- gépcsaládot. Természetesen nagy az érdeklődés — összefüggésben az országos zöldségprogramból adódó feladatokkal— a zöldségtermesztés gépei iránt is. A Budapesti Mező- gazdasági Gépgyár itt mutatja be az FZB zöldbabszedő, az uborka-, a hagyma- és a paradicsomszedő gépét. A látogatók elsőként most tekinthetik meg a KGST-tagállamok komplex kukoricabetakaritó gépsorát. Ez a gépsor a kukoricatermesztés teljes technológiáját megoldja, a magágyelőkészítéstől egészen a szemes termény szárításáig. S hogy égy — méreteiben kisebb, de igen jelentős — »hazai« gyártmányról is megemlékezzünk: a BNV-n elért sikert itt újabb sikerrel tetézte a kaposvári MEZŐGÉP háztáji fejőgépe. Nem csupán a kapott ezüstérem jelzi ezt, hanem az a számtalan sok újabb érdeklődő is, aki nap nap után fölkeresi a MEZÖ- GÉPTRÖSZT pavilonjában a korszerű háztáji tehéntartás- nák ezt a fontos eszközét. A halak még bírják a meleget Folyamatos ellátást ígér a halgazdaság Tavaly a hosszú ideig tartó szárazság nem kedvezett a halgazdaságoknak sem: a tavak vízszintje a minimálisra csökkent, s idő előtt le kellett halászni az állományt, mert több tó teljesen kiszáradt. Más a helyzet az idén. A bőséges csapadék következtében a tavakban még megfelelő a víz- mennyiség, bár a rekikenő' kánikula az ideálisnál 4—6 fokkal jobban fölmelegítette a vizet. Ennek ellenére a halak még bírják a hőséget, nem »pipálnak« a víz felett — ahogy Csordás János, az alsó-somogyi halgazdaság igazgatója mondta. Tőle érdeklődtünk a halellátásról és a gazdaság terveiről. A lehalászást júnisban kezdték meg, — tájékoztatott bennünket —, és az elmúlt két hónap alatt hat vagon halat értékesítettek. Ennek többségét — mintegy négy és fél vagonnal — a belföldi piacra szállították a Halértékelsítő Vállalat közvetítésével. E gazdaság szállít halat többek között Pécsre, Szombathelyre, Nagykanizsára, Kaposvárra, és a fővárosba is. Nagyatádon az áfész zöldségboltjában árusítják termékeiket. De ismert a somogyi hal — elsősorban a ponty és az amur — külföldön is. A Schráder- cég Hamburgból már a törzs- vásárlók közé tartozik. S új partner jelentkezett Bécsből, a Technis és Fischer cég, valamint egy olasz halkereskedő. Valamennyien korszerű hal- szállító kocsikban viszik hazájukba a somogyi tavak érLé- kes, ízletes termékét. A kedvezőbb időjárási viszonyok következtében az idén mintegy tíz vagonnal nagyobb hozamra számítanak a gazdaságok, mint tavaly. S az igazgató szerint az diätes — a folyamatos lehalászás eredményeként — jó lesz. A halak mellett azonban jelentős mennyiségű pecsenyekacsát és csirkét is nevelnek. Pecsenyekacsából 300 ezer darabot, csirkéből pedig tizenegy vagonnal értékesítenek. A halgazdaság látta el Zala és Somogy háztáji gazdaságainak a zömét is kiskacsákkal. Az alsó-somogyi halastavaknál az idén jelentős belvízrendezést hajtanak végre, amelyre négymillió forintot költenek. A munkák során mélyítik a tavak vízfolyásait, felújítják a vízszabályozó berendezéseket, röviden: megteremtik a biztonságosabb haltenyésztés feltételeit. Ezt a célt szolgálja a félautomata duzzasztók beépítése is. Az országban elsőként itt kerül bevezetésre Tóth Tibornak, a Pécsi Vízügyi Igazgatóság mérnökének az újítása, amelynek az árvizek alkalmával van nagy jelentősége. B. §. a cipőipar helyzete, tervei A hazai cipőipar —, amely lényegében az államosítás után vált nagyiparrá — termelésének 70 százalékát a Könnyűipari Minisztérium felügyelete alá tartozó hat cipőgyár adja. Ezekben 1965-ben még csak 25,5 millió pár cipő készült, idei teljesítményük már csaknem 40 millió pár. A termelés további alakulásáról, az állami cipőipar tervéről Pesti Ernő könnyűipari miniszterhelyettes tájékoztatta tegnap a sajtó képviselőit. Az utóbbi időben a termelés nagyarányú növekedésével lényegesen változott a termelés szerkezete. Jelenleg minden negyedik cipő felsőrésze, a talpaknak 87,5 százaléka készül bőrhelyettesítő anyagokból, s minden harmadik cipőben műanyag a bélés. A tájékoztatásból kitűnt: koránt sincs annyi reklamáció, mint az a köztudatban él. A minőség miatt a legtöbb kifogást a női divatcipők kapják, de ezek valóban nem »strapára« készültek. A férfi és gyermeklábbelikre ritkábban érkeznek panaszok. Vannak vállalatok, amelyek munkája ellen hosszabb idő óta gyakorlatilag nincsen kifogás. A cipőipar 1975-re 52 millió pár cipő termelését irányozza elő. A termelésnövekedéssel párhuzamosan kell megoldani a választékbővítést, az igényeknek megfelelő gyártmányösszetételt. Somogyi Néplap
