Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-17 / 193. szám

Egy dé1e!5tt az URH-s Moszkvicsban Gépesít az építőipar Közlekedésrendészeti portya a balatoni utakon Stopposok az M-7-en — Tilosban várakoznak — Egy leszerelt rendszám llllpl: yx-x. %:::>V /' WyX ? A m Afyjr g888888ES88w^-í^V':-:-^:-v-»oR».-:-.-.-.' Jói látható, milyen hatalmas alapterületű a készülő központi csarnok. A Fonyódra utazók, ha ki­néznek a vonat ablakán, jobb­ra, a Szokola-berek környékén nagyarányú építkezéseket lát­nak. Sárga színű, tölcséres tornyok magasodnak föl, s a hatalmas csarnok tartóoszlopai sűrűn állnak egymás mellett. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnak épül itt a központi telepe, és dolgoz­nak a komplex gépesítés meg­valósításán is. Nagy feladatok hárulnak ugyanis 1975-ig — és az ezt követő években — a vállalat­ra. Teljesítésükhöz viszont meg kell teremteni á szüksé­ges feltételeket. Biztosítani kell az ipari hátteret (azaz az építőipari anyagok, félkész termékek gyártását), és kor­szerűsíteni kell a gépparkot is. A beruházás összköltsége 213 millió forint, és elkészültével a vállalat 1975-ben már 600 millió forint termelési érték­kel dolgozik. Az ipari háttér megteremté­sét biztosítja a nagy csarnok 'felépülte. Készül már egy la­katosműhely, a központi rak­tár, asztalos- és tmk-műbely, egy előgyártó üzem. Készen van már a műkőüzem, s épül a kazánház, a vasbeton elő­gyártó csarnok meg a szociális épület is. Ez utóbbihoz tarto­zik egy üzemi konyha, amely a vállalat dolgozóinak az ösz- szes kaposvári munkahelyen biztosítja a déli étkezést. A központi telep beruházása 68 millió forintba kerül. Badics Sándor, a vállalat fő-, mérnöke elmondta azt is, hogy a komplex gépesítés megvaló­sítása három vonalon történik. Korszerűsítik a betontechnoló­giát (ezen belül minden folya­matot gépesíteni szeretnének), és modern habarcsüzeme épül. Elkészülte után a központi te- 1 limitéi m Az új létesítmények közé tartozik a három cementsíló Is. Jepen keverik a habarcsot, in­nen szállítják a munkahelyek­re. Gépesítik a szállítást és a rakodást is. Három darab csehszlovák gyártmányú mi­xerkocsit is vásároltak, ame­lyek a B 200-as vagy ennél jobb minőségű betont viszik az építkezésekre. A közeljövő­ben pedig megkapják a beton- szivattyúkat, amelyekkel a zsaluk közé nyomják a keve­réket. Egyébként a zsaluzást is korszerűsítették: Pontex zsalu­zóberendezést hozattak Olasz­országból. Ennek előnye, hogy csak kevés szakember kell az alkalmazásához, s így mente­síti a vállalatot azoktól a gon­doktól, amelyet a krónikus ácshiány jelentett. Ugyancsak elkészült már a félautomata betonkeverő is. Teljesítménye óránként 45 köbméter. A nyu­gatnémet licenc alapján Vesz­prémben gyártott berendezés gombnyomásra automatikusan keveri be az adalékanyagokat. S dolgoznak már az új vas­szerelő telepen is. Zárt mű­helyben, szinte üzemszerűen oldják meg a vas vágását, haj- lítását. — 1973. december 31-ig kell elkészülnünk a beruházások­kal. Vissza van még a vasúti vágány bevezetése. Ezzel a va­gonokat a helyszínen, a köz­ponti telepen tudjuk majd ki- . sokkal «bt, S2Ó esik) hogy rakni. Az ehhez szükséges 16 mennyire balesetveszélyes dol- tonnás darut mar beszereztük. Ha számokban fejezem ki, ak­kor a gépesítéssel 50—55, a központi telep építésével 3Ö— 35 százalékban készültünk el — mondotta végül Badics Sándor. M. A. Ráhajtunk az M—7-esre. Végeláthatatlan kocsisor ha­lad előttünk, de Pest felől leg­alább ennyien húznak el mel­letünk. Alig teszünk meg há­romszáz métert, amikor egy jókora BEHAJTANI TILOS tábla alól Pannónia motorke­rékpár ügyeskedik az autóút- ra. Vezetője — egy újlengyeli fiatalember — nemcsak a táb­lát nem méltatta figyelemre, de a kékcsíkos rendőrautót sem. Így hát füstölögve veszi elő az erszényét. Két sporttáskával diákfiú áll az út szélén, nagyon elpil­ledt integetésére egyetlen autó sem fékezett le. Mi vi­szont megállunk. — Tudom, hogy nem szabad stoppolni az autóúton, de én nagyon sietek Agárdra ... Jegyzőkönyv készül, elkül­dik az iskolának. A székesfe­hérvári fiúnak nem valami biztatóan kezdődik majd a tanév. Nem sokkal ezután újabb stopposokra akadunk. Kellet­lenül hallgatják a helyszínbír­ság mellé kijáró figyelmezte­tést: az autóúton tilos gyalo­gosan közlekedni. Míg a fiatalemberekkel fo­lyik az egyoldalú beszélgetés, mellettünk az útkereszteződés­ben egy lakókocsis Mercedes álldogál. Vezetője dicséretre méltóan óvatos, megvárja, míg tíz perc múlva nyugodtan ki­kanyarodhat. Egy pillanat alatt megvan vele, de a nyu­gatnémet nem kockáztatott... Neki van igaza. Alig akarunk hinni a sze­münknek: az egyik kukorica­földről zsákokat cipelnek ke­resztül az M—7-esen. A két férfi tudja, hogy szabálytalan­ságot követett el. — Főzni való kukorica van a zsákokban, egy kis mellék- kereset, ugye... Szükségem van a pénzre, nem szórakozás­ból dolgozom. Az igazolványából kiderül, hogy felszolgáló az egyik nagy forgalmú siófoki presszóban. — Ezerkétszázat keresek, megérthetik... Megjegyzésével szánakozást akar kelteni, de csak egy alig látható mosolyt sikerül kivál­tania. A siófoki- pincérek jövedelmének megvitatásába most nem kezdünk bele, arról 70-37-es Renault villámgyor­san megfordul előttünk az úton. — Akárhányszor jövök Sió­fokra, mindig elfelejtem, hol kell lekanyarodnom az M—7- esről. Egy táblából arra kö­vetkeztettem, hogy túlhalad­tam a célon, s gondoltam, megpróbálkozom visszafordul­ni. Kísérletezése száz forintba kerül. Gerlai György főhad­nagy, a siófoki közlekedésren­dészeti alosztály vezetőhelyet­tese megjegyzi, hogy sokan eltévednek az M—7-en, mi­vel az autóút számos térképen még nem szerepel. Különösen a külföldieknek okoz ez bosz- szúságot. Gépkocsivezetőnk följebb tolja a tányérsapkát, amikor meglátja autónk előtt kocogni a CB 58-86-os rendszámú Moszkvics 407-est. Ránézni is rossz, a karosszériája elhanya­golt, úgy zireg-zörög, mintha valami rossz kövesúton halad­na. A kormány holtjátéka a megengedettnek majdnem a háromszorosa, a fékkel is baj van; az ülés mellett pedig egy borosüvegben tartják a fék­olajat ... A vezető nem is igen cso­dálkozik, amikor Gerlai György főhadnagy közli, h?gy leszerelik a rendszámot: a Moszkvics 407-es ilyen álla­potban közúti közlekedésre al­kalmatlan. Egypár ezer forin­tot kell rákölteni, míg ismét részt vehet a forgalomban. A manapság már kevésbé hírhedt zamárdi sorompó kö­zelében a MEGÁLLNI TILOS tábla előtt várakozik egy Pols­ki Fiat. — Kiszállt valaki a kocsim­ból, mindjárt elmegyek innen, csak az illető érjen vissza. A közlekedési rendőrök ezt már nem várják meg, azon nyomban kiszabják a helyszín­bírságot. 1 Még be sem fejezik az in­tézkedést, amikor az EP 70-01- es rendszámú Pannónia mo­torkerékpár vezetője nekihajt egy fékező személygépkocsi­nak. Nagyobb baj nem tör­tént, de a bírságot természe­tesen kiszabják. A szántódi komphoz ve­zető út elágazásánál a tilosban várakozik egy Nysa gépkocsi, míg vezetője békésen falato­zik. Aztán észreveszi a rendőr­autót, és komótosan elindul. A benzinkútnál bővebben is szót váltunk. — Hát az ember már nyu­godtan nem is ehet? Egyéb­ként is, bizonyítsák be, hogy miért álltam ott. És ha én azt állítom, hogy felforrt a hűtő­vizem? Vagy azt mondom, hogy műszaki hiba miatt kel­let lecövekelnem? Mondhatok ezerfélét! Ehhez nem fér kétség, de kár ennyire lebecsülni a rend­őrt. A Kőbányai Gyógyszeráru- gyár nagyhangú gépkocsiveze­tőjéről hamarosan az is kide­rül, hogy nem vezeti rendesen a menetlevelet. A szabálysér­tési eljárás során feltehetően munkahelyének is lesz néhány szava a történtekhez ... Pintér Dezső got műveltek itt azokkal a zsákokkal. Ezért nem hely­színbírság jár: szabálysértési feljelentést tesznek. Nem kell sokat várnunk a következő meghökkentő sza­bálytalanságra sem. Az ID Jégtakaró a Mars pólusain? Szüts Dénes Ili Hi ||| lllllllllllil 1 Öngyilkosság a Kaszinó utcában? 42. — Az apámat emlegeted, de tudod-e az anyám ki volt? Bá­rónő! Képzeld! S a nagy­anyám? Bárónő... És a déd­anyám? Grófnő!... Dániel ar­ca megnyúlt. — Tréfálsz — motyogta. De ő bebizonyítot­ta, hogy igaz, amit mond, és Dániel akkor nekiesett a pa­píroknak, feltépett minden családi borítékot, elolvasta a leveleket. Meg akart és most is meg akar valamiről bizo­nyosodni. De !9ftf utár. nem volt • • sa Dé­óta csak legutolsó férje, Röss- ler Andor nevét használta. Később meg csak szimplán a Bayer Olgát... A pincér elhúzta a függönyt, Éva az étteremből kilátott a tengerre. Ivott a borból, s közben gondolatban emlékeit is ízlelgette. A sok vita ellenére akkori­ban mégis jó volt Dániellel együtt lenni. Most, házassá­guk nyolcadik évében bevált­hatja magának, hogy Dániel azokban az években lekötöt­te, izgatta, kielégítette, ö is igyekezett alka’mazkodm hozzá, átvenni a szokásait, be leélni magát a gondolataiba De sokkal jobban tette, hogy hallgatott Mártára, és közéleti sikerét kihasználva a bánya- tprvező intézeti*« toelyejUatle át magát. Csupa mérnök, geo­lógus, fizikus. Teljesen más társaság. Űri emberek, Mind­nek kocsija van s gyönyörű lakása ... Igaz, hogy időköz­ben nekik is kiutaltak egy kétszobás lakást, de hol van­nak még a modern berende­zéstől. Dániel fizetéséből alig­ha telik kocsira, bútorra. Job­ban élnek, százszorta jobban, mint amikor kezdték, de azok a régi dolgok devalválódtak. Az étterem bejárata felől zajos, lármás társaság közele­dett. . Mr. Morgan, egy ameri­kai kereskedő zöldfülű fia volt a leghangosabb. Elvből ivott és lármázott. Tegnap­előtt a társaságban azt ma­gyarázta, hogy a művészetek iránti szeretet és szimpátia egyetlen lehetséges kifejezése az ital és a felszabadult rö­högés. Feketén és széles, fénylő képpel, kidülledő szemmel kí­sérte egy olasz beat-zenész. Két hölgy volt még a társasá­gukban, és mint megeresztett csapokból, zuhogott belőlük a jókedv. Éva asztalához ültek. Mr. Morgan megragadta Szászné kezét: — Éva... kérem ... Valaki önt várja a bárban ... Meg­lepetés lesz — suttogta titok­zatosan Morgan. — Aztán megyünk a tengerre, éjszakai hajókázásra. Az asszony tiltakozni akart, de ekkor a bejárati ajtóban feltűnt Alfred Flessburger hó­fehér szmokingos alakja. Mo­solygott, amint az asztalokat kerülgetve közelített, aztán, a karját nyújtotta. Mégsem a bárba mentek, hanem a kikötő felé indultak el, ahol a karéj osan fekvő öbölrészbe/i számtalan csónak és kisebb halászbárkák sora­koztak. Az idő kellemes volt, meleg, de talán egy kicsit fül­ledtebb, mint az utóbbi na­pokban. Amerre a meglehetősen za­jos társaság elhaladt, a kikötő pulóveres férfiai a tekintetük­kel követték őket. Mr. Morgan néhány közvetlen olasz szót kiabált feléjük, de az emberek nem válaszoltak. A hálóikat, köteleiket hajtogató halászok rájuk sem figyeltek. — Ez nem Olaszország — szólalt meg Flessburger töké­letes angol kiejtéssel. — Itt nem lengi be a földet s a vi­zet, mint ott, az a könnyed levegő, s mediterrán derű. ön tévedés áldozata, Mr. Morgan Elérték a hatalmas testű motorcsónakot. Flessbruger fiatalos lendülettel ugrott rá, és lakapcsolta a ponyvatartó füleit. kétől. E jelenség okát a tudó­sok még nem tudják pontosan meghatározni. A déli sarkvidék krátereinél nem észleltek olyan jelensége­ket, amelyek vulkanikus ere­detre utalnának. Feltehető, hogy a Mars déli sarkvidéké­nek felszínére jelentős erró- ziós erők hatottak, amelyek az eredeti felszín struktúráját erősen megváltoztatták. Tudományos érdeklődésre tarthatnak számot azok a dombláncok is, amelyek a déli sarkot körbefogják és erősen emlékeztetnek a földi glecs- csermorénákra. Szárazjég (szi­lárd szénsav) n^m hozhatta létre ezeket a képződménye­ket, miután sem eljegesedést, sem »folyékonyságot« nem észleltek. A Mariner—9. infra­vörös mérései a Mars déli sar­kán szárazjég mellett vízjeget ^ is kimutattak. Így pl. a leol- | vadó pólus — 125 C° állandó — Segíthetnek a fiúk — jé-g hőmérsékletet mutat, ami gyezte meg, mire Morgan és t megfelel a széndioxid szubli- az olasz is a csónak tatjára« mációs pontjának. A mintegy lépett. A csónak elején ívben í 100 000 km2 területnyi nyárias meghajlott üveglap feszült, sS pólusvidéken megíepetéssze- amikor Flessburger benyomta j rűen — 83 C° hőmérsékletet a slusszkulcsot, az akkumulá- $ észleltek. tnr* tnl fon i lzöndűtl . Most tették közzé azt a tér­képet, amely a Mars déli sarkvidéke nyugati 60. és ke-' leti 90. hosszúsági fok közötti részét a Mariner—6. és 7. Mars-szondák segítségével 1969-ben készített felvételek alapján ábrázolja. Ezzel elő­ször válik lehetővé a déli pó­lus felszínének behatóbb meg­ismerése. A déli sark topográfiája sok tekintetben különbözik a középső és az egyenlítői terü­letekétől. Bár itt is krátersze­gény és kráterekben gazdag zónák váltakoznak, a felszín feltűnően sík. A kráterek itt erősen mállottak, és jelentős hányaduk szerkezeti felépítése különbözik az egyenlítő vidé- 1 kén eddig megfigyelt kráter.e­tor tölteni kezdett, gombnyo másra tető is húzódott föléjük. (A szárazjég ezen a »magas« hőmérsékleten mara­déktalanul és meglehetősen — Ez igen! — kiáltott lelke- ♦ gyorsan gázneművé alakulna.) sen Morgan, és a berendezést ♦ Hasonló regionális hőmérsék- kezdte szemügyre venni. — J letkülönbségeket már a Mari- Valóságos kis jacht, de bizto- | mérései^ is kimu­san mozgékonyabb és gyor- ­: tattak, , i ségét |ségbe azonban ezek helyes­sabb. Svéd gyártmány? — Egy| s^S^t akkor általánosan két­vonták. A kaliforniai- ... ; műszaki egyetem munkatársai ara jai . feltételezik, hogy a sarkon ta­feliratot betűzött. — Csak egyes válaszolt Flessburger. — Né-Ta^ “ -T-Ta*. “I __ J Iá ható állandó viz-jeg rétégét télen, különösen alacsony hő­mérsékletnél szárazjégréteg met konstrukció. Tudják nem kis gúnnyaj folytatta — megbízható, pontos ... Beszálltak. Flessburger be­kapcsolta a reflektorokat. Gázt adott, és a motor, akár egy csendes járású óra, duruzsolni kezdett. Aztán egy váratlan, erős rántással, mintha a ten­gert kihúzták volna alóluk, a hajótest fölemelkedett, és : vonja be. A nyári vízjégsapka részei feltehetően elpárolognak, ami megmagyarázza a Mariner—9. ; infravörös spektrométere által a déli sark felett megállapított magas vízpáratartalmat. A vízpárakoncentráció év­máris repültek. Éva Flessbur-í ?zaí™s. ^adózása, mely -m*. t legházi« körülményeket te- ? remt a bolygó légkörében, úgy ♦ látszik bizonyos hőmérséklet- t változásokkal is kapcsolatos. fgy a Mars-nyár végén a déli I félteke atmoszférájában erős | hőmérsékletcsökkencst figyel- | tek meg: —48 C°-ról —78 C°-ra esett a hőmérséklet. ger mellé került. Egyik kézé vei összehúzta nyakán a ru háját, mert a úike nyitott há tuljéról btí-.ágott a szél. Itt már sokkal hűvösebb volt,1 mint a parton. A tiszta égen csillagok ragyogtak. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom