Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-17 / 193. szám

A nyugatnémet kormány tudomásul veszi Fegyveres fogolyszöktetés repülőgépen Argentínából Chilébe térítették az „Australt” Sallustro gyilkosai a géprablók között? Perónista és trockista irány­zatú gerillák pontos haditerv szerint átmenekítették börtön­ben lévő elvbarátaikat Argen­tínából Chilébe. Az akció ked­den este kezdődött a dél-ar­gentínai Trelew városka köze­lében, a helyi . katonai bör­tönnél. A politikai foglyok egy részének kitörését éppen ak­korra időzítették, mikor az »Austral« nevű honi légitár­saság menetrendszerű gépé­nek Trelew repülőterén le kel­lett szállnia. A kívülről érke­ző gerillák segítségével a fog­lyok közül jónéhánynak — a pontos szám nem ismeretes — sikerült megszöknie, s fegyve­rekkel, valamint robbanó­anyaggal felszerelkezve a re­pülőtérre hajtatnia. argentin elnökkel — a köve­telést azon nyomban elutasí­totta. A gerillák egyike végül fel­emelt karral kilépett a gépből, s a tranzitváró felé indult, ahol Arsenio Poupin, a chilei rendőrség főnöke, valamint Argentína santiagói nagyköve­te várta. Az eset legújabb fejleménye: Arturo Mór Roig argentin belügyminiszter közölte, hogy a kiszabadított és Chilébe me­nekített foglyok a trockista irányzatú népi forradalmi had­sereg vezetői, akiket felelősség terhel számos emberrablásért és gyilkosságért, beleértve a Fiat argentínai vezérigazgató­jának, Oberdan Sallustronak elrablását és kivégzését. Mór Roig közölte, hogy kérni fog­ják Chilétől az illetők kiada­tását, mivel nem tekinthetők politikai menekülteknek. A géprabló gerillák — akik mint végül kiderült, hatan vannak — megadták magukat a chilei hatóságoknak. Mint közölték, a »chilei igazságszol­gáltatás gondjaira bízzák ma­gukat«. Valamennyiüket őri­zetbe vették, s ezzel egyidejű­leg a BAC—111-es utasai meg­kezdhették a gép elhagyását. EGYIPTOM A szenátus megszavazta Amerikai embargó­enyhítés Az amerikai szenátus ked­den végleges hozzájárulását adta egy törvényjavaslathoz, amely feloldaná a szocialista országokba irányuló amerikai export-embargót bizonyos áru­cikkekre. A törvényjavaslat támogatói rámutattak arra, hogy az Egyesült Államok sa­ját magának okoz kárt, ha el­zárkózik olyan áruk eladása elől, amelyeket a szocialista országok Nyugat-Európából ^agy Japánból megvehetnek. A törvényjavaslatot a szenátus egyhangúlag megszavazta, azonban azt még a képviselő­háznak is el kell fogadnia, majd az elnök aláírása után léphet hatályba. Államblzíoiisági törvény a parlamentben Amikor az »Ustral« BAC— 111 mintájú gépe földet ért Telew betonján, a kis repülő­tér irányítótornya és épülete már a támadók kezében volt. A váró elé gördülő gépbe —, amelynek fedélzetén csaknem száz ember tartózkodott, s amely Comodor Rivadaviából Buenos Aires felé tartott — 8—10 gerilla ugrott be, s míg társaik sakkban tartották a repülőtéri személyzetet, Chile irányába parancsolták a járar tot. Mire a rendőrség és a ka­tonaság a repülőtérre érkezett, a BAC—111-es már Chile fö­lött járt, s a túsztartó gerillák — szám szerint 19-en — harc nélkül megadták magukat. A gép először a Santiagótól 700 kilométerre délre fekvő Puerto Mont repülőterén szállt le, hogy üzemanyagot vegyen fel, majd szerdán hajnalban megérkezett Santiagóba. A ge­rillák nem szálltak ki a gép­ből, hanem követelték, ■ hogy a chilei külügy- és belügymi­niszter jöjjön hozzájuk, s tár­gyaljon velük. A Reuter és az AFP értesülése szerint Allen- de elnök — miután telefonon érintkezésbe lépett hanusse Az egyiptomi parlament rendkívüli ülésszaka kedd este jóváhagyta a nemzeti egység védelmét szabályozó állam- biztonsági törvényt. A tör­vény, amelynek kidolgozásé' Szódat elnök kezdeményezte börtönbüntetés terhe mellet! megtiltja, hogy politikai szer­vezeteket, csoportokat, társa­ságokat hozzanak létre a/ Arab Szocialista Unión és az ország törvényes szervezetein, intézményein kívül. Ugyan­csak börtönbüntetéssel sújtják azokat, akik erőszakot, fenye­getést, illegális eszközöket al­kalmazva szembehelyezked nek az állam által meghirde­tett politikával, illetve befo­lyásuk alá vonják az állam politikai és alkotmányos in­tézményeit. Börtönbüntetés­sel és pénzbírsággal büntetik a nemzeti egységet fenyegető rémhírterjesztést. E bűncse- lemények elbírálásakor sú­lyosbító körülményként veszik figyelembe, ha azokat hábo­rús időben követik el, s ha a vádlottak ellenséges országgá, tartanak fenn kapcsolatot. Mentesülnek viszont a fele- lősségrevonás alól azok a vád­lottak, akik a hatóságokat tá jékoztatják az illegális szerve­zetek létrehozásáról és műkö­déséről. Szadat elnök csütörtöki be­szédében az előzetes hírek sze­rint behatóan foglalkozik a közel-keleti térség legutóbbi feljeményeivel, különös tekin­tettel a Kadhafi elnökkel foly­tatott tárgyalásaira, amelyek során megállapodás született Egyiptóm és Líbia teljes egye­sítéséről. Nepálban A nepáli rendőrség kedden gumibotokkal verte szét azt a tüntetést, amelyen több száz diák Katmandu utcáin felvo­nulva követelt politikai és ok­tatási reformokat, a politikai foglyok és a letartóztatott egyetemisták szabadonbocsá- tását. A nepáli főváros valameny- nyi felsőoktatási intézményé­nek diákjai sztrájkolnak, til­takozásul azok ellen a törvé­nyek ellen, amelyek alapján az ellenzéki politikusokat börtön- büntetésre ítélik. Az egyetemis­ták követelései között szere­pel: vizsgálják ki az ország­ban nagy felháborodást kel­tett eseteket, amelyek során az elmúlt hónapokban a rendőr­ség több földművest megölt. (MTI) Palesztin vezetők Ammanban A BONNI KORMÁNY a nyári szabadságok utáni első — július 9-i — kabinetülésén foglalkozott érdemben a finn kormánynak a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását sürgető indítványával. Ahlers kormányszóvivő az említett kabinetülés utáni nyilatkoza­tában, kérdésekre válaszolva kijelentette: Bonn tudomásul veszi a Finnország és az NDK között e témában már meg­indult előkészítő tárgyaláso­kat, reméli azonban, hogy a két német állam kapcsolatai­nak rendezése előtt nem ke­rül sor az NDK elismerésére. Ez az álláspont kétségtelenül az NDK diplomáciai elisme­résének a folyamatát szeret­né lassítani, ugyanakkor hű­en tükrözi az erőviszonyok alakulását. Mindnyájan jól emlékszünk még azokra az évekre, ami­kor az NDK nemzetközi kap­csolatainak építése közben — különösen a tőkés világban — minduntalan a Hallstein- doktrína szinte áthatolhatat­lan falába ütközött. Azután amilyen mértékben erősödött a szocialista tábor, és vele együtt az NDK pozíciója a nemzetközi küzdőtéren, úgy omlott össze az akkori bonni politikusok szerint tökéletes­nek tűnő sánc. Kétségtelenül a Hallstein- doktrína csődjét akarta pa­lástolni a szelídebb változa­tú, de lényegében azonos cé­lú, az NDK nemzetközi elis­merését késleltető Scheel- doktrína. De az új név, a ré­gi felfogás új köntösbe öltöz­tetése sem segíthetett a bon­ni külpolitikusok helyzetén. A szocialista társadalmat építő, következetes békepoli­tikát folytató demokratikus német államot egymás után ismerték el a különböző tár­sadalmi berendezkedésű or­szágok. Ma már 31 diplomá­ciai misszió működik az NDK fővárosában, és július 10-én jelentkezett a 32., a Finn Köztársaság. A bonni diplomaták azzal érveltek, hogy az NDK elis­merése Finnország részéről megzavarná a két német ál­lam között folyamatban lévő tárgyalásokat, végső soron a Szövetségi Köztársaság keleti politikájának ártana. Helsin­kiben ugyan nem fogadták el ezt az egyébként nagyon is átlátszó érvelést, bizonyos türelmi időt mégis ildomos­nak tartottak beiktatni. A türelmi idő azonban lejárt. Július 10-én Sorsa külügymi­niszter magához kérette mindkét német állam Hel­sinkiben működő missziójá­nak vezetőjét. Közölte velük, hogy kormánya elérkezettnek látja az időt a kapcsolatok rendezéséről folyó tárgyalá­sok megindítására. Helsinkiben azóta már is­mét tárgyalóasztalhoz ültek az NDK és Finnország nagyköveti rangú megbízot­tai, hogy előkészítsék a ké­sőbbi, magasabb szintű tár­gyalásokat. A jelek szerint az előzetes megbeszélések jól haladnak. BONNBAN VISZONT egy teljes hónapig latolgatták, miként lehetne kitérni az újabb finn ajánlat elől. A jú­lius 10-i finn javaslatra csak az augusztus 9-i kabinetülés után adtak hivatalosan vá­laszt. Abban tulajdonképpen a finn—NSZK tárgyalások el­odázására tettek kísérletet. Nyugatnémet részről ugyanis arra számítanak, hogy ha az NSZK elhúzza a már régóta esedékes tárgyalások meg­kezdését, azzal az NDK finn részről történő elismerését is elodázhatja. Ez utóbbitól azért is tartanak Bonnban, mert a finn példa ragadós le­het, és a nyugati világban, de Ázsiában is meggyorsíthatja az NDK elismerésének a fo­lyamatát. Bonn ezúttal mégis jobbnak látta tartózkodni a szankciókkal való szokásos fenyegetőzéstől, és új takti­kát alkalmazva, megpróbálja elodázni az elkerülhetetlent. Vihar Stuttgartban A város történetében példát­lan időjárás pusztított Stutt­gartban. Utcákat, házakat, vá­rosrészeket öntött el a mérhe­tetlen mennyiségben lezúduló csapadék. Képeinken a félel­metes pusztítás látható. (Telefoto—AP—MTI—KS) Napirenden a Husszein-terv Ammanban tartózkodik az Izrael által megszállt Ciszjor- dánia és Gaza palesztin előke­lőségeinek küldöttsége. A li­banoni lapok szerint a palesz­tin vezetők Husszein király Egyesült Arab Királyságának tervéről tárgyalnak jordániai illetékesekkel. A baloldali li­banoni sajtó csakúgy, mint a damaszkuszi és a bagdadi rádió elítélőep foglalt állást a tárgyalásokkal szemben, s a palesztin felszabadítási szer­vezet magazinja »a palesztin reakciósok reaktiválásról« beszélt. Az előkelőségek két szószólója Rasidi al-Sauna gá­zai és Mohamed el-Dzsabari sejk hebroni polgármester vi­szont Ammanban erősen bírál­ta az arab államokat azért, mert állítólag semmit sem tesznek a megszállt területek lakosságáért, s a palesztin me­nekültekért, »nem képesek fel­szabadítani elrabolt földjei­ket«. Dzsabari sejk ráadásul az ■ »imperializmus eszközé­nek« nevezte az arab ligát. KEKKONEN köztársasági elnök már a múlt év szep­temberi nyilatkozatában be­jelentette: országa kész ren­dezni kapcsolatait mindkét német államinál. Az NDK kormánya azonnal pozitívan reagált e bejelentésre, míg Bonn, a pressziótól sem riad­va vissza, mindent elkövetett, hogy a tárgyalásokra egyál­talán ne, vagy csak később kerüljön sor. A bonni magatartás és ér­velés tarthatatlansága nyil­vánvaló. Ha ugyanis a Né­met Demokratikus Köztársa­ság nemzetközi helyzete az elismerések nyomán tovább szilárdul, azzal a béke euró­pai pozíciói is erősödnek. Márpedig Bonnban követke­zetesen azt hangoztatják, hogy az úgynevezett keleti politika az európai problé­mák békés rendezését szol­gálja. Kanyó András Hivatalos körök most abban reménykednek, hogy a bizott­ság — ha nem is új, de módo­Dokkmunkássztrájk Megegyezés várható A dokkmunkás szakszerveze­tek kilencven tagú küldöttköz­gyűlése — az egyedüli testü­let, amely dönthet a munka újraíelvételéről — szerdán reggel 9 órakor, zárt ajtók mö­gött ült össze. A székház, ahol az ülést tartják a parlament szomszédságában, egy kis té­ren áll. A tér bejáratához már Rippon dolgavégezetleniil távozott Ütött a „fizetség órája“ hajnalban rendőrségi erősíté­sek érkeztek, s egyébként is erélyes biztonsági rendszabá­lyokat rendeltek eL A tér közelében fekvő utcá­kon többszáz dokkmunkás várakozott, s számuk egyre nőtt. Sokan messziről, egyese Skóciából érkeztek. A szállítómunkás szakszerve­zet dokkmunkás-bizottsága hosszú tanácskozás után ked­den késő este úgy döntött, hogy javasolja a küldötteknek a J ones—Aldington-bizottság módosított jelentésének elfoga­dását és a sztrájk lefújását. Geoffrey Rippon, akit a brit kormány k'':'1 építés : ítélt. Ugandában é, > -ázsiaiak« sor­sának felügyeletével bízott meg, kedden dolgavégezetlenül tért vissza Kampalából Lon­donba. Mindössze arra kapott halovány ígéretet Amin elnök­től, hogy azok az »ázsiaiak«, akiknek nem sikerülne novem­ber ötödikéig, a 90 napos ha­táridő lejártáig Ugandát el­hagyniuk, egy ideig még az or­szág területén átmeneti — vö­röskeresztes — táborokban tartózkodhatnak. Eközben a brit sajtó hozzálá- tot a Vészharangok kongatásá- hoz. A Daily Telegraph »fenye­gető katasztrófáról« írt az »ázsiaiak« várható beözönlésé- vel kapcsolatban, a Times pe­dig megpendítette azt a lehe­tőséget, hogy az Ugandából ki­am,.; La.,. , kodik társadalmi beillsizke -lé­sükről és munkalehetőségük­ről, Indiában éljenek. Nem valószínű, hogy ez az elképze­lés valóra* váltható, annál is ke­vésbé, mivel Szvaran Szingh indiai külügyminiszter kedden a brit állampolgárságú indusok befogadása ellen emelt szót. Mint a Times írta, a »fizetség órája« ütött; a brit kormány- szerveknek és humanitárius egysüléseknek fel kell készül­niük néhányszor tízezer nem kívánatos ázsiai befo"ad"'-»a Mégpe"~ -p után, ho„y a . : korina éti két az embereket indiai gyar­matáról kelet-afrikai gyarma­taira telepítette át. sított — javaslatait a mérs* ’-olf ’ • '• *» ** V<\7. ­észtül I.» a jelentés részleteit az utolsó pillanatig titokban tartották, kiszivárgott értesülések szerint valóban sikerült az érintett vállalatok többségéből ígérp- tek'-'t kicsikarni arra vonatko­zóan, hogy a »konténeresítés« miatt munka nélkül maradt dokkmunkásoknak állást biz­tosítanak, illetve, hogy a kon­téneres rakndás+ -'s dokkmun 1 TI r ..... .n< lett. A vonakodó nagyvállala­tokat különleges adó kivetésé­vel fenyegették meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom