Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-15 / 191. szám

A valóra váltás útján T öbb mint másfél év telt el a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt X. kong­resszusa óta. Még félidőben sem vagyunk, az eredmények mégis számottevőek. Az élet minden területe igazolja a kongresszus határozatainak helyességét. Korai lenne a gazdasági épi- tőmunka valamennyi eredmé­nyét összegezni, de tény, hogy mindenfelé új üzemek, létesít­mények, objektumok épültek. Közülük az országban már több száz kapcsolódott be újon­nan a termelésbe ,vagy közel áll a munka megkezdéséhez. Van, ahol most rakják az új üzemek, lakóházak, iskolák, óvodák alapjait, s ha itt-ott az ütem lassúbb — vagy eset­leg elhalasztottak valamilyen beruházást —, az ismert gaz­dasági gondok ellenére is az anyagi és szellemi gyarapodás, a fejlődés a fő ismérve min­dennapi életünknek. A gazdaságpolitikai kérdések megítélésében erősödött az egységes szemlélet és cselekvés, javult a vezetés színvonala. A helyi és ágazati vezetők egyre nagyobb gondot fordítanak a gazdasági adottságok kihaszná­lására. E célból került napi­rendre az üzem- és munka- szervezés problematikája, ami­nek eredményei a gazdaságo­sabb termelésben, a termelé­kenység növekedésében jelent­kezhetnek. A tervek teljesíté­se, a szükségletekkel össz­hangban álló termelés emelke­dése ugyanakkor lehetővé te­szi, hogy az életszínvonal ter­vezett növekedése 1972-ben is megvalósuljon. A kongresszus óta számos olyan intézkedés is született, amely a közvélemény óhaját kifejezve gátat vetett az indo­kolatlanul magas jövedelmek­nek, spekulációs törekvések­nek. Rendelet jelent meg a la­kás- és üdülőtelek-tulajdon mértékének szabályozására, amely szerint egy családnak csak egy építési vagy üdülő­telke lehet. Módosították a má­sodállások és mellékfoglalko­zások eddigi rendjét, a munka­ügyi miniszter elrendelte ezek progresszív adóztatását. In­tézkedéseket hoztak a magas jövedelmű kisiparosok és kis­kereskedők, valamint önálló szellemi foglalkozásúak prog- resszívebb adóztatására, a túl­zottan magas jövedelmek el­vonására. Rendelet született az állami személygépkocsik szá­mának jelentős csökkentéséről is. A rendeletek végrehajtása részben már megtörtént, egyes intézkedések pedig folyamato­san valósulnak meg. A tavalyi év és az ideinek az első fele gazdag volt az olyan intézkedések és törvények megalkotásában is, amelyek a fejlődés követel­ményeként vetődtek föl a párt X. kongresszusán. Ezek közül Harmiic somogyi mezőgazdasági üzem és intézmény kapott elismerést Szekszárdim SZEKSZÄRDON az ország­részi mezőgazdasági és élelmi- szeripari kiállítás és vásár megnyitásakor W bíráló bizott­ság már döntött a legkiemel­kedőbb eredményt elérő gaz­daságok, intézmények díjazá­sáról. Somogyból összesen har­minc mezőgazdasági üzem, vál­lalat, illetve intézmény kapott elismerést; hét arany-, tizen­hat ezüst- és huszonkilenc bronzérem »került« ezúttal a megyébe. Ismét példás eredményt ért el és aranyérmet kapott a so- mogyszili termelőszövetkezet szarvasmarha-tenyesztése. Emellett nekik ítélték a me­gyei tanács elnökének nagydí­ját és a Somogy megyei Tej­ipari Vállalat különdíját is. Aranyérmes lett a nagybajomi Lenin Tsz sertéstenyésztése, s mellé megkapták még a Phy- laxia Vállalat különdíját. Többféle elismerésben része­sült a Somogyi Erdő és Fafel­dolgozó Gazdaság: az egy arany; két ezüst- és a három bronzérem mellé miniszteri elismerő oklevelet is kaptak. Ugyancsak miniszteri elismerő oklevéllel, egy arany, két ezüst- és egy bronzéremmel tüntették ki a Kaposvári Hús­kombinát új termékeit. Egy arany-, egy ezüst- és A növényvédőszerek befolyásolják a növények vízháztartását egy bronzérmet kapott a So­mogy megyei Kertészeti és Parképítő Vállalat, és ugyan­ilyen elismerésben részesültek a Somogy megyei Tejipari Vállalat sajtféleségei is. A me­gyébe került hetedik aranyér­met a Kaposvári Mezőgazdasá­gi Főiskola kutatói által előál­lított KA—HYB sertés kapta. A Nagyatádi Konzervgyár négy terméke részesült egy ezüst- és három bronzéremben. Egyformán egy-egy ezüst- és két-két bronzérmet kapott a kapospulai és az egyesült to- ponár—zimányi termelőszö­vetkezet. A felsoroltakon kívül a bíráló bizottság több állami gazdaságunknak, oktatási in­tézményünknek, a kaposvári MEZŐGÉP Vállalatnak ítélt ezüst-, illetve bronzérmeket. Mint már korábban hírül adtuk: a négy dunántúli me­gye mezőgazdaságának nagy seregszemléjén három somogyi termelőszövetkezet — a héthe­lyi, a kapospulai és a toponá- I ri — vesz részt önálló kiállító­ként. ök kapják meg a terüle­ti tsz-szövetségek különdíját. m. A KIÁLLÍTÁSON a termé­kek mellett mindenütt ott sze­repel az elismerés; a kitünteté­sek, a dijak ünnepélyes átadá­sára a zárást megelőző napon, augusztus 19-én kerül sor. Néhány, a növények gomba­betegségének leküzdésére hasz­nált növényvédőszer — első­sorban a fungicidek — meg­változtatják a kezelt növé­nyek egyes anyagcsere tolva-' malait. így például vízháztar­tásukat is. Dr. Borka Gyula, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem adjunktusa kísérletei­nek eddigi eredményei szerint egyes gombaölő szerek 90—100 százalékkal is .növelik a kezeli növények — szőlő, gabonafé­lék — párologtatását, ugyan­akkor vízfelvételét is. A hasz­nálatos növényvédőszerek ál­talában a lebontó folyamato­kat a növények légzését ser­kentik. Más növényvédőszerek viszont csökkentik a párolog­tatást, tehát kedvezően befo­lyásolják a növények vízház­tartását. A további kutatások várha­tóan arra is választ adnak, mind a gyártó cégnek, mind a felhasználónak, hogy a védő- hatás mellett, melyek azok a növényvédöszerek, amelyek segítségével a növény vizet ta­karít. meg. egyik legjelentősebb, hogy a országgyűlés módosította az alkotmányt, figyelembe véve a szocialista epitömunka ered­ményeként több mint két év­tized alatt bekövetkezett társa­dalmi és gazdasági változáso­kat, valamint a szocializmus teljes felépítésének követel­ményeit. Továbbá elfogadásra került az egységes szövetke­zeti és az ifjúsági törvény. Egyílí a szövetkezeti mozga­lom erősödését, továbbfejlesz­tését segíti, a másik az egész magyar ifjúság helyzetének javítását, jogainak fokozot­tabb érvényesülését. Ezen túl párt- és állami ha­tározatokban rögzítettek olyan fontos társadalompolitikai kér­déseket, mint a nől^ helyzeté­nek megkönnyítése vagy kül­gazdasági tevékenységünket il­letően a KGST-országokkal való kapcsolat további erősíté­se. A Központi Bizottság — épp a közelmúltban — átfogó­an megvizsgálta közoktatásunk helyzetét és továbbfejlesztésé­nek irányát is. Gazdasági fejlődésünk té­nyei, és mindezek az intézke­dések — csak a leglényegeseb­beket érintve is — mutatják, hogy a X. kongresszus elvei, határozatai a valóraváltás útján vannak. A további fejlődésnek is fontos feltétele, hogy épít­sünk ezekre az eredményekre. Ehhez pedig az 'is szükséges, hogy a pártszervezetek a min­dennapi felvilágosító munká­ban kellő figyelmet fordítsa­nak ezekre az eredményekre. Utaljanak a végbement fejlő­désre, a megtett intézkedések­re, a dolgozók érdekeit és igé­nyeit kifejező lépésekre. E vonatkozásban csak he­lyeselni lehet ezt a munkamódszert, ha a pártszervezetek, a kommunis­ták a különböző intézkedések kapcsán szűkebb területük, munkahelyük, üzemük, kol­lektívájuk konkrét eredmé­nyeit is elemzik és ennek alap­ján beszélnek a kongresszus óta megtett útról. Egy ilyen összegezés mindig értékes ta­nulságokkal szolgál, megerősít igazunkban és újabb sikerekre buzdít. Németh Jenő, az MSZMP KB munkatársa Békés megye becsületbeli kötelességének tekinti „A mi kenyerünkről is szó van...“ Weigert Márton, a kamu ti Béke Tsz egyik rakodója. A Békés megyei Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Vállalat­nál naponta négy-öt alkalom­mal kopog a telexgép, sűrűn cseng a telefon, s a postaköz- pont Somogy megyét és Zalát kapcsolja. Monori Károly mű­szaki igazgatóhelyettes jegy­zeteivel hol az egyik, hol a másik munkatársát keresi fel. Egyeztetik a dunántúliak jel­zéseit, azt, hogy mikor s meny­nyi gabonát küld Somogy és Zala Békésbe — szárításra. Igaz, hogy itt, az Alföldön a hét elején már tárolókba ke­rült az »élet«, de ezen a nyá­ron »kitágultak« a megye ha­tárai. Békési kombájnosok vág­ják a búzát a dunántúli me­gyékben, éá itt, nálunk ezt úgy veszik, mintha saját gabonán­kat aratnák, mint ahogy — tá- gabb értelemben — valójában azt is teszik mezőgazdaságunk dolgozói. Az a segítség, amit Somogy megyének gépi technikával nyújtunk e nehéz hetekben, nem minden. A dunántúli ned­ves gabonát ugyanis helyben képtelenek mind megszárítani, ezért azt kérték a hegyes-völ- gyes vidék vezetői és mezőgaz­dasági dolgozói, hogy vállal­ják ,a Békés megyei Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vál­lalat, illetve termelőszövetke­zetek a dunátúli gobona szárí­Az első öt között kell lennetek... Elutaztak az ifjúgárdisták az országos szemlére Tizenkilenc fiú és hat lány sorakozott föl tegnap délben a kaposvári ifjúsági ház elő­csarnokában. Üj egyenruha feszült rajtuk — előírásszerű­én. katonásan. Előttük az or­szágos verseny, mögöttük sok­sok munka, gyakorlás, felké­szülés. A harmadik országos ifjú- gárdaszemlén ők huszonötén — Kaposvár város csapata - képviselik Somogyot. Hiffner Ferenc parancsnok, a városi pártbizottság munka­társa értékelte a felkészült és tartott egy utolsó »eligazítást«. Elmondta, hogy a csapat — a tavalyihoz képest — sokat fej­lődött. Ezt bizonyította a ba- latonfenyvesi KISZ-táborban töltött idő, ahol az ifjúgárdis­ták nagyon fegyelmezetten és tudatosan készültek az orszá­gos szemlére. A csapatnak kö­rülbelül negyven százaléka vett részt a tavalyi szemlén, viszont a többiek »újak«. De éppen ők bizonyították legjob­ban a táborban, hogy érdeme­sek a »somogyi színek« képvi­selésére. A Fejér megyei szemle első napján — ma — lövészver­seny lesz Dunaújvárosban. Ha minden jól megy, ebben a számban lesz a legtöbb »ke­resnivalónk«. A parancsnok nagyon bízik a tavaly arany­érmes lövészcsapatban. S amíg a lövészek a győzelemért küzdenek, a csapat többi tagja városnézésen vesz részt. Holnap és holnapután kerül sor a harci túrára á Székesfe­hérvár melletti Bodajkon és Csókán. A szakasz valamennyi tagja indul a tizenkilenc kilo­méteres akadályversenyen. amelyben mindenről számot adnak, amit az ifjúgárda tag­jainak tudniuk kell. Az idei verseny újdonsága, hogy az elméleti versenyt is »gyakor­latban« bonyolítják le: tíz tesztkérdésre is választ kell adniuk majd a túra során. Ez a kétnapos túra dönti el, hogy a tizenkilenc megyei és a fővárosi csapat közül melyik a legfelkészültebb. A bodajki eredményhirdetés után a gár­disták Székesfehérvárra utaz­nak, és az ezeréves város ju­bileumi ünnepségén díszszem­lén vesznek részt. Az orszá­gos esemény a gárdisták szá­mára vasárnap, az augusztus 20-i budapesti ünnepséggel fe­jeződik be. A parancsnokot arról kér­deztem, kit tart a legerös ellenfélnek. Azt válaszolta, hogy a meleget. — Hosszú és fárasztó lesz a túra — mond­ta. A csapat tagjai közül Bak László harmadszor vesz részt országos szemlén. Ö mondta el: ahogy eddig sem lehetett, most sem lehet előre megjó­solni, melyik megye csapata »a nagy esélyes«. A gárdisták mögött kemény munkával eltöltött napok van­nak. Sok segítséget kaptak a felkészülés idején a néphad­seregtől, az MHSZ-től, a BM- töl és a KISZ-bizottságtól. Ök búcsúztatták tegnap is a szem­lére indulókat, és drukkolnak értük itthon. Molnár Tibor, néphadseregünk főtisztje így búcsúzott tőlük: — Az első öt között kell lennetek! Neki legyen igaza! S. M, tását, tárolását is, és adjanak a dunátúli megyéknek olyan búzát, amelyet már őrölni le­het. A megyei malomipar árufor­galmi csoportvezetője, Palotás Tibor tájékoztatása szerint a somogyi és zalai búzát Gyo- mán, Eleken, Mezőkovácshá- zán, Orosházán, Tótkomlósán, Szarvason, Füzesgyarmaton, Kondoroson, Sarkadon, Béké­sen fogadják szárításra és táro­lásra. Somogyból augusztus 12- ig mintegy 220 vagon búza ér­kezett, s várható, hogy még 280 vagonnal juttatnak el a so­mogyiak Békés megye szárító- és tárolóüzemeibe. A hét közepén először Kon­doroson, a vasútállomáson ke­restük fel a »búzacsata» mun­kásait. Déli 12 órakor kilenc vagon nedves gabona gördült a kirakodóvágányra, s öt perc múlva Bálint László vagonki- rakógép-kezelő már indította is a masinát, Kolompár György, a kondorosi termelőszövetkeze­ti közös vállalkozás keverő­szárító üzemének vontatóveze­tője pedig néhány perc múlva ezt mondják a kamut! Béke Termelőszövetkezet rako­dóbrigádjának tagjai _ is, akik már harmadik napja igazgat­ják a búzát a vagonrakodó _gép tárcsái alá. Porosán, izzadtan áll meg néhány szóra Szűcs Sándor, Weigert Márton, Bá­lint László, Keszi László és Szűcs Mihály. Aztán újból kéz­be veszik a lapátokat, s egyen­getik a gabona útját, hogy mi­nél hamarabb eljusson a kon­dorosi tsz biztonságot jelentő gabonatárolójába1. Mire az idén befejezett új gabonaszárítóhoz érünk, Tus­jak István zetorvezető ömlesz- ti a lefolyócsatornába a dunán­túliak búzáját. — Nedves a búza — mondja. — Az viszont szinte csodálatra mélte, hogy a dunántúliak és az aratást segítő tiszántúli kombájnosok hogyan tudták ennyire megtisztítani ... Igen, ha kell, éjjel is dolgozunk. Nem a nagy szavak miatt mondom, hanem mert való igaz: a mi jövő évi kenyerünk­ről is szó van, s ezért vállal­nunk kell a többletmunkát is. — Több mint egy hete érke­zett az első szállítmány — tá­jékoztat bennünket Szosznyák Péter, a kondorosi termelőszö­vetkezetek közös vállalkozása keverő- és szárítóüzemének műszaki vezetője. Azóta 70 va­gon dunántúli búzát szárítot­tunk meg és helyeztünk biz­tonságba. A mai napon várjuk az első somogyi szállítmányt. Kapacitásunk nincs kihasz­nálva, hiszen óránként egy vagonnyit képesek vagyunk megszántam ... Ömlik a lefolyócsatornákba a dunántúli búza. Szujó Ignác bácsi, a kondorosi Dolgozók Termelőszövetkezetének szári- tórészleg-vezetője olyan szere­tettel és megbecsüléssel lapá­tolja a félrecsúszott szemeket a rácsra, mintha a sajátja len­ne. — Mindegy az, hogy hol ter­mett, nekünk termett — mondja. — Minden szemet be­csülni kell. Békés megyében a hét ele­jén befejezték az aratást, és Somogyi búza Kondoroson. indult a 65. búzarakománnyal. Mielőtt egyes sebességre kap­csolt volna, megkérdeztük, hány órát dolgozik a,kampány kezdete óta. — Az óráknak most csak annyi jelentőségük van, hogy minél hamarabb eljusson a du­nántúliak búzája a szárítóba. Különben van úgy, hogy 15—16 órát nyeregben vagyok. Ez most lényegtelen. Belátjuk, hogy ezekben a hetekben az embernek többet kell vállal nia ... Ha nem is ezekkel a szavak­kal, lényegében mégis ugyan­biztonságba helyezték a megye gabonáját. Még sincs vége a munkának, hiszen Somogy és Zala segítése a Békés megyei­eknek becsületbeli kötelessége. És ennek a kötelességnek me- gyeszerte eleget tesznek a ter­melőszövetkezetek, állami gaz­daságok és a gabonafelvásárló munkásai. Botyánszki János, i Békés megyei Népújság munkatársa

Next

/
Oldalképek
Tartalom