Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-15 / 191. szám
Maradjunk még egy kicsit a víznél. A két épületszárny kő-; zött csak a hőmérsékletében van különbség, no meg a fürdő-} zők életkorában. Ezek a legénykék például nem mindennapit bátorsággal ugrálnak a mélyvizű medencébe, ök a sportolók.; S hogy mennyire otthon vannak az úszómedencében, ezt a; fejeseken kívül a békaszemüveggel is bizonyítják. Persze,? nincsenek felügyelet nélkül: valaki állandóan a medence kö-í zelében tartózkodik. • } Öngyilkosság a Kaszinó utcában? A szabadban, a tűző napon bámulnák a legedzettebbek, akiki nem mennek a fedett medencékbe, hanem a leghidegebb ví-j zűben hűsítik magukat. Ügy látszik, a kaposváriak nem ke-* nyesek. Míg a fedett részben átlagban 6—700 között van aí fürdőzők száma, a nyitott strandrészen majdnem kétszer! ennyien szoktak lenni. És még egy hatalmas előnye van a| kaposvári fürdőnek a fővárosi strandokkal, sőt a nyári Ba-t laton-parttal szemben is: tágas, és nem olyan elijesztően! zsúfolt, mint amit máshol annyiszor tapasztalunk képeken,} vagy személyesen is. (Fotó: Gyertyád Megvan! Ez a lényeges megjegyzés, ez a lehető legélesebb feltételezés. Borbás is lehetségesnek tartotta a gyilkosságot. És rendőri szimata mindjárt a megvalósítás módját is kutatni kezdte. Hogyan ölhették meg, ha megölték? Fürdőkád, víz, gázcsapok. Ha Borbásnak egyáltalán eszébe juthatott kétkedni, ez csak azért történhetett, mert kollégái, a nyomozást végzők, akik a helyszínen voltak, kételkedtek. E szerint Balátai holtteste túlságosan is szabályosan fekhetett a kádban. Arca kisimult, nem tükrözte azt a megdöbbenést, amit a halálra készülés önkéntelenül az öngyilkosokra feszít. Szász úgy vélte, nem okoskodik jól... Nem tükrözhette akkor azt sem, hogy valaki, vagy valakik — ismeretlen emberek — meglepték. Milyen lehet egy arc, ha gázzal ölik meg? Talán egy ideig rémesen torz, de több óra múlva a halottak vonásai megnyugszanak, kisimulnak, elrendeződnek. Különösen, ha valakit lassan ér a halál, s előbb elkábul, elalszik, tudata kikapcsolódik. Szörnyűség! Szász felpattant helyéről, és berohant a saját szállodai fürdőszobájukba. A bojler fölötti falat vizsgálta, a gázvezetéknek a falba nyomuló részét. Mindenütt kürtőket használnak, a kályháknál is, hogy az égési termékek eltávozzanak. De még ezen fejül is, így szól a szabvány, szellőző lyuknak kell lennie. Rácscsal borított szellőző lyuknak. Ha Borbás feltételezése jó, akkor az erősebb gázt a szellőzőnyíláson keresztül fújhatták be a fürdőszobába, miközben a többi nyílást eltömték. Vagy azon keresztül pottyan- tottak be olyan fiolát, ami összetörött, a gáz kifolyt, és megbénította a mérnököt? Nincs igaza Borbásnak!Nem erősebb, hanem éppen gyengébb gázt alkalmazhattak. Csak olyat, amitől a fürdőkádban ülő mérnök elszédülhetett, elaludt, elkábult. De meg lehet-e az ilyen gyenge gázt találni az ember szervezetében a halála után? Biztosan, mert a boncolásnál ez kiderül. Mit mondtak a hivatalos szervek az újságíróknak? »■A boncolás adatai kétségtelenül bebizonyították, hogy Balátai Jenő geológus-felfedező gábmérgezés áldozata lett, életének sajátmaga szántából vetett véget.« De miért nem csúszott bele teste a vízbe, a kádba?... Az EST című lap pontosan így fogalmazott: »Feje oldalra billenve, a kád szélén feküdt, a gáz pedig a csöveken át halit neszszel szivárgott.« Ez annyit jelentett, hogy a rendőrség vagy az ügyészség, a hivatalos, a halál okáról szóló iratban ilyen megfogalmazással élt... Szász képtelen volt továbbjutni. A gyilkosok miért várták meg, amíg fürdik? Miért fürdött? Készülődött valahová? Át akart öltözni? Hány ruhája volt? Nyomorgott, tehát aligha lehetett több öltönye. Mit is írt Abzinger dr. Pávai Vájnának egyik levelében, amikor Balátai az amerikaiakkal való találkozásra ment a Gellért-szállóba ? »Sajnálom ezt a szerencsétlen Jenőt, képzeld, még ruhája sincs, mert tőlem kért. Nem tudja, mit akarhatnak tőle az amerikaiak, de külön miatta jöttek ’’'■síre. és találkozót kértek tőle. Jenő ne akart elmenni a kikönyökölt zakójában, a kitérdesedett nadrágjában. Nekem elhiheted .. .« Balátai Jenő lehetett öngyilkos is. Pillanatnyi elkeseredésében is elkövethette tettét, s lehet, hogy a kormányzat csak azért igyekezett gyorsan napirendre térni fölötte, mert kínos volt neki az ügy szellőztetése. Már maga az a tény is, hogy egy ember, aki hazájának milliárdos kincseket tár fel, ilyen nyomorultul él és lakik, abszurditás. A halál pedig az újságok számára újabb alkalmat kínált szellőztetni a bauxit-ügyet, a felfedező ügyét, az egész közélet romlottságát, hálátlanságát, korrupcióját ... Ez a nyom is téves — állapította meg Szász. — Ö nem hihet az öngyilkosságban. De hogy ebben száz százalékig biztos legyen, ahhoz meg kell győződnie Balátai szándékáról, elképzeléseiről. Az embert •kell megismernie, sokkal, de sokkal alaposabban, mint ahogyan eddig tette, mert a kulcs nála rejtőzik. Ha bebizonyosodik, hogy Ba’átai semmiképpen sem gondolhatott öngyilkosságra, akkor nyilvánvalóvá válik, csakis gyilkosság történhetett. A következő lépés megkeresni azokat, vagy azt a személyt, aki elkövethette a gyilkosságot. Kiknek állt érdekében megszabadulni tőle? — az a kérdés. Balátai útjában állt a német követelések teljesítésének. Ezért félre kellett állítani. De vajon nem lehetett-e ehhez elég az is, ha elvették tóle újabban feltárt területeit? Az embert is meg kellett semmisíteni? Szász Dánielné, miután a folyosón férje elköszönt tőle, nagyanyja szobájába sietett, — Nem megyek vacsorázni — jelentette ki az öreg hölgy, majd magyarázatul hozzáfűzte még: — Nagyon gyenge vagyok, drágám, és képtelen lennék egy falatot is lenyelni. Ellenben hálás lennék, ha szólnál a portásnak, küldessen fel nekem egy csésze teát némi kétszersülttel! — Nem kellene orvost hívni? — aggódott Éva, és igyekezett alaposan kifüriíé?" i nagyanyja sápadt arcát, vét kony, vértelen ajkát és a szeme alatt a szokottnál mélvebb és sötétebb árnyékot. Nem akart fölöslegesen aggódni, de félelmét alig tudta titkolni: mi lenne, ha Dédi rosszabbul lenne? Az ő korában már minden bekövetkezhet, és akkor az esetleges olasz út... (Folytatjuk.) Nyáridőben a fürdőben! A torvén vesse I » másik oldnin A kaposvári termál fürdőnek egyáltalán nincs patinás múltja. Alig pár éve, hogy átadták, s jóformán még meg sem szokta a város lakossága. És mégis legendák fűződnek már hozzá. A termálmedencében harminhét fokos a víz. Nagyon sokan viszont azt tartják — és jár a rege szájról szájra —, hogy nem hőforrásból vezetik a vizet a medencékbe, hanem a kazánokban melegítik fel. Még szerencse, hogy nyár van, és nem kell fűteni. Így a kémények sem füstölnek. Márpedig meleg víz nincsen fűtés nélkül! Az egyik községben történt, hogy a tavaszi vihar ki- döntött egy fát, amely történetesen a kerítés közelében állt. Tetézte a bajt, hogy a fa nem a gazdájának, hanem a szomszédnak a portájára zuhant, kidöntve közben a kerítést is. S mert a baj nem jár egyedül, olyan két szomszéd között esett meg mindez, aki nem volt beszélő viszonyban. Jó ok volt tehát a pereskedésre. Az elsőfokú bíróság a károsult keresetének helyt adott. A kidőlt fa gazdája viszont föllebbezett, noha jól tudta, hogy másodfokon sem adnak neki igazat. A következő eset viszont városban történt: egy alkalmazott az éjszakai műszakban elaludt. Szinte csak véletlen volt, hogy a rábízott értékekben mégsem esett kár. Miután már jónéhány kisebb-nagyobb fegyelmi büntetést is kapott, sőt figyelmeztették, hogy legközelebb elbocsátják: az ügyből felmondás lett. Semmi kétsége sem volt az illetőnek a felől, hogy az elbocsátást megérdemelte. mégis azonnal beadta föllebbezését a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz, majd amikor ettől a szervtől eutasító választ kapott, a területi döntőbizottsághoz fordult. Látszólag a két ügynek semmi köze sincs egymáshoz. A lé nyeget tekintve azonban nagyon is hasonló a két eset: mindkettőnél valaki visszaélt jogaival. S ebből a szempontból még az is közömbös, hogy állampolgári, tulajdonosi vagy munkavállalói jogokról van-e szó. Tévedés ne essék: mindenkinek joga van ahhoz, hogy keresse az igazságát, s ha sérelem érte, azt orvosolják. De a joggal.való visszaélés, ha valaki eleve igazgságtalan ügyben, csupán indulataitól hajtva szaporítja az aktákat, hátráltatja a hivatalok érdemi munkáját; bosszúságot, kárt, többletmunkát okoz állami és társadalmi szerveknek, hivataloknak. Több mint hét évvel ezelőtt a 2010/1965. számú határozatával intézkedett a kormány a panaszügyek intézésének továbbfejlesztéséről. Ez a határozat kimondja, hogy minden hivatal, intézmény köteles a hozzá beérkezett panaszokat megvizsgálni és azokra — meghatározott időn belül — érdemben válaszolni. Panaszt lehet tenni a rendőrségnél, az ügyészségnél, a bíróságnál, a tanácsoknál, a különböző vállalatok felettes szerveinél vagy ellenőrző testületeméi és — nem utolsósorban -— közérdekből a népi ellenőrzési bizottságoknál. Rendszeresen érkeznek is különböző jellegű panaszok, bejelentések, illetve feljelentések mindezekhez á szervekhez, testületekhez. Az esetek egy részénél bebizonyosodik, hogy a panasz jogos, az igazság kiderítése végett perre is szükség van; az állampolgárt — vagy a közérdeket — serelem érte, amit orvosolni kell. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ezeknek az ügyeknek csak kisebb része ilyen. Sokan vannak, akik »ezt is megpórbáljuk« felkiáltással mondják el és írják le ugyanazt az ügyet tizedszer, vagy huszadszor is, minden illetékes — és illetéktelen — szerv, hivatal segítségét kérve. Így élnek vissza az alaptalanul panaszkodók, a notórius pereskedők a törvényadta joggal. Beadványaik, leveleik és minden rendű s rangú irományaik elolvasása, az abban foglaltak kivizsgálása, az érintettek újra meg újra való meghallgatása, jegyzőkönyvek felvétele stb. — mind rengeteg időt, fáradságot igényel, s nem utolsósorban sok pénzébe kerül az országnak. Uj törvényeket alkotott az országgyűlés legutóbbi, nyári ülésszakán: a biróságoKról és az ügyészségekről szóló törvényeket. Mindkettő hangsúlyozza, hogy a szocialista törvényességet nemcsak a törvénykezés szerveinek, de minden állami és társadalmi szervnek, valamennyi állampolgárnak védenie kell. Ez a védelem megkívánja, Hogy mindenki korlátozás nélkül gyakorolhassa jogait, másrészt pedig azt, hogy a jogokkal senki ne éljen vissza. Állampolgári, de egyszerűen emberi öntudattól is függ ez. Csupán azt kell hozzá végiggondolni, hogy az Indokolatlan, alaptalan pereskedéssel, komolytalan panaszokkal, a valóságnak meg nem felelő bejelentésekkel is lehet a szocialista' törvényességen csorbát ejteni. Várkonyi Endre Szovjet élet A vendéglá öröme Baráti kapcsolatok Magyarországgal »A vendég öröm a házigazdának« — mondja egy orosz közmondás. Öröm és kellemes gond, tehetnénk hozzá. Fjodor Oszkolkov, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság titkára a magyar vendégek fogadásáról, a Társaság munkájának új vonásairól és a kölcsönös országjárás távlatairól mondta el gondolatait. — A Szovjet—Magyar Baráti Társaság egyik legfontosabb és talán legjellemezőbb vonása, hogy az utóbbi időben úgynevezett tömeges kapcsolatok kiépítésére törekszik. Ezalatt kollektív turistautak szervezését, barátságvonatok fogadását és indítását, a testvérmegyék, testvérvárosok és üzemek közötti kapcsolatod fejlesztését értjük. Minden barátságvonat érkezése igazi örömet, ünnepi alkalmat jelent nekünk és kedves vendégeinknek is. — A hozzánk látogató turisták érdeklődése rendkívül sokrétű. Hogy itt-tartózkodásukat érdekessé és hasznossá tegyük, szakmai találkozókat rendezünk, igyekszünk szorosabb kapcsolatokat kiépíteni az egyes szovjet és magyar vállalatok, a két ország dolgozói között. — A szovjet—magyar kapcsolatok legfejlettebb formája a testvérvárosok kapcsolata. Odesszának Szeged, Tallinnak Szolnok, Tartunak Veszprém a testvérvárosa, de csaknem minden magyar megye kapcsolatot tart szovjet közigazgatási egységekkel. Kalinyint például szoros szálak fűzik Somogy megyéhez és Kaposvárhoz. Természetes hát, hogy a magyar turisták a legszívesebben látott vendégek közé tartoznak itt. A vendéglátók megmutatják városukat, munkásokkal, kolhoztagokkal és értelmiségiekkel rendeznek találkozót. Megemlítem, hogy Kalinyin egyik új lakónegyedének legszebb terét Kaposvárról nevezték el. A kalinyiniak lelkesedéssel fogadták áz idei barátságvonat 330 vehdégét, egy 20 fős mezőgazdasági szakemberekből álló csoportot, valamint egy nagy létszámú ifjúsági csoportot, amelyik részt vett a szovjet pionírszervezet fennállása 50. évfordulójának ünnepségein — mondotta Fjodor Oszkolkov a továbbiakban. Majd így folytatta: — A két ország közötti turistacsere nemcsak a kellemes pihenést, ismeret- és élmény- szerzést biztosítja, hanem elősegíti a tevékeny együttműködés kialakítását is. Ilyen kapcsolatok születtek például a Klaipédiai Kísérleti Konzervgyár és a Debreceni Konzervgyár között. A múlt év végén Csonka Mihály, a debreceni üzem egyik brigádvezetője levélben tudatta szovjet barátaival, hogy kitűnő munkasikereket elérő brigádja fölvette a Klaipéda nevet. A hír nagy érdeklődést váltott ki a testvérüzem dolgozói között. Juozasz Budrisz brigádja, melyet az üzem egyik legjobb munkásközösségének tartanak, fölvette Debrecen nevét. A brigád tagjai válaszlevelükben ismertették magyar barátaikkal, milyen szocialista fölajánlásokat tettek. A két brigád ma is szoros kapcsolatot tart egymással, megosztják sikereiket és tapasztalataikat. — A szovjet és a magyar dolgozók közötti testvéri barátság számos példáját sorolhatnám még föl — mondotta befejezésül. — A turistaszezon közepéig már II barátság- vonatot és több tucat turista- csoportot fogadtunk. Meg vagyunk győződve arról, hogy a szovjet—magyar turistacsere a jövőben is komoly mértékben elősegíti népeink barátságának erősödését.
