Somogyi Néplap, 1972. július (28. évfolyam, 154-178. szám)

1972-07-06 / 157. szám

Egyesbírák, gazdasági kollégiumok, munkaügyi jogviták

Újabb feladatok előtt a bíróságok

Beszélgetés dr. Mozsgay Gézával, a Kaposvári Járásbíróság elnökével

Az országgyűlés nyári ülésszakán a képviselők törvényt szavaztak meg a bíróságokról és az ügyészi szervezetről. Alkotmányunk 5.; fejezete tartalmazza a bíróságok működésének és szervezetének legfontosabb alapelveit, a szabályok megalkotását pedig a törvényekre bízza. Az országgyűlésen előterjesztett törvényjavaslat részletesen szabályozta a bíróságok szervezetével és hatáskörével összefüggő kérdéseket. Dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter parlamenti beszédében hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat során az alkotókat az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének, jogrendszerünk korszerűsítésének követelményei vezették. Az érvényes bírósági szervezeti törvényt mintegy két évtizede alkották, az új törvényt az elmúlt évtizedek gyakorlati tapasztalatainak felhasználásával, s nem utolsósorban a jövő követelményeinek figyelembevételével készítették. Rendelkezései arra hivatottak, hogy igazságszolgáltatásunk munkája hatékonyabbá váljon.

Az új törvény több kérdéséről beszélgettünk dr. Mozs-~ gay Gézával, a Kaposvári Járásbíróság elnökével.

— Az új törvény melyik rendelkezését tekinti a legfontosabbnak?

— Nehéz sorrendet felállítani, hiszen az új szervezeti törvény alapvető kérdésekkel foglalkozik. A leglényegesebb változás szerintem az, hoáy a törvény életbe lépése után a hivatásos bírákat a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja meg határozatlan időre. Hogy a hivatásos bírák választása ilyen magas állami vezető testület hatáskörébe; került, kifejezésre juttatja a bírák tevékenységének fontosságát és társadalmi megbecsülésük fokozódását. Ez a rendelkezés biztosítéka a bírói függetlenségnek, s annak, hogy a bírák a helyi szervek esetleges befolyásától védve ítélkezzenek. Növeli a biztosítékok számát az is, hogy á megválasztott bírákat csak a törvényben meghatározott okokból lehet visszahívni. Beszédében az igazságügyi miniszter rámutatott: a bírói függetlenség helyes értelmezéséhez hozzátartozik, hogy az nem jelent

valamiféle szabadosságot, mindentől való függetlenséget. A bírák a szocialista állam és társadalom ügyét szolgálják, annak törvényeit alkalmazzák.

— Az új törvény szerint —

I az eljárási törvényekben meghatározott esetekben — nem két ülnökből és a bíróból álló tanács, hanem első fokon úgynevezett egyesbíró hoz majd döntést. Ez a rendelkezés milyen mértékben érinti az ülnökrendszert?

— A népi ülnökök élettapasztalatukkal, a népgazdaság egyes ágaiban való jártasságukkal szélesítik a bíróság ismereteit, erősítik kapcsolatait a mindennapi élettel, s így természetesen fokozzák az ítélkezés eredményességét. Az elmúlt évek‘tapasztalatai szerint azonban számos jogterület akadt, amelyekben formális a népi ülnökök részvétele. Az egyesbírói hatáskör bevezetése nemhogy csökkenti, hanem növeli az ülnökbíráskodás súlyát azzal, hogy ott teszi kötelezővé a nem hivatásos bírák részvételét, ahol az valóban fontos. Csatlakozom azokhoz, akik magukénak vallják: a szocialista demokratizmus erősítését az igazságszolgáltatásban akkor értelmezzük helyesen, ha nem a ' formális elemekre, hanem a tartalomra fordítjuk figyelmünket.

— Tavaly első fokon mintegy százezer büntető- és kétszázezer polgári peres ügy indult a bíróságon. A jelenleg még érvényben levő törvény alapján az állampolgárok és az állami gazdálkodó szervek munkaügyi, valamint a vállalatok, szövetkezetek gazdasági jogvitáinak elbírálásában a bíróságok és a különböző döntőbizottságok is jogosultak. A bonyolult hatásköri kérdések-, ben az állampolgárok nemegyszer tanácstalanok maradtak, magyarán: nem tudták, hogy vitás ügyükkel melyik szervhez kell fordulniuk.

— Az új bíróság’ törvény kimondja, hogy a bíróság dönt a büntető- és a polgári jogi ügyekben, a családjogi vitákban, és a munkaügyi, továbbá a szövetkezeti tagsági viszonynyal kapcsolatot legfontosabb kérdésekben. Az eddigi állam- igazgatási jellegű gazdasági és területi munkaügyi döntőbizottságokat bíróságokká alakítják át. Tehát a gazdasági dön- tőbizotságok beépülnek a bírói szervezetbe, a megyei (fővárosi) gazdasági döntőbizottságok a megyei (fővárosi) bíróságok gazdasági kollégiumaként, a Központi Gazdasági Döntőbizottság pedig a Legfelsőbb Bíróság gazdasági kollégiumaként folytatja munkáját.

— A bíróságok védik az alkotmányban biztosított munkaügyi jogokat és törvényes érdekeket. Ennek ellenére a bírósági hatáskör a munkaügyi viták eldöntésében fokozatosan szűkült, s' egy statiszika szerint az ilyen jellegű viták több mint kilencven százalékát bíróságon kívüli szervek intézik el.

— A munkaügyi vitákat továbbra is indokolt elsődlegesen a vállalatoknál szervezett döntőbizottságok elé bocsátani, de biztosítani kellett a meghozott határozatok bírósági felülvizsgálásának lehetőségét.

— .A bíróságokróT hozott új törvény nyilván nagyobb feladatok elé állítja a bíróságokat

— A törvény és a vele járó számos jogszabály igazságszolgáltatásunk további fejlesztésért született, végrehajtásuk, illetve alkalmazásuk fokozott erőfeszítést igényel. Mindezt fölmérve meggyőződésem, hogy a bírságok fennakadás nélkül eleget tesznek az új követelményeknek.

P. D.

„Sajnos, nem jött a jeges*4

Sör minden mennyiségben, kiméri jaíía

Csupán citromfagyit adott a raktár — Ha szükséges, még jégkockát is

Egy pohár sörért is kénytelenek sorban állni a földvári Strand étteremben.

— Valami hideg italt kérek ... ?

— Sajnos, csak sörrel tudunk szolgálni. Van ugyan kimért jaffánk, de még nem jött a jeges, s ezért a szódát nem tudtuk lehűteni.

El is hittem volna Siófokon, a borotai áfész Bácska elnevezésű vendéglőjében a csaposnő magyarázatát, ha ugyanezt a szöveget nem hallottam volna két nap egymás után is. S valahogy nagyon feltűnő volt, hogy a hatalmas hűtővitrinben legalább száz üveg sör vár fogyasztásra, de nem fért bele egyelten üveg cola, szörp’ vagy más üdítő ital. Egy kicsit nagyobb gondot kellene fordítani itt js a választékra, mert nem mindenki kívánja reggel a sört vagy ajfröcespt, s különösen nem a »pincemcleg« jafíát.

— Fagylalt?

— Van kérem, hány forintosat parancsol?

— Milyen fagyit mér?

— Csak citromosat... Ezt kaptam csupán a raktárból...

A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat fagylaltozójá- ban — a hajóállomáshoz vezető vasúti sorompónál van — válaszolta ezt a kiszolgáló. Ez bizony nagyon, gyenge kínálat.

— Sajnos, kicsi a forgalom, alig fogy a fagylalt — panaszkodott.

Talán, ha nagyobb lenne a választék, több fogyna.

— Hideg ital?

— Magyar sörből kéftéle, van ezenkívül osztrák, német sörünk, tudok adni Colát, jaffát, málnát, limonádét, melyiket kéri? |

S még mielőtt az üveget fel- J nyitotta éolna, megkérdezte: j

— Elég hideg lesz? Kellemesen hűtött volt való- ;

ban, s nempsak ez esett jól, ha- $ nem az a figyelmesség is, ahogyan a Fogas presszó felszolgálói minden vendéggel beszélnek.

Hasonló választékkal kellemesen hűtött italokkal szolgálnak a Balaton presszóban .

— ugyanilyen udvariassággal:

— ahol a felszolgálónő még ♦ azt is hozzátette:

— Hozhatok kérem^ jégkockát, ha r\em elég hideg ...

Szüts Dénes

Öngyilkosság

a Kaszinó utcában?

A választék — többféle üdítő italt kínáltak — s az italok hűtése, minősége is kifogástalan volt a megyei vendéglátó vállalat balatonföldvári Strand éttermében. Kár, hogy a korábbi évek gyakorlatához képest megnehezítették a kiszolgálást.

Előzőleg ugyanis külön fel-j szolgálót alkalmaztak, aki csak: az üdítő italt és az üveges sört árusította az önkiszolgáló étteremben. Most a strandon levő^ szomjas vendég kénytelen az! étkezésre várók hosszú 'sorába j állni, s bizony gyakran 20—25 ] perc is eltelik, mire a kívánt! italhoz jut.

A siófoki áfész nagyobb választékról gondoskodhatna üdítő italból a Sió utcában levő italboltjában — csak kimért jaffa volt. Az utcai automatáknak a nap minden szakában működniük kellene. Bizony néhánynál gyakran látni bosszankodó embereket, akik hiába várnak italra meg a bedobott _ pénzükre. Sm1»í Lászlót

6.

— Igen. Az újságokban olvastam, hogy öngyilkos lett. A háború előtt én külföldre ejnigráltam, mert szöknöm kellett a fasizmus elöl... 1946ban jöttem haza. Persze, ismerem azért a harmincas évek eseményeit. Tudom, hogy Ba- látait, a tehetséges kutatót anyagilag teljesen tönkretették .. .*

Szász kikapcsolta a készüléket. Ez tehát a legrégibb emléke, s Dákay áz egyik régi szemtanú. Van-e itt valami tisztázni való? Talán csak az, miért kezdett kutatni Balá- tai? .. . Meg1 akart gazdagodni? Dicsőséget akart szerezni?...

Szász föllapozta a Bányászati és Kohászati Lapok 1938-as évfolyamának 104. számát:

“•Balátai Jenő a kutató élő megtestesítője volt, állandóan űzte, hajtotta a vágy a hegyek közé. A bauxitelőfordulásokat nemcsak a véletlen, hanem az irodalom és a térképek tüzetes tanulmányozása alapján ismerte fel... Fáradtságot nem

ismerve, vízmosások és hegyoldalak, sűrű bokros részek között tört utat magának, és olyan területeken kutatott, ahol bányamérnökök és geológusok már jártak, mégis övé lett a bauxit felfedezésének dicsősége...«

Szász bekapcsolta a magnót. A készülékből, ismét a saját hangja szólalt még:

— Professzor úr a negyvenes évek végén lett a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója?

Igen. 1948-ban neveztek ki.

— Egy év múlva találkozott Balátai Jenő lányával?

— Tél volt. A körúton sétáltam. hazafelé igyekeztem. Undorító idő volt, havas eső esett. Az unokáimnak akartam karácsonyi ajándékot venni, és az egyik kirakathoz léptem. A nő, aki ott állt mellettem, alig lehetett több tizennyolc évesnél, és mint később kiderült: csak tizenöt éves volt... Teljesen rossz, kopott, szürke felöltőt viselt, lábán széttaposott, barna sportos cipő ... Kendő, kalap sem volt rajta. A hó röSZÜLETÉSNAP

Hatvan esztendős, húsz éve vezetője a szövetkezetnek. Az 1952-1 es alakuláskor főkönyvelőként dolgozott,

1953 novemberétől elnöke az Agyagiparosok Háziipari és Népi Ipar- művészeti Tsz- nek. E kettős jubileum alkalmából nyújtották át neki a Szövetkezeti ipar kiváló

dolgozója kitüntetést.

— Hiába is

tagadnám, jólesett az ' elismerés. Ügy érzem, legalább tíz esztendőt fiatalodtam, látva, hogy

megbecsülik munkámat.

Túl az ünnepségen, a régi munkatársak és a megjelent vendégek üdvözlő szavai után Barth Ferenc nem magáról, hanem az általa vezetett szövetkezetről beszél.

— Jöjjön, nézzen körül. Csaknem két évtizeden át korszerűtlen, zsúfolt helyen kellett dolgoznunk. S hogy mégis sikerült szövetkezetünknek jó hírnevet szereznie, az az. itt dolgozó valamennyi embernek köszönhető. Termékeinket kiállították a Brüsszeli Ipari Világkiállításon, habán és sárközi tálaink, korsóink eljutottak Svájcba, Hollandiába, Amerikába, Angliába, de találni belőlük a szocialista országok mindegyikében is. A jövő még biztatóbb, mint az elmúlt két évtized ...

S nyomban meg is mutatja, hogy mi ennek a záloga. A Mező Imre utcában lévő korszerű telephelyükön jogos büszkeséggel kalauzol végig. Még nem rendezkedtek be teljesen, de már látni, hogy itt még nagyszerűbb alkotások születhetnek majd, mint régi helyükön. A világos munkateremben kézzel és villannyal hajtott korongok vannak, a kemencékben négyszer annyi tálat, korsót és más népművészeti tárgyat égethetnek, mint előző helyükön. Lesz itt egy állandó népművészeti kiállítás is az ország neves mestereinek alkotásaiból — egy kemence alakú helyiséget építenek erre a célra —, ami bizonyára nagyon sok vendéget, látogatót vonz majd.

E két évtized alatt lett a

népművészet nréstere, európai hírű szakember Tamás László — egyúttal a szövetkezet elnökhelyettese is —, akivel kezdettől fogva együtt dolgozik. Tavaly nyerte el a népi iparművész címet Pozsár Lajos, Bognár Károly és Arató László.

Róluk beszél végtelen szeretettel. ök pedig tisztelettel köszöntötték hatvanadik születésnapján, mint olyan vezetőt, aki mindenkor megértő ember is volt egyúttal.

Magáról nem szívesen szól, pedig sokat fáradozott azért, hogy ez az egykor csak kályhát és egyszerű cserépedényeket készítő szövetkezet rangot, hírnevet szerezzen magának. Ezért kapta meg korábban a Könnyűipar kiváló dolgozója, majd a Szocialista kultúráért kitüntetést, érdemelte ki a Tegyünk többet Somogyért! jelvényt és a kaposvári művészeti díjat •

Most a Szövetkezeti ipar kiváló dolgozója kitüntetést vette át Barth Ferenc Pecsenke Józseftől, a HIÉZÖV osztályvezetőjétől. Köszöntötte őt, ajándékkal, kedveskedett neki Somogyi József, a Kaposvári Városi Pártbizottság élső titkára, Méhész Géza, a HISZÖV elnökhelyettese, s virágot adtak át régi munkatársai is.

Sz. L.

vid, barna hajára esett. Kérem, ön az előbb Balátai Jenő fiatalkori képét mutatta nekem ... A lánya megdöbbentően hasonlított hozzá; A szemek, arcának vonalai... Hangsúlyozom: teljesen .véletlen eset volt... — Mit néz a kisasszony annyira elmerül- ten? — kérdeztem, s azt válaszolta: — Hagyjon békén, öregúr!...

' Egy ideig ilyen stílusban társalogtunk. Megkérdeztem, hogy hívják ... Egy »miért érdekli« után kibökte: Balátai Éva.

Szerkesztő úr megért, hogy izgatott lettem. Azt mondta, egy bölcsődébe jár takarítani, mosogatni, mert ott enni is adnak neki ... A nagyanyja ny- lonterítőket varr, de filléreket keres, és egy koszos albérletben laknak ... Balátai Jenő lánya ne takarítson lS48-ban! Ez fogalmazódott meg bennem.

— Tudod te, mi volt az apád? — kérdeztem hangosan. — Ennek az országnak ki volt a te apád? Gyere! — Magammal vittem, egy közeli ■‘vendéglőbe. Gyorsan és sokat evett. Fölvettem az' intézetbe.. . elvégezte a technikumot, geológus lett. Később vidékre került, egy kutató-fúró vállalathoz.

— Köszönöm a válaszait. Ha legközelebb ...

Szász egy kicsit előrefuttatta a szalagot, lassított, s a magnó egy idős asszony hangját adta vissza*..

— Ebben a házban lakott... a mérnök úr, én egészen kislány voltam ... Apánk a fronton volt, az első világháborúban. Féltünk az erdőben, a hegyek között... Még örült is az anyám; azt mondta: jó ha van egy férfi a háznál... ötven koronát adott, de aztán később semmit. Csak folyton ígérge-\ tett... Hej, Bokorné lelkem, egy bokor pénzt adok magának, ha megtalálom, amit keresek ... Ez volt a szavajárá- sa ... Néha napokra eltűnt, máskor meg éjjeleken át égette a drága petróleumot. Gyanús is lett anyámnak. — Te Erzsiké — mondta egyszer —, ez a férfi katonaköpenyben érkezett, nagy hátizsákkal. Nem jó járatban van! Hátha katonaszökevény ... Szólni kellene az elöljáróságon... De nem szólt. Sí v’!h m ~-t olyan keéhedt volt, alig evétt...,

— Meddig tart. zkoahatott tnaguA!.ai a mér ok?

— Ahogyan vissza ■ tudok

emlékezni, hat-nyolc hónapig élt a nyakunkon. Nem hittünk neki... De hát a fát megvágta, meg a kerekeskútről vizet is húzott... Bolondos ember volt. Mindig azt énekelte: Piros csizmám nyomát hóval lepi be a tó! híval- l ói be a tél * I.) is a

V' Tyorszagu I.

— Tudja, hogy a ' mérnök mit talált maguknál?

(FolytatjukJ