Somogyi Néplap, 1972. július (28. évfolyam, 154-178. szám)

1972-07-27 / 175. szám

Egy nap a Sió Áruházban Állandó csúcsforgalom Az Európa-unió gondolat nyomában Európa békéje és a népművészet Százak a földszinti ABC- részlegben... Annyi ember megy a lép­csőn az emeletre, hogy férni is alig lehet mellettük. Bábeli nyelvzavar minde­nütt. Németek és olaszok, szov­jetek és lengyelek, s mindenki érdeklődik, a betérők többsé­ge vásárol is. — Ezt bizonyítják adataink is. 1971-ben csupán egy nap volt júniusban, amikor 600 000 forint bevétellel zártunk. Az idén viszont nincs olyan nap, hogy alatta lenne, sőt legtöbb' esetben meghaladja a 700 000 forintot — mondja Dömötör István áruházigazgató. Kíváncsian néhány vevő nyomába szegődök. Az érde­kelne. hogy mit szeretnének kapni, de ebben az embertö­megben hamarosan »elvesz­tem« őket. Segítségemre siet Bakonyi Lóránt igazgatóhe­lyettes, aki készségesen állít össze számomra egy statiszti­kát. // villám n . »Régi bútordarab« a zamárdi Paprikacsárdában. 1968 óta felszolgáló itt Kiss Csaba. Azt mondja: — Most kezdem érezni, hogy »belerázódtam« az itteni mun­kába. Mert előtte Dornbóváron volt, ott lett kiváló dolgozó. . Nyáron megszaporodnak a rendelések. Talán már az Egyenlítő hosszát is megjárta. Nem számolja a métereket. Fiatalember. Győzi erővel, energiával. A csárdának sok olyan törzsvendége van, aki miatta jár ide. Tudja, hogy gyors, előzékeny kiszolgálás­ban lesz része. És ezek az ízek is visszatérésre csábítják a leg­több embert. Ez az enyhe csí­pősség az ételekben. Hívek a vendéglő nevé­hez, a papriká­hoz. — Van, aki távolról jár ide pacalért. Te­■ jeskannába te­teti az adagot, fizet és megy. A törzsvendé­gek gusztusát ismerem. Tu­dom, ki mit szeret a legjob­ban. — Milyen csoportokba osztja magában a vendégeket? — Nincse­nek kategóriák. A vendég jó. Csak jól kell bánni mind­egyikkel. A felszolgáló jól beszél né­metül. Ha cseh vendégek ér­keznék, akkor a »főnök«, Se­bők Gyula tolmácsol. Kiss Csaba egy-egy meleg nyári nap estéjén 4500 forintot számol le. Délelőtt tíztől este tizenegyig talpal a konyha és az asztalok között. — Mikor jut idő a pihenésre, szórakozásra? — Télen. Akkor járok mozi­ba, akkor olvasok sokat. Nyá­ron csak egyfajta szórakozá­som van. Éjjelenként megfür- dök a Balatonban. — Ha kedvére valót akar enni, hová megy? — Bárhová, ahol a gombát megtalálom. Nagyon szeretem. Hívják a türelmetlen ven­dégelt Felpattan, és gyorsan siklik az asztalok között. Az jut eszembe róla: »villám«. L. L. Rakodás as úttesten, autósás a járdán Kedden délelőtt tizenegy órakor a siófoki Bányász-üdülő előtt egy székesfehérvári hűtő­kocsi teljesen elzárta a forgal­mat az úttesten, mert hosszabb időt vett igénybe, míg kirakták az árut. Közben nem állhatott le az autóforgalom sem, sorra hajtottak a járművek a gyalo­gosok köze a jardara. Szeren­csére nem történt baleset. De ez nem jogosítja föl a szállító­kat arra, hogy ilyen időpont­ban rakodjanak. Olyankor kell azt elvégezni, amikor arra leg­kedvezőbb az idő, tehát kora reggel vagy éjjel. A járda em­berének biztonsaga ezt köve-, teld. Szalámiból, kolbászból és más hentesáruból napi öt má­zsa fogy, kenyérből 30—40 má­zsa. Sörből 700—1000, borból, tömény szeszből 300, üdítő italból pedig 400 üveggel visz­nek el. Nem könnyű az áruház el­adóinak a dolga. Átlagosan 3— 4 ezer a vevők száma naponta, s majd ugyanennyi az érdek­lődő is. Az igazgatói irodában hatalmas tábla, rajta az áru­ház dolgozóinak neve, beosztá­sa. Az osztály- és csoportve­zetőket, az eladókat és a tanu­lókat külön színnel jelölik meg, így tudják azonnal, hogy melyik részlegért ki a felelős. Ez — mint a vezetők mondják — a kezdeti lépés a korszerű üzemszervezésre. A szezon után további új módszereket vezetnek be az áruház munká­jának javítására. Késő este van, mire bezár az áruház, elvégzik a takarí­tást, feltöltik áruvá! a polco­kat, elszámolnak a pénztáro­sok. Nehéz, fárasztó nap után térnek haza a Sió Áruház dol­gozói, hogy másnap újból fo­gadják a sok ezer vásárlót SZ. Ka A balatonföldvári motel te­raszán két nyugatnémet ven­déggel találkoztam, akik rövid beszélgetés után elmondták magukról, hogy turistaútjukat az Európa-unió »misszionáriu­saként« szervezték, s ennek a programnak a keretében töl­tenek néhány napot Magyar- országon, a Balatonon. Georg Nordmann és Hans Meier Hamburg elővárosából. Glidenből érkezett. Aktív "ré­szesei voltak az Európa-unió megalakításának, melyre köz­vetlenül a háború után került sor, 1946-ban Hertensteinben. — Milyen céllal alakult meg az NSZK-ban az Európa-unió? — kérdeztem vendégeinktől. — Emberi kapcsolatokat szükséges teremteni ahhoz, hogy feledtetni tudjuk a fasiz­must — felelték. Részletesebben is kifejtették az Európa-unió célját, melynek lényege röviden: Európa bé­kéjének előremozdítása. Az Európa-unió legelőbb a franciákkal teremtett ‘ kapcso­latot. St. Sebastien S/Loire francia kisváros azóta Glinde testvérvárosa. Az eredmények felől érdek­lődve német vendégeink na­gyot sóhajtottak és ezt felel­ték: — Sok még a tennivaló Európa békéjéért. Ismerjük a budapesti felhívást, támogat­juk. Jó ügyet szolgál. — Terveik? — Lengyelországgal, három angol várossal és öt holland településsel szeretnénk bőví­teni baráti kapcsolatainkat. Er­ről már folynak a tárgyalások, ezért soroltam előbbre ezeket. Tervük, hogy Magyarországgal is kapcsolatot teremtsünk az Európa-unión keresztül. Ezért vagyunk most itt. Azt hisszük, soha jobb alkalom a magyar nép megismerésére, mint a ba­latonföldvári néptáncfesztivál. Az Európa-unió koncepciójá­val egyezik- hogy az egyszerű emberek barátságát keressük, kössük szorosra. A folklór pe­dig a nép arca. Az imént föl­tett kérdésre egyenesen így fe­lelhetünk: szeretnénk Kapos­várral, Somoggyal baráti kap­csolatot teremteni. Ennek egyik első programját készítjük elő mostani utunkon, meghívjuk vendégszereplésre a . Somogy Táncegyüttest. H. B. Füstölgés füst nélkül Legalább hat helyre van ki­függesztve a piros betűs tábla: Tüos a dohányzás — a fonyódi Delta bisztró újonnan átalakí­tott és elkerített részében. Okos gondolat volt, az embe­rek nagy része tudomásul is veszi. A nemdohányzók örül­nek az ötletnek, itt nem, sza­bad füstölni. De mégis füstöl­gőnk. Mert aki belép a bisztróba, az asztalokon tálcatengert, használt evőeszközt talál. Üres, tiszta asztalhoz jutni fő­nyereménynek számit. A pult mögött négyen szolgálják ki a vendégeket. Tornyosulnak a mosaüan edények, míg vala­melyik jószívű vendég ös­vényt taposva magának, a tál­cákkal, poharakkal, kanalak­kal, villákkal, késekkel megra­kodva, egy jól előészített lé­péssel megcélozza a pultot. Füstölgünk tehát a méregtől, ha nem is gyújtunk rá-! Hajó és kényelem A Siotour legnépszerűbb programján, az egynapos yacht-kiránduláson hazai lé­temre én is a íeldélzetre lép­hettem és kíváncsiskodhattam. Vendéglátóimnak köszönhe­tem. Érdekelt ugyanis, hogy mit nyújtunk ma külföldi ven­dégeinknek. Népszerű emberrel ismer­kedtem meg a yacht fedélze­tén, Józsa Lászlóval, akit ka­pitánynak becéznek az utasok és »csak« hajóvezető. Ha fúj a szél, betakarják a kedves utast, ha fáj a feje, tablettát ajánlanak föl. Nagyon jól érti ezt a »szakmát« Józsa László hajóvezető. Mellette a legfontosabb teendőket Schnei­der János idegenvezető látja el. Schneider János siófoki ta­nár, matematika szakos, es azok közé tartozik, akik tavaly megkapták a kiváló idegenve­zető címet. Ezernyolcszáz ide­genvezető közül nyolcvan­egyen. Előzékenység, tárgyi ismeret — így foglalhatjuk össze a »luxust«. Tihany alá érve a hajóvezető egy ívet irt a vízre, hogy a fotósok ismeretlen szögből kaphassák lencsevégre az apát­ság kettős, csillogó tornyát. Ez sincs benne a balatoni menet­rend szerinti hajójáratok prog­ramjában. Tanácsi rendelet tiltja: Az állatok fürdetését, a víz szennyezését! — Tűrhetetlen, ahogyan egyes állattartók, különösen a kutyatulajdonosok viselkednek a Balaton menti üdülőhelye­ken. Nem törődve az ott fürdő- ző apróságokkal, fürdetik, úsztatják kutyáikat, s még ők vaiiinak felháborodva, ha vala­ki szól nekik — panaszkodott több olvasónk is. Dr. Göntér Ferenc, a KÖJÁL igazgatóhelyettese mondott er­ről véleményt: — A megyei tanács 2/1964res számú rendelete értelmében az üdülési idény alatt állatokat a vízbe hajtani, úsztatni, itatni, fürdetni, a vizet bármely más Mentés - elméletben A fehér csónak ott cirkál a legbeljebb merészkedők vona­lában. Fiatal, barnára sült fiú ült az evezőknél. A háta mö­gött fehér zászló lengett a csó­nak orrán, rajta nagy vörös kereszt. Bagi Attila és két társa: Do­bos István, Gábor Endre a für- dőzők épségére ügyelnek a sió­foki strandon. Azt is mondhat­nánk róluk: hívatásos életmen­tők. — Szerencsére még nem kel­let ezt bizonyítanunk — mo­solyognak. — Az emberek ál­i tálában adnak a szavunkra, a figyelmeztetésünkre. Még nem kellet senki után vízbe ugra­nunk vagy mentőövet dob­nunk. Vízbefúltat is csak egyet láttunk. A fürdőzők találták megy egy vihar után. Három eleven, egészséges, gimnazista fiú. — Túl fiatalok vagytok erre a nyári elfoglaltságra, nem gondoljátok? — Bene Jenő strandigazgató kipróbált bennünket. Tudja, hogy jól úszunk, jól evezünk. Még víziúttörő korunkból is­mer bennünket. Sorolják a kötelességeiket: — Mi takarítjuk az öblöt a hínártól, nádtól, melyet part­közeibe sodor a víz. Viharjel­zéskor az embereket kitereljük a vízből. És mindig készenlét­ben tartjuk a dobókörtét ■ meg a mentőövet: ki tudja, mikor lehet szükség x"á! — Mi történik a kimentet­tél? — Ha partra tettük, akkor a strand orvosa veszi kezelésbe. Elméletben tehát minden kérdésből jól »vizsgáznak« a fiúk. Reméljük, a gyakorlatra mind kevesebbszer kerül sor. módon beszennyezni nem sza­bad. Alki ezt mégis elköveti, az ellen az üdülőhelyi tanácsok­nak szabálysértési eljárást kell indítaniuk. Ez a rendelet tehát tiltja az állatok — köztük a kutyák — fürdetését is a Balatonban. S nemcsak a zárt és a szabad strandokon, hanem végig az egész parton, mert a Balaton egész hossza üdülő területté van nyilvánítva. Sajnos nagyon ritkán tapasz­talni, hogy üdülőhelyi taná­csaink szabálysértési eljárást kezdeményeztek volna a ren­delet megsértőivel szemben. Ezt pedig nemcsak az emberek egészségének védelme kívánja meg. Megköveteli a Balaton vízvédelme is, hiszen az utób­bi években aggasztó mértékben növekedett a víz szennyezése. Valamennyiünk érdeke en­nek gátat vetni, s ha ezt nem sikerül elérni figyelmeztetés­sel, akkor el kell érni a megyei tanács rendeletének követke­zetes alkalmazásával. Rekord a kempingekben Óriási mértékben megnőtt az elmúlt napokban a kempinge­zők száma a Balaton déli part­ján. A tavalyival szemben hét­ezerrel többen tartózkodnak a táborokban. A tizenkétezer személyre kijelölt területen mintegy húszezer vendég pi­hen. A zsúfoltság enyhítésére a Somogy megyei Tanács Ide­genforgalmi Hivatala azt ja­vasolja, hogy a fonyódligeti ifjúsági tábort, amely nincs kellően kihasználva, augusztus 10-ig nyissák meg a vendégek előtt. Ugyanis augusztus köze­péig várhatóan nem csökken még a kempingezők száma. A táborokba sok cseh, német és lengyel turista érkezett, foko­zatosan emelkedik a holland vendégek száma is. Még egy adat a forgalomról: huszonhat valutabeváltót tart fenn a Sio­tour, ezeknek a forgalma a múlt évihez képest húsz szá­zalékkal emelkedett. Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom