Somogyi Néplap, 1972. július (28. évfolyam, 154-178. szám)
1972-07-27 / 175. szám
SZÁD AT BESZÉDÉVEL Véget ért az ASZÚ tanácskozása Szadat elnök rövid záróbeszédével szerdán befejezte munkáját az Arab Szocialista Unió hétfőn kezdődött országos tanácskozása. A kongresz- szus munkáját értékelve az egyiptomi elnök hangoztatta: »Az önök által tanúsított elszántság egyaránt világos barátunk és ellenségünk számára. Barátaink megértik szándékainkat, és tudják, hogy ragaszkodunk barátságukhoz-«. Golda Meir izraeli miniszterelnök-asszony szerdán délelőtt elhangzott beszédére reagálva Szadat azon meggyőződésének adott hangot, hogy a jelenlegi konfliktusban az idő Egyiptomnak dolgozik, s rámutatott, hogy az egyiptomi nép küzdelme nemcsak az egyiptomi, hanem más népek függetlenségi harcát is szolgálja A jelenlegi helyzet két fő feladatának jelölte meg a nemzeti egység és az arab nacionalizmus erősítését. Javasolta, hogy az Arab Szocialista Unió tegyen gyakorlati intézkedéseket e célkitűzések megvalósítása érdekében. Az Arab Szocialista Unió országos kongresszusa szerdán határozatokat fogadott el. Jóváhagyólag tudomásul vette a politikai vezetés döntéseit, amelyek — a határozat szövege szerint — »megerősítették Egyiptom cselekvési szabadságát és szuverenitását«. Ugyan- altkor elítélt minden olyan kísérletet, hogy ezekből a döntésekből »bárki is a nemzet érdekeire nézve ártalmas módon próbáljon hasznot húzni«. A Szovjetunióban tartózkodó Palesztinái delegáció vezetője, Jasszer Arafat koszorút helyezett el a Lenin-Mauzóleumnál. (Tele fotó: TASZSZ—MTI—KS) Egyiptom üdvözli a Jarring-missziá újrakezdését Eszmat Abdel Megid, Egyiptom állandó ENSZ-képviselője egy órán át tárgyalt Waldheim ENSZ-főtitkárral Gunnar Jarring újabb missziójánál* előkészítéséről. A svéd közvetítő diplomata augusztus 1-én érkezik vissza New Yorkba, hogy megvizsgálja: milyen lehetősége van küldetése felújításának. Rövid nyilatkozatában az egyiptomi ENSZ-diplomata kijelentette, hogy országa , üdvözli a Jarring-misszió újrakezdését. ’New York McGovern nem cseréli föl aíeinökjelöltjét McGovern szenátor, a demokrata párt elnök jelültje egy televíziós interjújában kuejtette, hogy teljes bizalommal viseltetik , aieinükjeiöltje, Lagleton szenátor iránt, es nem gondol felcserélésére. Eagletou korábban ugyanis hat év leforgása alatt háromszor került kórházba idegklmerült- séggel és depresszióval. Az amerikai politikai életben megoszlanak a vélemények arról, hogy hátrányt vagy előnyt jelent-e majd ez a tény a novemberi elnökválasztáson McGo- vernék számára. A demokrata- párti szenátorok mindenesetre elismerő nyilatkozatokkal álltak ki Eagleton mellett. A kongresszus megállapította, hogy a közel-keleti válság igazságos megoldásának útjában az Egyesült Államok »tartós és teljes elfogultsága Izrael irányában« jelenti a legfőbb akadályt — mondja ki a határozat Kimondotta azt is, hogy az egyiptomi dolgozó erők — munkásság, parasztság, értelrAiség, nemzeti tőke — szövetsége alkalmas formula a nemzeti egység fenntartására és megerősítésére. A kongresszus végezetül megbízta a nemzetgyűlést, hogy hozzon a nemzeti egység védelme szempontjából alkalmas törvényeket, s vegye eJe- jét minden olyan kísérletnek, hogy a nép körében egyenetlenséget szítsanak. (MTI) LOS ANGELES Byrne bíró szerint nem törvénytelen? Daniel Ellsberg és Anthony Russo ügyében folyó tárgyaláson Byrne bíró nyíltan a vád álláspontját tette magáévá. Ügy döntött ugyanis, hogy a vádlottak és ügyvédeik telefonbeszélgetéseinek a hatóságok által való lehallgatása »nem tekinthető törvénytelennek«. Ezzel elutasította az ügyvédeknek azt a jogos követelését, hogy a telefonbeszélgetések lehallgatásának ügyét külön kivizsgálja. Ez is bizonyítja, hogy a A Belga Kommunista Párt elnöke egyesülésre szólította föl a baloldalt Marc Drumax, a Belga Kommunista Párt elnöke, a Soir- nak, az egyik belga napilapnak adott nyilatkozatában egyesülésre szólította föl Belgium baloldali erőit. Rámutatott arra, hogy Franciaország kommunista és szocialista pártjainak a közös kormány- programról való megállapodása olyan fontos okmány, amelyből Belgiumban is le lehet vonni a tanulságot. Hangsúlyozta: a kommunistáknak,' a szocialistáknak és a kereszténydemokratáknak egyesíteniük kell erőfeszítéseiket, hogy megakadályozzák az ország jobbratolódását és elnyerjék a dolgozók többségének bizalmát. A japán tőke és az „északi hölgy Kártyajáték - kérdőjelekkel Mi lesz, ha egyszer törleszteni kell? RAFAEL PAASIO kormányát annak idején nem fogadta bizalmatlanul a finn közvélemény, de ennek a szociáldemokrata kisebbségnek »tizenkilencre kell húznia« a gazdaságpolitikai kártyajátékban ahhoz, hogy »kivághassa a huszonegyet« — így összegezte egy finn kolléga 1972 júliusában azt a beszélgetést, amelyet Helsinkiben folytattunk, késő estétől kora éjszakáig. Hűsítő italok, alkoholmentes sör mellett, kérdést kérdésre halmozva, s »talonba téve« a válaszok, a várható válaszok aduit. És Rafael Paasio kormánya másfélszáznapi ténykedés után »letette a tizenkilencet«, nem mert újabb lapot húzni. Lemondásuk közölt oka a Közös Piaccal kötendő szabadkereskedelmi társulási megállapodástól való félelem. Ennyi a hivatalos indoklás. A kávéházakban, szerkesztőségekben, hivatalokban és bankokban azonban többet vélnek tudni azokról a gondokról, amelyek Finnország gazdasági életében lassan-lassan , megkövesed- nek, s amelyek immár kormányokat kényszerítenek meg "-v'ísra. Mert ott van például a japán tőke. A tőke minden sajátosságával. Élni akar, gyarapodni, s a finnek pillanatnyilag nem tudják, hogy honnan és mivel kell holnap vagy holnapután fizetniük. Pillanatnyilag és látszólag jó, hogy az autószalonok és lassan már az autópályák is tele vannak Toyotákkal, hogy a Sanyo magnetofonod és rádiók viszonylag hozzáférhető áron és nagy tömegben megtalálhatók a piacon. Helsinkitől Roveniemiig, s az északi sarkkörön túl is. Jó, hogy olcsó és jó minőségű japán kerékpárok között válogathatnak, hogy japán pulóverek és kilométerszámlálók, japán játékok és műanyagféleségeit, magnószalagok stb. ÉS LEHETNE SOROLNI tovább, mi minden kapható még — és már —, ami Japánból származik. És jó, hogy a japán bankok megkönnyítik, meggyorsítják a pénzpiac forgalmát. De miből, mikor és mivel fognak érte fizetni? Kérdések, kérdések. Válasz nélküli kérdések. S a válaszokat csak találgatások révén fogalmazzák még meg. Hiszen azt tudják, hogy gazdaságpolitikai stratégiát nem — vagy csak kis mértékben — építhetik a finn papíriparra. S a faipar sem érdemel meg olyan nagy tétet, amivel a japán tőke leült a helsinki gazdasági ototiwt »játszani«. És azt is tudják — aggódva mondják is —, hogy csak eladói piacnak túlságosan kis ország az »északi hölgy« Japán számára. Ám van egy terület, ahol a tőkeerős partnernek még »tizenkilencre Is érdemes húzni«. Ez — még ha finn vitapartnereim képtelenségnek is tartják — a hajóipar. Japán ma már világelső a hajógyártásban. Mind brutto regisztertonnában kifejezve az éves termelést, mind a hajók választékában, felszereltségében, specializáltságában. Ám Japánnak ez ideig nem sikerült az egyébként nagy munka- és anyagigényes hajógyártását »áthonositania« a hazai partok mentéről egyik kontinens partjaira sem. Eddig. DE MI LESZ, ha egyszer Finnországnak fizetnie kell? Ha a beáramoltatott tőkét és annak kamatait meg kell kezdeni törleszteniük? Lehet, hogy újabb »lehetőségekkel« egyenlítik ki a számlát? Például a hajóipar zsilipjeit lesznek kénytelenek felhúzni a japán tőke előtt? Lehet. Finn barátaim azonban még a lehetőségét is ta gadják. De egyben ők is biz tosak: Paasio kormány j nemcsak a Közös Piactól rettent meg, amikor július 18-án benyújtotta a lemondást. hatóságok minden eszközzel le akarnak számolni a vietnami háborút ellenző tudósokkal. Ellsberg és Russo ügyvédei közölték, hogy megfellebbezik Byrne bíró döntését. Kijelentették, hogy a bírósági tárgyalás felfüggesztését fogják kérni. Vihar és válság — Waldhelm körül Gátak és gátlástalanság Az igazság sértő volt RÖVIDEN Pekingbe érkezett Takeiri Josóikacu, a japán Komeito- párt elnöke, hogy megbeszéléseket folytasson Csou En-laj kínai miniszterelnökkel. Letartóztatott 12 fekete bőrű parasztot a rhodesiai rendőrség, mivel nem voltak hajlandók elhagyni falujukat, amelyet »fehér területnek« nyilvánítottak. Bomba robbant az amerikai UPI hírügynökség Buenos Aires-i irodájában. Tettleges bántalmazás címén emelnek vádat Miamiban a 28 éves fiatalember ellen, aki egy tüntetésen vett részt, s »nekitámadt« a tüntetésre kivezényelt rendőrök egyikének ... hogy megcsókolja. Szinte egy kis háború tört ki Waldheim ENSZ-főtitkár és az amerikai külügyminisztérium között. Nem valóságos, csupán diplomáciai. E viharos visszhangot kiváltó csatározásoknak oka azonban egy nagyon is valóságos háború, az, amelyet a modern technika minden szörnyű eszközével a Nixon-kormány már évek óta visel az Indokínai-félszigeten. A kört szűkítve pontosan arról van szj, hogy Washington »meglepő hevességgel« — s még ennél is megdöbbentőbb arcátlansággal — reagált Kurt Wald- heimnek e hét eleji sajtóértekezletén elhangzott néhány mondatára. Rogers amerikai külügyminiszter pedig utasította Bush ENSZ-nagyköve- tet, hogy kérjen kihallgatást az ENSZ-főtitkártól és »fejtse ki nyomatékosan az Egyesült Államok álláspontját«. Nagyon is jellemző az eset. A Nixon-kormány felháborítónak találta, hogy az ENSZ főtitkára »megismételte azokat a Hanoiból kiinduló propagandavádakat — és ezzel hitelt adott nekik —, melyek szerint az amerikai légierő Észak-Vietnam gátrendszerét bombázza«. Pedig Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára az ominózus sajtóértekezleten nem mondott sokat. Csupán aggodalmának adott hangot, hogy — »a rendelkezésre álló adatok szerint« — a szétrombolt gátak miatt áradás fenyegeti a demokratikus Vietnam jelentős területeit, s ez hatalmas áldozatokat követelhet a polgári lakosság köréből is. Majd szó szerint így folytatta: »Elítéltem és most is elítélem e bombázásokat, s újból felhívással fordulok az Egyesült Államokhoz, hogy ezeket haladéktalanul szüntesse meg« ... Az Egyesült Államok vezető köreinek — úgy látszik — nagyon is elevenbe vágóak voltak e szavak, mivel arcátlan és makacs tagadásaik védőpajzsát lökték félre. Ezért is volt oly gyors és élénk a tiltakozás. A Waldheim—Bush találkozó megtörtént. S az Egyesült Államok ENSZ-nagykö- vete nem titkolhatta nyugtalanságát, hogy »Hanoi propaötszázezer tonnás lesz az évi termelése KGST-összeiogássa! épül az uszty-ilimszki cellulózekombinát Lehetővé teszi papíriparunk fejlesztését Bulgária, i Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió tervhivatali elnökei egyezményt írtak alá a Szovjetunió szibériai területén — az Angara- folyó partján, Uszty-Ilimszk- ben — létesítendő 500 ezer tonna kapacitású cellulózkombinát felépítéséről. Az aláírt szerződés 1990-ig szól, de a Szovjetunió további 20 évre biztosítja a cellulózszállításokat. A KGST-államok közős összefogása leheötvé teszi az érdekelt országok jobb cellulózellátását, amely a jó minőségű papír gyártásának alapja. A Szovjetunió 50 évre elegendő fenyőfakészletet és villamosenergiát bocsát az üzem rendelkezésére; elvégzi a kombinát tervezési és építési munkálatait, s biztosít}* az üzem működésének feltételeit. A beruházásban részt vevő többi ország gépek, berendezések, építőipari szerke zetek s különböző áruk szállításával, tervezési és műszaki szolgáltatások nyújtásával járul hozzá a cellulózgyár 1979-ben meginduló termeléHazánk számára ez a beruházás lehetővé teszi papíriparunk fejlesztését. A cellulóztermelésből való részesedést a szovjet kormány képviselőivel folytatandó kétoldalú tárgyalások során fogják rögzíteni. Népgazdaságunk távlati igényei, az általunk biztosítható áruszállítások határozzák meg a cellulózüzem termeléséből való részesedésünk nagysa,gtend JNfr ... .I.á gandakampánya hitelre találhat« ilyen magas fórumokon is. Mint mondta: ennek következtében »az Amerikai Egyesült Államokat fogják vádolni, ha az es s évszak beköszöntésével áradásokra kerül sor Észak-Vietnamban«. Nem ok nélkül. Bár Washington foivamatosan tagad — jegyezte meg a TAS'.SZ — a VDK gátlétesítményei ellen végrehajtott amerikai bombázások tényét véka alá rejteni nem lehet. Beismerő- leg nyilatkozik erről az amerikai sajtó is. Joseph Krrfi, a neves publicista, aki nem rég a VDK-ban járt, a Chicago Daily News-nek adott interjújában kijelentette: az a véleményem, hogy az Egyesült Államok nagyon szere''-esetlenül jár el, amikor tag:. 'ja a gátakra mért csapásokat. És közölte azt is: a saját szemével győződött meg két ízben is arról, hogy az amerikai légierő kárt tett a VDK területén lévő gátakban. S épp e héten érkezett haza a VDK-ban tett körútjáról Jane Fonda, a világhírű amerikai filmsztár is, aki kéthetes körútja során készített filmjében mutatott be lebombázott gátakat, romokban heverő településeket. A szemtanú most — az előttünk már amúgy is ismert — tények közvetítésével szól az amerikai közvéleményhez. Abban a reményben, hogy »ha a katonák megtudják, mit tesznek, nem folytatják tovább a bombázásokat...« A VDK-ban foglyul ejtett amerikai pilótákkal is beszélt. Mint mondta: arra kérték, emelje föl szavát otthon, hogy »McGovern szenátorra szavazzanak, mert ők attól tartanak, hogy míg Nixon hivatalában lesz, foglyok maradnak ...« Két republikánus képviselő ezért most »hazaárulással« vádolja Jane Fon- dát. S bár hivatalosan még nem emeltek vádat ellene, a hírügynökségi jelentések szerint az Egyesült Államok igazságügyminisztériuma már elkezdte a vizsgálatot. S vajon milyen lesz az az »igazság«, amelyet az igazságügyminisztérium — a tények el* lenére — »földerít«?! Közben vijjogó szirénák üvöltése hasít a Vietnami Demokratikus Köztársaság városainak éji csendjébe, és naponta jönnek az amerikai Phantomok, B—52-esek, és a légikalózok gyilkos tüze, s tonnaszámra ledobott bombái pusztítanak embert és mindent, amit ember alkotott. A soha nem látott méretű rombolás, a napalm és a kémiai fegyverek olyan méretű felhábor - dást és megdöbbenést vált : tak ki szerte a világon, he.a fölöttük napirendre térni hetetlen. S az Egyesült Ál.A- mok tagadására — mintc ’ • válaszul — a keresztyén békekonferencia vezetésé e nyit levelet intézett Nix o amerikai elnökhöz. E lévé; emlékeztet arra, hogy a legkülönbözőbb egyházak, egyházi szervezetek és kérész tyén csoportok foglaltak állást az Indokínában folyó véres háború ellen. »A foszforbomba és a hozzá hasonló jellegű fegyverek bevetése a legszörnyűbb népirtásnak, automatizált kömye-etirtás- nak tekinthető« — hangsúlyozza a keresztyén béke- konferencia vezetősége is —, s e tetteket »isten és ember ellen való bűnnek« tartja az egész világ.
