Somogyi Néplap, 1972. július (28. évfolyam, 154-178. szám)
1972-07-20 / 169. szám
Javuló szolgáltatás 921 millió társaiiaiombiziosításra Naponta 5 770 dolgozó táppénzen — Kevesebb üzemi baleset a tsz-ekben Most már Somogy egész lakosságára kiterjed a társadalombiztosítás. Tavaly 198 300 ipari dolgozót és tsz-tagot illetett meg saját jogán a biztosítás. Elgondolkoztató az a számadat, hogy tavaly több mint 921 millió forint értékű társadalombiztosítási és egészségügyi szolgáltatást kaptak a somogyiak. Jól lemérhető a fejlődés azon, hogy ez majdnem 78 millióval több az előző évi ösz- szes kiadósnál. S tegyük mindjárt hozzá, hogy a társadalombiztosítási járulékból tavaly 589 és fél millió forint bevétel folyt be, tehát az államnak bőven vott mit kiegészítenie Somogybán. Ötvenhétezer nyugdíjas Ezek «c izgalmas adatok a közelmúltban megjelent Társadalombiztosítási tájékoztatóban olvashatók. Hagyomány, hogy a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának Somogy megyei Igazgatósága minden évben közreadja az előző év eredményeit összegező és elemző kiadványát. Elsősorban azért izgalmas olvasmány, mert kirasjzotódik belőle a pánt szocöpoötákájának meg valösntesa. A társadalombiztosítási kiadások legnagyobb tétele a sok 43 százalékát teszik ki, s- öszegében több mint 397 millióra rúgott Az 15970. évihez képest 13 százalékkal, azaz több mint 45 és fél millióval nőtt. Ee kedvezően befolyásolta a nyugdíjak átlagát, tavaly már 692 forint volt az 1970. évi 539 forinthoz képest egy utalás atiaga. Az ötéves megszakítás feloldásának következtében 1970. jsilius l-tól 1971. december 31-ig nyolcszaznegy- venöten a rendelet alapján juthattak nyugdíjhoz, 1188 embernek pedig a szolgálati idejét emelte. A nyugdíjasok és járadékosok, száma ötvenhétezer, vagyis a megye lakosságának 15,7 százaléka. Az 58 200 tsz-tag 46,2 százaléka, azaz 26 900 nyugdíjas és járadékos. Ez a rohamos elöregedés egy évtized alatt következett be, 1962-ben 72 400 ág közül 19 700 volt nyugdíjas és járadékos. Biztató viszont, hogy tavaly tizenkét százalékkal esőkként a nyugdíjat, járadékot kérők száma. Az igazgatóság például hétszáznyolcvaneggvel kevesebb termelőszövetkezeti nyugdíjat és járadékot állapított meg. Egyre nő a gyógyszerszámla Még kimondani is sok, hogy több mint százmilliót kaptak táppénzként az 1971-ben megbetegedett dolgozók, s ez több mint öt és fél millióval haladja meg a tavalyelőtti kiadást. S hogy mennyit betegeskedtek tavaly a somogyiak? 1 777 000 napot! Naponta átlagosan öt- ezer-hetszázhetvenen voltak táppénzen. Két üzemben, a cukorgyárban és a textilművekben pontosan elemezték a táppénzes állományt kialakító betegségeket. Kiderült, hogy mindkét helyen az influenzás megbetegedések aránya volt a nyugdíj, mely az összes kiadá- h ^magasabb, 46,6, ületve 35,2. A betegség átlagos tartama egyformán hét nap volt. Sajnos, állandóan nő a gyógyszerszámlánk. Tavaly négymillióval emelkedett, s e célra összesen nyolcvarahatmil- lionál többet fordított az igazgatóság. Somogy évek óta országosan a legtöbb gyógyszert jelhasználó megyek között van. Egy biztosított a tavalyelőttihez képest tizenhárom, az 1962. évihez képest százkilencvenöt forinttal nagyobb összegű gyógyszert váltott ki tavaly, nyolcvannégy százalékkal többet, mint tíz évvel ezelőtt Olcsóbb és könnyebb Kísérletek a pernye hasznosítására Bíztató kísérleteket folytatnak Talabanyan a hőerőművekből kikerülő pernye hasznosítására. A ma még hulladékként kezelt pernye értékesítésének módszerét az Építéstudományi Intézet szakemberei dolgozták ki, az üzemi kiserietekre pedig a Komárom megyei ipari melléktermék feldolgozó vállalatnál került sor. Az erőmtn pernye hasznosításával új, szinte kimeríthetetlen nyersanyaghoz juthat a hazai ipar. Az erőművek környéken ugyanis az utóbbi évtizedekben mintegy 50 millió tonna ilyen égéstermék halmozódott fel, s ez az óriási mennyiség állandóan friss anyaggal gyarapodik. Hasznosítható a pernye többek között cementgyártásnál, víz- tisztításnál és a talajjavításnál is. Számos országban az erőművekből kikerülő égéstermék jelentős része már nem kerül a hányákra. A Német Demokratikus Köztársaságban például kötőanyagként alkalmazzák a pernyét az üreges blokktéglák gyártásánál. Hazánkban felhasználási aránya mindössze tiz százalékos. Elsősorban a cementgyárak vásárolják adalékanyagnak. Az ÉTI recepturája szerint a tatabányai üzemben elkészítették az első 20 tonna pernyekavicsot. A pernye és a bányameddő keverékéből gyártott termék kitűnő építőanyag, nagy szilárdságú beton készítésére alkalmas, a pemyekavicsbóí előállított beton olcsóbb, fajsúlya pedig lényegesen kisebb, mint a hagyományos betoné. Az utóbbi évtizedben tavaly alakult legkedvezőbben az üzemi balesetek következtében kieső napok száma a termelő- szövetkezetekben, ugyanis 21 százalékkal kevesebb volt, mint 1970-ben. A tsz-tagok tavaly 57 000 napra kaptak kártalanítási segélyt S tegyük hozzá, hogy ez most mar napi negyven forintra, rúg. Másfél millió a nagycsaládosoknak A családok, anyák és gyerekek egyre növekvő támogatása szintén olvasható az évkönyvből. Tavaly tizennyolc és fél milliót fizettek ki terhesség-gyermekágyi segély címén, egyrészt azért, mert tizenhárom százalékkal emelkedett a szülések száma. Anyasági segélyt majdnem 4300 biztosítottnak utaltak ki. 1971. január 1-től a csecsemőkelengye- segélyt az igazgatóság utalja ki. Somogybán erre a célra csaknem másfél milliót fordítottak. Egyre több nő veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt. Tavaly negyezer-hét- százötvenenen nevelték otthon gyermeküket. A költségvetésben harminchárom és fél milliós tétellel szerepel a gondozási segély, s ez négy és fél millióval több a tavalyelőttinél. A gyermekek fölneveléséhez ad segítséget a családi pótlék. Tavaly csaknem tizennyolcezer család negyvenezer gyereke részesült benne. Tavaly ugyan csökkent a családi pótlékot kapók száma, ezért másfél millióval kevesebbet adott ki erre a célra az igazgatóság, de még így is tetemes tétel a maga hetvenegymilliójával. A kormány tavalyi retndelete szerint gyermekenként havi száz forinttal többet kapnak a három és több gyermeket eltartó családok. Ez az emelés átlagosan több mint másfél millió forinttal több jövedelemhez juttatta a nagycsaládosokat. Már érződik a családipótlék-jogkiter- jesztés jó hatása is, ugyanis a tavalyi havi átlagos utalások számához viszonyítva 1972 elején hatszázötvennel több családi pótlékot utaltak kL Még hosszan lehetne sorolni, milyen címen mennyit tett a társadalombiztosítási igazgatóság a láthatatlan borítékunkba. Azt hiszem, hogy ez a kis ízelítő meggyőzően bizonyítja a szociálpolitika fejlődését. S jó, ha tudjuk, hogy ezek az intézkedések visszahatnak a termelésre is. t»j#s 6fn Emberek a gáton Vízpróna Cbököixyösen és közönyösen tűri a Dráva a gátak kordáját. Látszólag ... Sáros vize magasan hömpölyög, és csak ott érezni igazán a sodrás erejét, ahol a hullámok merőlegesen érik a gátszakaszt; a homokzsákok kitartanak, de a víz »furfangja« nyomán néhány kisebb buzgár keletkezik a földhányás mögött. Szívós nekifeszülés árán sikerül »elfogni-«. Mint egy bűnözőt... Emberek a gátakon. Van aki — többször huszonnégy órából — jó, ha négy órát aludt Ezt jegyeztem föl Barcson is, Szc.nlboroa.son is. Hasonlóképpen állják a sarat, pontosabban a vizet Heresznyén. Végig a Dráva mentén. Az arcok borostások, a beszéd halk, rekedt — éjszakánként hűvös a folyópart A tsz-elnököt a szakaszmérnökség embereinek nem volt szivük felébreszteni, mert néBmm — Az elnök a példa. _ hány órát aludt csak a kocsijában. Nyári Pál, a Dráva- menti Egyetértés elnöke a motorja, a szíve-lelke a munkának ... Horvátul, magyarul utasít A lakócsai községházán éppen arról beszéltek, hogy segítség kell mellé az irányításban, mert emberfölötti, amit csinál. Ezt mondta Szalai József gátőr is. — Itt, a szentborbáxi szakaszon helytállnak az emberek ... De azt írja meg, nagyon kérem, hogy az elnök a példa. Éjszaka fáklyák mellett dolgozunk ... Figyelni kell a vizet, mert csak látszólag ilyen békés. A környékbeliek nagy része most éli át először, mit jelent az árvíz. Ez igy igaz. A békés Drávának ebben az emberöltőben ez a nagy próbatétele. S ha nincs is rutin mindenütt a véA gabonák általában 17—f? százalékos rfztartalmáak Várhatóan elegendő lesz a szárítókapacitás A közelmúltban még csak az esős időszak előtt learatott és átadott gabona minőségéről, nedvességtartalmáról számolhattunk he a kapott tájékoztatás alapján, azóta azonban ismét voltok deríts, meleg napok — sajnos, kedden igazi .felhőszakadás is —, és ,ahol a terület megengedte, munkába álltak a kombájnok. Ezt a gabonát azonban ilyen állapotban nem lehet tárolni — szárítani kell. Milyen kapacitás áll rendelkezésre e feladat megoldásához, erre a kérdésre kértünk választ tegnap Tarkanyi Lászlótól, a Somogy megyei Gabo- naielvasarló és Feldolgozó Vállalat igazgatóhelyettesétől. — A vállalat saját szárítókapacitása — 4 százalékos átlagos vízelvonással számolva — 324 vagon gabona napi szárítására ad módot. A megye termelőszövetkezeted a rendelkezésükre alk) berendezésekkel 10 százalékos vízelvonás mellett 562, az allami gazdaságok pedig 200 vagonnyit tudnak megszárítani naponta. Ezeket az adatokat a mi nyilvántartásainkra támaszkodva mondhatom eL ezt vesszük figyelembe mi ts a napi munkánkban — mondta az igazgatoheiyette*. Hogy a szárítási feladatok- ha szárítókhoz való szsálh'tásokkal megyei szinten megbirkózhatnak, arra abból is következtetni lehet, hogy a termelőszövetkezetek vonatkozásában említett gabonamennyiséget a berendezések napi 12 órás üzemelésével is megszánhatják. A vállalat és a gazdaságok között megállapodás született arról, hogy azt a ter- ménymenmyiséget, amelynek a szárításával a gazdaságok önerőből nem tudnak megbirkózni, vigyék a vállalat szárítóiba. Az a tény, hogy a megyében összesen mintegy 1000 vagon a napi száritókapacitás és ez elegendőnek látszik a feladatok megoldásához még!, a nehéz aratás közepette is, nem jelenti azt, hogy a meglevő berendezések kihasználatlanul állhatnak. Pontosabban: ott is be kell indítom a gazdasági szárítót, ahol csak viszonylag kas gabonatétéinél ^szükséges a vízelvonás. Az esős időszak után learatott es a vállalatnak eladott termény víztartalma átlagosan 17—19 százalékos volt. Most, miután ismét esett az eső a megye nagy részén es ennek következtében elakadt a betakarítás — következes- 1* nál tumultus várható. A kedden érkezett rakományokat átvették, leszárították, s tegnap még tartott a rövid szünet az újabb aratási kényszerpihenő miatt. Az áradat ezekben a napokban indul meg újra — hacsak nem szól közbe megint az időjárás —, és erre vár/iak a szárítók a vállalatnál és a tsz-akben, illetve az állami gazdaságokiban. A vállalatnál o legnagyobb teljesitőképessé- gűek a Sirokkó típusú berendezésék. ilyen működik például Kaposváron, Marcaliban, Barcson, Siófokon, Csurgón és Taboo. A Marcaliban levő Sirokkó napi 16 órás üzemeléssel 22 vagon szemet szárít 4 százalékos vízelvonás mellett. A csurgói, hasonló típusú, de kisebb kapacitású berendezés három műszakban, tehát 24 óra alatt 24 vagon termény szárítására képes. Ami a nedvességtartalom mellett, az idei gabona minősegét illeti, erről az igazgató- helyettes ezt mondta; — A korábban, még a száraz időben átvett tételek minősége jobb volt, mint az előző években. Most, ai esőzéseket követően viszont a fajai!!' romlásává! számolunk. a, r. dekezésben, de van kellő makacsság és szívósság. Szent- borbásnál is két gátra hordják a rohanó teherautók a földet. A két gát között termőföld húzódik, s megvédik a talpalatnyit is az ártól... — Igaz, hogy nincs rutin, de az első szóra jöttek. Lakócsa, Tótújfalu, Szentborbás, Fo- tony ... Ahogy megkaptuk a riadójelzést, máris küldhettük a futárokat az emberekért«. Mert ez a két falu a másik két faluét is védi.« Es ez a jó, higgye el... Néhány másodperc alatt sorolja az adatokat, az áttöréseket Gulyás József- a közös községi tanács elnöke... Lábán sáros gumicsizma, szeme rém égéséből látom; fáradt nagyon. — Mióta? — tettem fW a kérdést kedd délután. — Vasárnap reggel óta ... De nem a kialvatlanság a rossz. Mert néhány órát csak- cSak elalszunk itt a parton, hanem az a baj, hogy fárad a ember keze ... Pedig a fáklyafénynél is észrevehető, hogy emelkedik a víz. Az embereket valóban csak félmondatra lehet megállítani. Mert a fáradtság, a hólyagot fakasztó lapátnyél, a sok nehéz homokzsák megtette a magáét. Néha ingerülten szalad a szó ... Egy ember mondta; ha leül a földre valaki, nehéz fölkelni, mert mintha mágnes vonzaná... Volt, ahol állva ettek az emberek. A gáton tehát javában tart a vízpróba. Gépek acélfoga harapja a földet, teherautók, vontatók verik a port magasra. Aztán hirtelen felhőszakadás, a gumikerekek kétségbeesetten pörögnek a sárban. Heresznyén például szekéren hordták a töltésre a földet, mert a hirtelen eső a gátszakasz alá tengelyig érő pocsolyatengert töltött. A helytállás hirtelen jött példázatai. Egyébként minden hirtelen jött itt, a vihar, az áradás es a helytállás — Küldhettük a futárokat a* emberekért. A barcsi szakaszmérnökség irodája akár a hangyaboly. Sustorog, recseg és örökké beszél az URH rádió, cseng a telefon, Kadarkúti Ibolya, az ügyeletes rádiós jegyzi a vízállásokat. Egyszerre két telefonon beszél kétfelé. Kérdez, válaszol, továbbít, rögzít. Igen, itt a védelem »agya«. Itt kell dönteni, szervezni, embereket irányítani, következtetni, előrejelezni. Fiatal üzemmérnökkel beszélgettem, Pá- pay Zoltánnal, aki huszon- négyórázott. — Milyen volt az éjszaka? — Szokásos... Jöttek az adatok, jegyeztük őket Továbbítottuk, amit kell. A Dráva áradása neki igazán a vízpróbája ... Itt kezdi a pályát, és éppen most, mert nemrég végzett a bajai főiskolán. A beszélgetést félbehagyva biciklire pattant, és le- karikázott a Dráva-hídhoz ellenőrizni. Idősebb asszony hallgatta beszélgetésünket. ö mondta később: — Bajai fiú ... Most telepedik meg Barcson. A nyáron államvizsgázott. — Honnan tetszik tudni? — Az édesanyja vagyok. A bajai postán dolgozom. Eljöttem a fiam után, itt kapott lakást, segítek neki. Rendbe teszem ... A fiú pedig rendbe teszi a Drávát. „ Legalábbis oroszlánrészt vállal ebből. Külön katonai vonalon kapcsolatban van a határőrséggel, a vízgazdálkodási társulatokkal. A gá- takkaL Éppúgy helytáll, mint A* »agy« ^i szüksége a földért, vagyonukért. Meg a hírek is, a jégverésről, a tornádó pusztításáról. Kérdezi egy traktoros tőlem, mit tudok róla, mert amióta kinn van a parton, nem látott újságot Elmondtam neki. — Kijutott nekik is.... Rohadt ez a nyár... Még folytatná, de intenek, hogy megtelt a pótkocsi. Indít, és teljes sebesseggel halad * gat felé. odakint a folyóparton az emberek. Igen, ezt jegyeztem meg magamban — útban Nagyatád felé —, a Dráva menten mindenki a helyén van. És egy különös képpel bizonyítom-. a »nyári« gáton es az »állami« gáton folyt a védekezés, s a két gát között pedig javában aratott egy kombájn. Tröszt Tibor
