Somogyi Néplap, 1972. július (28. évfolyam, 154-178. szám)
1972-07-18 / 167. szám
A* első mondat magyarul Szabad táncolni önnel? Csontozóbrigád. Ezt a mondatot — az elsőt — ideérkezésük napján tanulták meg a német fiúk. Hogy miért éppen ezt, annak oka van: héttőn volt az első munkanap, a program azonban nem ért véget azzal, hogy bemutatták őket a dolgozóknak, akik mellett két hétig ismerkednek a szakma nálunk használatos fogásaival. Egy órakor letették a kést, a kötényt, a csizmát, és hatkor már az ifjúsági parkban voltak. Ott pedig szükség van a fent említett mondatra — szabad táncolni önnel? Az elsőn kívül bizonyára több magyar mondatot is megtanulnak a húskombinátban dolgozó német csetefiata- lok. Három hetet tölt nálunk a potsdami húskombinát tizenöt fiatal szakmunkása; két hétig dolgoznak a húskombinát különböző részlegeiben, azután pedig nyaralnak. A kaposváriak ugyanilyen időbeosztásban most töltenek három hetet Potsdamban. A két húskombinát az idén vette föl egymással a kapcsolatot, az eddigi tapasztalatok nagyon jók. A német fiúk jól beilleszkedtek a magyar brigádokba. Igaz, hogy egymás nyelvén nem tudnak beszélni, de a munka itt is, ott is hasonló. Ugyanaz az alapanyag, csak a módszerek mások. Ahány ház annyi szokás. A fiúk némelyikének még van egy-egy :ötés az ujján — itt másfajta kések vannak, meg kell őket. szokni. Más baj azonban nincs. A brigádtagok név szerint ismerik őket. Vannak köztük különleges helyzetét élvezők is Ilyen Ulrich Spichalla, akit a hurkatöltő brigádba osztottak be. A brigádnak csupa nő tagja vem. Ulrich azonban nem él vissza kivételes helyzetével, sőt azt a munkát, amelyet tulajdonképpen nem is neki kellene végeznie, elvégzi. A csoportnak egy lány és egy asszony is a tagja. Erika és Hilda nagyon jól érzik magukat — és ahogy elmondták, szívesen eljönnének jövőre is. Ebben egyébként az egész cső port egyetért. — Mi tetszett eddig Kaposváron? — kérdeztük a postda- mi fiúktól búcsúzáskor. — Az üzem, amely nagyon modern, korszerű technológiával dolgozik, a termálfürdő (a héten kétszer is jártak ott), a park, meg a lányok ... S. M. Mitől krőkognak a dohányosok északon és délen Újdonság a semleges lislíi cigaretta A dohányzás mindennapi téma az újságokban, a rádióban és az orvosi rendelőkben. Elsősorban a nikotin ártalmait taglalják. Mint ismeretes, ez a méreg megtámajflja az érrendszert, s keringési zavarokat idéz elő. A vegyészek megvizsgálták a cigaretták füstjét, megállapították, hogy az hol savas, hol pedig lúgos kémhatású. Attól függően, hogy menyi napsütés éri a dohányültetvényeket, északon főleg lúgos, délen pedig zömmel savas a cigaretták füstje. Ezek az agresszív gáznemű vegyületek rendszeresen irritálják a nyálkahártyát, s éppen a kémhatásukban kereshető a dohányosok rendszeres krákogásának, köhécselésének magyarázata. Természetesan mindennek legjobb ellenszere az »-elvonókúra« — azaz, ha kellő önfegyelem és akaraterő birtokában leszoknak a dohányosok erről az ártalmas szenvedélyről. Az is közismert azonban, Hasznos, tanulságos vita: S züts Dénes Öngyilkosság i nagyabb sf ga w r m a Kaszinó utcában? 16. — Gondolom, szegény Balá- tai nem így képzelte a kezdetet. Nyilván azt hitte, kap pár ezer koronát, de helyette csak a részvényekről szóló szkrip- szet kapta... — Balátai előtt egy óriási ipartelep képe jelent meg, hatalmas gépek, amint a föld gyomrából tépik a bauxitot, a vörös anyagot. Száz és száz embert, épületeket látott a völgyekben és a domboldalakon . . . — Ügyvéd úr, ön élethűen adja vissza annak a kornak a hevületét, romantikáját... — Talán csak azért, mert én is annyira beleéltem magam a geológus-kutató sorsába ... Ha érdekli, folytatom. Tét étleni, hogy valaki intézze a részvénytársaság dolgait, Mayert nevezte ki a vállalat vezetőjévé. Később vezérigazgatói címet is kapott. Ez abban az időben még nem jelentett pénzt, de később olyan jogot, ami egy szédületes karriernek adott zöld utat. Mayer komolyan vette a feladatát, szerződtetett néhány üzemvezetőt és néhány munkást, aztán kezdetét vette a bauxit kitermelése. A legszükségesebb kis építkezéseket is megvalósították: barakkokat a munkásoknak, raktárakat, irodákat... Tetét- leni dr. közben rávette ügyfeleit az Alumínium-részvények jegyzésére. Csak a névérték 30 százalékát kellett fizetni, ez pedig nem látszott soknak, amikor az üzletben óriási fantázia volt. így lassan az élet megindult. Gánton. Az Alumíniumérc alaptőkéje először 3 millió korona volt, aztán szédületes iramban emelkedett. 1922-ben már 30 millió korona lett. A bauxitnak mint nyersanyagnak a feldolgozáhogy a megrögzött dohányosok más megoldásokat keresnek, s a dohányiparral együtt inkább a füstölnivalójuk ártalmatlanságát szeretnék csökkenteni. Erre szolgálnak a különböző szipkák is. Most a dohányipar szerte a világon a vegyészek említett megállapítása alapján a füst semlegesítésén fáradozik. Ügy keverik össze az észak és dél dohánytermését, hogy az eredmény sem lúgos, sem pedig savas kémhatást ne mutasson. Mit várnak ettől a kísérlettől? Kevésbé agresszív füstöt, amely ha más ártalmaktól nem is, de a krákogástól, a kö- hécseléstől megóvja a dohányosokat. A nyugati államokban már a semleges cigaretták számos variánsa megtalálható, hazánkban első a 100 éves, és most külföldi technológiával megkezdik a Golden Smart gyártását, amelyben már észak és déj, dohányféleségei optimális arányban keverednek. sáról azonban senki egy szót sem ejtett. A nyersanyag Németországba és Svájcba vándorolt. A tőzsdén venni kezdték az Alumíniumércet, s már Kassay Simon, az Angol—Magyar Bank elnöke is felfigyelt rá. — De mi lett Balátaival? ö is meggazdagodott? ... Mert a vállalat részvényesei nyilván horribilis nyereségre tettek szert. — Balátai, hogy be tudja fizetni a zártkutatmányi díjait és ki tudja egyenlíteni régi adósságait, eladogatta az apportként kapott részvényeit. Éppen olyan szegényen kezdett újból kutatni más, talán még gazdagabb területek, lelőhelyek után, mint amikor indult... De elnézést kérek, ha lehet, tartsunk egy kis szünetet ... be kell vennem egy nitromintablettát... Ugyanis a szívem ... Szász letörölte akkoriban az idős, beteg ember többi mondatát ... majd később új felvételt készített vele, ahol már tovább tudtak haladni. Most elővette az új felvételt, amit az ügyvéddel készített. — A múltkor, úgy emlékszem, Mayer kinevezésénél és Balátai első tönkremenésénél hagytuk abba. Ha megengedi, ismét visszatérnék a részvénytársaság további terveire. Említette Dénes dr., hogy sok adatot, dokumentumot gyűjEgy esztendő nem nagy idő. Különösen, ha olyan fontos dolgot kell mérlegre tenni: hogyan sikerült a tanácsok munkájának javításával, önállóságuk szélesedésével kapcsolatban a tanácstörvény alapján megalkotott és elfogadott szervezeti és működési e -.abályzat- ban rögzített feladatok végrehajtása. Amikor legutóbbi ülésén erről tárgyalt a Siófoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága — Vörös Lajos v'o-titkár jelentése alapján —, azt állapíthatta meg: javult, eredményesebbé vált a tanács tevékenysége, s ezáltal növekedett tekintélye is. Ez tükröződött a tanácsülések munkájában, a tanácstagok megjelenésétől kezdve a vitában való részvételig, illetve a feladatok vállalásáig. Ezt igazolják a vb-ülések is, valamint a tisztségviselők közötti helyes munkamegosztás, mely egyre jobban kialakul és mind eredményesebb lesz. Javult a tanácsi bizottságok munkája is, noha a különböző ügyekben kevés javaslatot tettek. örvendetes változás tapasztalható a szakigazgatási szervek munkájánál, nőtt önállóságuk, s eredményes a belső és külső szervekkel való együttműködésük is. Tömören ezt lehet elmondani a szervezeti és működési szabályzat életbe lépése óta eltelt egy esztendőről. A jelentés — ha nem is elemezte teljes részletességgel — rámutatott a hibákra, egyúttal a feladatokra is, amelyek tovább javíthatják a tanács munkáját. Ugyanezt lehet elmondani a vitáról is, amely nagyon hasznos javaslatokat adott a tanács további tevékenységéhez, s bizonyította: a végrehajtó bizottság tagjai igen nagy felelősséggel látják el tisztségüket, amikor közös ügyről, a város sorsáról, előrelépéséről van szó. — Következetesen, mindenkivel szemben érvényesítsék a tanácsi rendeletiket, ne tegyenek megkülönböztetéseket. Nem elég a rendaleteket, szabályokat megalkotni, azoknak az eddigieknél jobban érvényt kell szerezni. Nagyobb figyelmet kell fordítani és gyorsab- ban reagálni a tanácstagok bejelentésére, s jobban hasznosítani a munkában a tanácsi bizottságok javaslatait. A vb- ülésekről. részletesebben és gyakrabban kell tájékoztatni a tanácstagokat, hogy alaposabban ismerjék a vb tevékenységét, a tanács előtt álló feladatokat tött össze Balátai megbízásából. — Még a legtitkosabb anyagot is megszereztem. Azokról a titkos jelentésekről is tudok, amelyek kizárólag belső használatra készültek ... Teljes és kész anyagot tudnék önnek adni, de' sajnos 1938. március 9-én, Balátai Jenő halála után három nappal, a kúriáról hazafelé jövet az irodám ajtaját nyitva találtam. Valaki járt ott. A fiókjaim feltörve ... Tudnia kell, hogy én szociáldemokrata képviselő voltam. Egyre jobban háttérbe szorítottak. Személyzetet már nem tartottam, csak a lakásomon egy öreg, süket takarítónőt, örültem, hogy praktizálhattam ... Szóval: leveleim kidobálva, a mappám fölszakítva. A könyveim között kisebb titkos szekrénykém volt, ott őriztem Balátai iratait. Eltűntek. De az illetőt megzavarhatták, mert a páncélszekrényt már békében hagyta ... Mikrofilmkészítés abban az időben még ismeretlen volt. A fénymásolást viszont már ismertük. Szerencsére éppen akkoriban rendeltem meg az iratok kisebb részéről az egyik laboratóriumban a kópiák elkészítését. Azok az iratok megmaradtak. Tessék átadom... Remélem sokat érnek ... (Folytatjuk.) Erről beszéltek a felszólalók: dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára, Juháss István a városi' pártbizottság titkára, Fomucz János, a Hazafias Népfront városi bizottság:, iák elnöke, dr. Gáti István tanácselnök és mások. A végrehajtó bizottság minden tagja örömmel szavazta meg azokat az együttműködési szerződéseket, amelyeket a városi tanács a Hazafias Népfronttal, illeívs a Magyar Honvédelmi Szövetség városi vezetőségével kötött. E szerződésben mindkét fél vállalt olyan feladatokat, amelyek a közös ügyet, a város előrelépését, fejlődését, gazdagodását szolgálják. E két szerződés segíti a tanács önállóságának növelését, a Hazafias Népfronttal való még jobb együttműködését, amelyben már eddig is igen jó eredmények születtek. S e szerződés most részletesen tartalmazza az együttműködés főbb területeit, rögzíti, hogy mit tesz a Hazafias Népfront — együttműködve a tanáccsal — a társadalmi munka kiszélesítéséért, a kölcsönös képviseletért, az alkotmányos tevékenység érdekében, valamint a várospolitikai feladatok megoldásáért BizOJl'/ára eredményesebbé, tartalmasabbá válik a hazafias honvédelmi nevelés Siófokon .hiszen a tanács is jelentős anyagi segítséget nyújt — lőtárhez, bázishoz ingyen területet ad —, s így megteremtik, illetve még jobban biztosítják ennek a fontos munkának a feltételeit. — Helyes úton jár a tanács, eredményesen alakul együttműködési tevékenysége — ez volt dr. Kassai Jánosnak, a megyei tanács vb-ülkárának és a végrehajtó bizottságnak is a véleménye, amikor az együttműködési szerződéseket elfogadták. Elhatározták: újabb társadalmi szervezetekkel, vállalatokkal és intézményekkel kell ezeket a szerződéseket megkötni, s biztosítani, hogy az azokban rögzített megállapodások gyakorlattá váljanak. Szalai I,ászlő Zúgnak a gépek... Zúgnak a gépek a Kutasi Állami Gazdaság kombájnszérűjén és a mellette levő szárítóban. Munkások lapátolják a repcét a szállítószalagra, ez a rostára, majd a szárítógépre viszi, onnan már tisztán, fölösleges víztartalom nélkül kerül zsákokba s vár elszállításra. Itt találkoztam Rajczi Kálmánnal, a szárítóüzem vezetőjével. Tőle tudtam meg az alábbiakat. — Jelenleg egy műszak alatt 220—250 mázsa repcét tisztítunk meg. Ha nem nagyon szemetes, akkor 300 mázsán felül van a teljesítmény. — Már kora reggel és késő este hallható a gépek zúgása. Hány műszakban dolgoznak? — Most még kettőben, de rövidesen áttérünk a három műszakra. Egy-egy műszakban 10—12 személy dolgozik. — Egy új gépet látok a többi mellett. Mire használjáit? — Ez egy nagyszerű, NDK- ból való rostálógép. Két rostarendszert egyesít magában. Óránként 25 mázsa a teljesítménye. Nagymértékben meggyorsul vele a munka. Aztán tovább invitál a szárítóüzem vezetője. Amikor bemegyünk a lucernaszárítóüzembe, meleg levegő csap meg, és valami enyhén kesernyés ízt érzek a számban. Az üzem vezetőjétől érdeklődöm. — Hogyan készül a szárított lucernaliszt? — A mezőről vontatóval hozzák a leszecskázott lucernát, melyet itt szállítószalag visz a szárítódobba, ahol szinte pillanatok alatt megszárad a zöld lucerna vagy egyéb zöld takarmány. Onnan az őrlőbe kerül, amely lisztté őrli. Innen jön le egy garatrendszeren, és lolyik a papírzsákokba. Egy-egy zsákba 20 kiló kerül. — Mire használják ezt a lisztet? — Teljes egészében gazdaságunk használja fel az állatok takarmányozására. Vegyes abrakba kerül. Magas a fehérje- és a karot.intartalma. Az állatok szeretik és jól értékesítik. — A zsákokon egy-egy számot látok rábélyegezve. Mit jelentenek ezek? — Minden zsákot lebélyeg- zünk. Ezeken például ez látható: 7002. Az első szám: hetedik hónap, a 8-as, hogy a hónap nyolcadik napján történt a bélyegzés és végül a 2-es, hogy a második műszakban készült. Így adott esetben azt is meg tudjuk állapítani, hogy kik készítették és kik csomagolták. — Itt is több műszakban dolgoznak? — Igen. Három műszakban folyik a termelés. Most Kutas Károly gépkezelő, valamint Lajkó Antalné, Ferka Istvánná és Nliklai Józsefné dolgozik, mert ennyi ember elég a gépek kiszolgálásához. — Bármennyire korszerű is az üzem, azért száll a por és belepi a ruhát, az arcot. Milyen lehetőség van munka után a fürdésre? — Korszerű, hideg-melegvizes zuhanyozó, mosdó várja a dolgozókat munka után. K. J. Regéaiypályásat A Szépirodalmi Könyvkiadó két regénypályázatot hirdet: egy kisregénypályázatot, kb. tíz ív Okb. 200 gépelt oldal) terjedelembfca, és egy nagyregény pályázatot, kb. 20—25 ív (kb. 400—500 gépelt oldal) ter- jedelerpben. Mindkét pályázat célja: egyéni sorsokban, magas művészi színvonalon ábrázolni, miképp alakult, a társadalom alapvető osztályainak (munkásság, parasztcég) élete, életmódja a szocialista fejlődés utóbbi másfél évtizede során. A pályázat jeligés. A kéziratok a Szépirodalmi Könyvkiadóhoz (Budapest VII., Lt nin lert. 9—11.) küldendők b két gépelt példányban. Ilatándö: Kisregénypályáz; — 1973. július 1. Nagyregény pályázat — 197 január 1. A kisrcocnyvc'vázat difa I. díj 39 000 Ft, H. díj 23 01 Ft, 111. díj 15 000 Ft. A nacyrcgínyp.ílyázat díja 1. díj 50 000 Ft, II. díj 30 0( Ft, III. díj 20 000 Ft. Eredményhirdetés: A kisr gény kategóriában 1974. j; nuár 1-én, a nagyregény Itat' góriában 1974. október 1-én.
