Somogyi Néplap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-04 / 130. szám

A gyakorlat a próbakő Fényképek helyett: napbar­nított arcú emberek. Sokan vannak, férfiak és nők együtt. Ök azt mondják: ennyi elég, ennyi kell ahhoz, hogy a ri­nyaújlaki Haladás Termelő- szövetkezet a nevéhez mél­tóan tényleg egyre előbbre és előbbre jusson. A május végi nap tartósan fest, nyoma le- moshatatlan. Ilyenek ezek az arcok: Kocsis Lajosnéé, Bódis Józsefnéé, Kuczkó Józsefnéé és még sok asszonyé a krump­liföldön, és ilyen a fogatoso- ké: Kerekes Sándoré, Porrogi Lajosé, Fuisz Józsefé. Es ilyen az elnöké, Nárai Lajosé is. Tikkadt hőség. Az erdők, ber­kesek között megszorul a le­vegő. A dűlőúton is szinte megáll és lebeg a felszálló por... i (A növénytermesztés múlt évi árbevétele megközelítette a 7,6 millió forintot. Az itt dolgozó brigádok között hosz- szú ideje munkaverseny, fo­lyik, melyet évente értékelnek, megjutalmazzák a többet ter­melő brigádokat és azok tag­jait.) — Nekünk, asszonyoknak tavaly általában kétszázhúsz- ké (százötven munkaegységünk jött össze. De ehhez nemcsak a növényápolási munkában kellett részt vennünk, hanem az erdőre is eljártunk fát vág­ni, ősszel meg a raktárban dolgoztunk. — A krumpH, amit most kapálunk, szép. A háztáji nincs ilyen. Ha itt végzünk, a takarmányrépa egyelése jön. A kukorica már gépesítve van, a növényápolást elvégzi a vegyszer.. — Ősszel meg tavasszal a krumpli adja nekünk a leg­több munkát, aratáskor a sze­met merjük. — Jó volna, ha télen is len­ne munkánk. Egyelőre nincs. — Nem fáradnak el így is eléggé? — De, elfáradunk. Csakhogy jó volna éven át keresni. Mert itt az emberek szeret­nek dolgozni. — Ez meg is látszik a fa­lun. Szinte újjáépítik a lakó­helyüket. Ebből arra követ- zetetek, hogy szeretnek itt él­ni. Igazam van? — Hát bizony sok új ház épült és épül most is a falu­ban. Nem tagadjuk, ehhez na­gyobbrészt a közösből jött a pénz, a kisebbik hányad meg a háztájiból. Űj bútort láthat a lakásokban, meg háztartást gépeket. Ezzé válik a pénz. . Hát persze,' hogy szeretünk itt élni. (A kalászosok termelését, betakarítását, szárítását és a kukorica hasonló munkáit gé­pesítették. Am jó néhány fér­finak ma is az a tennivalója, hogy a lovakat hajtsa, azokkal dolgozzon.) — Tavasszal a növényápo­lásból kijut nekünk is. Ősszel, amikor beérett a krumpli meg a kukorica, a hordásnál van szükség a fogatra. Aztán a háztájiban is mindig van mit tenni. Most, a sarabolásnál, a gépeknek segitünk, mert azok egyedül nem győzik. — A fogatotoknál általában négy és fél száz egységet gyűj­tött össze egy-egy a múlt év­ben. — Velem együtt négyen dolgozunk a családból a tsz- ben. A tavalyi 62 forintos munkaegységgel számolva úgy 70 000 forint körüli részesedé­sünk volt. Pedig a feleségem sokat betegeskedett. Házat vet­tünk, meg bútort. — Nekem három gyerekem van. A kisebbik hét-, a na­gyobb tizennégy éves. A fele­ségem • nem sokat tud dolgoz­ni, tehát jóformán magam ke­resek ötünkre. Én azt mond­hatom, hogy akkor se hagy­nám el a szövetkezetét, ha nem érne többet az egység, csak ötven forintot. Mi négyen voltunk testvérek. Ha össze­hasonlítom, hogy mi mit kap­tunk, és most mit adhatunk a gyerekeinknek, bizony igen nagy a különbség. Hatvanhá­romban OTP-kölcsönnel csa­ládi házat építettem, most tör­leszteni ... (A tsz az eredményes mun­kájáért 1962-ben és 1964-ben díszoklevelet és ötezer forint jutalmat kapott a járási ta­nácstól. 1968-ban már a me­gyei tanács díszoklevelét nyer­ték el és tízezer forintot kap­tak. Egy évvel később az or­szágos gazdálkodási verseny­ben való sikeres szereplésért a kormány a Kiváló termelő­szövetkezeti. gazdaság címmel és vándorzászlóval jutalmazta a rinyaújlaki Haladás Tsz-t.) — Jólesik, hogy így elisme­rik a munkánkat. Ha utazunk valahová, és más szövetkeze­tek tagjaival beszélgetünk, nem kell szégyenkeznünk. Ta­lán attól van az, hogy ilyen szép eredmények születnek nálunk, mert itt a tagság ösz- szetart és jól együtt dolgozik a vezetőivel. És a vezetőink értik a dolgukat, Ez is nagyon fontos. Gyakran kijönnek kö­zénk a határba, beszélgetünk. Meg vitatkozunk. Hogy min­dig megfogadja-e az elnök, amit mondunk? Az az igaz­ság, hogy ő sok mindent job­ban lát, mint mi. Át tudja te­kinteni az egész gazdaságot. Itt van ez a sertéstelep. A mi iparosaink építik, már majd­nem kész. Sokba kerül még így is. Kell ez a telep? ö azt mondja, hogy igen, nagyon kell. Mi meg félünk, ha nagy kiadásról hallunk. Pedig hát Jó kereskedőket várnak a boltokba Sok a szakképzetlen — — Nem könnyű a helyze­tünk! A szövetkezeti kereske­delemnek jól képzett szákem­berekre van szüksége, akik nemcsak munkahelyet látnak benne, hanem hivatásuknak is érzik. Egyelőre azonban nem állunk ilyen jól — mondta a napokban Fodor Imre, a barcsi áíész elnökhelyettese. A beszélgetés során megtud­tam, hogy kiskereskedelmi boltjaikban ül, vendéglátó üz­leteikben 48, a felvásárlási ke­reskedelemben 8 alkalmazot- tuk dolgozik. Minden erőfeszí­tésük az, hogy szakképzett ke­reskedők végezzék a munkát Persze ha nincs, rákényszerül­nek arra, hogy képesítés nél­külieket alkalmazzanak, még­pedig jelenleg negyvenhetet — Erőfeszítéseket teszünk az arányok kedvező megváltozta­tására. Hosszú évek gyakorla­tából tudjuk, hogy az ilyen szakmailag képzetlen dolgozók körében fordul elő többször leltárhiány, ezekn4l nem ki­elégítő az adminisztrációs munka, rendetlen a bőit, bár — és ezt aláhúzom — vannak kivételek is. Igyekszünk meg­adni dolgozóinknak a nagyobb tudás megszerzésének lehető­sege L Az ősztől 21 tanuló Elősegítik, hogy a képesítés nélküli dolgozók a szakmát megtanulják és a képesítést megszerezzék. Lehetővé te­szik, hogy látogassák a MÉ­SZÖV kétéves szakmunkás- képző tanfolyamát, melynek sikeres elvégzése után bizo­nyítványt kapnak. Jelenleg hárman végeznek ilyen tanfo­lyamot Azt tervezik, hogy a legközelebbi két évben újabb tíz dolgozót iskoláznak be. Négyen gimnáziumba, ugyan- ennyien pedig közgazdasági technikumba járnak. Tizenhat fiatal tanul a ka­posvári belkereskedelmi szak­munkásképző iskolában. Egy tanuló Tokajban a SZÖVOSZ- iskolában végez. 1972 őszén újabb négy tanulót vesznek föl, s akkor huszonegyre nő a számuk. Sajnos, közöttük csak egy érettségizett. Az áfész azt szeretné, ha többen választa­nák ezt a pályát a középisko­la elvégzése után. A szövetkezet bízik a fiata­lokban, ezt tükrözi, hogy ha­tan egységvezetők, a fiatal szakmunkások átlagbére pedig eléri az 1800 forintot havonta. n. i, valamikor is úgy volt az, hogy ha akart valamit az ember, akkor befektette a pénzét. Például gazdasági épületbe. Most úgy mondják: beruház­nak. Akkor is kellett, most is szükség van erre, ezt tényleg meg lehet érteni. A krumpli szépen fejlődik. Az elnök mondja, hogy a ter­meltető vállalat szakemberei nagyon elégedettek voltak ve­le. Már eddig is sok munka van benne. És amerre jártunk a határban, minden szép, ígé­retes. Haladás — így nevez­ték el annak idején szövetke­zetüket a rinyaújlakiak, és erről tanúskodnak a számok: három évvel ezelőtt 21 359, két éve 24 132, tavaly ' pedig már 25 136 forint volt az egy dolgozó tagra jutó évi része­sedés. Egyenletesen, magabiz­tosan fejlődtek. Az erdők kö­zé ékelődő szántóföldeken, az itt megbúvó istállókban szü­lettek az egyre szebb sikerek. És ezeknek a híre túljutott a járás, sőt a megye határán is — az itt élő emberek szorgal- munkájának dicsérete­ként ;:« A rinyaújlaki Haladás Ter­melőszövetkezet a múlt évi or­szágos gazdálkodási verseny­ben, a 3000 holdon aluli tsz-ek kategóriájában elért kimagas­ló eredményeiért elnyerte a kormány elismerő oklevelét és a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának emlékplakett­jét. A Haladás Tsz első lett a dél-somogyi termelőszövetke­zetek múlt évi gazdálkodási versenyében, s ezért díszok­levelet és 15 000 forint jutal­mat kapott. A jutalmakat ezekben a napokban kibőví­tett vezetőségi ülésen veszik át a szövetkezet képviselői. Hernesz Ferenc Az előadóterem ajta­ján ott függ a heti program. Ahogy érkeznek a hallgatók, első dolguk, hogy megnézzék. — No, ki tart ma előadást? — kérdi egy fiatalember a társától. — Délelőtt Hortobágyi Ist­ván a KGST-tagállamok gaz­dasági integrációjának komp­lex programjáról, délután pe­dig Borovszki Vilmos a tag- felvételi munka fejlesztésének feladatairól... Néhányan újságot olvasnak, mások a jegyzeteiket rendez­getik a pártiskola nagytermé­ben. Látszik, hogy a csúcs­vezetőségek, alapsaervezetek agitációs és propagandafelelő­sei nagy figyelemmel kísérik a kéthetes tanfolyamon hal­lottakat. Mindenki előtt nagy mappák, sűrűn teleírva, itt- ott felkiáltójeL Nagy Pálné a legutóbbi vá­lasztáskor került be a textil­művek C alapszervezetének vezetőségébe. Egyébként munkamódszerátadó, s ő a C műszak Hámán Kató szocia­lista brigádjának a vezetője. — Segíti-e majd a munká­jában, amit itt tanul? — Egészen biztos — rnond- ja, miközben előveszi jegyze­teit. — Szükségét érzi a felké­szítésnek? — Igen .. í egyébként most fejeztem be a marxista—le­ninista esti . középiskolát az üzemben. — Melyik előadás ragadta meg a legjobban? — Az államéletről szoló, ugyanis ezt a témát az esti középiskolában is megtárgyal­tuk. Gold István 45-ös párttag, és húsz éve tölt be különféle párttisztségeket. A FŰSZERT pártvezetőségének tagja. Ö így vélekedik a tanfolyamról. — Éppen tegnap mondtam a társaimnak, hogy 65-ben voltam öthónapos pártiskolán Sopronban. Most felújítják az emberben az ismereteket... Jó érzés, hogy teljesen felfris­sül az ember. Pili György, a Tabi Cam- pingcikk Vállalattól jött. — Sok hasznos elvi kérdést tisztáznak, ami a társadalmi életben vitatott vagy tisztá­zatlan. Horváth József né a szöllős- györöki tsz pártszervezetének agitációs és propagandafele­lőse. Amikor néhány szót vál­tottunk, azzal fejezte be a beszélgetést: — Segít a munkában a tan­folyam. Ez azt hiszem kiderül a sta­tisztákéból is, hiszen a negy­vennyolc hallgató közül húsz­nak nincs pártiskolai végzett­sége. Érdekes egyébként, hogy a pártvezetőségi tagok közül tizenhat egyben propagandis­taként is helytáll. A tanfolyam vezetője, Szabó György elmondta, mi a két hét programja. — Vannak bizonyos alapté­mák, mint a párt, a munkás- osztály vezető szerepe, aztán a szocialista közmorál, az in­tegráció, s ezenkívül olyan témák, melyek az agitációs és propagandafelelősök tevékeny­ségével szorosan összefüggnek. — Például? . — Hát az agitációs és pro­pagandamunka, az alapszer­vezetek feladatai a művelődés- politikai és egészségpolitikai irányelvek végrehajtásában és ellenőrzésében, a pártalapszer- vezetek feladatai a propagan­damunka megszervezésében, irányításában, a politikai ok­tatás módszerei,, a pártszer­vezetek agitációs munkájának formái és módszerei., Ezt a csoportot még egy kö­veti majd, s az idei tanfo­lyamsorozat a pedagógus párt- szervezetek titkárainak to­vábbképzésével fejeződik be. Varga Teréz, a megyei párt- bizottság munkatársa elmond­ta, hogy a kétszer kéthetes tanfolyam hozzájárul ahhoz, hogy az elméleti és gyakor­lati felkészítés után hatéko­nyabb legyen a szervező, irá­nyító és ellenőrző munka a megyében. — Azt hiszem, érdemes megemlíteni a háromhetes tanfolyamot, amelyet kísérlet­képpen szerveztünk, és a vá­rosi-járási vezető propagan­disták vettek rajta részt. Az­előtt keveset foglalkoztunk egy-egy tanfolyamon pedagó­giával, módszertannak Most ez állt a középpontjában. Gyakorlati foglalkozásokat ve­zettek a hallgatók, egy-egy tanfolyamfajta oktatásának a legjobb módszerével, szemlél­tetésével -ismerkedtek meg. Meglátogattak néhány üzemet, például a húskombinátot, a ruhagyárat, a textilműveket, a nagyberki termelőszövetkeze­tet. Az ötvenkét hallgató sze­rint ilyen jellegű tanfolyam még nem volt. Most az a fon­tos, hogy tovább gondolkodja­nak, miként lehet a propagan­distákat még igényesebben fölkészíteni a foglalkozásokra, hogyan lehet a hallgatók akti­vitását növelni a szemináriu­mokon. S hogy a három hét tapasztalata hogyan hat az üzemekben, meggyőződtem az egyik vezető propagandista szavaiból. Dr. Béres József, a Kaposvári Húskombinát állat­orvosi felügyeletének vezetője elismeréssel beszélt a kísér­leti tanfolyamról. — A felnőttoktatás új mód­szereiről volt szó, ennek, ugye, nincsenek kidolgozott szabá­lyai. Elsősorban metodikai,'lo­gikai, pszichológiai dolgokat tanultunk. Ha az ősszel meg­kezdődik az oktatás, már a tanfolyamon tanultak szerint tevékenykedünk. Megbeszél­tem a csúcstitkárral, s egyet­értett ezzel. Ha a felét al­kalmazzuk a hallottaknak, már előreléptünk... Lajos Géza Építők napja A somogyi építő- és építő­anyag-ipari vállalatok pénte­ken és szombaton tartották az A kertészkedést fiatalon kell megszeretni Jók a munkakörülmények, fej­lett a termelési módszer. Bagarus Edit, kaposfői tsz: — Én Kiskorpádon lakom, de a kaposfői tsz-szel kötöttem megállapodást arra, hogy a három év alatt nyaranta ők foglalkoztatnak. Tulajdon­képpen már ötödikes koromtól érdekelt a kertészkedés, az élővilág tanulása ugyanis ide irányította a figyelmemet. Az­Erről beszélgettünk tegnap két lánnyal és egy fiúval, há­rom végzős fiatallal az öreg­laki Szakmunkástanuló Isko­lában. Fekete Utána, zalai tsz: — Édesanyám a termelőszö­vetkezetben dolgozik, én is ehhez a munkához kaptam kedvet. Tetszik nekem ez a szakma, s miután itt végez­tem a tanulással, Balatonbog- láron, a kertészeti szakközép- iskolában szeretnék tovább ta­nulni. — Sfrt -szöl ehhez a zalai tsz? — Megállapodásom van . a szövetkezette, de nagyon kicsi a kertészetük s ami van, az is szántóföldi. Talán a környé­ken sikerül megfelelő munkát kapnom, ,és közben levelező úton tanulnék tovább. Ha te­hetném, legszívesebben para­dicsomot meg paparikát ter­mesztenék, persze fólia alatt. Ezek iránt nagy a kérésiét. A három év alatt sokat gyakorol­tunk az öreglaki tsz kertésze­tében és ehhez hasonló kerté­szetben asi vesén tán a Szűcs Lacttől meg a Csordástól hallottam erről az iskoláról, így jöttem el én is. — Miben hasznosította eddig a tanultakat ? — Édesapámmal tavaly egy mindössze 5 négyzetméter alapterületű, fóliával fedett kertben salátát termeltünk. Sok nézője volt, vásároltak is belőle. Az idén már húsz négyzetmétert borított fólia, és szép salátát, fokhagymát meg zöldhagymát csodálhattak meg alatta a szomszédok. Azt hi­szem, a háztájiban mindig lesz majd zöldségkertészetem. Hogy nagyban hol csinálnám legszívesebben? A nagybajomi tsz-ben. Két-feetefc^áÖítdtteffl •Ct, és ügy éreztem, nagyon megbecsülik ezt a szakmát és azt is aki végzi. Keszthelyi Lajos, toponári— zimányi tsz: — A szövetkezet­tel szerződésem van, másfél év óta 250 forint ösztöndíjat fizet­nek havonta. Most visszame­gyek, ott dolgozom majd. A mintegy tízholdas zöldségker­tészetben már vannak Öregla­kon végzett szakmunkások. A háztájiban én is próbálkoztam salátával. 350 fejet adtunk el a fólia alól. A helyére paprika meg paradicsom került. Las­kagombával is megpróbálkoz­tam. Kíváncsi vagyok, meny­nyit szedhetünk le a tüskökről ősszel. *■ -*■ • Huszonegy szakmunkástanu­ló ballagott tegnap az öreglaki iskolában. Valamennyien so­mogyiak, a legtöbbjük lány. Ezzel 205-re nőtt az itt vég­zett fiatal zöldségtermesztő szakmunkások száma. Az 1965- ben épült iskolában ez Volt a hetedik ballagás. A fiatalokon kívül ez idő alatt 119 felnőtt szakmunkás és 118 felnőtt be­tanított munkás került ki in­nen. építők napja ünnepségeit. A megemlékezések után kitünte­téseket, jutalmakat adtak át A Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat ünnepségén megjelent Somo­gyi József, a Kaposvári Váro­si Pártbizottság első titkára is. Itt adták át az építőipar ’ ki­váló dolgozója miniszteri ki­tüntetést a vállalat két mun­kásának. A kiváló dolgozó-jel­vényt és oklevelet tizennégyen kapták meg. A jó munka el­ismeréseként hatszáz dolgozót részesített pénzjutalomban a vállalat vezetősége. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat központjá­ban tegnap délben tartották az ünnepséget, pénteken pedig a vidéki munkahelyeken köszön­tötték az építőket. Három dol­gozónak adták át az Építő­ipar kiváló dolgozója minisz­teri kitüntetést, ötvenen a vállalat kiváló dolgozója meg­tisztelő címet Ijapták. A kiváló címmel kitüntetett Somogy—Zala megyei Tégla- és Cseréprpari Vállalat 28 gyárában ugyancsak tegnap kezdődtek az ünnepségek. Ezeken adták át a négy Épí­tőipar kiváló dolgozója mi­niszteri kitüntetést és a törzs­gárda jelvényeket Az idei épí­tők napján 5—40 éves munka- viszonya alapján 1050 dolgozó kapta meg a törzsgárdajelvényt és a vele járó pénzjutalmat. Az építők napja ürmepségei- ■ nek már hagyományai vannak. A félév közeledtével számve­tést is jelentenek: mit végez- i tek eddig el, s mi van még hátra, hogyan állnak felada­taik teljesítésével. Negyedik ötéves tervük teljesítése nagy­ban attól is függ, hogy a me­gye építőipara képes lesz-e megoldani a rá váró feladatot. Munkájukat új lakások, üzem­csarnokok, áruházak jelzik. S ezt a munkát az egész megye lakossága kritikus szemmel fi­gyeli. E nehéz munka elvégzésé­hez adtak — többek között — ösztönzést az építők napján átadtott miniszteri és vállala­ti kitüntetések. Az ünnepet azonban hétköz­napok követik. Somogyi Néplap a F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom