Somogyi Néplap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-30 / 152. szám
Ülést tartott a Minisztertanács A palesztínai gerillák megállapodása a libanoni kormánnyal (Folytatás az 1. oldalról.) gazdaságosabb termékszerkezet kialakítását célzó intézkedési tervek kidolgozásához a további szükséges intézkedéseket záros határidőn belül tegyék meg. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentést terjesztett a kormány elé a nagyberuházások megvalósításának helyzetéről. A beruházási folyamat szabályozása és a fegyelem megszilárdítása érdekében tett intézkedések hatására az idei év elején a nagyberuházások körében a feszültség némileg csökkent. A beruházások időbeni üzembehelyezése, a többletköltségek csökkentése azonban az országos hatáskörű szervek és a beruházó vállalatok elé további feladatokat állít, melyek végrehajtására a kormány megfelelő határozatokat hozott. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a tavaszi munkák elvégzéséről, a nyári munkákra való felkészülésről, valamint az ellátás várható alakulásától terjesztett jelentést a kormány elé. A mező- gazdasági üzemek dolgozói szervezett munkával, időben és jó minőségben elvégezték az időszerű mezőgazdasági munkákat. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek minden eddiginél nagyobb területet öntöztek. A mezőgazdasági gép- és alkatrészellátást a kereskedelem folyama-’ tosan biztosítja. A vetőmag- ellátás kielégítő volt, a növényvédelemhez szükséges vegyszerek megfelelő mennyiségben és választékban álltak rendelkezésre. A nyári munkákkal kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy a gabonabetakarításra és az egyéb feladatok elvégzésére a mezőgazdasági üzemekben megfelelően felkészültek. A családtagok bevonásával, jobb munkaszervezéssel, a szocialista munkaverseny és a brigádmozgalom fellendítésével, az anyagi ösztönzők széles körű alkalmazásával oldják meg tennivalóikat. Korai burgonyából a termés jó, a múlt évinél kedvezőbbek a terméskilátások zöldborsóból, zöldbabból, káposztából és a primőrökből. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. Felhívta a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztert, továbbá az érdekelt minisztereket, az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a feladatok végrehajtásához szükséges intézkedéseket tegyék meg. A genfi leszerelési értekezlet részvevői csütörtökön megtartották 564. ülésüket. Nagy-Britannia képviselője, H. C. Hainworth, kormánya A kormány tavaly megtárgyalta az üzemi balesetek helyzetének alakulását, s fölkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy a munka- védelem javítása érdekében nyújtson hathatós segítséget. Egyben utasította a közlekedés- és postaügyi, valamint az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy egy év tnúl- va tegyenek jelentést az ágazati irányításuk alá tartozó területek, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter pedig a mezőgazdasági termelőszövetkezetek baleseti helyzetének javítására tett intézkedéseikről. A kormányhatározat alapján a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége és az érintett miniszterek jelentést terjesztettek a kormány elé a baleseti és munka- védelmi helyzetről. A kormány megállapította, hogy bár a balesetek számának csökkentése és a munkavédelmi helyzet javítása érdekében számos intézkedés történt, de a munkavédelmi helyzet még nem javult kellő mértékben. A vállalatok gazdasági, műszaki vezetőinek egy része elnéző a munkavédelmi előírások megszegőivel szemben, elmulasztja a rendszeres ellenőrzést, nem fordít megfelelő gondot az oktatómunkára. A Minisztertanács a jelentéseket tudomásul vette. Megállapította, hogy a gyors ütemű műszaki-technikai fejlődés, a nagyobb arányú gépesítés, az újabb technológiák alkalmazása következtében nőtt a baleseti veszély. A kormány felhívta a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy tegyenek további intézkedéseket a munkavédelem javítására. A fővárosi tanács elnöke Budapest fejlődéséről, az 1971- ben folytatott beruházási tevékenységről, a folyamatban levő nagyberuházások jelenlegi helyzetéről, valamint a további beruházási feladatokról számolt be. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A Minisztertanács a kormány titkársága vezetőjének előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta a saját, továbbá a kormány gazdasági bizottsága, honvédelmi bizottsága, nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottsága és tudománypolitikai bizottsága, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, valamint az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács 1972 második félévi munkatervét. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) nevében munkaokmányt terjesztett az értekezlet elé. Az okmány a vegyi fegyverkísérleteik műholdas ellenőrzésének lehetőségeivel foglalkozik. A Palesztinái gerillák továbbra is Dél-Libonontoan maradnak, de katonai értelemben egyelőre nem fogják zaklatni Izraelt. Így összegezik Kairóban a palesztínai ellenállás és a bejrúti kormány szerdán létrejött kompromisszumos megállapodását, amelynek tető alá hozásában az egykori diplomáciának is része volt. Szükségesnek látszott ugyanis olyan helyzetet teremteni, hogy a Tel Aviv-i szoldatesz- ka ne találhasson könnyű ürügyet Libanon-ellenes akcióihoz, s ne érhesse el másik oélját — a határmenti libanoni lakosság és a gerillák Pompidou elnök a jövő hét elején Bonnban tesz. látogatást Brandt kancellárnál, majd pedig — előreláthatólag még július 14. előtt — Kómába utazik, hogy az új olasz kormány vezetőivel tárgyaljon. E tárgyalások középpontjában az őszre tervezett közös piaci csúcsértekezlet áll majd, miután az eddigi előkészítő tárgyalásokon komoly nézeteltérések merültek fel a közös piaci partnerek között. Schumann francia külügyminiszter szembefordítását — sem. Ez utóbbi ok folytán született egyetértés a palesztínai és libanoni felek között arról, hogy a gerillákat kivonják a sűrűn lakott határközeli településekről. A szerdai kompromisszum nyitva hagy néhány kérdést. Problematikus, miként sikerül Arafatnak a gerillatevékeny- ség »befagyasztását" az ösz- szes ellenállási szervezettel elfogadtatni, hiszen úgy hírlik, hogy sem a szíriai irányzatú Szaika, sem a Habbas- féle népi felszabadítási frontból kiszakadt csoport nem helyesli a »főihajtást« Bejrut előtt. a közös piaci külügyminisztereknek a hét elején Luxemburgban tartott tanácskozásán arra pélzott, hogy a július 19- ig tartandó újabb külügyminiszteri értekezletig el kell dőlnie annak, vajon érdemes-e megtartani a csúcsértekezletet a tervezett időpontban, vagy pedig helyesebb annak elhalasztása. — Pompidou elnök bonni és római látogatásainak eredménye mindenesetre döntő súly- lyal esik majd latba e kérdés eldöntésénél — hangsúlyozzák Párizsban. (MTI) Egyre inkább kormányellenes Dél-vietnami harcok A genfi leszerelési értekezlet Pompidou fogadta Burgibát A párizsi Elysée-palotában Pompidou elnök kézfogással üdvözölte Habib Burgiba tunéziai államfőt. (Telefotó: AP—MTI—KS) „Döntő súllyal esik a latba.,." Éra készül az elnök Sztrájk, tüntetés, barikádok Argentína városaiban Immár hatodik napja folytatódtak a tüntetések Argentína nagyvárosaiban. A katonai hatalomátvétel hatodik évfordulóján kitört sztrájkok és tüntetések egyre inkább kormányellenes jelleget öltenek, bár Latinosé tábornok, a mostani ein’ ’: márciusra általános választ.';;; ■ at ígér és lehetővé tette Juan Perón egykori elnök indulását is. Buenos Airesben mintegy ezer fiatal barikádokat emelt, gépkocsikat fordított föl. A rendőrök több mint háromszáz fiatalt letartóztattak. Folytatódott a forrongás Bahia Blanca kikötőjében, Cor- dóbában és Tucumanban is. Argentína legnagyobb szak- szervezeti szövetsége, a CGT péntekre általános sztrájkot hirdetett Santa Fé városban a politik'.: f.)!*!•• i időn bocsátás.; • Somogyi' Néplap (Folytatás az 1. oldalról) hatólag részletesen kifejti majd azt a tervét, hogy szeptember 1-ig további 10 000 amerikai katonát vonnak ki Vietnamból. Ziegler, a Fehér Ház sajtótitkára, aki Nixon tervét közölte az újságírókkal, sietett hozzátenni: az Egyesült Államok továbbra is folytatni fogja a VDK bombázását Az Egyesült Államok vietnami háborúját ellenző, Dél- Vietnamban szolgálatot teljesítő amerikai katonák a múltban több olyan akciót hajítottak végre, amelyek következtében a repülőgépek nem szánhattak fel. A katonák hatástalanították a bombákat, a megadott célpontok helyett a tengerbe szórták a napalmot — jelentette be Thomas Zang- rilli leszerelt amerikai katona, annak a küldöttségnek a Frederick C. Weyand tábornokot nevezte ki Nixon elnök a Dél-Victnamban lévő amerikai erők főparancsnokává. (Telefotó: AP—MTI—KS) tében hétfőn érkezett a francia fővárosba, hogy a VDK, illetve a DIFK párizsi képvijneHgXBHB.lt PRÁGA Tanácskozik a szövetségi gyűlés ) Prágában tegnap megkezdődött a szövetségi gyűlés, a parlament két házának kétnapos együttes ülése. A tanácskozáson jelen van Gustav Hu- sák, a CSKP KB főtitkára, Lubomir Strougal miniszterelnök, valamint a pártelnöks-ég több más tagja. A délutáni ülésen beszédet mondott Bohuslav Chnoupek külügyminiszter. Expozéjában kitért a csehszlovák— nyugatnémet viszony kérdésére, valamint az éppen csütörtökön 15 órakor Prágában megkezdett kétoldalú megbeszélésekre, amelyeken az ebből a célból a csehszlovák fővárosba érkezett Paul Frank bonni külügyi államtitkár és Jiri Götz külügymi- niszterhelyettes vitatja meg a kapcsolatok normalizálásának problémakörét. Dr. Paul Frank — 1971. márciusában járt először Prágában. tagja, amely a »Veteránok a Háború Ellen« elnevezésű amerikai mozgalom képvisele- selőivel találkozzék. Indiai—pakisztáni csúcs A Himalája lábánál Kétezer méternyi magasságban a tenger színe fölött — a Himalája délnyugati lejtőjén — fekszik Simla városa, ahol végre létrejött a történelmi találkozó. E csúcson folytat eszmecserét Indira Gandhi, az ötszázmilliós lélekszámú Indiai Köztársaság kormányfője és Zulfikar Ali Bhutto, a most mintegy 70 millió lakost számláló Pakisztán miniszterelnöke, a két ország vezetője. Két olyan államé, amelynek hadserege nem is oly régen még tűzzel- vassal pusztította egymást. A találkozó gondolata mégsem koraszülött. Bár alig több mint hat hónap telt el a véres harcot lezáró fegyverszünet létrejötte óta, a két ország ügyének legsürgetőbb problémái már régóta rendezésre várnak. S annál inkább, mivel az éveken át húzódó pakisztáni —indiai konfrontáció oly lényeges szerepet kapott magának a háború kirobbantásának okai között is. A két ország stratégiai helyzete, valamint fizikai és politikai jelentősége miatt Pakisztán és India kapcsolata nemzetközi tágabb nézőpontból sem elhanyagolható. Távolabbról pedig érinti a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Kína nemzetközi érdekeit is. Az erővonalakat csupán érintve: Pakisztán tagja az amerikaiak által irányított ázsiai katonai blokknak (noha részvételének aktivitása már évek óta csökkenő tendenciát mutat), s az Egyesült Államok támogatja súlyos gazdasági gondjai ellenére is »felszínen maradását«. A pakisztáni hadsereg fölszerelése és ellátása is amerikai hadianyagra épül, s most újra nagy lendülettel folyik a vert sereg modernizálása. Az izlám-államnak a hindu Indiával való minden összeütközése kihat a közel-keleti arab országok állásfoglalásaira is, mivel hogy ezeknek az ellentéteknek .— bármennyire politikai síkon jelentkeznek is — mindig van némi vallási színezetük is. Ez pedig a több száz milliónyi s nem egyszer elmaradott mohamedán lakosság körében már távolról sem elhanyagolható (lásd: a közel-keleti arab államok reagálása a bengáli . nép függetlenségi harcára!). A tíz éve kirobbant kínai— indiai határkonfliktus óta Pakisztán megerősítette barátságát az India északi határai mentén fenyegetően íöl- magasló Kínai Népköztársasággal, ami egyúttal jó alkalmat nyújtott Washingtonnak is, hogy India semleges politikájának útjába akadályokat gördítsen, stratégiaitaktikai szempontból pedig Indiát »támogatva« ellensúlyozza saját ázsiai szövetségeseinek önállósági törekvéseit. Az Egyesült Államok ilyen »kétágú« manővereinek kivédése céljából s Kína hatalmi törekvéseinek figyelembevételével a hármas nyomás elhárítására a szovjet külpolitika már 1966-ban — a taskenti megegyezés során — állást foglalt az indiai—pakisztáni ellentétek kétoldalú rendezése mellett, s ezt újra megerősítette az alig egy éve kötött szovjet—indiai szerződés. India decemberi gy ':ne és az új bengáii állam lv: o- jötte — tetőzve Pakisztán belső válságával — az idén új helyzetet teremtett. S bizonyos vonatkozásokban »uj politika« követésére kényszerítette Pakisztán vezetőit is, .hogy rendezzék végre közös dolgaikat. Az első lépések is megtörténtek: India és az új bengáli állam barátsági, együttműködési szerződésének aláírása, Mudzslbur Rahman sejknek, valamint Ali Bhuttónak a Szovjetunióban tett látogatása nyilvánvalóan elősegíti a Hindosztáni-félszi- geten a politikai rendezést is. S a nehézségek ellenére megtett minden lépést közelebb visz az ázsiai biztonság kollektív alapon történő megszilárdításához. Ennek kör» -vonalait épp Leonyid Brezs- nyev vázolta 1972 tavaszán, utalva a katonai tömbök és csoportosulások helyett előtérbe állítva az összes érdekelt államok jószomszédi, együttműködését, ennek alapelvei a következők: — lemondás az erőpolitika alkalmazásáról; — a szuverenitás és a határok sérthetetlensegének tiszteletben tartása; — a belügyekbe való be nem avatkozás; — a gazdasági és egyéb együttműködés széles körű fejlesztése a teljes egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. E fejlődés távlatai annál is inkább biztatóak, mivel a hindosztáni szubkontinensen erősbödnek a progresszív demokratikus tendenciák. Erről tanúskodik a Bengáli Népi Köztársaság kormányának progresszív, társadalmi-gazdasági irányvonala, s Pakisztánban a fél éve hatalomra került Bhutto-kormány is bejelentett néhány olyan intézkedést, amely az ország politikai-gazdasági életének demokratizálását célozza. Ha ezek a tendenciák megszilárdulnak, akkor a hindosztáni szubkontinensen létrejön végre az egészséges alap, amelyen végre normalizálódhat a helyzet. A 25 év óta független indiai és pakisztáni állam vezetőinek régóta esedékes találkozójára most ilyen körülmények között került sor. S a cél — mint a két küldöttség vezetője megfogalmazta, hogy »véget vessenek a két ország negyedszázados ellenséges viszonyának«. A tárgyalások népes delegációi arra utalnak, hogy a problémák széles köre kerül napirendre. A tárgyalásokat körülvevő csend pedig azt mutatja, hogy egyrészt rendkívül kényes kérdések sorát vitatják meg s mindkét fél kézzelfogható eredmények elérésére törekszik, másrészt azonban a két fél nézeteinek nagymérvű eltérését is mutatja. E problémák közül a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása a leginkább sürgető; Bhutto számára pedig rendkívül kényes kérdés a hadifoglyok szabadon bocsátásának ügye is. India békülékenységének nyilvánvaló szándékáról Indira Gandhi többször is nyilatkozott (legutóbb pl. magyarországi látogatása alkalmával). S a májusban és júniusban hazaengedett hadifogolycsoportok is erre utalnak. Az AFP francia hírügynökség — az indiai küldöttséghez közeli forrásra hivatkozva — úgy értesült, hogy e csúcstanácskozáson India szorgalmazni fogja egy biztonsági megállapodás kidolgozását is és előtérbe helyezi a vitatott problémákban a tárgyalásos meeo’dás szükségességét. Maga Bhütto pakisztáni elnök is ezt hangsúlyozta. »Békét akarunk. Ez a célunk« bejelentésével. Három napja elhangzott rádióbeszédében viszont még mereven elzárkózott a kasmíri határok jelenlegi állapotban hagyásától (India pedig épp ezt hangsúlyozza). A másik aggasztó momentum, hogy a sangM'M ame-i’-ai—kí«ai ' " • - - a * . ha lí..ha'.s;r'.'vni/i i<i' c « gáli Népi K i.,társaság p.. kisztáni részről történő elismerése' is nyitott kérdés ... Most, a találkozó kezdetén, csupán annyi állapítható meg: noha látványos sikerekre nem számíthatunk, már maga e »csúcs« létrejötte is eredmény. Mert a Lahorétől és Új-Delhitől egyenlő távol fekvő Simla hiába esúcs, a két ország között egyelőre még szinte Himalája nagyságban csúcsosodnak a megoldatlan problémák. Reméljük azonban, hogy talál majd köztük »hágót« a két tárgyaló delegáció. Kurucz Ferenc I
