Somogyi Néplap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-24 / 147. szám

riLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér J Somul Népűn A Z M S IMP SOMOGY ME GYEI BIZOTTSÁGÁN A K LAPJA XXVIII. évfolyam 147. szám 1972. június 24., szombat Befejezte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka Elfogadták az 1971-es költségvetési beszámolót valamint a bíróságokról és az ügyészségekről szóló törvényjavaslatokat Pénteken az országgyűlés befejezte a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésé­nek végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját, s elfogadta a bíróságokról szóló törvény- tervezetet. i Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyulai Komócsin Zoltán és Nyers Re­zső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai kép­viseletek több vezetője. Apró Antal elnöki megnyi- toszavai után elsőnek dr. Pet­ri Gábor Csongrád megyei képviselő, a szegedi sebészeti klinika igazgató főorvosa szó­lalt fel. Hangoztatta: a pénz­ügyminiszteri expozé tükrözi, hogy a népgazdaság fejlődése várhatóan a negyedik ötéves terv elhatározott programja szerint alakul a továbbiakban is. Majd az országos egészség- ügyi tevékenységet elemezte, s a kórházépítkezések költség­problémáit tette szóvá. Ru- bóczki Istvánná (Szabolcs- Szatmár m.) a tanácsi gazdál­kodási önállóság tapasztalatait elemezte. ' Cserna Sándor (Baranya m.) a Mecseki Ércbányavállalat csapatvezető vájára a munkás­közvélemény kérését tolmá­csolta az illetékeseknek: az eddigieknél is fokozottabban ellenőrizzék az árak alakulá­sát, vessenek gátat az indoko­latlan áremelési törekvések­nek. Pakurár Miklósáé peda­gógus (Hajdú-Bihar m.) az alsó- és középfokú oktatás fejlesztésének gondjairól, s eredményeiről beszélt. Ezután Horváth László So­mogy megyei képviselő, a nagybajomi Lenin Tsz elnöke kapott szót, aki a mezőgazda­ság, állami támogatásának rendszerével foglalkozott. (Horváth László felszólalá­sát részletesen ismertetőik, a 2. oldalon.) Végül még egy felszólalás hangzott el, s utána lezárult a múlt évi zárszámadásról szóló jelentésről a vita. Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter összégezte ennek ta­pasztalatait, és válaszolt az elhangzott észrevételekre. II pénziigvmiüiszter összegezése Bevezetőben megállapította, hogy a miniszteri expozé — s azon belül az országgyűlés terv- és költségvetési bizott­ságának értékelése, vala­mint a képviselők hozzászólá­sai egyöntetűen azt tükrözték, hogy gazdaságunk általános fejlődése töretlen, az alapve­tő tervcélokat elértük. Egysé­ges vélemény alakult ki ab­ban is, hogy a kormány kellő időben hozott intézkedései jó hatást váltpttak ki, mindenek­előtt azok az intézkedések, amelyeknek célja a nagyobb tervszerűség biztosítása, rend- teremtés, a beruházások köré­ben. továbbá azok az intézke­dések is, amelyeknek a jöve­delemaránytalanságok és az ezzel kacpsolatos visszásságok megszüntetése volt a céljuk. — A vélemények egységét •fejezi az az egészséges türel­metlenség is — tette hozzá a miniszter, amely a megoldás­ra váró kérdésekben az üze­mek, vállalatok részéről meg­nyilvánuló, s amelynek a kép­viselők a parlament plénumán hangot adtak. Egészséges tü­relmetlenség a pénzügyi szer­vezet részéről is fennáll an­nak érdekében, hogy a nép- gazdasági költségvetési hely­zete még tovább szilárduljon. Az elhangzott észrevételek közül a pénzügyminiszter fő­leg azokat emelte ki. ame­lyek a múlt évi gazdálkodás­sal kapcsolatban arra mutat­tak rá: mely területen nem használták fel elég hatéko­nyan a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat, hol gaz­dálkodtak rosszul, milyen mó­don lehetne biztosítani az anyagi eszközök ésszerűbb el­osztását stb. Hozzáfűzte, a ma­ga részéről derűlátó az emlí­tett kérdések megoldását ille­tően, A továbbiakban a pénzügy- miniszter részletesen foglalko­zott a tanácsi gazdálkodás helyzetével, az oktatásügy és a szociális ellátás, illetve áz egészségügy problémáival. Megemlítette, hogy a múlt évi tapasztalatok alapján a ta­nácsi költségvetések számára biztosított 1973. évi állami tá­mogatást már ennek a félév­nek a közepén — az egész év­re szóló összeget — kiutalták, s kérte a tanácsokat: ésszerűen beosztva gazdálkodjanak az eszközökkel. A mezőgazdaság fejlesztésé­vel kapcsolatos észrevételekre válaszolva egyetértett azzal, hogy a mezőgazdaság támoga­tását célzó akciók csak altkor lehetnek igazán eredményesek, ha mindenütt a legtöbb hoza­mot biztosító leghatékonyabb technológiát alkalmazzák és nem mindenkinek egyformán, hanem az anyagi teljesítmény és a megtérülés arányában juttatnak támogatást. Hangsú­lyozta: biztosítani kívánjfík, hogy a szarvasmarha-tartás jövedelmezősége az állatte­nyésztés egyéb ágaiban elért bevételi színvonalat biztosítsa az üzemeknek. Az elnök ezután szavazást rendelt el, amelynek eredmé­nyeként az országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtá­sáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részletei­ben, a benyújtott eredeti szö­vegben egyhangúlag elfogadta. Kádár János fogadta. az Olasz Kommunista Párt küldöttségét Kádár dános, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára teg­nap fogadta az Olasz Kommu­nista Párt küldöttségét, amely Giorgio Napolitanónak, a párt politikai bizottsága tagjának vezetésével ideológiai, kultu­rális és tudománypolitikai kérdések tanulmányozására érkezett hazánkba. Az elvtársi hangulatú meg­beszélésen jelen volt Aczél György és Övári Miklós, a Központi Bizottság titkára. (MTI) Elutazott hazánkból az Indiai Köztársaság miniszterelnöke A bíróságokról szőlő törvényjavaslat előterjesztése Ebédszünet után dr. Beresz- tóczy Miklós elnökletével foly­tatta munkáját az országgyű­lés. Dr. Szakács Ödön, a Leg­felsőbb Bíróság. elnöke emel­kedett szólásra, aki előterjesz­tette a bíróságokról szóló tör­vényjavaslatot. — Az államélet tovább­fejlesztésének igénye nem elé­gíthető ki az igazságszolgálta­tás fejlesztése nélkül — mon­dotta. — Az alkotmány — je­lentőségének megfelelően — külön fejezetet szentel a bíró­sági szervezeteknek, természe­tesen csak a legalapvetőbb el­veket tartalmazza, de utal arra, hogy a bíróságokra vo­natkozó szabályokat külön tör­vény állapítja meg. — Ennek megfelelően került az országgyűlés elé a bírósá­gokról szóló törvényjavaslat, amely az alkotmányban fog­lalt alapvető elvekkel össz­hangban továbbfejleszti az igazságszolgáltatás funkcióját ellátó bírósági szervezetet és annak működését. — A bírósági eljárást jellem­ző garanciális rendelkezésekre tekintettel indokoltan merült fel dolgozóink legszélesebb körében az az igény, hogy a munkaügyi vitákat bíróság in­tézze. Gazdasági, mechanizmu­sunk új rendszerében szűkül­tek a gazdálkodó szervek egy­más közötti vitáinak intézésé­ben az igazgatási jellegű ele­mek, ugyanakkor döntő súlyú­vá váltak az igazságszolgálta­tási jellegű polgári jogi ele­mek. Mindez szükségszerűen felvetette azt az igényt is, hogy a szocialista szervezetek közötti jogvitás ügyeket a gazdasági döntőbizottságok he­lyett a jövőben a bíróságok in­tézzék. — Mindezekre a helyes meg­fontolásokra tekintettel a ja­vaslat lényegesen kiszélesíti a bírósági hatáskört, egyrészt az eddigi gazdasági döntőbizott­sági eljárásra tartozó ügyek­ben a közvetlen bírósági ha­táskör megállapításával, más­részt a megelőző eljárást kö­vetően — amelyet továbbra is az üzemi munkaügyi döntőbi­zottságok látnak el — a mun­kaügyi vitáknak általában bí­rósági útra utalásával. — A bírósági hatáskor kiszé­lesítése megfelel az igazság­szolgáltatás egységesítését cél­zó törekvéseknek, szervezeti­leg is elősegíti az egységes jogértelmezést és jogalkalma­zást, megteremti az alapot az elvi irányítás egységesebbé té­teléhez, s mindezek folytán a szocialista törvényesség erő­södését szolgálja. — Igen jelentős az a köz­érdek, amely a jogszabályok •egységes és helyes értelmezé­séhez és alkalmazásához fű­ződik. Ez a szocialista törvé­nyesség alapvető követelmé­nye is. A javaslat ugyancsak az alkotmánnyal összhangban a jogszabályok bírói értelme­zésének legfőbb fórumaként a legfelsőbb bíróságot jelöli meg. Ennek folytán a legfel­sőbb bíróság feladata, hogy valamennyi bíróság számára elvi irányítást adjon jogértel­mezési és jogalkalmazási kér­désben, s ezzel is segítséget nyújtson az ország összes bí­(Folytatás a 2. oldalon.) Az Országház minisztertaná­csi termében tegnap befeje­ződtek a magyar—indiai hiva­talos tárgyalások. Ezekről kö­zös közleményt hoztak nyil­vánosságra. Péntek délután — a magyar— indiai tárgyalások befejezté­vel — elutazott Magyaror­szágról Indira Gandhi, az In­diai Köztársaság miniszterel­nöke, aki a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának mghívására hivatalos látoga­tást tett hazánkban. Az indiai kormányfővel együtt elutazott kísérete is. Az indiai nép képviselőit ünnepélyesen, meleg baráti szeretettel búcsúztatták a Fe­rihegyi repülőtéren. Megje­lent ezen Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Fehér Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, valamint a poli­tikai élet több más vezető személyisége, a tábornoki kar több tagja is. SZOVJETUNIÓ A tankönyvesére előkészületei Az SZKP Központi Bizott­sága májusi plénumán hozott határozatának megfelelően a pártszervezetekben előkészí­tik a tagkönyvcserét s az ez­zel kapcsolatos kérdéseket jú­nius 23-án megvitatták az SZKP Központi Bizottságának kibővített értekezletén. Véget ért Tito Lengyelországi látogatása Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök és kísérete ötnapos lengyelországi hivata­los baráti látogatásának befe­jeztével pénteken délelőtt ha­zautazott Varsóból. A lengyel—jugoszláv csúcs- találkozón folytatott tárgya­lásokról pénteken este közös közleményt adtak ki. A két fél eszmecserét folytatott kétolda­lú és nemzetközi kérdésekről. Zanéntitíl Balatoaleayvesig segítik a zöldség- és gyimelcselláiást Értekezletet tartottak teg­nap este Zamárdiban a PULVEX Vállalat balatoni ki- rendeltségének dolgozói, s ezen a siófoki és a fonyódi já­rás illetékes vezetői, valamint az érintett nyolc község taná­csainak képviselői is részt vet­tek. Értékelték az eddig vég­zett munkát, megvitatták a tapasztalatokat, és megbeszél­ték a további tennivalókat. Pille György, a vállalat ba­latoni üzemegységének he­A PARLAMENTBŐL JELENTJÜK: Jól sikerült a A pénzügyminiszter is utalt rá válaszában 5? Mint minden tanácskozá­son, az országgyűlésen is az elsők közé kerülő hozzászóló »indul jobb eséllyel«, mert nem mindegy, ki mikor kap szót. Mivel a képviselők is csak emberek, az ülésezés ne­gyedik-ötödik órájában bi­zony már lanyhul a figye­lem. És ki beszél szívesen olyankor, amikor érezhető, hogy a hallgatóság valószínű­leg szívesebben tartózkodna a büfében, mint az ülésterem­ben. Az ejső néhány hozzászólót nem fenyegeti »a kilövés« ré­me sem. Horváth László so­mogyi képviselő hozzászólá­sára nem a legkedvezőbb kö­rülmények között került sor a nyári ülésszak második napjának délelőttjén. Tizen­négy képviselő fejtette ki a véleményét az 1971-es évi ál­lami költségvetés végrehajtá­sával kapcsolatban; Horváth László a tizenötödik volt, és nagyon kellett vigyáznia, hogy ne bocsátkozzon ismét­lésekbe. Az ülés küszöbén az üres tanácskozóteremben lázas előkészületek folynak. Reggel meg a szünetekben szerelik at műszaki szakemberek a mikrofonokat a soron követ­kező képviselő helye elé. És aki előtt ott meredezik a mik­rofon karcsú szára, azt hatal­mába keríti az izgalom. Hor­váth László is sápadtan ült a mikrofonja mögött, ujjai ide­gesen igazgatták a folyton félrecsúszó nyakkendőt, majd a nemzetiszínű karszallagos teremőrök egyike tálcán oda­vitte neki is a felszólalóknak járó pohár vizet, s a nagy­bajomi Lenin Termelőszövet­kezet elnöke megkezdte »szűzbeszédét«. Felesége a karzaton vendégként izgulta végig vele a meleg perceket. Mert bizony aggasztó percek voltak. A képviselőház már szünetváró hangulatban fész- kelődött a somogyi képvise­lő beszédét megelőző hozzá­szólás alatt. Horváth László azonban szavaival, mondani­valójuk időszerűségével és fontosságával fokozatosan maga felé fordította a hall­gatóság figyelmét. Többnyire előnytelen, ha a felszólalók ismétlésekbe bo­csátkoznak. A somogyi felszó­laló képviselőnek a mezőgaz­daság állami támogatásával és a szarvasmarha-tenyész­téssel kapcsoln*r"i A<-—bevéte­leit, javaslatait viszont csak alátámasztotta és erősítette, hogy rajta kívül már hárman érintették ezt a témát, ha nem is olyan alapossággal, mint Horváth László, akinek nevét Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter is kiemelte válaszában. Ez, valamint több szakem­ber gratulációja fémjelzi a somogyi képviselő vélemé­nyének és javaslatainak he­lyességét. A pénzügyi szervek és a kormány megvizsgálták a problémát. — Elégedett a válasszal? — kérdeztem tőle. — Igen. Ennél többet itt és most nem lehetett mondani; az ügy körültekintő vizsgála­tokat igényel. Tizenhét felszólalás hang­zott el tegnapelőtt és tegnap az állami költségvetés végre­hajtásával kapcsolatban. A bíróságokról es ügyészségek­ről szóló törvényjavaslathoz már sokkal kevesebben szól­tak hozzá. Ezt a vitát dr. Szabotin István, a nagyatádi járási-városi vezető ügyész például — Radnóti László képviselő vendégeként — a karzatról hallgatta végig teg­nap délután. R. Zs. lyettes vezetője tájékoztatta lapunk munkatársát tegnap arról a közellátási tevékeny­ségről, amelyet a »magyar tenger« somogyi partjának na­gyobb részén folytatnak. — Az idén május elejétől dolgozunk Somogybán, a mai napig negyven üzletet nyitot­tunk. A fő profil a zöldség- és gyümölcsárusítás, s mivel ez­úttal először vagyunk a Bala­tonnál, szeretnénk jól vizs­gázni. A vállalatnak csaknem 9 millió forint a befeketetése a Zamárditól Balatonfenyvesig terjedő üzlethálózatban. Az árut, amelyet a kempingek te­rületén, a községi és szabad strandokon, illetőleg a közsé­gekben adnak el a fogyasz­tóknak, számos somogyi és más megyebeli állami gazda­ságtól és termelőszövetkezet­től szerzik be. Szállítmányok érkeznek például a Balatonúj- helyi Állami Gazdaságból — amelynek több elárusítóhelyét átvette a kirendeltség — s ugyancsak felvásárolják és ér­tékesítik a fonyódi Balaton Tsz fonyódi és ordacsehi ker­tészetének termelvényeit. A Balatonboglári Állami Gazda­sággal megállapodtak abban, hogy az őszibarack érésekor nagyobb mennyiségű gyümöl­csöt adnak a hálózat boltjaiba, a kadarkúti tsz-től burgonyát vásárolnak, s ugyancsak bur­gonyát szállít ezeknek az üz­leteknek ellátására a Nagy­atádon székelő »kis TÁSZI«. A mintegy százhúsz dolgo­zót foglalkoztató balatoni ki- rendeltség a községi, járási és megyei illetékes szervekkel való megállapodás szerint kez­dett munkához májusban. Mint azt a tegnapi tájékoztatóból megtudtuk: ugyanezeknek a területeknek a tanácsai szá­mottevő segítséget nyújtanak ehhez a tevékenységhez, amely — remélhetőleg — már az idei nyáron sokat segít a Balaton somogyi partján a zöldség- és gyümölcsellátás­ban, az egyre fokozódó meny- nyiségi és minőségi igényeket jobban kielégít*«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom