Somogyi Néplap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-24 / 147. szám
Befejezte tanácskozását az országgyűlés fFolytatás az 1, oldalról.) róságának ahhoz, hogy a reájuk háruló feladatokat megfelelően elláthassák. Az alkotmány e vonatkozásban csak az elvi irányítás legfontosabb eszközeit említi meg: az irányelvet és az elvi döntést, s ezekkel kapcsolatban rendelkezik úgy, hogy ezek a bíróságok számára kötelezőek. — A bírósági hatáskör ki- szélesítése és az igazságszolgáltatás egységesítése egyben azt is jelenti, hogy a legfelsőbb bíróság jogköre is lényegesen bővül: egyrészt az egyes ügyek elbírálásával kapcsolatos ítélkezési teendők vonatkozásában, másrészt az elvi irányító funkciót illetően. — Az új bírósági szervezet* törvény javaslata fel kívánja számolni az egységes elvi irányítás eddigi akadályait, s biztosítja az igazsászolgáltatás minél hatékonyabb működése feltételeinek megteremtését. Ezáltal- olyan célkitűzéseket kíván megvalósítani, amelyeket a társadalmi-gazdasági fejlődés és a jogfejlődés tapasztalatai messzemenően igazoltak. A törvényjavaslatot mint jogfejlődésünk fontos megnyilvánulását az egész jogász- társadalom nevében örömmel üdvözölte a Legfelsőbb Bíróság elnöke, majd — az alkotmányban előírt kötelességének eleget téve — beszámolt az országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság működéséről. Vázolta a Legfelsőbb Bíróság ítélkezésének és elvi irányító tevékenységének fő jellemzőit, feladatait. — A párt X. kongresszusának határozatában foglalt programnak megfelelően — A Somogy megyei képviselő hozzászólásában a mezőgazdaságot és a helyi tanácsok gazdálkodását érintő kérdésekről beszélt. Elismeréssel szólt arról, hogy tavaly a mezőgazdaság közgazdasági szabályozó rendszere jótékonyan hatott az ágazati fejlesztési céljainak megvalósítására. Ezt bizonyítja az is, hogy a mezőgazdasági termelés 1971-ben 9 százalékkal növekedett, és három százalékkal haladta meg az 1969. évi szintet. A nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása 11 százalékkal emelkedett. — Az új közgazdasági szabályozó rendszer hatására — mondotta Horváth László — általában jelentős előrelépés tapasztalható az elmúlt évekhez viszonyítva. Az átlagok azonban — mint mondotta — eltakarják az egyes területeken meglevő problémákat. — Így például az üzemek között meglevő nagymérvű differenciáltságot, amely az eszközellátottságban, a személyi jövedelmekben és a gazdálkodás egyéb területein is jelentkezik. Ezért javasolta a jelenlegi szabályozók további finomítását. Adózás és állami támogatás — Az 1971. január'1-én életbe lépett elvonásos rendszer a tapasztalatok alapján beváltotta a hozzá fűzött reményeket — mondotta. — A mező- gazdasági adózás, a földadó és a jövedelemadó progresszív rendszerének bevezetése elősegítette a differenciáltság mérséklését. Ezt követően a képviselő a mezőgazdaság állami támogatásával kapcsolatban elmondotta, hogy a mostoha természeti adottságú tsz-ek új támogatási rendszere hatékonyan hatott a szövetkezetek fejlődésére. Az árkiegészítés-támogatási rendszer bevezetése pedig fokozta az árutermelés növekedését, ami egész népgazdaságunkra kedvező hatással volt. Hangsúlyozta: a síkvidéki területen gazdálkodó sző2 ISomogyj Néplap mondta — azt tekintettük alapvető feladatunknak, hogy munkánkat minden területen az eddiginél magasabb szinten végezzük. Az alkotmány a bíróságok alapvető feladatait akként határozza meg, hogy a Magyar Népköztársaság bíróságai védik és biztosítják az állami, gazdasági és társadalmi rendet, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit. — Jelenthetem az ország- gyűlésnek, hogy munkánkat az alkotmányban meghatározott feladatok maradéktalan teljesítésére való törekvés hatotta át. Elmondta dr. Szakács Ödön, hogy bár a Büntető Törvény- könyv módosítása az ítélkezési gyakorlatban felmerült számos jogértelmezési problémát megoldott, néhány területen továbbra is tapasztalhatók jogszabályi hiányosságok. Ezután arról beszélt, hogy a katonai kollégium, a Legfelsőbb Bíróság szerves részeként — szorosan együttműködve a büntető kollégiummal — végzi ítélkező és elvi irányító munkáját. Ennek során arra törekszik, hogy tevékenységével elősegítse a fegyveres erők és a fegyveres testületek szolgálati rendjének és fegyelmének megszilárdítását. A polgári ítélkezés területén kifejtett legfelsőbb bírósági tevékenység kapcsán megemlítette, hogy a gazdaságirányítás jelenlegi rendjében, a tervgazdálkodás és a piac szerves összekapcsolásának mechanizmusában — a gazdálkodó szervezetek önállóságának növekedése, a gazdasági kapcsolataik bővülése, a gazdasági döntések decentravetkezeteknél bevált a különböző kategóriák kialakításának rendszere s a kategóriák közötti támogatási kulcsok megállapítása. Ugyanakkor utalt arra is, hogy a dofnbvidéken gazdálkodó szövetkezeteknél a korábbi támogatási formához viszonyítva visszaesés tapasztalható, , mivel ezeken a területeken alacsonyabb az árukibocsátás. Elmondotta, hogy Somogy megyében 42 árkiegé- szítéses támogatásra besorolt tsz-ből összesen 22 a »dombvidéki« kategóriába tartozik. A további fejlődés érdekében javasolta ezen üzemek helyzetének a felülvizsgálatát. — Gazdasági célkitűzéseinknek megfelelően — hangsúlyozta — mezőgazdaságunkat a jövőben is fejleszteni kell. Amíg ennek reális lehetőségeit megteremtjük, üzemeink számára igen fontos a tartalékok képzése, a felkészülés a várható beruházásokra .:. Mint mondotta: mezőgazdaságunkban a meglevő szűkös anyagi lehetőségek miatt mielőbb el kell érni, hogy gazdaságaink az elképzelések megvalósításának ne kísérleti bázisai legyenek, hanem a termelést hatékonyan növelő jó módszereket, a kidolgozott technológiai rendszereket alkalmazzák. A meglévő eszközök okosabb felhasználása — Állattenyésztésünk fejlesztési terveit a tapasztalatok szerint nem csupán költséges teleprendszerek létrehozásával lehet megvalósítani — hangoztatta, s elmondta, hogy Somogy megyében sok hagyományos épülettel rendelkező üzem példája igazolja: a meglevő eszközök okos felhasználásával, korszerű technológiai berendezések alkalmazásával azonos eredményeket érhetünk el. — Éppen ezért támogatási rendszerünknek erőteljesebben kell ösztönözni az olcsóbb, de korszerűbb létesítmények, kipróbált technológiák bevezetését, a tervezéstől a megvalósításig — mondotta. Részletesen elemezte a tanácsi gazdálkodást érintő új szabályozási rendszer eddigi tapasztalatait is. Megállapította: lizálódása és a forgalmi élet élénkülése folytán — a polgári jog jelentősége nagymértékben megnőtt. Ennek szem előtt tartásával a Legfelsőbb Bíróság fontos feladatának tartotta olyan ítélkezési gyakorlat kialakítását, amely figyelemmel van a népgazdasági összefüggésekre és azokra a gazdaságpolitikai célokra, amelyek megvalósulását a gazdaságirányítás jelenlegi — állandó fejlődésben lévő — rendjében az egyes jogintézményeknek elő kell segíteniük. Beszélt a szerződésekből eredő jogviták eldöntéséről is.. Helyeselte azt a törekvést, amely az államélet fejlesztése keretében a hatósági és gazdálkodási funkció elkülönítésére irányul. Hangsúlyozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a fejlődést jól szolgáló ítélkezési gyakorlatot igyekszik kialakítani a szerződésen kívüli jogviszonyokból eredő perekben is. — A munkaügyi ítélkezés területén a Legfelsőbb Bíro— Állam- és jogrendszerünkben fontos szerepük van az igazságszolgáltatásra vonatkozó jogszabályoknak — mondotta bevezetőben dr. Korom Mihály. — Alkotmányunk 5. fejezete tartalmazza a bíróságok működésének és szervezetének legfontosabb alapelveit, a részletes szabályok megalkotását pedig törvényre utalja. Az előterjesztett törvényjavaslat ennek a célnak kíván eleget tenni azzal, hogy részletesen szabályozza a bíság arra törekedett, hogy hathatós védelemben részesüljön a dolgozók jogos egyéni érdeke, ugyanakkor azonban ügyelt arra is, hogy alaptalan igények érvényesítése útján ne csorbulhasson a társadalmi tulajdon — mondotta többek közt. Felszólalása végén a Legfelsőbb Bíróság elnöke hangsúlyozta : . — Számadásunk egyben készülődés is az elkövetkező időszak feladatainak megoldására. Népi demokráciánk állami, gazdasági és társadalmi rendjének, nemkülönben az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek következetes bírósági védelme újabb és újabb erőfeszítést, sok-sok hozzáértést és tudományos igényű munkaszervezést igényel. Meg kell birkóznunk azzal a feladattal, amelyet két új kollégiumnak: a gazdasági kollégiumnak és a munkaügyi kollégiumnak a Legfelsőbb Bíróság szervezetébe való beépítése jelent. A gazdasági döntőbizottságok és a terület) I munkaügyi döntőbizottságok pegszűnése, a feladatainknak | a bíróságok által történő átvétele szükségessé teszi az ítélkezési gyakorlat egységének biztosításáról való fokozott gondoskodást, ami nagy mértékben megnöveli az elvi irányítás súlyát, a vele szemben joggal támasztható elvárásokat. — A törvényesség és az igazság eszméjének gondozása, a kíméletlen harc minden káros jelenség ellen rendkívül felelősségteljes, s egyben megtisztelő feladat. Az ezzel járó terhet örömmel vállaljuk, s nem csökkent kitartással munkálkodunk az alkotmányban és a most megalkotandó bírósági szervezeti törvényben megszabott feladatok egyre magasabb szinten való teljesítésén — mondotta —, s kérte az országgyűlést, hogy beszámolóját fogadja el, javasolta, hogy a bíróságokról szóló törvényjavaslatot emelje törvényerőre. tér, hogy az országgyűlés jogi,' igazgatási és igazságügyi bizottsága írásban előterjesztett javaslataival egyetért, s a maga részéről is elfogadásra ajánlja a módosító javaslatokat. Kérte az országgyűlést, hogy mindezek figyelembe vételével a törvényjavaslatot fogadja el. Az elnök ezután szavazást rendelt el. S ennek eredményeként az országgyűlés először a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által írásban beterjesztett módosításokat, majd pedig ezek' figyelembevételével a bíróságokról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját tudomásul vette. Napirend szerint következett a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvény- javaslat tárgyalása. Az ügyészi szervek tevékenységéről Ezt dr. Szénást Géza, a legfőbb ügyész terjesztette elő. Bevezetőben rámutatott: a törvényjavaslat nem csupán az ügyészi szervek tevékenysége szempontjából nagy jelentőségű, hanem kiemelkedő fontossága van alkotmányjogi vonatkozásban is. A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvény — a tanácstörvénnyel és a bíróságokról szóló törvénnyel együtt — ama törvényeink közé tartozik, amelyek elkészítését az alkotmány írta elő, s amelyek az Alkotmány egy-egy fejezetének végrehajtását szolgálják. Aláhúzta a szocialista ügyészségre vonatkozó szervezeti és működési alapelvet. Ezek az alapelvek: a helyi szervektől független, centralizált szervezet; a törvényességi felügyelet körébe tartozó szervek tevékenységébe való operatív beavatkozás tilalma; a törvények egységes és a jogpolitikai elvekkel összhangban álló értelmezésének elősegítése; valamint az ügyészekkel szemben támasztott magas szakmai, erkölcsi és politikai követelmények, a ■ felsorolt alapelvek — a baráti. szocialista országok ügyészi törvényeihez hasonlóan — maradéktalanul érvényre jutnak a javaslat rendelkezéseiben is. Többek között felszólalt Benkei András belügyminiszter is; a törvényjavaslatot . a kormány és a maga nevében az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. A törvényjavaslat vitája ezzel véget ért, az elnöklő Apró Antal szavazást rendelt el. Az országgyűlés a Magyar Nép- köztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben — a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által beterjesztett eredeti szövegben egyhangúlag elfogadta. Dr. Szénási Géza legfőbb ügyésznek az ügyészség tevékenységéről — felszólalása keretében — elmondott beszámolóját egyhangúlag tudomásul vette az országgyűlés. Interpelláció a Balatonnal kapcsolatban Ezután egy interpelláció következett. Búza Barna szobrászművész a Balatonnal, a tó jövőjével foglalkozott a kormányhoz intézett interpellációjában. A kormány nevében erre Bondor József építésügyi és •.Irosfojlo'-.zt'si m,”'srr:er vá- v.zo.’.':. E" ••• ' y a í-otv a "-tett 1 ó-dórek t ' > Misztérium, illetve országos szerv hatáskörébe tartoznak, ezek vezetőivel azonban az idő rövidsége miatt nem sikerült konzultálni. A miniszter kérte, hogy az országgyűlési ügyrend 48. paragrafusának 2. bekezdése alapján az interpellációra 30 napon belül, írásban válaszolhasson. Bondor József válaszát az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ezt követőén az elnöklő ■\pró Antal — a kép. ;. . fenek- jó munkát, a szabadságra menőknek kellemes pihenést kívánva — az országgyűlés nyári időszakát berekesztette. (MTI) Horváth László somogyi képviselő hozzászólása Tovább kell finomítani a mezőgazdasági közgazdasági szabályozók rendszerét az eddigieknél jobban érvényesült a tanácsok önállósága, fejlődött „az önkormányzat. Elmondotta azt is, hogy a kedvező vonások mellett a tanácsok jelenleg még sok gonddal küszködnek. Ezek között említette meg az állóeszközök elhasználódásának és javításának helyzetét. Somogy megye helyzetét elemezve rámutatott arra, hogy a lakásépítések általában a városokban, kiemelt ipari településeken valósulnak meg. Ez együtt jár az új, kiegészítő be-, rujiázások megépítésével is, s' a helyi tanácsok és a költség- vetési tervek azonban kevés ilyen jellegű új beruházást valósíthattak meg. A tanácsok gondjai Somogybán a szociális, az egészségügyi és az oktatási intézmények nagy része régi kastélyokban kapott helyet. Az intézmények felújítására és korszerűsítésére már eddig is nagy erőfeszítéseket tettek, de ennek ellenére még a meglévő szint megtartását sem tudják biztosítani. Ennek legfőbb oka, hogy az elhasználódási- és felúj ításihányad-kulcsok viszonya korlátozó tényező. A bevezetett értékcsökkenési leírási kulcsok sem fejezik ki a somogyi speciális épületadottsá- gi viszonyokban a tényleges elhasználódást. Utalt Horváth László arra is. hogy a kormányhatározat érzékelteti a felújítások fontosságát, amikor kimondja, hogy a felújítási eszközök nem csökkenthetők. Pozitívak azok az intézkedések is, amelyek lehetővé teszik a felújítási eszközök bevételi többletből való növelését, más költségvetési előirányzatok átcsoportosítását. — Ezekkel a lehetőségekkel azonban a költségvetési szervek csak nagyon kis mértékben tudnak élni — mondotta —, az átcsoportosítások ugyanis más, jelentős feladatok elmaradásához vezetnének. A meglevő problémák elemzése után a somogyi képviselő javasolta, hogy a kormány vizsgáltassa meg a szociális, egészségügyi, oktatási célt szolgáló önállóeszközök felújítási helyzetét, valamint a jelenlegi felújításihányad-kul- csokat. róságok szervezetével és hatáskörével összefüggő kérdéseket. Jogrendszerünk korszerűsítése A törvényjavaslat kidolgozása során — az alkotmányban foglalt alapvető rendelkezésekkel összhangban — az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének, jogrendszerünk korszerűsítésének követelményei vezettek bennünket — hangsúlyozta, s kiemelte, hogy bíróságaink feladata az egyik legfontosabb állami tevékenység: az igazságszolgáltatás. Hazánkban szilárd a törvényes rend, s aki törvényeinket megsérti, megbüntetjük. Ugyanakkor jogrendszerünk minden becsületes állampolgár számára biztosítja a nyugodt és félelem nélküli életet — mondotta. — A jelenleg hatályban lévő bírósági szervezeti törvényt csaknem két évtizeddel ezelőtt alkotta meg ország- gyűlésünk. A mostani törvény- javaslatot az elmúlt évtizedek gyakorlati tapasztalatainak felhasználásával, a jelen és a jövő követelményeinek figyelembevételével készítettük elő. Rendelkezései arra hivatottak, hogy egész igazságszolgáltatásunk munkája hatékonyabbá váljék. Ezután dr. Korom Mihály arról a munkáról' bőszéit, amelyet a bíróságok és a döntőbizottságok vog.-znu, — A törvényes és igazságos döntés, a jogi felvilágosítás és tanácsadás azonban nem pusztán az érintett állampolgárok ügye, hanem társadalmi hatású is — mondotta. — Ha az igazságszolgáltatás különféle szervezeteiben dolgozók jól végzik munkájukat, az nagyban elősegíti a közrend, köz- biztonság erősödését, a törvénytisztelő közszellem fokozását, az állampolgári fegyelem megszilárdítását, a társadalmi együttélés szabályainak jobb megtartását, és nem utolsó sorban a jogsértéseit megelőzését is szolgálja. S a nagy munkateherről szólva megemlített néhány olyan körülményt, amely ma sSíSsS&íííBiií'i nehezíti és lassítja az ügyintézést. A továbbiakban az előterjesztett törvényjavaslat legfontosabb rendelkezéseiről szólt: — Alkotmányunk kimondja, hogy a Magyar Népköztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják. A bírói igazságszolgáltatás alkotmányos alapelve érvényesítésének fontos feltétele, hogy magas szintű jogszabály egyértelműen határozza meg a bírósági hatáskörbe tartozó ügyek körét. Ennek a követelménynek tesz eleget a törvényjavaslat, amikor kimondja, hogy a'bíróság dönt a büntető és a polgári jogi ügyekben, a családjogi vitákban, valamint a munkaügyi és a szövetkezeti tagsági viszonynyal kapcsolatos legfontosabb kérdésekben. Egyszerűsítjük a szervezeti rendszert — Az igazságszolgáltatás egységének fontos alapelvét juttatja most következetesen érvényre a törvényjavaslat az által is, hogy az eddigi állam- igazgatási jellegű gazdasági és területi munkaügyi döntőbizottságokat bíróságokká alakítják át. Ezzel a szabályozással jelentékeny mértékben egyszerűsítjük és áttenkinthe- tőbbé tesszük az igazsászolgál- tatási szervezet rendszerét, hiszen megszüntetjük a tarkaságot, párhuzamosságot, a szét tagoltságot. — A bíróságok állami szer vezetünkben különleges helyet foglalnak el — mondotta a továbbiakban. — Különleges helyzetük nem valami kivéte- lezettségből, hanem a bírói függetlenségből ered. Ezért kell a vezetésük, irányításuk elveit és módszereit törvényben pontosan szabályozni. Ezután több hozzászólás következett, többek közt dr. Nezvál Ferenc nyugalmazott miniszter is a törvényjavaslat időszerűségét emelte ki. Miután a törvényjavaslathoz újabb hozzászólást nem jeleztek, dr. Korom Mihály igazságügyminiszter összefoglalta az elhangzott észrevételeket. Bejelentette a minisz.. / l Az igazságügyi miniszter felszólalása
