Somogyi Néplap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-02 / 128. szám

Külföldi üdvözletek Kádár János 60. születésnapja alkalmából Kádár Jánost, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát 60. születésnapja alkalmából me­leg hangú táviratban üd­vözölte Leonyid Brezs­nyév, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Nyi- kolai 'Podgornij, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa el­nökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, Tó­dor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, Custáv Husák, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára, Ludvig Svoboda, a Csehszlovák -Szo­cialista Köztársaság elnöke, Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke, Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsá­gának főtitkára, Edward de­rek, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi For­radalmi Párt Központi Bizott­ságának első titkára, Erich Honecker, a Német Szocialis­ta Egységpárt Központi Bi­zottságának első titkára, Ni­colne Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára és Le Duan, a Vietnami Dolgo­zók Partja Központi Bizott­ságának első titkára. Jókívánságait tolmácsolta Ausztria Kumminista Pártjá­nak Központi Bizottsága, Chi­le Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, Aarne Saarinen, Finnország Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának elnöke, Kosztasz Ko- lijannisz, Görögország Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának első titkára, Irady Eskandary, az Iráni Néppárt Központi Bizottságának első titkára, Meir Vilner, Izrael Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Kurt Bachmann, a Német Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának elnöke, Gerhard Dane- lius, Nyugat-Berlin Szocialista Egységpártja Központi Bizott­ságának elnöke, Enrico Ber- linguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára, Ermenegildo Gasperoni, San Marino Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára, Dolores Ibárruri, Spanyolország Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának elnöke, Jakub De- mir, a Török Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Nguyen Huu Tho, a Dél-vietnami Nemzeti Felsza- badítási Front Központi Bi­zottsága elnökségének elnöke és a Béke és Szocializmus cí­mű folyóirat szerkesztősége. A születésnap alkalmából kifejezte szerencsekívánatait a Szovjetunió, a Bolgár Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Dél­vietnami Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Kubai Köztár­saság, a Mongol Népköztársa­ság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Norvég Király­ság, a Román Szocialista Köz­társaság, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság budapesti nagykövete, valamint a szov­jet hadsereg ideiglenesen Ma­gyarországon állomásozó Déli Hadseregcsoport parancsnok­sága. Kádár Jánost szívélyes táv­iratban üdvözölte Giorgio la Pira volt firenzei polgármes­ter. A Központi Bizottság első titkára számos üdvözletét ka­pott szovjet politikai és köz­életi személyiségektől, művé­szektől, iskoláktól és intéz­ményektől. Megvitatták és jóváhagyták a moszkvai csúcs eredményeit (Folytatás az 1. oldalról) , A Szovjetunió és az Egye­sült Államok között a rakéta- elárító védelmi rendszerek korlátozásáról létrejött szer­ződésnek és a stratégiai táma­dó fegyverek korlátozása te­rén teendő bizonyos intézke­désekről szóló ideiglenes egyezményeknek az aláírása rendkívül fontos lépés, amely elősegíti a nukleáris háború veszélyének csökkenését, a fegyverkezési hajsza fékezését ^..megnyitja az. általános le­szerelés felé vezető előrehala­dás kilátásait. Ez a lépés megfelel a szovjet és az ame­rikai nép, az egész emberiség érdekeinek. Szovjet vezető körökben az európai biztonság szempont­jából kedvező tényezőnek tart­ják, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok egyaránt pozitívan értékeli a Szovjet­unió i és a Német Szövetségi Köztársaság 1970. augusztus 12-én kelt szerződését, a Ber­lin nyugati szektoraira vonat­kozó négyoldalú megállapodá­sokat, valamint a két félnek azt a kinyilvánított készségét, hogy előmozdítsák az európai légkör folyamatban levő eny­hülését és e kontinens álla­mai békés együttműködésének kibontakozását, az európai biz­tonsági értekezlet előkészítését és megtartását. A szóvjet—amerikai tárgya­lások eredményei ismét meg­mutatták, hogy a jelenlegi kö­rülmények között a nemzet­közi vitás kérdéseket nem le­het megoldani az erőpolitika módszereivel. E kérdéseket tárgyalások útján lehet és kell rendezni, a felek egyenjogú­sága és egyenlő biztonsága, az érdekek kölcsönös tiszteletben tartása, a különböző társadal­mi rendszerű államok békés egymás mellett * élése elvének a nemzetközi kapcsolatokban való általános alapján. érvényesülése a magyar küldöttség ' Brüsszelben (Folytatás az 1. oldalról.) Bartha Tibor református püs­pök, a magyarországi egyhá­zak ökumenikus tanácsának elnöke, a Béke-világtanács el­nökségének tagja; dr. Bognár József akadémikus; Duschek Lajosné, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának titkára; Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke; Garai Róbert, a? MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezető­je, Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nem­zeti Bizottságának titkára; dr. Ijjas József kalocsai érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke; Pap Anna, a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának alelnöke; dr. Perényi Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora; Pét hó Tibor, a Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetségének alelnöke; dr. Prandler Árpád, a Magyar Jo­gász Szövetség főtitkára; Rago Ferenc, a Csepel Vas- és Fém­művek szerszámgépgyárának szocialistabrigád-vezetője, a szocialista munka hőse; Rutt- kai Éva Kossuth-díjas színmű­vész; Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitká­ra; Somogyi József Kossuth- díjas szobrászművész; dr. Straub F. Bruno, a Magyar Tudományos Akadémia alel­nöke; Tolnay Klári Kossuth- díjas színművész. A küldöttség búcsúztatására megjelent Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke, és számos közéleti szemé­lyiség. Csü " ">-! feste a m~g”ar kü' ' .. g Brüsszelbe érkc ‘ zett. Vietnami hadijelentés Félsxásnál több támadás A saigoni katonai parancs­nokság csütörtökön este közöl­te, hogy az elmúlt 24 órában az »ellenséges haderők« 53 tá­madást, közöttük 36 tüzérségi támadást intéztek a kormány­csapatok állásai ellen. Kontumban folytatódtak az utcai harcok; Hűétől 40 kilo­méternyire északra több mint ezer saigoni ejtőernyős páncé­losok és tengerészgyalogosok támogatásával, sikertelen kí­sérletet tett, hogy kiszorítsa a felszabadító erőket a Huéhoz vezető 1. műút melletti állá­saikból. A VDK külügyminisztériu­ma csütörtökön közölte, hogy az amerikai légierő az elmúlt 24 órában a Hanoitól északra fekvő Ha Bac tartomány és több más észak-vietnami tar­tomány lakott területeit bom­bázta. Az amerikai haditen­gerészet hajói egyidejűleg partmenti falvakra és kikötők­re tüzeltek. A VDK légterében lelőtt amerikai gépek száma . már 3625-re emelkedett. Ma nyílik meg az európai közvélemény képviselőinek értekezleté Az európai problémák és a közvélemény írta: Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője A II. világháborút követően a fasiszta Németor­szág összeomlása és a Szov­jetuniónak a háború kimene­telében betöltött döntő szere­pe következményeként Euró­pában merőben új helyzet fejlődött ki. Megváltoztak egyes országok határai, több országban szocialista fejlődés indult, köztük Németország­nak a szovjet hadsereg által felszabadított területén is. Az Amerikai Egyesült Államok köré csoportosult tőkés erők minden eszközzel igyekeztek szembeszállni az új helyzet­tel: agresszív katonai szövet­séget szerveztek, amelybe nem ’ átallották bevonni a Németország nyugati öveze­tében létrehozott Német Szö­vetségi Köztársaságot, ahol militarista és revansista erő­ket segítettek hatalomra. Az Atlanti Szövetségben tömö­rült erők — a fegyveres fe­nyegetés, az ideológiai diver- zió, az ellenforradalmi irány­zatok támogatása és a gazda­sági blokád gátlástalan esz­közeivel — leplezetlen nyílt­sággal törtek a szocializmus visszaszorítására. Mindez a szocialista országokat arra késztette, hogy hathatós in­tézkedéseket tegyenek a fe­nyegetés elhárítására. Így tör­tént, hogy az Egyesült Álla­mok és NATO-szövetségesei tudatos és megfontolt törek­véseinek megfelelően Európa ellentétes tömbökre oszlott. Kialakult a kelet—nyugati szembenállás, a hidegháború légköre. Az Európában v^: szükségszerű folyamatok ve­tettek véget a hidegháború tartós időszakának. A szocia­lista országok, nehézségeik el- lenére, megszilárdultak. A Szovjetunió óriási eredmé­nyeket ért el a tudomány és a technika területén, nem utolsósorban a hadi techniká­ban. A szocialista országok, a javukra változó erőviszonyok alapján fokozták erőfeszíté­seiket az európai feszültség enyhítése, a valóságos hely­zet nemzetközi jogi rendezése érdekében. A nyugat-európai tőkésországokban — köztük a Német Szövetségi Köztár­saságban is — fokozatosan fölismerték: az európai hely­zet erőszakos módosítása ab­szurd törekvés; az Egyesült Államok világhatalmi szán­dékai végzetes kalandba so­dorhatják szövetségeseit; az USA katonai, gazdasági, po­\ Az egynapos látogatás után Nixon hazautazott Varsóból Nixon, az Egyesült Államok elnöke és felesége, valamint kíséretének tagjai, csütörtökön hazautaztak Varsóból. Az egylapos hivatalos len­gyelországi látogatáson Nixon, az Egyesült Államok elnöke, tegnap udvariassági látogatást tett a Belwederben Henryk Jablonski államelnöknél, majd folytatták a szerdán délután megkezdett lengyel—amerikai tárgyalásokat a kétoldalú együttműködés és a nemzet­közi helyzet időszerű kérdései­ről. A tárgyaláson lengyel rész­ről Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és Piotr Ja- roszewicz miniszterelnök, ame­rikai részről pedig Richard Ni­xon elnök és Henry Kissinger, az elnök nemzetbiztonsági fő­anácsadója vett részt. Mindkét fél megelégedéssel üdvözölte Lengyelország és az NSZK 1970. december 7-én aláírt szerződését, s annak az Odera—Neisse határra vonat­Nixon elnök és Edward Gierek a megbeszéléseken. (Telefotó: MTI—KS) kozó megállapítását. — Ez az egyezmény számottevően hoz­zájárul az európai államok közötti bizalom és együttmű­ködés ügyéhez — hangoztatja a közös közlemény. litikai gyámkodása egyre ter­hesebb. Ez által EüVópa tőkésorszá­gaiban is teret nyert a prob­lémák józanabb megközelítő-, se a tárgyalási készség. Az érdekelt európai álla­mok között párbeszéd indult el az égető kérdések rendezé­sére. Széles körű és kedvező visszhangra lelt a Varsói Szerződéshez tartozó szocia­lista országok kezdeményezé­se, hogy hívják össze az euró­pai kormányok konferenciá­ját a tartós enyhülés, a kol­lektív biztonság, a szocialis­ta és a tőkés országok sokol­dalú együttműködése kérdé­seinek közös megvitatására. Az európai kormányok több­sége magáévá tette a konfe­rencia gondolatát, a közvé­lemény pedig örömmel üdvö­zölte a békés és biztonságos Európa megteremtésének biz­tató kilátásait. l\Ym ÍOV bizonyos 11LIU Így NATO-be­li és más politikai-katonai körök, akik makacsul ragasz­kodnak militarista és revan­sista rögeszméikhez. A NATO-kormányok, a szociá- lista országok javaslatának kedvező népi visszhangja miatt, nyíltan nem szegülhet­tek szembe e kezdeményezés­sel, de a legkülönbözőbb fel­tételek és akadályok támasz­tásával igyekeznek azt lejá­ratni, megvalósítását elodáz­ni. Találóan írta erről Vidor Larock, a Belga Szocialista Párt egyik vezető személyi­sége; »A NATO-kormányok formálisan csatlakoztak a konferencia gondolatához... de a mai napig konkrét tettek nélkül. Az ember akaratlanul is az operaházi énekkarokra gondol, amelyek nagy hangon éneklik: Induljunk. Indul­junk! és közben ott marad­nak a színpadon ...« Az európai enyhülés ma­kacs ellenzői nyíltan is fel­léptek a különböző rendszerű európai országok egymáshoz való közeledése ellen, akció­kat szerveztek a kedvezően alakuló légkör megrontására: a brit kormány 1971 szeptem­berében 105 szovjet állampol­gárt kiutasított biztonsági okokra hivatkozva; a NATO- hoz tartozó államokban szov- jetellenes élű kémhisztéria keltésével próbálkoztak; tu-j nyugat-európai országban széles körű kommunista- és szovjetellenes propaganda- kampányt és tüntetéseket szerveztek; az NSZK jelenle­gi kormányának ellenzéke a hisztéria határát súroló kiro­hanással reagált a feszültség enyhítésének nagy jelentősé­gű okmányaira, a Szovjet­unióval és a Lengyel Nép- köztársasággal megkötött - szerződésekre. A NATO 1970- ben és 1971-ben tartott ülé­sein olyan képmutató kije­lentések hangzottak el, hogy nem szentesíthetik Európa megosztottságát, azaz két né­met állam létezését Európá­ban. Európa népei tétlen szemlélői azoknak a folyamatoknak, amelyek köz­vetlenül érintik létérdekei­ket, nem nézhettek ölhetett kézzel a nemzetközi politikai légkör enyhítéséért, a bizton­ság és a gyümölcsöző állam­közi kapcsolatok magvalósí­tásáért síkraszálló érik és az ezzel szembeszegülök kon­frontációját. Európa társadalmi erőinek széles körű mozgalma bonta­kozott ki ábból a felismerés­ből, hogy a népek sorsdöntő érdekei közösek, függetlenül attól, hogy szocialista vagy tőkés országban élnek. A minden népet egyaránt fe­nyegető nukleáris konfliktus borzalmainak elhárítása, az anyagi és szellemi javak vé­delme, az összes ország és nép számára előnyös jószom­szédi kapcsolatok és sokolda­lú együttműködés a legszéle­sebb társadalmi rétegek ér­dekében áll, tekintet nélkül ideológiai, politikai nézeteik­re, hovatartozásukra. Konti­nensünk legkülönbözőbb tár­sadalmi' rétegeiben fokozot­tan tudatossá vált, hogy a közös érdekek képviselete csak közös akaratban, együt­tes fellépésben valósítható meg. Kibontakozott Európa haladó közvéleményének szé­leskörű mozgalma, amely ki­terjed kontinensünk vala- . mennyi országára, a szerve­zett munkásokra, parasztok­ra, alkotó1 értelmiségiekre; kommunistákra, szocialis­tákra, szociáldemokratákra, hívőkre és ateistákra; parla­menti körökre, üzletemberek­re, nőkre és férfiakra, idő­sebbekre és az ifjúságra. Számos országban nemzeti bizottságok, kezde­ményező csoportok és egyéb szervezeti keretek alakultak az európai biztonság és együttműködés nemes ügyé­nek szolgálatára! a társadal­mi erők mozgósítására. Szak- szervezeti, ifjúsági, egyházi, békemozgalmi és egyéb nem­zetközi találkozók sorozatára, a legkülönbözőbb szintű és összetételű konferenciák, szemináriumok, ankétok, szimpóziumok, kerekasztal értekezletek, párbeszédek, egész sorára került sor, ame­lyeken a szocialista és a tő­késországok társadalmi kép­viselői cserélték ki nézeteiket az európai helyzet megoldás­ra érett problémáiról, és ar­ról, hogyan lehet a közvéle­ményt mozgósítani e problé­mák megoldásának előmoz­dítására. E mozgalom keretében kez­deményezték a belga közéleti személyiségek az európai közvélemény képviselőinek közgyűlését, amelyet június 2-ára hívtak össze Brüsszel­be. A népek e nagy jelentő­ségű fórumán kontinensünk országaiból a legszélesebb társadalmi rétegek, a politi­kai pártok, társadalmi és tö­megszervezetek, egyházak, kormányközi szervezetek képviselőinek és közéleti sze­mélyiségeinek százai vesznek részt. A fórum részvevői megvitatják, hogy a közvéle­mény milyen módon segítheti elő a feszültség tartós enyhí­tését, a dolgozó emberekre súlyos teherként nehezedő fegyverkezési verseny leféke­zését; a szembenálló katonai tömbök megszüntetését, egy minden európai országot ma­gában foglaló kollektív biz­tonsági rendszer megteremté­sét. összevetik nézeteiket az eltérő társadalmi berendez­kedésű országok közötti gaz­dasági, kereskedelmi, műsza­ki és tudományos, valamint a kulturális és az emberi kör­nyezet védelmében történő együttműködés lehetőségei­ről. A fórum fontos feladata lesz, hogy az érdekelt kormá­nyokat konkrét cselekvésre késztesse a biztonsági és együttműködési konferencia érdemi előkészítésére és mi­előbbi összehívására. A közgyűlésen, a vélemény- csere alapján, sor kerül’- olyan ajánlások és javaslat: kimunkálására is, amelyek biztonsági és együttműköd' konferenciát előkészítő kor­mányok számára hasznosak lehetnek. közvélem én”"' egyetértéssel és támogatással követi a tar. dalmi erők erőfeszítéseit e olyan új Európa kialakító, ért, ahol a fenyegető veszély helyett a békés egymás m lett élés elvei uralkodn ahol a különböző országo’ népek között sokoldalú gyümölcsöző együttműé jön létre minden lehet területen. A szociali építésé" munkálkodó rr dolgoz 1 nép ezt vallja, egv ilyen magasztos cé. való küzdelem egyaránt szó. gálja a ma élő és a jövő nem­zedék alapvető ügyét, s mint ilyen, megér minden erőfe­szítést Hazánk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom