Somogyi Néplap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-16 / 140. szám
Legyen nyilett könyv a tsz élete Korszerűsítik a balatonmáriai áfész cementüzemét Felállítják a mozaikcsarnok oszlopait. Két betonkeverő gyorsítja a munkát. é mennyit tud abból, amit a termelőszövetkezet vezetői egy tájékoztatón elmondtak. Valahogy így summáztam a tapasztalatomat, amikor egy országos vezetőt újságíróként kísértem somogyi látogatása során. Vendégünk nagy figyelemmel hallgatta a tsz-elnök, a párttitkár, a tanácselnök szavait, még megérdeklődött egyet s mást. Aztán olyan kérdéseket tett föl a mezőn dolgozó asszonyoknak, amelyek a tájékoztatón alapultak. Mindenki azt várta, hogy jól ismerik a krumplit szedő asszonyok a csöppent sem bonyolult, hanem igen alapvető, a tagok jövedelmével, a termékek értékesítésével kapcsolatos döntéseket. Bizony, még a bátrabbak is akadozva válaszolgattak, kitetszett a félmondataikból, hogy egy láncszem kimaradt. Akik meggyőzésükben és felvilágosításukban sokat tehettek volna, most éppen tétlenek maradtak. Sok szó esik arról mostanában, hogy az embereket általában a napi élet kérdései foglalkoztatják, ezek azonban természetesen összefüggnek az országos és a megyei politikával. Ennek az a forrása, hogy a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerében biztosított nagyobb önállóság erőteljesen megnövelte a gondolkodó készséget, a felelősségtudatot. Az utóbbi évtized fejlődése pedig azt mutatja, hogy egyre jobban egybeolvad a falu és a szövetkezet mindennapi élete (sőt, az egyesülések lévén a szövetkezet és több falu közös gondja), s egyre több ember érdeklődik szenvedélycsen a szövetkezet gazdálkodása, a község fejlődése iránt. A'kkor is, ha ő és társai, akkor is, ha képviselőik döntenek a mindnyájuk életére kiható kérdésekben, most már igényli, hogy előtte töviről hegyire megvitassanak minden apró részletet. Ezért olyan fontos, hogy a kommunisták, a termelőszövetkezet vezetői meggyőzzék a tájékozatlanokat, az esetleges kétkedőket az elhatározás megalapozottságáról és hasznosságáról, akár gépvásárlásról, akár építkezésről van szó. Nem véletlen, hogy az új helyzetben éppen a zárszámadá és a tervtárgyaló közgyűlések előtt a legélénkebb az agitáció. A pártvezetőségek ilyenkor csatasorba állítanak minden kommunistát, és egyéni, valamint csoportos beszélgetéseken, írásos anyagok révén előkészítik a számadást a tervezést. Nagyon jól élnek ezzel a lehetőséggel a kapospulai Ezústkalász TerÁprilis elején látott napvilágot az az intézkedés, mely a szarvasmarha-tenyésztés fej- Tesztésével kapcsolatban a borjúnevelésnél hozott új módszereket. Ennek az akciónak célja helyreállítani az úszöborjúknál a kereslet és a kínálat egyensúlyát oly módon, hogy a fölnevelésre vállalkozó gazdaságok nagyfokú értékesítési biztonság és kedvező feltételek mellett bekapcsolódhassanak az országos programba. Annak idején lapunkban is részletesen foglel- koztunk az intézkedésekkel, ismertettük a rendelkezés fő vonásait. Két hónap telt el azóta. Ahogy a napokban tájékozódtunk, a megyei operatív bizottság a rendelkezés megjelenését követően nyomban tanácskozott erről a témáról. Ügy döntött, hogy a végrehajtás első lépéseként az állattenyésztési íelügyelőség fölkeresi és felülvizsgálja azokat a gazdaságokat, amelyek alkalmasak a borjúk fogadására. (A melőszövetkezetben. A tagok a« megalapozott és jól szervezett agitáció eredményeképpen szinte minden fontos dolgot előre megtudnak. Az írásos anyagban például azt is felsorakoztatják, miből mennyit termeltek, s az érte kapott pénzből mennyi ment a közösbe, mennyi gyarapította a tagok jövedelmét A falu közvéleményét ma már egyetlen kérdésben sem lehet figyelmen kívül hagyni. A hetesi Egyesült Erő Tsz tapasztalatai szerint a tagság időnként úgy érzi, hogy egy- egy döntés — például szaktelepek megépítése — ellentétben van a pillanatnyi érdekükkel jövedelmük gyorsabb növekedésével Ilyen esetben elengedhetetlenül szükség van a párttagság felvilágosító munkájára. Az ő agitációjuk révén értheti mieg ésszel és szívvel is minden tsz-tag, hogy az elhatározott fejlesztés a szövetkezet jövőjét alapozza meg. Máshol, mint például a tótújfalui Dráva menti Egyetértés Tsz-ben, kérdőíveket ad ki a vezetőség egy-egy fontos gazdasági döntés előtt. Kitöltése előtt természetesen van idő arra, hogy a jól felkészült agitátorok felvilágosítsák az embereket. Nagyon jó, hogy a fontosabb közgyűlések, döntések előtt az agitációt is megszervezik a pártszervezetek és a tsz-vezetők, azonban állandóvá kellene tenni a meggyőzést, hogy nyitott könyv legyen minden tsz-tag előtt a szövetkezet, a falu élete, jövendő útja. S ez a jó tervek, a jó döntések megvalósításában való tudatos részvételit is erősíthetné. a még nem sok helyen magyarázzák meg, mibe kerül az anyag, melyet felhasználnak, a gép. melyen dolgoznak, milyen meny- nyiségű és minőségű munka szükséges ahhoz, hogy a termelés gazdaságos és jövedelmező legyen. Pedig ez szintén hatásos politizálás, s növeli a - termelőszövetkezeti demokráciát is. Szóban, írásban és képben is lehet erről beszélni, ha jobban kutatják mindenhol, mi érdekli az embereket, mi az, amit nem értenek. Egy pártmunkástól hallottam, hogy az egyik tsz-istállóban csomagolópapírt , szögeztek a falra, s minden fontos eseményt ráírtak ceruzával. Ennek az egyszerű »-plakátnak-« hihetetlenül nagy mozgósító ereje volt, s kifejezte az állattenyésztésben dolgozók igényét a tájékozottságra. rendelet ugyanis kitér arra is, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie az üzemnek.) Hadd tegyük hozzá, hogy nemcsak az irányító szervek, hanem maguk a termelőüzemek is fölfigyeltek az új rendelet adta lehetőségekre, és maguk is kezdeményeztek, javaslatokat tettek. A vizsgálatok és a megállapodások alapján eddig négy — a magyaregresi, a vízvári, a háromfai és a hajmási — szövetkezet kezdte meg az előkészületeket a borjúk fogadására. A négy üzemben összesen mintegy hatszáz, hétszáz borjút tudnak majd elhelyezni. Jelenleg a férőhelyek korszerűsítése, átalakítása folyik — no és egy intézkedés sürgetése. Ugyanis zavarólag hat, hogy a pénzügyi alapok rendezésére nincs még konkrét intézkedés. A folyamatos munka, a tisztánlátás érdekében nagy szükség lenne erre. Remélhetőleg rövidesen elhárul ez az akadály is a további lendületes munka eiől. Sokszor fölteszik azt a kérdést, hogy ki agitáljon, amikor szóba kerül a helyi politizálás szüneteinek kitöltése. Mindenki agitáljon, a tsz, a tanács, a népfront vezetői elsősorban a kommunistáik, hiszen a párt politikájának képviselete, terjesztése minden párttag kötelessége. Az agitáció hatósugarát úgy lehet növelni, ha a pártcsoportokra, a szocialista brigádokra épül, s ők az aktíváik segítségével tovább juttatják a döntéseket, mozgósítanak egy-egy feladat megoldására. A szóbeli agitáció bátor hangvétele mindig attól függ, milyen az agitáló politikai felkészültsége, határozottsága, mennyire bátor a kiállása. Ha például nem ismerik eléggé a tsz tervét, a pártszervezet határozatait, a tanács elképzeléseit stb., akkor nem tudnak válaszolni a tagok kérdéseire. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a tsz-vezetők gondoskodjanak a közvélemény formálóinak felkészítéséről. z agitáció fontos politikai tevékenység, tartósan sehol sem nélkülözhető a meggyőzés és a ráhatás e fontos módszere. A községi pártbizottságok és csúcsvezetőségek nagy segítséget adhatnak ahhoz, hogy az alapszervezetek színvonalasabban szervezzék és tervezzék az agitációt, s az eddiginél még változatosabban alkalmazzák bevált formáit. Elsősorban az írásos és szemléltető agitáció lehetőségeinek jobb kiaknázására irányíthatják a pártszervezetek figyelmét. Aztán arra, hogy keltsék föl a tsz-tagokban a jogos büszkeséget, ha szép eredményt érnek el. A legjobban dolgozókat, a szocialista brigádokat pedig mindenhol népszerűsítsék. Az emberek szeretnék, ha nyitott könyv lenne előttük a szövetkezet, a falu. Minden pártszervezet eleget tehet ennek a valóban jogos igénynek, ha megszünteti a kisebb-na- gyobb szüneteket az agitáció folyamatosságában. Lajos Géza (Folytatás az 1. oldalról) ként meg lehet állapítani. Ilyen esetben az adó alapja a bruttó bevétel 30 százaléka, amely után 6 százalékkal kezdődő progresszív adót kell fizetni. Ha a lakás tulajdonosa az említett célra lakásának csupán egy részét adja idegenforgalmi szerv közreműködése nélkül albérletbe, illetve bérbe, az egyébként megállapítható lakbérnek legfeljebb háromszorosát számíthatja fel a tulajdonos, de természetesen a lakásnak csak arra a hányadára, amit az üdülni szándékozó bérlő ténylegesen használ. Az adó alapja ebben az esetben a bruttó bevétel 80 százaléka, amely után 6 százalékkal kezdődő progresszív adót kell fizetni. A bérlakásnak általában csak egy részét adhatja albérletbe a bérlő másoknak üdülésre, pihenésre. Ez esetben természetesen érvényesek az albérletre vonatkozó korlátozó jogszabályi rendelkezések. Az egész lakást a bérlő csak a lakásügyi jogszabályokban ismertetett esetekben adhatja albérletbe. A nem állami szerv tulajdonában lévő lakás bérlője az albérletbe adáshoz a tulajdonos, vállalati bérlakás, szolgálati lakás vagy átmeneti lakás esetében pedig a lakással rendelkező szerv előzetes hozzájárulását köteles kikérni. Ha a bérlő lakását, illetve annak egy részét mások üdülése céljára idegenforgalmi szerv közreműködésével adja albérletbe, a felek a bér ősz- szegében szabadon állapodhatnak meg. Ilyen esetben az álÉpül a mozaikcsarnok. Itt helyezik el az olasz gépeket. A csarnok előre gyártott elemekből készül, melyeket a cementüzem saját maga készít. Amikor május végén véget ért a szocialista brigádvezetők országos tanácskozása, kíváncsian kerestem föl néhány somogyi küldöttet; mit tapasztalt, s mit tud majd hasznosítani az elhangzottak közül a mindennapos munkában? Az első napok az első élményeké voltak. Az elszállásolás, a sok ismeretlen, mégis közös gondokkal, gondolatokkal érkező ember találkozása, a tanácskozás légköre, a fogadás a Parlamentben — körülbelül ezekről a benyomásokról beszélt mindegyikük szívesen, örömmel. Ahhoz, hogy a tatalános jövedelemadó alapja az idegenforgalmi szerv által fizetett havi díj, amelyből — a bértől függően — a kifizető pzerv 4—20 százalékos adót köteles levonni. Ha a bérlő egész lakását idegenforgalmi szerv közreműködése nélkül hasznosítja, legfeljebb a törvényes lakbér háromszorosa lehet a bér. Ha pedig a bérlő lakásának csupán egy részét adja albérletbe, az albérlő által használt helyiség arányában a lakbérhányad háromszorosát számíthatja fel az albérletbe adó. Az adó alapja mindkét esetben a bruttó bevétel 80 százaléka, amely után 6 százalékkal kezdődő progresszív adót kell fizetni. A lakás tulajdonosa, haszonélvezője, bérlője kizárólag az említett módokon hasznosíthatja lakását vagy annak egy részét üdülési célokra. Az ettől eltérő hasznosítás jövedelme után a bruttó bevétel 80 százalékának megfelelő általános jövedelemadót kell fizetni. A tulajdonos üdülőjét (hétvégi házát, nyaralóját) üdülési, pihenési célra idegenforgalmi szerv közreműködésével vagy anélkül közvetlenül is korlátozás nélkül hasznosíthatja. A bér összegében a felek szabadon állapodhatnak meg. Ha a hasznosítás idegen- forgalmi szerv útján történik, az adó alapja az idegenforgalmi szerv által kifizetett havi díj, amely után 4—20 százalékos adót kell fizetni. Ha a hasznosítás idegenforgalmi szerv közreműködése nélkül, vagyis közveltenül történik, úgy a bruttó bevétel harminc százalékát kell általános jövedelemadó címen befizetni. Az üzem korszerűsítése az iparvágány építésével együtt 26 millió forintba kerül. Az új csarnokban évente 8 millió mozaiklapot gyártanak majd. nácskozás tapasztalatai »leülepedjenek«, hogy az elhangzottakat a mindennapi munkában is aprópénzre tudják váltani, és a sok közös tapasztalat megfiaddzék, s megtermékenyítse a hétköznapi termelőmunkát, ahhoz egyszerűen időre volt szükség. Márkus István, a Delta Sportáru és Bőrkonfekció szövetkezet művezetője, az egyik somogyi küldött, sőt a megyei szövetkezetek egyetlen küldötte, komoly fiatalember. Szakmájának tapasztalt szakembere, s ez nemcsak közvetlenül a munkájára értendő, hanem a brigádmozgalomra is, amely - • nek születésében komoly része volt a szövetkezetnél. — Igen megragadott Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára felszólalásának egyik részlete — mondja. — Egy régi jó viccet idézett föl. Meghal a kocsmá- ros, s közli a fiával a nagy titkot: fiam, a szőlőből is lehet bort csinálni. Komolyra fordítva a szót, ránk, brigádokban dolgozókra is érvényes a tréfa alaptanulsága: munkával, jó munkával is lehet egy brigád elsőrangú. — Ügy gondolja, hogy az egyre jobban elburjánzó formaságok leküzdéséről van szó? — Igen. A szocialista brigádoknak, elsősorban a munkában kell az élen járniuk. A brigádok — úgy vélem — egészítsék ki a főbb gazdasági terveket, elképzeléseket saját ötleteikkel. A brigádmozgalom az üzemi munkaszervezés nagy aranytartaléka! Erről beszéltek sokan a tanácskozáson, és én is ebben látom a mozgalom lényegét. Alaposan föl kellene minden félévben, évben mérni, hogy egy-egy brigád mire képes. Ennyit tudtunk most, de a következő évben ennyivel vagyunk képesek többet teljesíteni. Ha ez így történik — összhangban a vállalati, szövetkezeti célkitűzésekkel —, köny- nyen elkerülhető, hogy a vezetők a vállalásokat kiadják albérletbe a brigádoknak. Akkor partnerré válnak a brigádok tagjai, s a vezetők kétszer is meggondolják például azt, hogy végeztessenek-e a brigádokkal vég nélküli túlórákat társadalmi munkában. — Mi a véleménye a brigádmozgalom formaságairól? — Amit elmondtam, abból lényegében következik, hogy ellene vagyok az árva gyerekek patronálásának — legalábbis úgy, ahogy ez sok helyén történik —, a tényleges A 20 millió forintos termelési érték 40 millióra növekszik. A próbaüzemelés augusztus végén lesz. munkát alig tükröző napló vezetésének, a közös mozi- és színházlátogatásoknak — ^mindenáron. Sokszor úgy vettem észre, elsősorban a családos anyáknál, hogy a közös látogatások egyenesen plusz terhet jelentenek a munkában elfáradt, s a második műszakkal is megterhelt nők számára. Ilyenkor aztán mindent éreznek és gondolnak, jót azonban ritkán. Szép Lajosné, a kaposvári vasútállomás jegypénztárosa először járt ilyen rangos, országos tanácskozáson. Így érthető, hogy feszülten figyelt minden szót, ami a további munkában brigádja hasznára lehet. — Sok érdekes dolog habzott el. Két felszólalás különösen megragadott. Volt, aki fölvetette, hogy a jutalmazásoknál nem kérdezik meg a brigádvezetők véleményét, hanem nélkülük döntenek a tagok megjutalmazásáról. Ez tulajdonképpen egyet jelent a brigádvezető munkájának, irányító képességének lebecsülésével. S talán ugyanez az alapja annak, hogy sok üzemben mindig ugyanazok a személyek — s ami még rosszabb —, ugyanazok a brigádok kapnak jutalmat. Ez akkor igazságtalan, ha mások is becsületesen, sőt jól dolgoznak, csak hát ezt kevésbé veszik észre. Baj van tehát sok helyen a mindenkire érvényes, elfogultságmentes követelményrendszerrel. — Hallott-e valamilyen, a munkában közvetlenül hasznosítható javaslatot? — Engedje meg, hogy egy, elsősorban a vasutat érintő jó kezdeményezést említsek. (A?t hiszem másutt sem lenne érdemtelen gondolni erre.) Az országos tanácskozás előtti napon csak a vasutasoknak tartottak egy rövid megbeszélést, s azon elhangzott, hogy mostanában, különösen a fiatalok közül sokan elhagyják a vasutat. Az egyik szombathelyi fiatalember azt javasolta, hogy a katonasághoz bevonuló fiatalról akkor se feledkezzenek meg, ha az a szolgálatát tölti. Látogassák meg a fiatalembert közösen — vasúton ez nekünk nem is olyan nehéz —, s a brigád egy-egy ünnepére kérjenek szabadságot részére a parancsnoktól. Ügy érzem, nemcsak hasznos lehet ez a fölvetés, hanem emberibb is. Cs. T. 3 Az új intézkedés szellemében Négy tsz-ben folyik az előkészület A helyes értelmezés érdekében Az országos tanácskozás után Tapasztalatokkal gazdagabban
