Somogyi Néplap, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-21 / 118. szám
SZOVJET - AMERIKAI K APCSOLATOK (S.) EGY HÉT a világpolitikában A bonni vita után, Moszkva előtt A feszült várakozás jegyében kezdődött a múlt hét politikai eseménysorozata. Néhány napra még az amerikai eszkaláció, a VDK bombázása és a dél-vietnami hadszíntereken föllángoló kemény harcok is háttérbe szorultak a bonni politika ratifikációs vitája miatt. A nyugatnémet CDU—CSU fölháborítóan kicsinyes huzavonája a hét kö1- zepére halasztotta a Bundestag döntését a Szovjetunió és az NSZK, illetve a Lengyel- ország és az NSZK közti szer- ződések ratifikációjáról. A pártok és pártvezetők tanácskozássorozatainak . folyamán , azonban szétesett a bonni ellenzék egységfrontja. Végül is úgy foglaltak állást a . CDU— CSU frakcióülésein, hogy nem mondanak ugyan igent az úgynevezett "-keleti szerződésekre«, de mivel a ratifikálással kapcsolatos helyzet „megérett a döntésre“ nem mertek nemet mondani, így alakult ki a szerdai Bun- destag-szavazáson a tartózkodók feltűnően magas szavazataránya. Ez a tartózkodás szinte bevallása a CDU—CSU kudarcának, mivel egyre nehezebb nekik nyíltan szembeállni az európai realitásokkal, kontinensünk sok millió lakójának — köztük az NSZK józan többségének — politikai enyhülést és együttműködést óhajtó békevágyával. A ratifikálás ugyanis kétségkívül javítja földrészünk politikai légkörét, elősegíti a már lényegében kidolgozott európai= ezményren dszer érvényre jutását : s így megnyílhat az út a Nyugat-Berlinről szóló négyoldalú megállapodás, valamint a két német állam szerződésének aláírása előtt.; S további fontos külpolitikai döntések következhetnek — mint erre pénteki nyilatkozatában Brandt kancellár is kitért —: az általános kapcsolatok rendezéséről tartandó tárgyalások, a kapcsolatok normalizálása Bulgáriával, Csehszlovákiával és hazánkkal. Pénteken a szövetségi tanács (Bundesrat) is jóváhagyta a ratifikálást, amely már csak Heinemann elnök aláírására vár. Erre most kedden kerül sor, és a szerződések — végre törvényerőre emelkedve— majd a ratifikációs okmányok hivatalos kicserélésével lépnek életbe. Számolnunk kell azzal, hogy rövid »meghasonlása« után a CDU—CSU.újra .rendezi sorait és kiéleződik a helyzet a bonni belpolitikában. Szemmel látható ugyanis, hogy a jobbHZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁI»: Hétfő: Merénylet Laurelben Wallace ellen. Az angol királynő párizsi látogatása. Kedd: Washington bojkottálja a párizsi tárgyalásokat. Amerikai légitámadások a VDK sűrűn lakott területei ellen. Jonas osztrák köztársasági elnök Helsinkiben. Szerda: A nyugatnémet Bundestag ratifikálta a keleti szerződéseket. Megkezdődött a nyugatberliniek pünkösdi látogatássorozata. Csütörtök: Fidel Castro a bolgár fővárosban tárgyak Péntek: A bonni Bundesrat is ratifikál. Brandt kancellár felveti az újra választások lehetőségét. Az SZKP KB plenáris ülése. Szombat Heves harcok Dél-Viet- namban. Nixon elindult moszkvai útjára. oldal nem mond le a politikai hatalom vezető posztjainak megszerzéséről, csakhogy most támadásait elsősorban a gazdaságpolitikára összpontosítja. Brandt kancellár a hét végén ezért sürgette a rendkívüli parlamenti választások kiírását; ezek révén széretr ) megerősíteni pozícióit. S a nyugatnémet választások közeli időpontra való kitűzése több esélyt nyújt az SPD— FPD kormánykoalíciónak, mivelhogy a lakosság nagy többsége állt ki (mint azt a diák- és munkástüntetések is bizonyították) a ratifikálás mellett. A jobboldali vezér állás- foglalása szintén valószínűvé teszi a rendkívüli választások bekövetkezését, noha Barzel kitért a kancellárnak adandó egyenes válasz elől, s ehelyett "eljövendő katasztrófát« meg »felelősséget« emlegetve le- -mondásra szólította föl a kormányt. S ha az ellenzék semmiképpen nem térhet ki a választások elől, új taktikát kidolgozva — bizonyosra vehetjük — a költségvetés vitájában próbád majd sikereket elérni... Moszkvában csütörtökön a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia letétbe helyezték a szovjet kormánynál annak a fontos szerződésnek megerősítő okmányait, amelyek tiltják a nukleáris és egyéb tömegpusztító fegyverek elhelyezését az óceánok ép tengerek fenéktérségében. Ezzel a szerződés érvénybe lépett. Biztató hírek érkeztek Helsinkiből is, ahol a szovjet—amerikai SALT- tárgyalásokon elérhető közelségben vannak már egy részmegegyezés kilátásai. Az esz- j mecsere szigorúan titkos jellege dniatt azonban részletek' nem szivároghattak ki Az európai előrelépés eredményeivel szemben az indokínai félszigeten szinte változatlan a helyzet. Halált hp- zó aknák úsznak a Tonkini- öböl vizében, s tonnaszámra ontják pusztító terhüket a B—52-es óriásbombázók. Változatlanul sújtja légitámadásaival a Vietnami Demokratikus Köztársaság sűrűn lakott területeit s teljesen érdektelennek mutatja magát Washington a párizsi tárgyalások folytatásának ügyében is. A dél-vietnami hadszíntéren is szinte változatlan a helyzet: a népi erők töretlen és meg nem szűnő támadásokkal tartják sakkban a Thieu rezsim zsoldosait. A Dél-vietnami Köztársaság középső részén, Kontum környékén szinte kettévágták a bábkormány ellenőrzése alatt álló területe; délen Saigon környékén pedig már három oldalról lángoltak fel a harcok. E nem kevéssé ellentmondásos helyzetben befejeződtek az előkészületek Nixon hétfőn — magyar idő szerint kora délután két órakor — kezdődő moszkvai látogatására. Moszkvában az SZKP Központi Bizottságának plenáris ülésén Brezs- nyev referált a nemzetközi helyzetről, Nixon pedig Camp Davidben tanácskozott szőkébb vezérkarával. A Pravda így fogalmaz: »A józan ész, korunk cáfolhatatlan tényeinek higgadt figyelembe vétele, a megoldásra érett nemzetközi problémákhoz való realista, építő hozzáállás a biztosítéka annak, hogy sikeresen haladjunk a két ország kapcsolatainak megjavítása útján.« A józan ész és a közvélemény, amelyet washingtoni politikai körüknek szintén figyelembe kell venniük. A Harris közvéleménykutató intézet adata szerint a megkérdezett amerikaiak 74 százaléka a szovjet—amerikai kapcsolatok javítását pártolja. S a Szovjetúftió oly erős hatalom, ^melyet, immár a tőkés viláf" "szuperhatalmának« vezetői sem kerülhetnek meg . Kurucz Ferenc Amerikai bombázók Okinawán Három amerikai B—52-es bombázó szállt le tegnap — japán jelentés szerint — az Okinawa középső részén fekvő Kadena légitámaszponton. Pedig az Egyesült Államok a sziget visszaszolgáltatása előtt ígéretet tett a japán kormánynak, nem állomásoztat B— 52-es bombázókat az okinawai támaszpontokon. Az amerikai parancsnokság most azt állítja, hogy a bombázók a rossz időjárási viszonyok miatt landoltak, de ennek a japán közvélemény nem ad hitelt. A finn kormány kész a szervezésre A finn kormány készen áll, hogy négy-hat héttel az erre vonatkozó határozat meghozatala után megszervezze az európai biztonsági és együttműködési értekezlet többoldalú előkészítő konferenciáját — mondotta pénteki rádióinterjújában Kalevi Sorsa finn külügyminiszter. (MTI) Olaszország Kormányalakítási tervek A kereszténydemokrata párt főtitkára, Arnaldo Poriam, a párt vezetőségének ülésén felszólította az Olasz Szocialista Pártot, hogy határolja el magát a kommunistáktól. »Ezen a ponton dől el — mondotta —, lehet-e folytatni a párbeszédet a kereszténydemokraták és szocialisták együttműködéséről.« Forlani ismét leszögezte, hogy Olaszország új kormányának mentesnek kell lennie mindenféle szélsőbaloldali (értsd: kommunista) befolyástól. Az Olasz Szocialista Párt mindeddig nem adott' határozott választ arra, hogy vajon hajlandó-e felújítani a néhány hónappal > ezelőtt dicstelenül kimúlt »középbal formulát«. Egyik — pénteken kiadott — dokumentumában a párt vezetősége arra szólította fel a kereszténydemokratákat, hogy egyértelműen tisztázzák az új koah’iős kormányra vonatkozó álláspontjukat. A szocialisták elutasítanak minden olyan törekvést, amely * olyan kormány létrehozására irányul, amelyben részt vennének mind a szocialisták, mind a liberálisok. Kívülről sem hajlandók a liberálisok támogatni az új kabinetet, ténvdemokrata, szociáldemokrata, reoublikánus és liberális koalíció? kormány Az OSZP felhívja a szociál- den »centrista« megoldásnak. A liberális párt állásfoglalásában »demokratikus szolidaritásra« szólította fel a pártokat. RÖVIDEN Budapestre érkezett dr. Empl Misovsky csehszlovák külkereskedelmi miniszterhelyettes. Tsiranana madagaszkári (malgasi) elnök a tananarive-i rádióban és tévében mondott beszédében kijelentette, hogy a köztársaság elnöke marad. Népszavazást tartottak tegnap Kamerunban az új alkotmányról, amely kimondja az egységes állam megalakítását. Életét vesztette autószerencsétlenség következtében Rodrigo Ambrosio, az Egységes Népi Akció-mozgalom (MAPU) főtitkára. Csang-kaj-sek szombaton letette a hivatali esküt, s ezzel újabb hatéves időszakra a tajvani rezsim elnöke lett. A Somogy—Zala megyei £(lélmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat, Kaposvár, ellenőri munkakörbe munkavállalót keres. A felvételhez számviteli főiskola vagy mérlegképes könyvelői képesítés, illetve annak most folyó megszerzése szükséges. Jelentkezni lehet a vállalat központjában, Kaposvár, Széchenyi tér 5. IC33393) Varrómunkára betanított munkásokat 16—40 éves korig felveszünk. A vállalatunknál már dolgozott munkaerőket a felvételnél előnyben részesítjük. Továbbá felveszünk segédmunkásokat és portást. Jelentkezés a munkaügyi osztályunkon. Kaposvári Ruhagyár. f*S34«0) Nixon és a moszkvai utazás Az előző elnökválasztáson befutott az örök második. Richard Milhous Nixon ex- alelnök, több választási kampány bajnoka, rácáfolt arra a politikai hagyományra, hogy aki egyszsr alulmaradt a Fehér Házért folytatott versenyfutásban, annak többé nincs reménye Amerikában elnökké lenni. Nixon minimális előnnyel győzött Johnson alelnökivel, Humphrey - vel szemben. S ezt főleg annak köszönhette, hogy más, új vietnami politikát hirdetett, mint a Johnson mellett kompromittálódott Humphrey. 1969 elején az Apollo—11 űrhajósainak fogadtatása után Guam-szigetén az újdonsült elnök azt ígérte: hazahozza az amerikai »fiúkat« s helyettük a helyi kormányok vállaljanak nagyobb részt — ahogy kifejezte magát — »önmaguk védelméből«. Ezért tekintélyesen fölemelte a délkelet-ázsiai rendszereknek nyújtott katonai segítséget, s többször is kijelentette: rendezett, kiegyensúlyozott világrendre törekszik. A dolog egyik érdekessége, hogy fő külpolitikai tanácsadója, Henri A. Kissinger professzor (akinél nagyobb befolyást az Egyesült Államok külügyeibe alig gyakorolt valaki), doktori disszertációját annak idején az 1815-ös bécsi kongresszusról írta, arról az időszakról, amikor Napóleon leverése után nagyhatalmi egyensúly támadt Európában. Reakciós, de stabil kontinentális rendszer. Kissinger egy interjújában, utalva valamikori dolgozatára, egy új — de más, az együttműködés és a haladás alapján megvalósítandó — »bécsi kongresszus« szükségességét hangoztatta. „A váratlan tettek embere“ Nixon és Kissinger megnyilatkozásai — ha nem is módosították az amerikai külpolitika hagyományos alapjait — bizonyos fokú realitásról tanúskodtak. > Sulzberger, a New York Times nagy hírű publicistája »a váratlan tettek emberének« nevezte Nixont. Portréját kiegészítette azzal, hogy vaskövetkezetességgel ragaszkodik elveihez — mindaddig, amíg nem ütközik nehezebb akadályba. Ha ez bekövetkezik, váratlan indulati cselekvésekre képes. Sulzberger ezt a jellemzést akkor írta, amikor Nixon elmondta beiktatási beszédét. Az elnök politikáját most sem lehetne jobban jellemezni. A helyzet bizonyos fokú reális felmérése, elnökválasztási programjának végrehajtása csak addig jellemzi ezt a külpolitikát, amíg nem bukkannak föl váratlan nehézségek. Ekkor még elődjeinél is agresszívebb lépésekre képes Nixon, képes a hibák eszkalációjára, halmozására. A világ realitásainak elismerése jelentős tárgyalásokhoz vezetett. Európában megszületett a négy nagyhatalom új felelősségét tükröző nyugat-berlini egyezmény. Vietnamból megindult az amerikai szárazföldi alakulatok kivonása, jó lendülettel. folytak a még Johnson elnöksége alatt megkezdődött tárgyalások a stratégiai fegyverek korlátozásáról. A* eszmecsere folj tatása A reálpolitika és a nixoni látványos akció imádat jegyeit viselte magán az elnök két útjának bejelentése. Az idén márciusban Pekin- get kereste föl, meet Moszkvába látogat. Peking egy »új politika nyitánya« volt, a küszöbön álló moszkvai találkozó viszont annak az évtizedes eszmecserének folytatása, amely — hol megélénkülve, hol lelassulva — a hidegháború befejeződése óta folyik a világ két legnagyobb hatalma között. A legutóbbi csúcs- találkozó óta több fontos kérdés is megérett a legmagasabb szinten való megtárgyalásra. Ilyen szempontból szükségessé ég fontossá vált Nixon moszkvai utazása. Minden a megegyezés irányába történt, minden lépésnek korunkban fokozott jelentősége van, különösen, ha valamely ügyben a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodik egymással. Ezekkel a reményekkel, ezekkel a gondolatokkal várta a világ Nixon repülőgépének landolását a vnukovói repülőtéren. Időközben viszont az amerikai elnök bemutatta profiljának másik oldalát is. A hazafias er*k sik°-°'* r>f- fenzívája romba döntötte Nixon »vietnamizálási« politikáját. A kiút keresése helyett folytatta azoknak a hirtelen és veszélyesen kapkodó intézkedéseknek Sorát, amelyek közé a VDK elleni bombatámadások felújítása vagy a Bengáli-öbölbe küldött amerikai flotta tartozik. Május 8-án drámai hangvételű tv-beszédben (egyes szkeptikus újságírók szerint Nixon három év alatt több drámai hangvételű tv-beszédet mondott, mint Roosevelt elnök a II. világháború idején!) bejelentette: elaknásítja a Vietnami Demokratikus Köztársaság kikötőit és megbénítja az ország közlekedési útvonalait. A bejelentés azért volt súlyosabb, mint a korábbi eszkalációs lépések, mert ezúttal első ízben közvetlenül irányult a Szovjetunió ellen (és természetesen mindazon orszá^k ellen, amelyek árut szállítanak a VDK-ba). Tárgyalások kora Az amerikai lépésre adott szovjet válasz három fontos dolgot jelentett ki: 1. Nixon intézkedése jogtalan, sért mindenfajta nemzetközi jogot; 2. a vietnami kérdést csak tárgyalásos úton lehet rendezni; 3. a Szovjetunió továbbra is — a szolidaritás alapján állva — minden segítséget megad a vietnami nép harcához. Ez a józan és higgadt hang csak az amerikai eszkalációs lépések szükségtelen és bűnös voltát szögezte le, ugyanakkor azonban nyitva hagyta az utat a tárgyalások előtt. Nixon moszkvai látogatása azonban — mint ahogy előre látható — nem lesz amolyan látványos tv show-műsor, mint amilyennel Pekingből örvendeztette meg választóit. Nehéz, de érdemi tárgyalásokra van kilátás. Egy dolgot azonban látni kell: számtalan kétoldalú és nemzetközi érdek kívánja a szovjet—amerikai kapcsolatok javítását, és a nemzetközi enyhülésből minden országnak haszna lenne. A szovjet—amerikai kapcsolatok történetének újabb fejezetét írjuk. E történet a feszlütség és az enyhülés, a hidegháború és az olvadás története. Napjainkban viszont, amikor szeretjük hinni és mondani, hogy a tárgyalások korát éljük, a nemzetközi vizek a politikában is tele vannak aknákkal. Csak nagy figyelemmel, józansággal, higgadtsággal lehet ezeket közömbösíteni. Kereszty András (Vége.)