Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-14 / 87. szám

Perzsaszőnyegek Kanadába Intézkedés a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére éppen azt a célt szolgálja, hogy ne legyen üresen álló férőhely, hogy gyarapodjon az állomány. Hangsúlyozzuk, ez a mostani a várható ren­delkezéseknek csak része, az első lépés a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztéséhez vezető úton. Ám olyan intézkedés, amelynek jelentősége indokolja, hogy foglalkozzunk vele. A ren­delkezés legfőbb célja, hogy helyreállítsa az üsző- borjaknál a kereslet és a kínálat egyensúlyát, hogy biz­tosítsa a tenyésztésre alkal­mas üszők leinevelését. Az április elsejétől hatályban le­vő akciót az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt szervezi. Az akció során a háztájiban és a kisüzemi gazdaságokban levő üszőtoorjak fölnevelésére vagy a gazdával kötnek tovább tar­tási szerződést, vagy felvásá­rolják, és a nagyüzemek üre­sen álló férőhelyein helyezik el öltét. Az új intézkedésnek igen lényeges vonása az értékesítési biztonság. Ha például az állat­tartó gazda vállalja az üsző­borjú továbbtartásét, akkor erre szerződést kötnek. Ebben a szerződésben garantálják, hogy a növendék állatot 15— 17 hónapos korában az állat- tenyésztési felügyelőség felül­vizsgálja, s a vizsgálat ered­ményétől függően vagy vem- hesüszőmevelési, vagy üsző- hizlalási szerződést kötnek, A héthónapos vemhes üszőket, melyek legalább a »B« minő­ségnek megfelelnek, legkeve­sebb IS 000 forintos garantált egységáron átveszik a húsipa­ri vállalatok. Ha az állattartó gazda erre nem vállalkozik, akkor az üszőiborjakat a vál­lalat kilónként 30 forintos egységáron megvásárolja tő­lük, és ugyanilyen áron, szer­ződéses alapon kihelyezi a fel­nevelésre vállalkozó nagyüze­mekbe. A rendelet kitér arra is, hogy a húsipari vállalat köteles vemhesüsző-nevelési szerződést kötni a háztájiban és a kisegítő gazdaságban levő, minden tenyésztésre alkalmas borjúra. Országosan és megyénkben Is sorra készülnek el a szako­sított szarvasmarhatelepek. Ezek benépesítése döntő fel­adat. A becslések szerint a következő három-négy évben mintegy 20—25 000 vemhes üszőre lesz szükség. Természe­tesen ezekre a telepekre csak a szigorított állategészségügyi feltételek betartásával, 10—30 napos koruktól nagyüzemek­ben nevelt tenyészüszők vihe­tők. Éppen ezért a vállalat 35 forintos kilónkénti egységáron veszi meg a borjaikat az állat­tartóktól, és ugyancsak szerző­déses alapon 35 forintért he­lyezi ki azokba a gazdaságok­ba, ahol üres férőhelyek vagy benépesítátién telepek, vannak. Az értékesítési biztonság mellett az új rendelkezés fi­gyelemre méltó anyagi támogatást is nyújt, A borjak felnevelé­sére vállalkozó nagyüzemek egyszeri támogatást kaphatnak az 1968 előtt létesített épüle­teik felújítására, bővítésére, átalakítására. Ez a támogatás növendéküsző-f érőhelyenként 2000, borjúférőhelyenként 4000 forint, Nem kis összeg, nem kis segítség ez. Ahhoz, hogy az üzem ezt megkapja, meg kell felelnie a rendeletben meghatározott feltételeknek. Az anyagi segítségnyújtás­nak ez csak egy része. Leg­alább ennyire fontos és figye­lemre méltó, hogy az üszőbor­jak felneveléséhez szükséges forgóalapra a bank középlejá­ratú hitelt biztosít, de a ka­matot a bank igazolása alap­ján az állattenyésztési fel­ügyelőség az üzemnek nissza- téríti. Valójában tehát a gaz­daság »kamatmentes« közép- lejáratú hitelhez jut. Az sem közömbös, hogy az ily módon fölnevelt héthónapos »A« mi­nőségű vemhes üszőket az Üzemektől legalább 23 000 fo­rintos garantált áron átveszik. Természetesen, ha a piaci árak és az elhelyezési lehető­ségek módot nyújtanak rá, ennél magasabb árat is kap­hat értük az üzem. Nem tértünk ki az új ren­delkezés minden részletére. Ám az elmondottak, az akció fő jellemző vonásai magukért beszélnek, s nem véletlenül hangzott el róluk az a véle­mény: döntő fontosságú in­tézkedés ez az ország szarvas­marha-programjában, fontos láncszeme a várható további kormányintézkedéseknek. Ép­pen ezért jogos az a megálla­pítás Is, hogy napjaink egyik leglényegesebb feladata ennek az intézkedésnek gyakorlati megvalósítása. Alapvető érde­ke a megyének, hogy céltuda­tosan, jól éljen az új intézke­dés nyújtotta kedvező lehető­ségekkel! V. M. Eredményes évet zárt ta­valy a Somogy megyei Tanács szociális foglalkoztatója. A bérmunka jellegű tevékeny­ségből tavaly 8 324 000 forint bevételt értek el Ebből 238 000 forintot a dolgozók kaptak nyereségrészesedésként. Tacsi Imre, a foglalkoztató igazgatója elmondta, hogy az idén több új, nagy teljesítmé­nyű gépet vásárolt és állított munkába az üzem. Különösen a kötött termékek gyártását növelik, melyek igen kereset- aá^feí^E: tek az egész országban. zik. a gombolyító, ahol a bontott anyagokat dolgoz- t a munkát a fővárosi szociális intézmények vég­Alig néhány hete arróí ír­tunk, hogy nagyüzemeink el­sőrangú érdeke a gondos fel­készülés azokra a döntő fon­tosságú országos intézkedések­re, melyek ebben az évben látnak napvilágot, és komplex módon szüntetik meg a szarvasmarha-tenyésztéssel kapcsolatos gondokat. Előnyö­sebb helyzetben van mindig az, aki »korán ébred«, aki az elsők között intézkedik — ír­tuk március 23-i száriunkban, és utaltunk arra is, hogy a megyében, a nagyüzemi köve­telményeknek megfelelő épü­letekben mintegy 7—8000 üre­sein álló szarvasmarha-férő­hely van, melyeket minden­képpen célszerű lenne a fel­készülés időszakában benépe- . síteni. Alig néhány hét telt el, és máris napvilágot látott az in­tézkedések egy része, mely A szBvőállvinyokat a foglalkoztató műszaki gárdája készí­tette. Ezeken gyártják a szebbnél szebb perzsaszonyegeket különféle színekben és méretekben. A sikert bizonyítja, hogy az a vállalat, melynek ezt készítik, Kanadába expor­tálja. Növényvédelmi tájékoztató Rajzik a májusi cserebogár A megye különböző pontjain április első napjaitól rajzik a májusi cserebogár. A kártevő viszonylag korai fellépése kü­lönösen veszélyes, mert az er­dei fák, a gyümölcsfák és az egyéb haszonfák még kis lombfelületűek, és ennek a lombozatnak a pusztulása a fák súlyos károsodásához ve­zethet. Erős a rajzás Kapos­vár környékén; közepes erős­ségű Csurgó, Nagyatád, Ka­darkút és Darány körzetében, kisebb mértékű és gócszerű a megye északi részében. Az imágók ellen akkor leghatáso­sabb a védelem, amikor a hím—nőstény arány eléri az 1:1-éti Az imágók elpusztítá­sával — a tömeges tojásrakás elmaradása következtében — a későbbi pajorkártétel is csökken. Az arány kiegyenlí­tődésének időpontja április 15—19-e között várható. Házikertekben jó módszer a dermedt bogarak lerázása a hajnali órákban a gyümölcs­fákról, és leforrázás után a ba­romfiakkal való föletetésük. Védekezésre házikertben és nagyüzemben a Hungária L2 permetező 3 százalékos tö­ménységben (100 1 vízhez 3 kg vegyszer), vagy a Hungária L2 porozó 24 kg'ha (14 kg/kh) mennyiségben használható. Kizárólag nagyüzemben, re­pülőgépes védekezéssel a Hun­gária L10 permetező is hasz­nálható, 4,1 kg/ha adagolás­ban (90 1/ha vízben). Meleg aerosolozással erdőszegélyek, erdősávok kezelésére a Fosz- fötion és gázolaj 1:1 arányú keveréke 3,4 1/ha mennyiség­ben alkalmazható. Almástermésűekben erős lisztharmatfertözésre kell szá­mítani. Az enyhe tél nem pusztította számottevően az áttelelő kórokozókat. A tava­szi kezdeti fertőzéseket a me­leg idő meggyorsította, ezért a járványszerű fellépés elhárítá­sa az elsődleges cél. Különö­sen erősen fertőzöttek a nagy­atádi és a marcali járás al­másai. Védekezésre javasolt a jó hatású Fundazol 50 WP, mely a varasodé* ellen is vé­delmet nyújt. Felhasználható 0,06—0,08 százalékos dózis (100 1 vízhez 6—8 dkg vegy­szer) Úgy, hogy termőfaegysé- genként legalább 1—1,2 dkg növényvédő szer jusson. A permetezéseket cészerű 10—12 naponként, egymás után há­rom alkalommal megismételni, így tökéletes a hatás. Liszt­harmat ellen javasolt még a Karathane 0,1 (100 1 vízhez 10 dkg), a Morestan' 0,05 (100 1 vízhez 5 dkg), a Thiovit 0,7 százalékos adagja (100 1 víz­hez 70 dkg). A javasolt fungi- cideket a fák lombozatától függően ha-onként. 800—1600 1 (450—900 l'kh) vízben kell ki­juttatni. Kisebb területeken a koncentráció változtatása nél­kül a vízmennyiséget arányo­san csökkenteni kell (200 négyszögölre 100—200 1). Hat sfkk&tő gépet vásáron a foglalkoztató az év elején mintegy kétszázezer forintért. Ezeken mellényeket, blúzokat, kardigánokat és forrónadrágokat készítenek. Gyertyás László képriportja Részközgyűlések a megyében A legfontosabb kérdésekben a tagok döntenek (Tudósítónktól.) Megyeszerte megkezdődtek az áfész-ek részközgyűlései. Az egységes szövetkezeti törvény, az ágazati jogszabály a fo­gyasztási szövetkezetek legfon­tosabb kérdéseiben való dön­tést a tagság fóruma elé utal­ta. A gyűlések várhatóan áp­rilis végére fejeződnek be. A gyűlés 2ken mintegy ötvenezer szövetkezeti tag részvételére számítanak. Ezeken a részközgyűléseken módosítják az egységes szövet­kezeti törvény alapján az áfész-ek alapszabályát. Első ízben fordul elő, hogy a tag­ság hagyja jóvá a szövetkezet éves terveit, üzletpolitikai cél­kitűzéseit. Titkos szavazással választják meg a szövetkezet döntőbizottságát, és megálla­pítják a magasabb vezető ál­lású dolgozók 1972. évi nyere- ségpr Vmiumának százalékos kul:3át. A somogysámsoni áfész két százöt tagját hívta meg Somogyi Néplap április 12-én este a nemesvidl és a kisvidi művelődési ott­honba. Nemesviden százhu­szonötén, Kisviden ötvenheten jelentek meg. Értékes és ala­pos beszámolót tartott a szö­vetkezet munkájáról Nemesvi­den Csordás György, az áfész elnöke, Kisviden pedig Péter» László kereskedelmi osztály- ? vezető. Ismertették a módosí- ♦ tott alapszabályt, a szövetke-1 zet terveit. A megjelenés azt ♦ blzonyíja, hogy a tagság ér- ♦ deklődik a mozgalom ügyel? iránt. Nemesviden tízen, Kis-, viden pedig heten szóltak hoz-1 zá a beszámolóhoz. I Többnyire az ellátás gond­jaival foglalkoztak, különös hangsúlyt kapott Kisviden a táp-, Nemesviden a sörszállí­tás. Szóltak fejlesztési kérdé­sekről és a fiatalok problémái­ról. Szeretnék őket az eddi­gieknél jobban bekapcsolni a szövetkezeti mozgalomba. A döntőbizottságot a titkos sza­vazás során megválasztották. Ezen a napon volt a rész- közgyűlés Somogysimonyiban, ahol a nyolcvankét szövetke­zeti tagból hatvanan jelentek meg. Illllllllllllílll Nemes György: iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii in Dávid 1 lílllll II II! Klotild 1 illlllllllll!IIIIIIIIIIIIlll Ilii 29. rész — Nekem már lehetne kis­babám, mint a felnőtt nőknek. Érted ? Ettől Dávid meglepődött. Éreztem ezt a hangján, ahogy válaszolt: — Értem. Illetve... Letéptem a levelet. Rajta volt a bogár útja, sok ezüst­szálacskával. Különös csönd volt. Hallot­tam a fák susogását Mintha a közelben méh is zümmögött volna. És a csermely is mu­zsikáit, A mi csermelyünk ez. Csündben csobogott. Mindezt fölerősödve hallottam. De mintha mást is hallottam volna. Valami sirásfélét. Elő­ször nem tudtam, micsoda. A susogás, a zümmögés, a csobo­gás mellett mi szól? Valaki ’sír? Dávid sírt. Most hallottam először sírni. Aput sose láttam sírni. Biz­tosan az ember akkor igazi férfi, ha sose sír. De azért, ha én sírtam is, nem úgy sírtam, mint Klót szokott. Nekem okom volt rá. Én féltem magamévá tenni őt. Sokáig nem szóltunk egy­máshoz. Azért se, mert egy nagy, sárga szalmakalap buk­kant ki az útmenti bokrok közül. Károly bácsi toppant elénk. Mióta utoljára láttuk, megnőtt a szakálla. Kis, fehér szakáll volt, azt dörzsölgette. Szeme egészen kicsi volt. Alig látszott a ráhajló szemhéj mögül. — Na, szeretitek egymást, fiatalkák? — kérdezte. Megtorpantunk, pedig el akartunk szaladni. Egyikőnk se tudott válaszolni. Károly bácsi föltolta a feje búbjára a szalmakalapját, és vakarni kezdte elhanyagolt üs­tökét. Ügy nézegetett bennün­ket, gusztálva. Vállam megreszketett. Lát­tam, a Kiotó is. Szerettünk volna elfutni, de nem tudtunk. Károly bácsi erősen markolta a vállunkat. Ki akartam szabadítani ma­gam a kezéből, de nem tud­tam. Láttam, Klót is vergődik nagy keze között. Hogy lehet egy öreg embernek ilyen erős markolása? De végre mégis sikerült kibújnom a kezéből, s Klotnak is. Futni kezdtünk a házunk felé. Károly bácsi sza­va utánunk szállt: — Majd fölmászok egyszer oda a magasba. Ha öreg va­gyok is, föl tudok mászni. Az­tán megnézem magamnak az én két kis’ kecskegidámat. Levette fejéről a szalmaka- lapját. Azzal integetett, és nevetett. Halálos félelemben estünk be a kertkapun. Honnan tudhatja vajon Ká­roly bécsi a mi titkunkat? Ki­től? Ki láthatott bennünket? Hát egyáltalán elképzelhető, hogy valaki látott bennünket? Ügy? Meztelenül? Elbújtunk a ház mögött. Szinte lezuhantunk a földre. Hátunkat a falnak támasztot­tuk. Klót úgy reszketett, hogy nem tudott megnyugodni. Át­öleltem a vállát, de elhúzódott. Meg akartam fogni az állát, hogy eláUítsam foga vaeogá- sát, de elfordította az arcát. Megcsókolni már meg se pró­báltam. — Mi lesz most? — kérdezte végül. — Nem tudom — feleltem. Borzasztó dolog történt, Anyuci eltiltott Dávidtól. Mért .tiltott el? És mért ép­pen most tiltott el? És mit jelent az, hogy egyelőre nem találkozhatom vele? Délelőtt se, délután se. Ki árulkodott? Ez a Darkó árulkodott? Vagy Károly bácsi mondott valamit? És Károly bácsi honnan tud valamit? És mi az a valami? Látták, hogy csókoló zunk? Hogy öleltük egymást? Vagy talán meglesték, mikor össze­fonódva feküdtünk? Ez borzasztó lenne. Akkor el kellene innen bújdosnom. És akkor sose látnám többé Dá­vidot. Akkor nem érdemes többé élni. Akkor megőrülök, mint Giselle. De anyuci egy szót sem szólt arról, hogy valaki úgy látott volna bennünket. Anyuci csak eltiltott Dávidtól. — Egy ideig ne találkozz Dáviddal! — mondta. — Mért ne találkozzam Dá­viddal? — kérdeztem. — Egy ideig jobb, ha nem találkozol Dáviddal — mondta anyuci. — De miért, anyuci? Mondd meg, miért! — Gyerekek vagytok, és kész — mondta. — De hát gyerekeknek nem szabad találkozniuk? — kér­deztem. — Gyerekeknek szabad. De ti nem mindig viselkedtek úgy, mint a gyerekei! — mondta. És aztán többet nem mon­dott. Akárhogy faggattam. Akárhogy kérleltem, Valamit bizonyára tud. Va­laki bizonyéra b saruit neki bennünket. Ez nem vitás. Megőrülök, mint Giselle. Most már harmadik napja nem lát­tam Dávidot. Nem néztem a fekete színű, sötétbarna sze­mébe, (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom