Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-14 / 87. szám

Scheel a nyugatnémet—arab kapcsolatokról Az NSZK nem lép fel önálló közvetítőként Scheel nyugatnémeti külügy­miniszter igen bizakodóan íté­li meg az NSZK és az arab vi­lág kapcsolatainak alakulását. A DP A hírügynökség rabati tudósítójának adott nyilatko­zatában a nyugatnémet diplo­mácia irányítója megállapí­totta: »Az utóbbi hónapok fej­leményei, úgy hiszem, igazol­ják derűlátásunkat. Algéria, Szudán és Libanon helyreállí­totta diplomáciai kapcsolatait a szöyetségi köztársasággal. A normalizálás útját más arab országok előtt is megnyitotta az Arab Liga márciusi határo­zata, amely a kapcsolatok új- rafelvételét az egyes államok megítélésére bízza.« A külügyminiszter szüksé­gesnek vélte, hogy megnyug­tassa Izraelt és kijelentette, hogy “-a nyugatnémet—arab közeledés nem irányul egyet­len más ország ellen sem, és magától értetődően. Izrael el­len sem«. Ami a közel-keleti válságot illeti, az NSZK kormánya úgy véli, hogy megoldásában első­sorban az Egyesült Nemzetek Szervezetének kell közremű­ködnie. Az NSZK — cseké­lyebb befolyásánál és lehető­ségeinél fogva — nem lép fel önálló közvetítőként, de szö­vetségeseivel együtt érdekelt abban, hogy a térségben be­következzék az enyhülés — mondotta. Scheel igen fontosnak nevez­te a gazdasági kapcsolatok fej­lesztését az arab államokkal, közöttük a Maghreb országok­kal: Marokkóval, Algériával és Tunéziával. Felhívta a figyel­met az áruforgalom fejleszté­sében, a beruházásokban rejlő kedvező lehetőségekre. Folytatódik Ellsbergék kihallgatása aggódó szenátorok és képviselők levele Munkát- szavak helyett Pompidou Lotharingiában Tüntetők tömegei fogadták Georges Pompidou francia köztársasági elnököt tegnap Bar-le-Duc-ban, háromnapos lotharingiai kőrútjának első ál­lomáshelyén. A felvonuló ifjú­munkások transzparensein a következő jelszavak voltak ol­vashatók: »Munkát akarunk!« »Munkahelyeket, nem pedig szavakat!« Pompidou megérkezése után felkereste a város polgármes­terét, aki a követelések egész listáját nyújtotta át neki. Az elnök a polgármester előtt el­ismerte, hogy »Lotharingia át­meneti időszakot él át, és ez az érintettek közül soknak fáj­dalmas lehet«. Lotharingia az utóbbi idő­ben súlyos gazdasági nehézsé­gekkel küzd — írja a DPA. Több szénbányát, vas- és acélipari üzemet be kellett zárni, és ez nagyarányú mun­kanélküliséghez vezetett. Újabban a Wendel—Sldelor művek igazgatósága közölte, hogy kénytelen bezárni több üzemrészt, ami tízezer mun­kást érint. An Loc ostroma Porter Párizsban (Folytatás az 1. oldalrólJ William Porter nagykövet, a párizsi Vietnam-konferenciát bojkottáló amerikai delegáció vezetője tegnap Washingtonból Párizsba érkezett. Az utóbbi két hét folyamán az amerikai fővárosban konzultált Nixon elnökkel. A francia fővárosba vissza­érkezve sajtóértekezletet tar­tott. A jól ismert amerikai »érveket« ismételgetve azt mondotta, Washington és Sai­RÖVIDEN Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök csütörtökön a Kremliben fogadta Vo Thuc Dongot, a VDK moszkvai nagykövetét. A szovjet kor­mányfő és a nagykövet esz­mecserét folytatott a szov­jet—vietnami kapcsolatok kér­déseiről. Franklin D. Rooseveltről, a kiváló amerikai államférfiről emlékeztek meg szerdán Moszkvában. A gyűlésen részt vettek az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének munkatársai is. Megkezdődött Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülése Prágában csütörtökön. A plénum meg­vitatja a CSKP KB elnökségé­nek Lubomir Strougal minisz­terelnök által előterjesztett je­lentését. Singaporeban megnyílt a délkelet-ázsiai országok szö­vetségének (ASEAN) miniszte­ri értekezlete. Fülöp-szigetek, Malaysia, Thaiföld, Indonézia és Singapore képviselői meg­vitatják a legfontosabb külpo­litikai problémákat. Szovjet légibusz. Még a je­lenlegi ötéves terv időszaká­ban befejeződik a 350 személy szállítására alkalmas első szovjet »légibusz« építése. A kétszintes repülőgép igen nagy kényelmet biztosít az utasok szamára Somogyi Néplap gon csak akkor vesz részt is­mét a vietnami konferencia tárgyalásain, ha a VDK és a DIFK küldöttei »komolyan hajlandók tárgyalni«. Szerinte ugyanis a tárgyalási készség önmagában nem elegendő, mert — úgymond — »az igazi tárgyalások akarata a döntő«. Az Egyesült Államok hábo­rúellenes szervezeteinek koalí­ciója felszólította a Nixon kormányt, haladéktalanul szüntesse be' a VDK bombá­zását, üljön tárgyalóasztalhoz Párizsban és szüntesse be a saigoni bábrendszernek nyúj­tott katonai és gazdasági tá­mogatást. A szervezet április 15-re háborúellenes tömegtün­tetést szervez Washingtonban. Hatvan demokrata-, illető­leg köztársaságpárti szenátor és képviselő Nixonhoz intézett levélben arra szólította fel az elnököt, hogy minél előbb részletesen tájékoztassa a kongresszust és a közvéle­ményt az Egyesült Államok tervezett indokínai katonai akcióinak méreteiről, céljáról és előirányzott költségeiről. Az amerikai törvényhozók mély­séges aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok a jelek sze­rint ismét nagymértékben ki­szélesíti az indokínai háborút. A levél aláírói között szerepel Hubert Humphrey és Fulb- right szenátor, valamint Paul McCloskey képviselő. Az amerikai szenátus teg­nap 68 szavazattal 16 ellené­ben jóváhagyta azt a törvény- javaslatot, amelynek értelmé­ben az elnök nem folytathat hadüzenet nélküli háborút. A törvényjavaslat azonban nem vonatkozik a jelenlegi indokí­nai konfliktusra Megfigyelők véleménye szerint Nixon el­nök meg fogja vétózni a tör­vényjavaslatot, amelyet most a képviselőház elé terjeszte­nek Los Angelesben folytatódik Daniel Ellsberg és Anthony Russo amerikai tudósok előze­tes kihallgatása. Mint ismere­tes azzal vádolják őket, hogy a múlt év nyarán részt vettek a dél-kelet ázsiai amerikai ag­ressziót leleplező titkos Pen­tagon-okmányok nyilvános­ságra hozatalában. Bár Ellsberg és Russo perét június közepére tűzték ki, a vád képviselői már most hoz­záfogtak, hogy előkészítsék a talajt a vietnami háború meg- győződéses ellenzőivel való le­számolásra. A vád fő képviselője egyebek között azt követelte a bíróság­tól, hogy a tárgyalás folyamán »a szigorúan bizalmas« lcór- mánypapírok felhasználása­kor biztosítsák a legszigorúbb titoktartást«. Számost ameri­kai újságíró úgy értékeli az ügyészség lépését, mint kísér­letet arra, hogy az amerikai sajtó és közvélemény elől el­rejtsenek néhány olyan fontos körülményt, amely kapcsolat­ban áll a Pentagon-dokumen­tumok nyilvánosságra hozata­lával. U N CT AD-konferencia Waldheim megnyitó beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtit­kára, az UNCTAD III. kon­ferenciájának megnyitó ülésén mondott beszédében hangsú­lyozta, hogy a tanácskozásnak elő kell segítenie egy jobb vi­lág megteremtését »Segíte­nünk kell a szegény országo­kat a magasabb életszínvonal elérésében és csökkentenünk kell az államok közötti jelen­tős feszültségeket« — mon­dotta. Az ENSZ főtitkára »törté­nelmi jelentőségű esemény­nek« nevezte a Kínai Nép- köztársaságnak a konferencián való részvételét. Beszédének további részében Waldheim rámutatott, hogy az ENSZ nem világméretű kormányszervezet és nem ren­delkezik végrehajtói hatalom­mal, csupán ajánlásokat tesz tagországainak, melyeket azok erkölcsileg fogadnak el és tar­tanak tiszteletben. Szolgálatuk végén ünnepeltek Kapatos brit katonák Belfast utcáin Észak-Irország nagyváro­sait, elsősorban Belfastot és Londonderryt tegnap újabb bombarobbanások rázkódtat- ták meg. A terrorcselekmé­nyeket a hatóságok egyértel­műen az IRA gerilláinak számlájára írják. A robbaná­soknak egy halálos áldozatuk van, egy idős asszony. Az anyagi kár jelentős. A feleség a férjet menti A rendőrség nyomában van Sallustro gyilkosainak Sallustrónak, a Fiat-művek argentínai leányvállalata igaz­gatójának elrablását, majd meggyilkolását követő nyomo­zás a titoktartás jegyében fo­lyik, mégis újabb és újabb részletek látnak napvilágot az emberrablókkal kapcsolatban. A rendőrség letartóztatott egy Guiomar Schmidt nevő 26 éves brazil nőt, aki a vizsgáló- bíró előtt azt állította, hogy személyesen végezte ki Sal­lustrót. Letartóztatásának pil­lanatában egy revolvert szo­rongatott kezében, de a szak­értők megállapították, hogy a fegyvert nem sokkal előbb használták. A rendőrség azonban úgy véli, hogy a fiatalasszony nagylelkű kijelentésével csak fel akarja áldozni magát szö­késben levő férje, Mario Klachko érdekében, akit nagy apparátussal üldöz a rendőr­ség. Emberi mivoltukból kivet­kőzött brit katonák »ünnepel­ték« tegnap este ulsteri szol­gálatuk befejeződését. A Glou­cester ezred első zászlóaljának legénysége Belfast utcáin a bé­kés lakosságot, fenyegetve és bántalmazva, részegen tört zúzott. A lövöldöző, randalírozó ka­tonák elől a lakosság riadtan menekült. Uruguay: általános sztrájk Uruguayban az ország gaz­daságát 24 órás általános sztrájk bénítja meg. Az Uru­guayi Országos Munkásszövet­ség (CNT) által meghirdetett akció következményeként a termelés és a közlekedés tel­jesen leállt. Az üzletek zárva tartanak. AZ INDOKÍNAI OFFENZÍV A Új fegyverek, korszerű hadviselés Immár két hete lan­kadatlan hevességgel folyik a dél-vietnami hazafias erők nagyszabású offenzivája. Egyelőre semmi jele a hoz­zánk érkező jelentésekben annak, hogy az amerikai lé­gierő és a dél-vietnaipi kor­mánycsapatok megállították volna a több fronton is elő­retörő hazafias erőket. Ez a tény önmagában jelzi, mi­lyen jelentős katonai poten­ciál és tartalék áll a hazafias erők rendelkezésére. Négy év óta ez a hazafias erők legnagyobb szabású ka­tonai akciója. Méretében és jelentőségében az 1968 elején végrehajtott nagy Tet-offen- zivához hasonlítható. Egy szembetűnő hasonlóság való­ban van a két offenzíva kö­zött: mindkettő az amerikai kormányzat számára a legké­nyesebb és legkellemetlenebb időpontban, az elnökválasztási hadjárat nyitányakor kezdő­dött. 1968-ban Dél-Vietnam egész területére kiterjedő tá­madássorozatot indítottak a hazafias erők partizán alaku­latai. Katonai sikereik politi­kai végeredménye: Johnson elnök 1968. március 31-én be­jelentette a VDK elleni tö­meges bombázások egyoldalú korlátozását, az USA készsé­gét a tárgyalásokra — s végül, saját indokínai politikája ku­darcának elismeréseként azt, hogy nem indul az elnökvá­lasztásokon. A politikai következménye­ket illetően természetesen nem lehet összehasonlítást tenni az 1968-as és a jelenle­gi offenzíva között. A jelen­legi katonapolitikai feltételek eltérőek az 1968. évi helyzet­től, s maga az ofennzjva is másként zajlik. Katonai vonatkozás­ban a jelenlegi offenzí­va legérdekesebb vonása az, hogy a dél-vietnami hazafias erők a korábbi időszaktól el­térően az úgynevezett hagyo- mán^ps hadviselést, alkal­mazzák. Reguláris .csapatai-, kát nagyszámú haditechnikai eszköz támogatja.' Amerikai hírügynökségi jelentések a FT—76, T—54 és T—55 szov­jet típusú harckocsikkal azo­nosították a hazafias erők harcjárműveit. Ugyancsak meglepő volt az amerikaiak számára a hazafias erők ne­héztüzérségének nagyszabá­sú és igen hatásos bevetése, nemkülönben a műszaki ala­kulatok felbukkanása, ame­lyek a különböző vízi és egyéb akadályokon segítik át a gépesített alakulatokat, a lö- vószegységek, a harckocsik és a tüzérség — sőt a légvédel­mi tüzérség — jól szervezett és eredményes együttműkö­dése arról tanúskodik, hogy a hazafias erők reguláris egy­ségei jól felkészültek és ki tudják hasznúim a haditech­nikai eszközök nyújtotta új lehetőségeket. A különböző frontokon fo­lyó hadműveletek eddigi ese­ményei arról tanúskodnak, hogy gondosan megtervezett és előkészített, a különböző térségekben gondosan össze­ítélet a Novak-perben A bécsi esküdtszék tegnap késő délután hirdetett ítéletet Franz Novak egykori SS-tiszt, Eichmann közvetlen munka­társa bűnperében. A bécsi bí­róságon korábban már három tárgyaláson vonták felelősség­re Novakot, de minden alka­lommal fellebbezés után meg­semmisítették az ítéletet így került most negyedjére a vád­lottak padjára. Ezúttal 1944- ben Magyarországon elkövetett ténykedéséért vonták felelős­ségre, miután 400 ezer zsidó deportálásáért felelős. A vád szerint beigazolódott, hogy Novak részese volt a nácik gaztetteinek és a bíróság hét­évi szigorított börtönbüntetés­re ítélte. A főállamügyész a bíróság ítéletének kihirdetése után nem tett még nyilatkozatot. Novak fellebbezést jelentett be. KÍiNA USA - ÍJRA PINGPONG! A Kínai Népköztársaság asztalitenisz-csapata a kanadai Ot­tawából az amerikai Detroitba érkezett. Mint ismeretes, az amerikai asztaliteniszezők kínai látogatása volt az úgyneve­zett ping-pong diplomácia nyitánya. Ezt viszonozzák most a kínai pingpongosok az US A-ban. ÍTeleíobó; Aí>—MTI—KS) hangolt támadássorozatról van szó. A hazafias erők máris jelentős területeket foglaltak el és egész sor el­lentétes támaszpontot sem­misítettek meg. Az offenzíva eseményei kö­zepette természetesen korai lenhe a katonai vagy politi­kai mérleget megvonni, de máris látványosan bebizonyo­sodott, hogy a Nixon-kor- mányzat »vietnamizálási« po­litikája katonai vonatkozás­ban nem érte el célját. A dél­vietnami kormánycsapatok az egyre intenzívebb amerikai légi- és tüzérségi támogatás nélkül képtelenek lennének kitartani a hazafias erőkkel szemben. Az offenzíva egyik politi­kai célkitűzése ugyancsak si­kerrel járt. Nixon elnök min­denáron arra törekedett, hogy az elnökválasztási hadjárat témái közül kikapcsolja a vietnami háború kérdését. Az amerikai csapatok kivonása, következésképp a háborús veszteségek csökkenése ré­vén ez, egészen az offenzíva pillanatáig lényegében sike­rült is. Washingtoni jelentések azonban arról számolnak be, hogy néhány nap alatt válto­zás történt a washingtoni po­litikai közhangulatban, s eb­ből arra következtethetünk, hogy a vietnami háború az elnökválasztási hadjárat főbb külpolitikai témáinak egyike lesz. A Nixon-adminisztráció nehéz helyzetben van, mivel kevés eszközzel rendelkezik arra, hogy az offenzíva kato­nai sikereit és politikai-lélek­tani hatását korlátozza. Ka­tonailag Nixon szemlátomást a haditechnikai eszkaláció mellett döntött. Megerő­sítették a Dél-Vietnam- ban bevetett amerikai légierőt, újabb köteléke­ket vezényeltek a Dél-Viet­nam partjainál cirkáló 7. flot­tához. Felújították a VDK el­leni nagyarányú bombázáso- .kat, s minden eddiginél na­gyobb. arányban alkalmazzák a B—5£-es nehézbombázókat. De ez a technikai eszkaláció máris a »vietnamizálás« ku­darcát támasztja alá: olyan légi és haditengerészeti egy­ségeket is bevetettek a haza­fias erők ellen, amelyeket . nemrégen látványos sajtóhad­járat közepette egyszer már kivontak a hadszíntérről. A haditechnikai eszkaláció mellett a Nixon-adminisztrá­ció lélektani-politikai eszka­lációba is kezdett. Washing­tonban mindent elkövetnek, hogy a párizsi tárgyalások megszakításáért, illetve a harctevékenység felélénkülé­séért a vietnami félre hárít­sák a felelősséget. A hazafias erők eddigi harci sikereit az­zal magyarázzák az amerikai közvéleménynek, hogy úgy­mond »észak-vietnami invá­zióval állnak szemben«. A politikai-lélektani eszkaláció másik propaganda-tétele a Szovjetuniót teszi felelőssé a vietnami népnek nyújtott sokoldalú támogatás miatt. Azt emlegetik, hogy Moszkvá­ban. Nixon elnök májusi lá­togatásakor tárgyalni kellene az amerikai .illetve szovjet segély kölcsönös korlátozá­sáról, Indokínában. Ezek a híresztelések részben a viet­nami nép elleni lélektani hadviselésként foghatók fel, részben azt a reményt hiva­tottak kelteni az amerikai közvéleményben, hogy Nixon elnök utazása, az offenzíva eredményeitől függetlenül, szintén hozzájárulhat a konf­liktus megoldásához. Az offenzíva azonban maga is azt demonstrálja, amit a VDK és a DIFK — illetve a Szovjetunió vezetői teljesen egyértelműen leszö­geztek: a konfliktust kizáró­lag a harcoló felek között, s nem máshol és mis partne­rekkel le’/.-.; megöl ani. En­nek az áll új ■ ; .iák logikus következményeként vietnami részről az offenzíva közben is többször megerősítették: nem hajlandók elfogadni az ame­rikai diktátumot, de bármi­lyen formában készek a ko­moly és mindkét fél számára elfogadható politikai megol­dás megkeresésére. K. j.

Next

/
Oldalképek
Tartalom