Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-19 / 91. szám

As OKISZ Lahor divatajánlataiból Csíkos anyagból készült, kötött nadrágos összeállítás és kö­tött tavaszi ruha. A mértéktelen teleyíziónézés ártalmai OTTHON CSALÁD A mértéktelen televí­ziónézéssel kapcsolatban nem­régiben több orvosi vélemény is napvilágot látott. Heidelbergi orvosok példá­ul megfigyelték, hogy a ma­gas vérnyomású betegek szív­működése televíziózás közben (különösen »krimik-« és egyéb izgalmas műsorszámok alatt) Hogyan alakul ki a szívinfarktus? A jelenleg uralkodó nézet szerint a szívinfarktus a szív koszorúereinek vérrög, levegő- buborék, érgörcs stb. általi elzáródása miatt keletkezik, s ez a szívizom oxigénellátásá­nak elégtelenségét okozza. M. von Ardenne és B. Korn orvoskutatók legújabb vizsgálatainak alapján arra következtetnek, hogy a szív- infarktus nem ilyen módon alakul ki. Szerintük annak, hogy a szívizom egyes részei nem kapnak megfelelő meny- nyiségű oxigént, elsődlegesen az az oka, hogy maga a szív­izom károsodott. Csak másod­lagosan, a szívizomkárosodás következményeként károsod­nak a hajszálerek, és duzzad meg a faluk annyira, hogy egy részük teljesen elzáródik. A hajszálerek elzáródása te­hát nem oka, hanem követ­kezménye az oxigénhiánynak. A szívizom oxigénhiányát a vér megcsökkent mennyisége (például nagy vérveszteség), megkevesedett vörösvértest- és oxigéntartalma, vagy a szív hirtelen túlterheltsége okozhatja. megváltozik: a percenkénti szívösszehúzódások száma megnő, és gyakran következik be »szívbotlás« (extraszisztolé) is,, amikor nem a megszokott időben, hanem korábban hú­zódik össze a szív, s ez megza­varja a szabályos ritmust. Volt olyan beteg, akinél 179 szívverést mértek percenként, jóllehet egy nyolcszáz méteres gyalogtúra után mindössze 140-es pulzusa volt. A heidel­bergi orvoskutatók szerint: minthogy a szívbeteg ember­nek amúgy se jó az izgalma­kat keresniük, az ilyen műso­rokat lehetőleg kerülniük kell. Dr. L. Demling professzor a tévénézők gyomorsavtermelé­sét vizsgálta. Megállapította, hogy minél izgalmasabb egy műsor, annál nagyobb az em­berek savkiválasztása. A mér­téktelenül sok tévénézés gyo­morfekély kialakulását segít­heti elő, és — tekintve, hogy a megnövekedett savtartalom éhséget okoz — elhízásra is vezethet, ha a néző éhsége csillapítására az adás alatt rendszeresen és sokat eszik. A müncheni dr. H. Schober professzor a televíziózás okoz­ta szempanaszokkal kapcsolat­ban megállapította, hogy a gyakori kötőhártyagyulladást nem a tévé fénye, hanem el­sősorban a szem túlerőltetése okozza. Akinek fényre érzé­keny szeme van, az napszem­üveggel védheti a szemét. De az egészséges szeműeknek sem árt, ha tévénézés közben pi­hentetik a szemüket: egyrészt változtassák gyakran a pillan­tás irányát, másrészt a készü­lék bekapcsolása, illetve a kép megjelenése után egy-két másodperccel fordítsák el te­kintetüket rövid időre a kép­ernyőről. Dr. Hüllemann professzor azt ajánlja, hogy legalább 2—2,5 méterre üljünk a ké­szüléktől, és pontosan vele szemben, mert ezzel elejét ve­hetjük az esetenkénti szemfá­jásoknak. A tévénézésnek ortopé­diai vonatkozásait is kutatják. Dr. H. Schoberth frankfurti professzor hangsúlyozza a székek alakjának fontosságát. Eszményinek azokat a kar­támlával ellátott székeket ne­vezhetjük, amelyek a hátat, a nyakat és a fejet is megfele­lően megtámasztják, amellett lábtartójuk is van (ezt székkel és más lábtartóval is helyet­tesíthetjük). Egy ilyen »tévé­székkel« nemcsak á váll- és nyakszirtfájások kerülhetők el, hanem a lábakban fellépő vértolulás okozta vénabántal- mak i* Gyalog és kerékpáron KORUNK emberének egyik legnagyobb problémája az idő. S ez a gond nemcsak arra szo­rítkozik, hogyan tudjuk mun­kaidőnket legjobban kihasznál ni, hanem arra is, hogy sza­bad időnkkel is megfelelően tudjunk élni, gazdálkodni. Ma már igen sok ember abban a szerencsés helyzetben van, hogy a szabad szombatok ré­vén heti két pihenőnappal rendelkezik. De az már egyál­talán nem biztos, hogy ezt mindenki megfelelő módon használja fel. Pedig jó beosz­tással bárki megoldhatja, hogy szabad idejét kellemesen, oko­san és nem utolsósorban egészségére hasznosan töltse el. Vannak, akik a zsúfolt köz­lekedési eszközökön elfáradt tagjaikat tornával vagy egyéb sporttal próbálják lazítani, ami hasznos és helyes. De semmi sem pótolhatja a ter­mészetjárás áldásait, a gyalog­lás frissítő hatását. A termé­szetjárás nemcsak a testnek tesz jót, hanem frissítőén hat az idegrendszerre is. A gya­logló ember újra ismerkedik a természettel, felüdíti őt az út­menti virágok és bokrok szí­nes, kellemes látványa. A fák alatt, a jó levegőn jobb étvágy- gyal eszik az ember, mint a legfényesebb városi vendéglő­ben. A kellemes kirándulások legszebb időszaka a tavasz, és most tavasz van. A legjobb alkalom arra, ha eddig nem tettük, hogy élvezzük a jó levegőt, a természet szépségét. Aki szeret fényképezni, fil­mezni, a kirándulást igen jól összekötheti ezzel a kellemes időtöltéssel is. Aki ért a fény­képezéshez, annak nem nehéz a fnmezés sem: nemcsak tech­nikailag egyeznek meg, ha­nem egymást nagyszerűen ki is egészítik. A sok téma közül különösen a sport és a játék alkalmas arra, hogy filmez­zünk. Ebben az időtöltésben is sok örömet, felüdülést talál­hatunk az egész heti munka után. HATVANI DÁNIEL Előre megfontolt szándékkal Semmi gyanú ne maradjon Motorzúgásra ébred. Hor­váth Zoltán másodéves vil­lanyszerelő tanuló szemhéja megrebben, keskeny résen át bámul a tanya mésztérkép- repedéses mennyezetére, agyá­ban még percekig összekeve­redik a motor kora reggeli tú- ráztatása az iménti álom kép- töredékeivel. Ott volt megint a hatalmas, ablaktalan beton­pincében, apró lámpák tucat­jai villogtak az egyik hosz- szanti falon, a kapcsolótábla előtt kis nyeszlett emberke sertepertélt, fején fülhallgató­val. Aztán halk nyikorgással megnyílt a fotocellás ajtó, s egymásután bejött egy csomó arcnélküli ember, nem számol­ta őket, de tudja most is, így fél-ébrenlétben is, hogy hu­szonheten voltak. Körülfogták mindkettőjüket, a hozzá leg­közelebb álló egy pisztolyt nyújtott felije, a másik kezé­vel a fülhallgatósra mutatott, hogy lője agyon. Nyúlt a Somogyi Néplap pisztolyért, de az koppanva hullt a kőpadlóra. Lehajolt^ hogy felemelje, de másodszor is kiesett a kezéből. Aztán harmadszor, negyedszer, ötöd­ször is. Mind sűrűbben hallat­szott a koppanás. Apja — traktoros az Izsáki Állami Gazdaságban — most indul munkába. A felpörgő motorhang meglódul, elomlik a tanya előtti buckás legelő tágas térségein, s a kapcsolá­sok után egyenletessé rende­ződve mindinkább távolodik. Aludni és álmodozni — ed­digi életében e kettő volt fon­tos igazán számára. Mégis, most hiába próbál újból el­aludni, nem sikerül. Szemhé­ja furcsa rángatózással nyílik fel újra és újra. Ez a ránga­tózás anyja szerint már kis­gyermek korában is megvolt. Biztosan azírt, tette hozzá, mert ideges természetű. Amel­lett nagyon érzékeny. Egy könnyű nyakleves után is órá­kig sír, nem tudja abbahagyni a zokogást. De ilyesmi már évek óta nem fordult elő. Anyja szelíd, csendes asszony, keveset beszél, bánatos sze­mekkel jár-kel a tanya körül, A modern ember keveset mozog. Az orvosi megállapí­tás szerint ezt a láb- és szív- izomzat sínyli meg elsősorban, de csökken az ízületek rugal­massága is. Egyik ellenszere: kerékpározás a friss levegőn. Világszerte az emberek milliói kerékpároznak, mert ez a sport alkalmas rövidebb-hossza.bb kirándulásokra. Kerékpározás a friss levegőn: jó és egészsé­ges időtöltés. Érdemes volna az Európa-szerte újraéledő ke­rékpározást nálunk is támo­gatni. SOKAK SZÁMÁRA ideg­nyugtató és hasznos időtöltés a barkácsolás. Néhány deszká­ból polcok, előszobafalak ké­szíthetők, és akinek érzéke van hozza, ócska bútorok átalakí­tásával hangulatos szobasar­kot is teremthet. A barkácso­lásban — ha a második mű­szak megengedi — a , feleség is segíthet egy-egy órát. így vá­lik az egyébként »terhes« munkából kellemes és hasz­nos időtöltés. V. Zs. és majdnem mindig fáj a feje. Csillapítókat szed, meg nyug­tátokat. Apja ritkán van oda­haza, sokat dolgozik. De őt, Zolit, talán a legjobban ked­veli. Szófogadó és ügyes kezű gyereknek tartja. Vasárnapon­ként hosszasan, vesződséggel Vegyes türelemmel borotvál­kozik, de hétközben siet, ilyen­kor nem áll kezére a kés. gyakran megvágja magát. Egy­szer aztán Zoli azt mondta, ő is meg tudná borotválni. Még­hozzá úgy, hogy a keskeny, a felső ajakra simuló bajusz is érintetlen maradjon. Apja hi­tetlenkedett. össze fogsz vag­dalni, mondta. Meglátja, hogy nem, felelte erre. Nagy kö­nyörgésre megengedte. És a művelet sikerült, még egy kar­colás sem esett az arcán, s a bajusz sem csorbult. Apja, mióta traktoros, egy kissé mintha fáradtabb volna. Nagyokat hallgat odahaza, új­ságot olvas, elbóbiskol. Ha morgolódik is olykor, őt soha­sem szidja. Egyszer csúnyán kiabált rá, amiért szétszedte a biciklit, apróra, a hátsó ten­gelyt is kiszerelte, s az egé­szet otthagyta az udvaron, a porban. Zoli ijedten hátrált a pitvar kerítése felé, s mire odaért, összeesett. Ügy kellett fellocsolni-. Napokig lüktetett hátul a feje. Felül az ágyban, kissé meg­rázza magát. Hátrányul, fái a Alkatrészek kisgépekhez Új cikkekkel bővült az Atád Áruház műszaki osztályának választéka tarkója megint. Ez sokat bosz- szantja. Mióta emlékezni tud. azóta van ez a fájás. Lehet, hogy anyjától örökölte. Külö­nösen három évvel ezelőtt kí­nozta nagyon. Tizenhárom éves volt akkor, 1968-ban. A hatodikat járta, másodszor. Másfél évvel azelőtt, bent a faluban, Ágasegyházán, a kö- vesútra hirtelen kiforduló mo­tor meglökte. Kisebb, de las­san gyógyuló zúzódásokkal volt tele a teste. Hónapokat mulasztott, osztályt kellett is­mételnie. S aztán történt, hogy anyja, a tarkófájások miatt, el­vitte a körzeti orvoshoz. Az beutalta a kecskeméti SZTK- ba, onnan pedig a budapesti Heim Pál Gyermekklinikára küldték. Két héten át a fehér csend mint vattaburok vette körül, injekciókat kapott, kö­rültapogatták a fejét minden­féle szerkezetekkel. Legjobban a gyógyszereket utálta. Ami­kor hazajött, még sokáig szed­nie kellett volna a pirulákat, de pár napon belül abbahagy­ta. Valahányszor lenyel egy tablettát, mindig eszébe jut két kishúga, Aranka és Mar git, akik pár évvel korábban majdnem gyógyszermérgezés ben pusztultak el, ráleltek anyjuk papírzacskóba csoma- bolt drazséjára, s hamarjában elfogyasztottak vagy hatvan szemet, mert azt hitték, hogy cukor. (ToivtatjukJ Torma István, a nagyatádi áfész Atád Áruházának igaz­gatója örömmel közölte, hogy új cikkekkel gazdagodott áru­házuk műszaki osztályának vá­lasztéka. A jövőben nem lesz alkatrészgondjuk azoknak, akik saját maguk akarják megjavítani elromlott, meghi­básodott háztartási kisgépei­ket, mert valamennyihez vá­sárolhatnak az áruházban al­katrészeket. Kaphatók már a különböző mosógépekhez meg­felelő alkatrészek: villanymo­torok, tárcsák, ékszíjak és kap­csolók. A porszívókhoz: moto­rok, csatlakozók, porvédő zsá­kok és kapcsolók. A háztartási villanybojlerekhez: olvadóbe­tétek, fűtők állnak a vásárlók rendelkezésére. De bő válasz­ték van az egyéb kisgépekhez és a motorkerékpárokhoz szük­séges alkatrészekből is. Nem lesz gond a jövőben a Riga, az MZ, és a Jawa. típusú motor- kerékpárok házi javítása, mert valamennyi típushoz megtalál­hatók a szükséges alkatrészek. Horváth István, a műszaki osztály vezetője arról tájékoz­tatott bennünket, hogy az OTP-hitelakció keretében szá­mos háztartási kisgép megvá­sárolható náluk. így például valamennyi jármű hitellevélre kapható. A nyári szezon előtt bőséges készlettel rendelkez­nek a különböző típusú hűtő- szekrényekből. Kapható a köz­ismert és közkedvelt Lehel család valamennyi tagja, a 60 literestől a 200 literesig. Az S—140-es külföldi licenc alap­ján készült hűtőszekrényre öt­éves garanciát adnak. Részlet­re vásárolhatók a mosógépek, a padlókefélők, amelyekből ugyancsak többféle márka kö­zött válogathatnak a vevők. A Gemenc olajkályha külön­böző, igen tetszetős színekben kapható. Márkás rádiók és te­levíziókészülékek sorakoznak a műszaki osztály roskadásig telt polcain. Látogassa meg az Atád Áru­ház műszaki osztályát! Meglátja, nem fog csalódni, mert a bőséges árukészletben biztosan megtalálja ön is a legmegfelelőbbet! Reggel 8-tól este 6-ig állnak a kedves vásárlók rendelkezé­sére. (x) Visszapillantó tükör — és a biztonságos közlekedés A nyugatnémet autóklub n m régen egy érdekes statisztikai ada­tot közölt a visszapillantó tükör használatával kapcsolatban. A szakemberek arra a kérdésre ke­restek választ, hogyan befolyásol­ja az autóbaleseteket a külső visz- szapillantó tükör hiánya. Megállxi- pították, hogy azok a gépkocsik amelyekre külső visszapillantó tükröt szereltek, háromszorta ke­vesebb balesetet okoznak, mint amelyeken nincs külső visszapil­ntó . i őr. A ví. '. jrck azt hangozta’ ják. h >gy a biztonságos közúti közlekedés a jövőben meg­követeli két k'íisS visszapillantó ‘.'kör alkalmazási. Ezzel szembaj megállapították ízt is — a szúrópróbák folyamán —, hogy 100 gépkocsin mindössze 17 gépkocsivezető állította be he­lyesen a külső visszapillantó tük­röt. Vajon milyen eredménnyel végződne egy hasonló szürőpróba nálunk?

Next

/
Oldalképek
Tartalom