Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-16 / 89. szám
Marokkal az idegcsillapítót A VOLÁN-ellenőrök gondjai KnlturáK tömegközlekedést! Ezért ac utasoknak és a vállalatoknak is az eddiginél többet kell tenniük. Somogybán 1660 járat szállítja az utasokat; Kaposváron, a helyi autóbuszokra naponta 30 ezer ember száll fel. — Korszerűsíteni kívánjuk a helyi közlekedést, biztos alapra helyezni megszervezését. Ezért reprezentatív felméréseket végzünk, hogy meghatározzuk, milyen útvonalon közlekedjenek helyi járataink, hol van szükség több autóbusz beállítására — mondja dr. Bors István, a Volán 13. sz. Vállalat forgalmi és kereskedelmi igazgatóhelyettese. A vállalat nyeresége egy részét a személyszállításból éri eL Ez utóbbihoz — sajnos szükségszerűen — hozzátartozik az ellenőrzés is. A megye területén • vállalat nyolc ellenőre dolgozik. Feladatuk a menetjegyek, a bérletek érvényességének és saját alkalmazottaik ellenőrzése. Velük beszélgetve szinte »Rejtő Jenő-1« esetekről hallottunk. Évek óta dolgoznak szón, hogy megismertessék és elfogadtassák az utazást szabályozó rendelkezéseket Munkáit* azonban nem népszerű: nagyfokú ellenállásba ütközik. Ez addig érthető is, míg figyelembe vesszük, hogy a zsebből kihúzott büntetéspénzek érzékenyen érintik az utasokat A sértettség viszont sokszor durvaságot vált ki azokból, akiknek pótjegyet kellett vásárolr niuk. Bodó Gyufa, az ellenőrzési csoport vezetője: — Nem is hiszi el, hogy milyen jelzőkkel illetnek bennünket Az a 'egenyhóbb, amikor ilyet hallunk: Na, megjöttek a perze- kutorok! De voltunk már zsi- ványok, rablók, zsebmetszők is. A többit nem említem. Pedig mi nem akarunk büntetni. A bliccelőket azonban szigorúan vesszük. Ha egy ellenőr vitába keveredik egy bliccelővel, nem érzi a többi utas támogatását Egyszer húsz percet kellett vitázni egy jegyet nem vásárolt potyautassal (aki már-már tettlegesen bántalmazta az ellenőrt), de senki sem háborodott fel azon, hogy csaknem fél órával később ér ei utazási céljához. Adatok. A buszon utazó 13 utas közül nyolcnak nem volt érvényes jegye (vagy semmilyen sem volt). Máskor a tizenegy utas mind potyázott. Az egyik helyi járaton egy este 40 büntetést kellett kiszabni. Márciusban 123-szor kellett oótjegyet vetetni a bliccelőkkel. A büntetések 80 százaléka a helyi járatokon fordul elő. Nagyobb érettséget kell elvárni az utasoktól. És nagyobb társadalmi összefogást. Ez nemcsak a vállalat érdeke. Sokan panaszkodnak a túlzsúfoltságra a csúcsforgalomban, és több autóbuszjáratot követelnek egy-egy vonalra. A fejlesztéshez a vállalatnak anyagi fedezetre van szüksége. Ha számításokat végeznénk, meglepően magas összeg jönne ki az elmaradt viteldíjak ösz- szeadásábóL Az összeg a fejlesztésre — autóbuszvásárlásokra — szánt pénzt is növelné. Tehát a bliccelők voltaképpen a kulturáltabb utazás ellenségei Két »csatornán-« szökik el a vállalat személyszállításból eredő bevétele. Az egyik a potyázok két forintja, a másik nehezebben deríthető ki. Sokszor ugyanis az utas megfizeti a két forintot, de nem kér érte jegyet A vezető nem erőlteti. Elteszi a két forintot a jegyet nem tépi el, és a viteldíj tiszta haszonként marad nála. A vállalat szigorúan bünteti az ilyenfajta »jövedelmeket«, és az elbocsátástól sem riad visz- sza. Ezzel a módszerrel a vezető a társadalmi tulajdont károsítja, a vállalat tekintélyét csorbítja. Elejét lehet yenni többek között ennek a szabálytalanságnak azzal is, ha az utasok elkérik a menetjegyet Az utazók száma napról napra nő. Egyre több ember szorong a buszokon. A zsúfoltsággal együtt járó idegesség, ingerlékenység elkerülhetetlen. A város távlati tervei foglalkoznak a helyi közlekedés korszerűsítésével, az igények kielégítésével. Az utasoknak azonban addig is be kell tartaniuk a szabályokat. A Volán ellenőrei csak a potyázókat büntetik. Ahol nincs bliccelő, ott nincs vita sem, nem kell az ellenőröknek kellemetlen (nekik is az!) kötelességüket teljesíteniük. Ez is hozzátartozik a közlekedéskultúrához. i Ez esetben nem mondhatta volna társai nevében is Méng Henrik ellenőr: »Naponta 6—8 járatot ellenőrzünk, utána olyan jóízűen eszem az idegcsillapítót, mint valami ízletes vacsorát!« Mészáros Attila Három év alatt sokat tettek Ahol egykor csónakból mértek, ma szántóterület vae 1969-ben a tabi és a szán- meg kellett teremteni a kortódi törpevízmű-társulatból alakult meg a Dél-balatoni Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat. Harminchét termelőszövetkezet, tíz állami és egy erdőgazdaság összesen 172 300 holdja tartozik a társulathoz, s ezen 300 kilométer hosszú, .közcélú vízfolyás és 400 kilométernyi, üzemi kezelésben lévő csatorna, valamint tizenkilenc víztározó, halastó van. KorszerG vízgazdálkodást — Nehéz körülmények között kezdtük a munkát. Nagyon sok volt az elhanyagolt, vizes, xápos terület, a gondozatlan vízfolyás. Először tehát Lengyel borjakat hizlal négy somogyi tsz az olasz SCI cégnek Szabadtartásban a fekete-tarka állatok Lengyelországból érkezett a múlt hónap végén az a több mint kétszáz fekete-tarka bikaborjú, mely az olasz SCI cég tulajdonában van. Most négy somogyi termelőszövetkezet — a böhönyei, a sávo- lyi, a buzsáki és a zamárdi — hizlalja az állatokat A bérhizlalást a Kaposvári Húskombináttal kötött szerződés keretében végzik ezek a gazdaságok. Az ingyen kapott állatokat fél év alatt kell a kívánt — 500 körül! —’ súlyra meghizlalniuk, s akkor, az átadás után — a szokásos levonási százalék figyelembevételével — az »A« minőségű hí- zómarha kilójáért 26, a »B« minőségűért 24 forint bérhizlalást díjat kapnak. Az állatokat intenzív takarmányozással — főként abrak etetésével —, szabadtartásban hizlalják, s a vállalat szakemberei rendszeres ellenőrzéssel, tanácsadással segítik ennek a munkának az eredményességét. Mindebből kitűnik, hogy az ilyen bérhizlalással foglalkozó termelőszövetkezeteknek mindenekelőtt elegendő és jó minőségű takarmánnyal, a kívánalomnak megfelelő férőhellyel, a munkájukhoz értő állatgondozókkal és jól képzett szakirányítóval kell ren- 1 delkezniük, mert az önként J vállalt feladatot csak így old- i hatják meg sikerrel. A négy J tsz közül kettőben érdeklőd- ♦ tünk, mi indította őket arra, • hogy bérhizlalással foglalkoz- | zanak — s viselj éji az ezzel j járó kockázatot —, és milye- j nek az eddigi tapasztalatok. j Szabó Kálmán, a böhönyei J Szabadság Tsz elnöke: — Ügy í vélem, megtaláljuk a számítá- | sunkat benne, hiszen a válla- ♦ lat kifizeti nekünk azt a súlyt, J melyet az állatra ráhizlalunk. ♦ Ötvenöt ilyen 8—12 hónapos ♦ növendékmarhát helyeztünk el j László-majorban. Minden fel- | tétel rendelkezésre áll, van ‘ elég takarmányunk, férőhelyünk, gondozónk, éppen az volna a baj, ha ezeket nem hasznosítanánk. Gondolok itt a munkalehetőségekre és az épúletamortizáeióra. Ha különösen nagy jövedelmet nem is hozna, mar csak 'ezek miatt az okok miatt is megéri ez a bérhizlalás. Illés Imre főállattenyésztő és Dómján Ferenc állattenyésztő, a sávolyi Egyesült Új Élet Tsz: — Mi a szőkedencsi üzemegységben helyeztük el az ötvennégy lengyel növendékmarhát. Március vége felé érkeztek meg, és hat hónap alatt felhizlalhatjuk , valamennyit a mostani 250 kilóról az 520 kilós vagy ennél is nagyobb átlagsúlyra. Eddig még nem adódott semmiféle probléma az állatokkal. Széna és abrak a takarmányuk, és úgy látszik, már megszokták az új környezetet... ... És a gondozók meg a munkába arrafelé járók is megszokták a karámban látható érdekes »színfoltokat«: a fekete-tarka növendékmarhákat H. F. szerű vízgazdálkodás és talaj- védelem föltételeit. Ma azt mondhatjuk: a nehezén túlvagyunk. A társulat .minden dolgozója szinte hősies erőfeszítést, tett az elmúlt három évben. Szakoly József elnök és Vár- konyi Tibor főmérnök kezdték így tájékoztatójukat, azután arról beszéltek, hogy mi mindent csináltak, hogy több legyen a megművelhető terület. Ha csak az elvégzett munka forintértékét nézzük, az nem tükrözi eléggé tevékenységük jelentőségét. Az alakulás évében 12 millió, tavaly pedig a tervezett 13,5 millió helyett 14,8 millió forint értékű munkával készültek eL Tab belterületén a Kis-Koppány-patak 15 kilométeres szakaszát tették rendbe, ők készítették a terveket is, egymillió forint helyett a terv így csak 200 000 forintba került Szabályozták a mellékágak vízfolyását ez a munka tavaly fejeződött be, s 5,3 millió forintba került Jó néhány község termelőszövetkezetének szántóterülete növekedett több száz holddal ennek következtében. Van olyan rész, ahol korábban még legeltetni sem tudtak, tavaly pedig már 54 mázsa májusi morzsolt kukoricát takarítottak be. — Karád környékén példá ul, ahol a vízfolyást szabályoztuk, derékig érő vízben végeztük a felmérést Itt 400 holdat vehettek használatba — emlékezik a főmérnök. Persze ennek a munkának az értékét nemcsak a művelhető területekben, a betakarított terményben kell és lehet nézni. Hiszen a korábbi vizes területek jó részéből nagyszerű legelők, rétek is alakultak, s ezzel jelentősen hozzájárulnak a tej hozam növekedéséhez íj. öt víztározó Munkájuk fontos része, hogy olyan vegyes hasznosítású víztározókat létesítsenek, melyeket a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok használhatnak öntözésre, hal- és kacsanevelésre is. öt ilyen víztározót létesítettek So- mogyacsa, Nágocs és Kisbár- apáti környékén, ezek együttesen 428 000 köbméter víz befogadására alkalmasak. Nagy munka volt a balatonőszödi- szántódl berek vízelvezetése is, ahol először átemelő szivattyútelepet kellett építeni. De megérte, hiszen a két községnek 700 holdnyi új területet adtak át művelésre. Az elvégzett munka méreteire jellemző, hogy tavaly gépi erővel 356 000, kézzel pedig 23 000 köbméter földet mozgattak meg, s 35 000 köbméter betonból készítettek különböző műtárgyakat, hidakat, átereszeket. Idei tervük forintban ugyan valamivel kevesebb a múlt évinél — 10,8 millió —, de legalább olyan jelentőségű, mint amilyet korábban végeztek. Elsősorban a már megtisztított csatornák karbantartása, aztán a Törökkoppány környéki Pemec-patak szabályozása, hogy csak kettőt említsünk. v Megszilárdítani a törzsgárdát Beszélgettünk CsixmoOt* István párttitkárral és Poór Lajossal, a társulat szb-titká- rával is. — Nagyon sokat foglalkozunk az emberek nevelésével, azzal, hogy a társulatnál megszilárduljon a fizikai munkásokból és a műszakiakból álló törzsgárda, melyre mindenkor számítani lehet Munkánkkal a tagok, a termelőszövetkezetek és a gazdaságok elégedettek. A társulatnak ‘ korábban nem volt önálló pártszervezete, most 21 taggal működik. Vízvári Ferenc, Fonyó József, Kupovics Lajos István itt lett kommunista és ma is itt dolgozik. Van azonban még olyan brigád, munkaterület, ahol nincsenek kommunisták, ezért céljuk a tervszerű pártépítés, a legjobbak bevonása. Sokat tesznek azért is, hogy politikailag neveljék, formálják az embereket. Havonta megtartják a szétszórt területeken dolgozók politikai oktatását Gépkocsihasználatot, munkaidő-kedvezményt engedélyeztek a vezetők. Alakult ugyan néhány szocialista brigád, de az értékelésre nem fordították kellő gondot Ezen változtatni kívánnak, hiszen a társulat fennállása óta több mint tizenöten érdemelték ki a Vízgazdálkodás kiváló dolgozója s a Kiváló dolgozó kitüntetést. Most az a céljuk, hogy a munkaverseny rendszeres értékelésével segítsék elő a szocialista brigádok eredményesebb munkáját . Szalai László Nemes György: Dávid es Klolild SZÓKAPOSVÁRI KERESKEDELMI VÄLLALAT számviteli vezetőt keres számviteli főiskolai vagy mérlegképes könyvelői képesítéssel, legalább 5 éves gyakorlattal. Fizetés megjegyezés szerint Jelentkezést írásban a hirdetőbe, 405974. sz. kérünk. _______ (405974) 31. rész Lassan alkonyodik. A bábán kezd sötétedni. Nem is venni észre, hogy itthon vagyok. Arra gondoltam, hogy nem szabad átiratkoznom a zenei iskolába. El kell valahová menni, kószálásra itthon vagy külföldön. Bedobáltam ruháimat a bőröndbe. Beletettem a Kröp- schöt is, a Webert is, és persze a klarinétot A villanyórát lecsaptam. A sötétben becsuktam az erkélyajtót. Behúztam a fatáblákat Bezártam a kertkaput is. Le is lakatoltam. Rohanni kezdtem a vasúti megálló felé. Nyolc előtt érkezik a személyvonat Tíz percre van a megálló. Nem állomás, csak megálló, hiszen itt alig van utas. Most háromnegyed nyolc. Csurgott rólam a víz, mikor felugrottam a vonatra. A hegyék körvonalai a sötétben összefolytak. Jobbra egy lámpás pislákolt a hegyoldalon. Az erdő közepén. Valahol az út mellett. Alighanem az a turistaház. Az ég azért még világos volt A vonatablakon át láttam, hogy a házból füst kanyarog. a világos ég felé. Biztosan vacsorát főznek. Most mégis Klót jutott eszembe. Ül a szobában. _ És lehet, hogy szomorú ... Ez a negyedik nap. Nem törődöm semmivel. Se tilalommal, se anyucivaL Ma látnom kell Dávidot! Ha nem látom, meghalok. Ha pedig meghalok, nem ugrálok többé. És nem táncolok többé. Csali fekszem mozdulatlanul. Kinek lenne az jó? Nem akarok meghalni, és ezért megszegem a tilalmat Már kora reggel ki akartam osonni a turistaházból. Erre, a konyha felé, nem járnak sokan. A gondnok meg a szakácsnő, anyuci meg Kati. Meg egy kertészbácsi, meg a teherautó vezetője, ö szokta hozni a húst, kenyeret, főzeléket. A szandálom gumitalpa jó szigetelő. Zajtalanul ■ megyek benne. Akárha mezítláb mennék. De úgy nem megyek, mert szálka fúródhat a talpamba. S az meggyűlhet És akkor nem tudok táncolni. Már majdnem elsurrantam a konyhaablak alatt Akkor csak észrevettem ezt a Darkót. A tökfejet. Na, ezt is jókor sodorta ide az augusztus végi szél. Mert fújt a szél kellemetlenül. Nyugodtan fölvehetnék már egy hosszúnadrágot Nekem van is ilyen, hoztam magammal. De eddig nem volt rá szükség. Hiszen a hőségtől eddig majd elepedtünk. De ez csinos nadrág. Alul talpaló ja van. Jól rám feszül, olyan, mint egy balett-trikó. Szeretem az ilyen nadrágot. Nőies. Ezt egyszer Karel mondta. Vissza kellene mennem a nadrágért, hogy ne fázzam. De most már nem érdemes. Csak sikerüljön meglépnem. De úgy látszik, nem sikerül. Ez a Dar- kó ott ólálkodik. Ez egy gonosztevő. Fiatalkorú bűnöző. Meg akarta ölni Dávidot. Ha nem űzöm el bottal, megfojtja. Igaz, előzőleg odaadta a láncot az egyiptomi nőveL Azzal az Aidával. Ez azért szép volt tőle. Hová is tettem? Lehet hogy eldobtam? Vártam egy ideig. Aztán kiderült, hogy a fiú nem tágít Reményeién dolog. Lehet, hogy anyuci bízta meg a testőrség- gel? Mikor jöhetett ez meg? Tegnap este még nem láttam az ebédlőben. Nincs más hátra: vissza kell mennem. Visszasompolyogtam. Ha már a szobában voltam, átöltöztem. Fölvettem a nadrágot Sokáig nézegettem magam a tükör előtt % Végre — azt gondoltam — elment ez a Darkó. Tévedtem. Ez ott strázsált. Ügy látszik, engem vár. Na, engem várhatsz, napestig, gondoltam. Megint visszamentem a szobába. Törtem a fejem, hogyan szökhetnék meg. Sajnos, csak ez az egy út vezet tőlünk. Nem mászhatok át sehozá. Itt kell elmennem a konyha előtt Ez meg ott rostokol. Nekem látnom kell ma Dávidot, különben meghalok! Sajnos, délig hiába vártam. Délben egy asztalnál ebédeltünk, Láttam, végiggusztált. Nyilván tetszhettem neki a nadrágban. Köszönt, de én csak szótlanul biccentettem. Győlölöm a hosszú hajat, a sunyi tekintetét. Kibabráltam vele. Tulajdonképpen anyucit is félrevezettem. Mikor vége volt az ebédnek, nem hazafelé mentem. Azt mondtam anyucinak, körüljárom a turistaházat, és úgy megyek haza. Ellenkező irányba mentem. De nem fordultam be, mikor be kellett volna fordulnom. Másfelé fordultam. És futni kezdtem. Föl az ösvényen! Aztán még följebb. Föl a mi rejtekhelyünkre. íFolytatjukJ
