Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-03 / 53. szám

Külgaxdasági kapcsolataink Lövöldözés, merényletek és viták A fiúk halálát egy angol járőr golyói okozták Ciprus A „Szent Zsinat“ az érsek ellen A ciprusi ortodox egyház úgynevezett »Szent Zsinata« csütörtökön memorandumban követelte, hogy Makariosz ér­sek mondjon le politikai poszt­járól. A megfigyelők a hírt egyér­telműen a ciprusi válságot el­mélyítő új tényezőként érté­kelik. Nyilatkozatuk szerint a görögbarát ciprusi ortodox egyháznak ez a »sakkhúzása« tovább növelte a polgárhábo­rúval fenyegető feszültséget a szigeten. A görög katonai kor­mányzat ugyanis nyílt táma­dást indított Makariosz elnök ellen. A TANÚ BOLÍVIÁBA ÉRKEZETT Barbie nem vállalja a múltját MÁLTA ÜGYÉBEN Klaus Barbie, az egykori lyoni hóhér nem hajlandó ta­lálkozni áldozatával, a most 67 éves Ita Halaun-Brenner asszonnyal, aki »nácivadász« Beate Klarsfeld társaságában érkezett Bolíviába, hogy azo­nosítsa kínzóját, családtagjai gyilkosát. Az Altmann néven élő Bar­Az ajtót nyitva hagyták Bomba robbant a második legnagyobb északír varos — Londonderry — központjában, az ottani »Váci utcában«. A nagy erejű robbanás következtében 25 ember megsebesült. Az anyagi károk nagyságáról árulkodik a fénykép. (Telefotó: AP—MTI—KS) Korrupciós botrány Washingtonban Kedvező ügyintézés 400 ezer dollárért A kormányban is csak néhányon tudtak róla A csütörtökre virradó éjsza­ka a belfasti rendőrség egy 14 és egy 16 éves fiú holttestére talált egy veszteglő teherautó­ban. A fiúk halálát lőtt sebek okozták. A fiúk életét feltehe­tően egy angol járőr golyói ol­tották ki. Szerdán éjjel ismeretlen tet­tesek otthonában megtámadták és súlyosan megsebesítették az ulsteri »védelmi különítmény« egyik tagját. Ez volt a harmadik hasonló merénylet az elmúlt 36 óra alatt. * * * Az amerikai képviseljőház európai ügyekkel foglalkozó albizottsága befejezte az észak­írországi helyzet és a megol­dásával kapcsolatos Kennedy- javaslatok vitáját. Benjamin Rosenthal, az albizottság el­nöke — összegezve a vita ered­ményeit — javasolta a brit kormánynak, hogy meghatáro­zatlan időre szüntesse be az észak-írországi internálásokat. »A mostani észak-írországi események polgárháborúba sfc torkollhatnak« — mondotta W Rosenthal. (MTI) RÖVIDEN »Rendkívül pozitívan érté­keljük a két, velünk szomszé­dos ország együttműködésének fejlődését. Jugozslávia kapcso­latai mindkét országgal bará­tiak és sokoldalúak« — mon­dotta tegnap a jugoszláv kül­ügyminisztérium szóvivője a magyar—román barátsági szerződésről. Jeruzsálemben meghalt Mo­se Szneh, az Izraeli Kommu­nista Pártból öt évvel ezelőtt kivált, a kormány közel-keleti politikáját támogató szovjet­ellenes csoport (MAKI) veze­tője. íz arany unciánkénti hiva­talos árát az amerikai szená­tus 35 dollárról 38-ra emelő törvényjavaslatot hagyott jó­vá. Az 1934 óta első leértéke­lést jelentő törvényjavaslat most az amerikai képviselőház elé kerül. Előre kitervelt emberölés miatt halálra ítélték Paul Gillyt, a Yablonski-féle hár­mas gyilkosság kitervelőjét és részbeni végrehajtóját. Harmadszor is elhalasztot­ták az első amerikai Jupiter- szonda, a Pioneer—10 fellövé­sét. Eredetileg vasárnap kel­lett volna rajtolnia Kennedy- fokról. A Fehér Ház lakóját sze­mély szerint is érintő, politi­kai korrupciós botránylavina söpör végig Washington kor­mányzati negyedén. A »hó­labdát« Jack Anderson, az indiai—pakisztáni válság fe­hér házi titkos dokumentu­mainak feltárásával világhí­rűvé lett újságíró indította el. A birtokában levő doku­mentumokra hivatkozva An­derson szerdán megírta: az In­ternational Telephone and Te­legraph Corporation (ITT) 400 ezer dollárt ajánlott fel a re­publikánus pórt 1972 augusz­tusában sorra kerülő San Die- go-i elnökjelölő konvenciójá­nak pénzelésére. Cserében az igazságügy­minisztérium »eltekintett« az úgynevezett trösztelle­nes törvény alkalmazásá­tól a hatalmas ipari-pénzügyi konglomerátum legújabb szer­zeményeinek bekebelezésével kapcsolatban. Anderson az ITT washing­toni kijárójának, Dita Beard asszonynak bizalmas memo­randuma alapján elmondja: 1971 májusában Kentucky ál­lam republikánus kormányzó­ja, Loui Nunn hozta össze Beard asszony és John Mit­chell igazságügyminiszter ta­lálkozóját. Az ITT washing­toni igazgatójának szóló bizal­mas feljegyzésében Dita Beard megírta, hogy az igazságügy­miniszter »rokonszenvezik az ITT ügyével«, és csupán Ri­chard McLaren, a trösztellenes törvény alkalmazásáért felelős igazságügyi államtitkár akadé­koskodik. »Mindazonáltal Louival (Kentucky kormány­zójával) folytatott beszélgeté­seim Mitchellt illetően arról győztek meg, hogy nemes hoz­zájárulásunk (400 ezer dollár a republikánus pártkasszába) nagymértékben elő fogja segí­teni, hogy a beolvasztásokról folyó tárgyalásaink úgy vég­ződjenek, ahogyan azt Hal (Harold Geneen, az ITT elnö­ke) akarja« — írta beszámo­lójában Beard asszony. A memorandum figyelmeztette az ITT leg­felső vezetését, hogy az »adakozást« szigorúan bi­zalmasan kell kezelni, s a kormányban is csak né­hányan — köztük Nixon elnök, John Mitchell és H. R. Halde- man, az elnök személyzeti fő­nöke — tudnak az ügyről. John Mitchell, aki egyébként szerdán vette át Nixon elnök választási kampányának irá­nyítását, nyilatkozatban tagad­ta, hogy bármit ígért volna az ITT kijárójának. Richard Kleindienst, Mitchell eddigi helyettese, akinek az igazság­ügy-minisztérium élére történő elnöki kinevezése még szená­tusi megerősítésre vár, szintén tagadta, hogy bármiféle szere­pe lett volna az ITT-tel foly­tatott tárgyalásokban. Anderson szerdán »sze­men szedett hazugságnak« nevezte Kleindienst nyi­latkozatát. Megírta: bizonyítékai vannak arra, hogy Kleindienst leg­alább fél tucat titkos találko­zót tartott az ITT egyik igaz­gatójával, mielőtt az igazság­ügy-minisztérium meghozta az ITT számára kedvező döntését. A leleplezése nyomán Klein­dienst kinevezett igazságügy­miniszter kérte: adjanak al­kalmat számára, hogy tisztáz­hassa magát a vádak alól. A NATO tanács szerdán Brüsszelben három napon be­lül másodszor vitatta meg a máltai fejleményeket. Részle­tek nem szivárogtak ki, de jólértesült források szerint nem került szóba a közös brit—NATO anyagi ajánlat fölemelése. Valettában a parlament március 20-ig adott időt Dom Mintoff miniszterelnöknek a támaszpontra vonatkozó tár­gyalások befejezéséhez. A hírek szerint a válaszüze­net ismételten leszögezi a tá­maszpont bérletével kapcsola­tos brit álláspontot, de nyitva hagyja az ajtót további tár­gyalások számára. (MTI) Indokína Februárban négyszáz támaszpontot támadtak A dél-vietnami felszabadító erők februárban csaknem 400 ellenséges támaszpontot tá­madtak meg — jelenti a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság hírügynöksége, a VNA. Február 18-a óta újabb táma­dások bontakoztak ki. Az el­lenséges erők állásait napról napra ágyú- és aknatűz alá vették. Az elmúlt napok eseményei­hez tartozik — írja a hírügy­nökség —, hogy a hazafias erők a Mekong deltavidékén és Saigon környékén 32 ellen­séges állást számoltak fel, il­letve kényszerítették meg­adásra megszállóikat. SAIGON A saigoni amerikai főpa­rancsnokság közlése szerint heves légi csatára került sor szerdán Laosz fölött. Ugyan­csak a parancsnokság közölte, hogy egy F—105-ös típusú amerikai repülőgép ismét tá­madta a demilitarizált övezet­től északra fekvő területeket. A támadást ismét »védelmi okokkal« indokolták. Az újfasiszták mozgolódnak bie (aki hivatalosan mind- ezideig tagadta, hogy azonos b volt Gestapo-főnökkel) ügyvé­dei azzal zárkóztak el a szem­besítéstől, hogy az nem volna »jogszerű« aktus. Barbieról jelenleg nem tud­ni, hol tartózkodik, csak any- nyi bizonyos, hogy továbbra sem hajlandó vállalni a múlt­ját. (MTI) A francia újfasiszta mozgalom, az Ordre Nouveau tagjai Párizsban tüntetést rendeztek a francia kormányfő politiká­ja ellen. A rendőrség és a tüntetőik között összecsapásra is sor került. Képünkön: Tüntető újfasiszták a jelvényükül vá­lasztott kelta keresztekkel. (Telefotó: AP—MTI—KS) lla^varország; és a Ííöiöü Piac Gazdasági életünkben nél­külözhetetlen szerepe van a külkereskedelemnek. Ez ab­ból adódik, hogy nálunk min­den gazdasági reálfolyamat —- az ipari termelés, a beru­házás, a fogyasztás — import­igényes, ugyanakkor a gazda­ság majd minden ágazata (a belső piac korlátozott méretei következtében) termékeink kisebb-nagyobb hányadát csak külföldi piacokon érté­kesítheti. Kereskedelempoli­tikánk — ilyen körülmények között szükségszerűen —r az ország külgazdasági kapcso­latainak állandó fejlesztésére törekszik. Ennek eredmé­nyességét a közelmúltra — a III. ötéves terv időszakára — vetítve az tükrözi, hogy az árucsere-forgalom öt év alatt több mint 50 százalékkal bő­vült. A külgazdasági kapcsola­tok, a nemzetközi árucsere­forgalom fejlesztésében Ma­gyarország elsősorban a KGST-országokkal való együttműködésre támaszko­dik. Ez természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, hogy árucsereforgalmát a KGST-n kívüli országokkal — köztük a fejlett tőkés or­szágokkal — is bővítse. REÁLIS LEHETŐSÉG IS Az 1966—1970 közötti idő­szak külkereskedelmi adatai épp arról tanúskodnak, hogy nem csupán elvi, hanem reá­lis lehetőség is. (a KGST-or­szágokkal való szoros együtt­működés mellett) a tőkés or­szágokkal való árucsere-for­galom egyidejű fejlesztése. A III. ötéves terv időszakában árucsere-forgalmunk a fejlett tőkésországokkal csaknem megkétszereződött; azok ré­szesedése külkereskedelmi forgalmunkban az 1965. évi 23,2 százalékról 1970-re már 28,7 százalékra emelkedett. Magyarország tehát a köl­csönös előnyök hasznosításá­val, a fejlett tőkésországok­kal is bővíti kereskedelmi- gazdasági kapcsolatait. Ez a folyamat azonban korántsem zavartalan. A Közös Piac or­szágai ugyanis olyan keres­kedelempolitikát folytatnak, amely a kívülálókkal szem­ben hátrányos megkülönböz­tetést alkalmaz, és ez sérti minden partner — közöttük Magyarország — gazdasági érdekeit. A Közös Piac a közel­múltig — Anglia, Dánia, Ír­ország és Norvégia belépéséig — hat országot (Belgiumot, Hollandiát, Luxemburgot, Franciaországot, a Német Szövetségi Köztársaságot és Olaszországot) tömörítette gazdasági csoportosulásba. A tőkésországokkal folytatott külkereskedelmünknek kö­rülbelül a felét, a teljes kül­kereskedelmi forgalomnak kb. 14 százalékát e hat or­szággal bonyolítottuk le. Ám az új tagokkal ez a forgalmi arány már mintegy 18 szá­zalékra módosul. S a folya­matban lévő tárgyalások alapján az is előre látható hogy az európai fejlett tőkés­országok zöme valamilyen formában — társult tagként vagy preferenciális szerződés­sel — kötődni fog a Közös Piachoz. Ily módon pedig a Közös Piac megkülönböztető kereskedelempolitikája hat­ványozottan gátolhatja kül­kereskedelmünket a fejlett tőkésországokkal. VÁMHATÁROK ÉS TERMÉKEK A Közös Piac a tagorszá­gok közötti vámhatárok le­bontásával előnyben részesí­ti a vámhatáron belüli tag­országokat, a kívülállók szá­mára pedig hátrányosabb verseny- és értékesítési hely­zetet teremt. Még súlyosab­ban érinti a külső kereske­delmi partnereket — így ha­zánkat is — a Közös Piac agrármechanizmusa, amely kezdetben csak árveszteséget okozott, újabban viszont szá­mos agrárterméknél (pl. a tojás, baromfi) kizárja, vagy mennyiségileg korlátozza a bevitelt. Mindennek — az árveszteségtől függetlenül — az a következménye, hogy az agrártermékeknél nehezíti a hosszú távú exporttervezést. Magyarország és a közös­piaci országok kereskedelmi­gazdasági kapcsolatainak alakulásában tehát két alap­vető tendenciával lehet szá­molni. Az újabb belépések és társulások következtében várhatóan erősödni fog a »belkereskedelem«, a tag- és társult országok egymás kö­zötti forgalma, és ez szá­munkra a versenyt élezi. S bár a Közös Piac a tőkésvilág vitatlatatlanul nagyobb fel­vevő piaca, amely a tagor­szágokat előnyben részesíti, előbb-utóbb számukra is telí­tődik ez a piac, és növekedni fog a kívülállókkal — a szo­cialista országokkal — való gazdasági kapcsolatok fejlesz­tésének jelentősége. Nem vé­letlen, hogy az újabb orszá­gok csatlakozásakor is min­den közös piaci ország képvi­selője utalt a Kelet—Nyugat közti gazdasági kapcsolatok fontos szerepére. Ezzel függ össze a? ,1$, hogy az utóbbi években" — leg­alábbis az iparcikkeknél — valamennyi tagország liberá­lisabb beviteli politikát al­kalmaz a szocialista orszá­gokkal szemben. Köztudott azonban, hogy Nyugat felé irányuló exportunk összetéte­lében még mindig az agrár­termékek dominálnak. így a mezőgazdasági cikkeket sújtó hátrányos 1 megkülönböztetés hatása is erőteljesebb, mint egyes iparcikkek bevitelének liberalizálásáé. A STRUKTÚRÁT IS MÓDOSÍTANI KELL Külgazdasági politikánk feladata az, hogy a Közös Piac vonatkozásában is küzd­jön a legjobb feltételekért, ám egyidejűleg a közös piaci országokba irányuló magyar kivitel struktúráját is — sa­ját erőfeszítéseink révén — módosítanunk kell az Ipar javára. Számolnunk kell ugyanis azzal, hogy e nyugati tőkésintegráció a mezőgazda- sági cikkekből előbb-utóbb önellátóvá lesz, — számos ag- rárte-mékben máris exportő­rök, Ezt pedig nem hagyhat­juk figyelmen kívül. G. J. A bérbefagyasztás miatt az Egyesült Államokban Folytatódnak a munkásság sztrájk ai A bérbefagyaszlás miatt az Egyesült Államok különböző államaiban és városaiban foly­tatódik az amerikai munkás­ság sztrájkharca. A közlekedési dolgozók egyesített szakszerve/, lenek New Jersey állambeli tagoza­ta bejelentette, hogy az autó­buszsofőrök tömeges sztrájkot indítottak. Ez az államnak csaknem minden városában megbénította az autóbuszfor­galmat. Ugyanebben az államban, Edison városban egy hete vesz­tegel az elektromos berende­zések gyára, mert az üzem háromezer dolgozója sztrájkol. \ sztrájkolok bérem el ' s* és a ársati. mbiztoiítás baveze- ü-ét követeli!'. Az Ohio állambeli Lord- stownban a GM-gyár szerelő- munkásai a munkaerő túlságos kizsákmányolása és a tervezett létszámcsökkentés ellen tilta­koznak. (MTI) 2 SOMOGYI NÉPLÁP Péntek, 1972. március 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom