Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-03 / 53. szám
Mit jelent ma kommunistának lenni? H [ állom, x. kérte felvételét a pártba. Mondd csak, mit jelent számára, ha felveszik? Milyen anyagi és erkölcsi előnyöket élvez majd? A kérdező párton kívüli fiatalember. Huszonéves. Az ötvenes évek elején természetszerűen azzal volt elfoglalva, hogy járni, beszélni tanuljon. Az ellenforradalom idején a betűvetéssel kínlódott. Most dolgozik. Nyugodt, konszolidált körülmények között. Megalapozottabb a válasz, ha nem egyedül fogalmazom meg. Olyan emberek egy csoportját hívtam segítségül, akik hosszú évek óta — némelyikük két évtizede — kommunistaként dolgoznak. De friss párttag is — fiatal ifjúsági vezető — ült beszélgetőtársaim között a VBKM Kaposvári Gyárának egyik helyiségében. Itt tettem föl a kérdést: mit jelent ma kommunistának lenni? Magatartásban, munkában, a pártonkivüliekkel való, kapcsolatban, a közhangulat alakításában, a válaszadás kötelezettségében. Sokféle felelet hangzott el. Egyszerű szavakkal, de gazdag élettapasztalatra alapozva mondták el véleményüket, amelynek legfontosabb tanulsága: ma kommunistának lenni fokozódó felelősséget jelent. Miért? Eddig nem volt az? Az ötvenes évek kiáltó ellentmondásai között vívódva, az ellenforradalom viharában vagy a konszolidáció éveiben könnyebb volt vállalni a párttagsággal járó felelősséget? — Nem, akkor sem volt könnyű. Esetenként sokkal kockázatosabb, veszélyesebb is — mondja a több mint húsz év óta párttag Csőri Sándor. — Most azonban sokkal bonyolultabb viszonyok között kell naponta választ adnunk pártonkívüli társainknak, akik kemény őszinteséggel formálnak véleményt — nemegyszer elhamarkodottan, megalapozatlanul is — gondjainkról. És nekünk vállalnunk kell a választ, vonatkozzék ez belső munkaszervezési, anyagellátási, bérezési ügyekre vagy a város szociális nehézségeinek okaira. Éspedig nem hivatkozásokkal, letorkolással, szólamokkal, hanem megalapozott, meggyőző érvekkel. E követelményeknek azonban csak akkor tudunk eleget tenni, ha magunk is naprakész tájékozottsággal rendelkezünk, és nem súgás-búgásból értesülünk egyes rendellenességekről. — Azt jelentené ez, hogy nem megfelelő a kommunisták tájékoztatása? — Érdekes dolog ez: mind a gazdasági vezetőkön, mind a pártszervezeteken, csoportokon keresztül sokkal többet tudunk az üzemről, közvetlen munkahelyünkről, mint egykét évvel ezelőtt. Esetenként mégis hiányosnak tartjuk az összefüggések, a közvetett okok ismeretét. Ez azonban inkább az olyan eseményekre vonatkozik, amelyekre nem lehet előre felkészülni. De ilyenkor is hozzánk jönnek, a kommunistákat keresik meg. A válasz pedig nem könnyű. — Nem bizony — folytatja a gondolatot Csuma Árpád géplakatos. — A gazdasági szabályozók útvesztőiben manapság talán csak a legfelsőbb vezetés igazodik el, az igazgató és a főmérnök. A nyilatkozás felelősségét mégis vállalnunk kell, a legalacsonyabb beosztásban dolgozó kommunistáknak is. Megmondom őszintén, magam tízszer is meggondolom, amíg választ adok egy-egy fontosabb kérdésre, mert mindig attól tartok: jót mondok-e, alaposan ismerem-e az ügy valamennyi összetevőjét, okait és következményeit? Ha bíráló megjegyzést teszek, nem eáfol- jáik-e meg azonnal aggályaimat, észrevételeimet azok, akik magasabb székből jobban át tudják tekinteni a termelési folyamatokat. A kommunisták ma — és ezt valamennyien hangsúlyozták — őszinte megbecsülést élveznek mind a gazdasági vezetők, mind dolgozótársaik részéről, jobban mint bármikor. Kapcsolatuk őszinte és sokoldalú. Igénylik véleményüket, hallgatnak szavukra. Ahogy Magyar Rózsa technikus, a gyár legfiatalabb párttagjainak egyike elmondta, ifjú társai figyelnek szavára, főnökei bíznak benne, támaszkodnak véleményére. Püspök Gyula géplakatos is azt bizonygatta, hogy a kommunisták megbecsülést élveznek itt, de ezt nem formális párttagságukkal vívják ki és erősítik meg nap mint nap, hanem pontos, fegyelmezett munkájukkal, őszinte szavú bírálatokkal, javaslatokkal, állandó szakmai és politikai képzésükkel. Pedig nem könnyű a helytállás egy nemrég alakult vidéki gyárban. Valaki paraszti munkásosztálynak nevezte az itt dolgozók összességét, és magyarázatul hozzátette, hogy sokan csak a zsebpénzt megkeresni járnak be a környező falvakból — utalva a háztáji jövedelemre és az abból következő szemléletre, magatartásra. E körülmény még nagyobb felelősséget ró az itt dolgozó kommunistákra. Bogdán Sándor öntőformázó azt mondta: — Kommunistaként nem volt és nem is lesz könnyű élni. — És még hozzátette: — Nekünk sosem szabad a fülünkre feküdnünk. — Vagyis mindenről tudni kell, ami körülöttünk történik, a legszűkebb környezetükben, az országban és az egész világon. gén, e tulajdonságuknak, magatartásuknak köszönhetik a kommunisták tekintélyüket, dolgozótársaik és vezetőik részéről tapasztalt megbecsülésüket. Annak, hogy többet vállalnak az átlagnál. Akkor is, ha bonyolult, sok gonddal járó, átmenetileg nem népszerű fejlesztési feladat megoldásában kell segíteniük, ha vállalati ügyek/ Földvári gondolatok Műtrágyaellátás és állattenyésztés Hogy kerül ez a két merőben más tartalmú fogalom — a műtrágyaellátás és az állat- tenyésztés — egymás mellé? A tsz-elnökök balatonföldvári tanfolyamán a mai mezőgazdasági termelés sok gondja, megoldásra váró feladata került napirendre az általános konzultáción. A kérdéseket Bernáth Gyula nagyberki, Balogh Lajos csurgói, Laskai János marcali, Berki József homokszentgyör- gyi és Szabó Kálmán böhö- nyei tsz-elnök tette föl. A válaszadók között volt Sugár Imre és Tóth Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese, illetve osztályvezetője, Kovács Béla, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának osztályvezetője, Dianovszky Sándor, a Megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója, Tárkányi László, a gabonafelvásárló és feldolgozó igazgatóhelyettesé, Farkas József, az AGROKER főmérnöke és Bántó László, a Kaoosvá") Húskombinát igazgatóhelyette se is. A kérdések többnyire össz- tagsági érdekeket képviseltek, de olykor hibás elképzelésekről is árulkodtak. Ahogy a válaszok, ez a cikk is a valós lehetőségeket igyekszik feltárni, hogy a termelőszövetkezetek helyesen tudjanak élni °T°kkel. — Milyen kilátások van- Tik arra. hogy az idén megfelelő minőségű és mennyiségű műtrágyát biztosít az AGROKER? — A múlt évben huszonnégy és fél ezer vagon vegyes trágyát értékesített az AGROKER. Ez 245 millió forintos forgalmat jelent. Az üzemek 47 ezer vagon műtrágyát tároltak. Az idén 26 ezer vagonnal áll rendelkezésre ebből az áruból. Nitrogénből 172 ezer forma a «százezerre e'i'M ■ 'na ir.inrio'k a me- "gazdasági üzemektől. Foszfor is van bőven. Szemcsésből 36 ezer tonna, a 31 ezres megrendeléssel szemben. A negyedéves szállításokkal kapcsolatban egyetlen gond merül fel: a karbamid műtrágya szállítása. Egyhetes a »csúszás«. Az év második felének elején elkészül a peremartoni zsákológépsor. Ez azt jelenti, hogy csomagolva is lehet majd az árut vásárolni. Az import műtrágyák már így kerülnek piacra. — Mi a helyzet roncs ügyben«? ■gumiab— Tavaly a felvásárlás nem nőtt. A termékek nagy része importanyag. Ezek ára magasabb. A hazai gyártmányú gumiköpeny minősége miatt reklamáció érkezett. A gyár a kifogásolt két gumiköpeny egyikét gyártási hiba miatt vissza is vette. Az AGROKER kéri a szövetkezeteket, jelezzék, ha hibás árut kapnak. — Rugalmasabb lesz-e a felvásárlási rendszer a takarmányféléknél? — Jelenleg fix áras rendszer alapján dolgozik a szemes takarmányokat illetően a Somogy megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat. A fel- vásárlási mennyiség csak arra elegendő, hogy a vállalattól megrendelt keverék alapanyagát fedezze. Nincs többlet, amelyből értékesítenének. Amíg a tápkalkulációban állandó ár szerepel, nincs lehetőség a takarmányárak változtatására sem. Takarmányozási gondok pedig vannak és lesznek is. Sajnos, nem egy termelőszövetkezet a betakarítás után olyan nagy mennyiségben ad el ebből a terményből, hogy a tél vége felé már vásárolni kényszerül. ben kell állást foglalniuk, vagy kényes kérdésekben vitatkozniuk. A hűségükkel, amely nemcsak a puszta itt- maradásukban nyilvánul meg, ellenállva a csábításoknak, hanem abban is, hogy mindenkor vállalják az elkötelezettséggel járó többletet. És ez elsősorban nem látványos felajánlásokban, a tervfeladat százalékos túlteljesítésében nyilvánul meg, hanem többek között abban is, hogy elégedetlenek. De másként, mint azok, akik béremelést követelve kilépéssel fenyegetőznek. A közösségért, a társaikért elégedetlenek. — Ettől indíttatva lépnek föl a rossz munkaszervezés, a hanyagság, a felelőtlenség ellen. Vagy munkálkodnak éppen ‘ezekben a napokban azért, hogy először maguk értsék meg jól a gyár éves tervének beszámolóját és idei tervét, aztán a számok rengetegét, a szakkifejezések tömegét lefordítsák a dolgozók nyelvére. M mindezek után hadd fogalmazzam meg így a kérdést, utalva fiatal barátom érdeklődésére: jelent-e előnyt ma kommunistának lenni? Válaszom: igen, a nagyobb beleszólás, a megnövekedő felelősség, a fokozottabb együtt gondolkodás és cselekvés lehetősége mindennél nagyobb előny. Nem mérhető forintokkal, kicsinyes anyagi kedvezményekkel. De a legemberibb tulajdonság erősödik általa, amely színessé, izgalmassá és tartalmassá teszi az életet. _ .. . . .. Paal László MAI KOMMENTÁRUNK Önkéntes rendireink számadásán Számvetésre készülnek, önként válldlt feladataik, eredményeik értékelésére. Nem marad ki a jelentésekből, hogy hány alkalommal, hány helyen léptek föl törvényeink, a közbiztonság érdekében — arról azonban kevesen szólnak, hány szombat, vasárnap vagy éjszaka kellett a sikerekhez. Önkéntes rendőreinkkel találkozunk a közúti forgalomban, a nagy társadalmi rendezvényeken, a sportversenyeken, a bevásárló csúcsidőben az üzletekben, szóval mindenütt, ahol szükség lehet a jelenlétükre. Munkahelyükön megbecsülik őket, s ezt elsősorban annak köszönhetik, hogy munkatársaiknál többet tesznek a társadalmi tulajdon védelméért. Bizonyságul lássunk néhány példát. Szabó József önkéntes rendőri csoportvezető észrevette, hogy munkahelyén, a kaposvári mezőgazdasági gépgyárban a kerítés melleti gyanúsan sürgölődnek. Szólt a rendésznek, s közösen leplezték le a tolvajokat, akik alkatrészeket dugdostak a sövénynél. Tavaly gyakran mondogatták Somogyjádon, hogy vadászfegyveres idegenek mászkálnak az erdőben. Punger Ferenc önkéntes rendőr és Vass György munkásőr — mindketten a termelőszövetkezet dolgozói — fölfigyeltek a szóbeszédre, s közösen elkapták az orvvadászokat. Az egyik szentgáloskéri önkéntes rendőr, Bán János vette észre, hogy valaki tönkretette a község segélykérő telefonját. Egyedül kezdett akcióba, az egyik hid alatt megtalálta a szétrombolt készülék alkatrészeit, aztán a tettest is. Egy unatkozó suhanc követte el a vandál cselekedetet. Bűnügyi írásainkban gyakran szerepelnek vádlottak, akiknek a pálmajori cigánytelep a lakhelyük. Hogy a telepen egyre ritkább a bűncselekmény, az a tanítónak — egyben önkéntes rendőrnek —, Boros Lászlónak is köszönhető. A Bárdibükki Állami Gazdaság és a hetesi Egyesült Erő Termelőszövetkezet párt- szervezete időről időre beszámoltatja az önkéntes rendőröket, a toponári tsz zimányi üzemegységében és a magyaratádi termelőszövetkezetben is ez a gyakorlat. S ha elégedettek az önkéntes rendőrök munkájával, a jutalomról sem feledkeznek meg. Az idén másodízben adják át a belügyminiszter kitüntetését, amelyet a tíz, tizenöt éve tevékenykedő önkéntes rendőrök kapnak. A hivatalos elismerésben tehát nincs hiány, s indokolt, hogy közvéleményünk is az eddigieknél jobban kifejezésre juttassa megbecsülését. Érdeklődéssel várjuk a múlt év értékelését, s őszintén kívánjuk, hogy az idén még nagyobb eredményeket érjenek el rendőreink nélkülözhetetlen segítőtársai. P. 1). Géptelepítés a BVG tabi gyárában Részleges üzemelés áprilisban — Simábban zajlik-e idén a sertésátvétel? az — 1970-ben még csak 154 ezer sertést vett át és 74 ezret dolgozott fel a Kaposvári Hús kombinát. 1971-ben már százezerrel többet. A zökkenőmentes átvétel egyformán érdeke a vállalatnak is, a szövetkezetnek is. Az első negyedévre tervezett, vágásra kerülő állatok mennyisége biztosított. Már az év első napjai előtt három-négy «hónappal fölvették a kapcsolatot a mezőgazdasági üzemekkel a húskombinát vezetői. így a szállítások körül maximálisan mindössze egy-két hét eltérés lehet az eredeti megállapodáshoz viszonyítva. Ehhez viszont az is szükséges, hogy az állattenyésztők időben adják meg az előrejelzéseket a felvásárló szerv helyi képviselőjének. Tavalyról tizenötezer sertés átvétele tolódott áit ez évre. Az eredetileg tervezett átlaigsúly — százöt kilogramm — helyett kilencvenöttel vette át az állatokat a húskombinát. Ez egyben azt is jelenti, hogy a mezőgazda- sági üzemek sem tettek meg mindent a szerződés rájuk eső részének teljesítéséért. Az idén egyébként 257 ezer sertés felvásárlása biztosított a gazdaságokkal történt megállapodások alapján. 1973. január elsején az objektív minősítésre térnek át. — Milyen lesz. a selejtezési arány az idén? — A selejtezés országos szintű megszigorítása népgazdasági érdek. Somogy kerete: nyolcezer állat. Az összállomány 20 százalékát selejtezik. Azokban a gazdaságokban, melyekben negativizálás folyik, a selejtezési átlag valamivel magasabb a tizennégy-tizenöt százaléknál. A szarvasmarha-állomány további csökkenésének nem szabad bekövetkeznie! Bizottság dönt a selejtezhető állatok sorsáról. Az utánpótlás megtörténtét is ellenőrzik majd. NYÜZSGÉS. A látszólag értelmetlen rendetlenség, a permanens átmenetiség állapota az óriási csarnokban. Még friss, nedves a végleges alapzat az egyik oldalon, elnagyolt, töredezett betonpadló — az első alapozás — a másikon. Brnitt egy ultramodern, nagy teljesítményű lángvágó automatát szerelnek Borisz 1. Szta- rozsinszkij szovjet mérnök vezetésével, a szomszédságban viszont effzsdás színű, öreg lemezhajlító monumentális teste nyúlik végig. A tetővilágítás, a vastag üvegfalak, az oszlopokra szerelt daruk már csak kisebb-nagyobb igazításra várnak, s akár néhány nap múlva pontosan megfelelnének rendeltetésüknek, de a por, az egyik kiszakadt zsákból ömlő cement, s néhány neveletlen ló jellegzetes »névjegye« láttán még igen mesz- szinek tűnik az az idő, ami- I Sokan dolgoznak A kész üzemrész. Leskó László kor itt megkezdődhet a munka. — Pedig áprilisban a műhelycsarnok egyik hajójában el akarjuk kezdeni a munkát — mondja - Teleki Sándor üzemegységvezető. — A komplett átadás határideje ez év augusztus 20-a, de már előtte szeretnénk részlegesen üzembe helyezni ezt a hajót. Minél előbb sikerül, annál jobb. Embereink — jelenleg 106-an állnak alkalmazásban — egy része a fővárosban dolgozik, a többieket a rendészetnél és a szállításnál foglalkoztatjuk. a géptelepítési munkákon is. Ha ténylegesen és teljes kapacitással megindul a termelés, akkor a már épülő iparvágányokon elsősorban a zárt rendszerű, földbe süllyesztett, az ÁFOR-toknái és a tsz-eknál használatos kis méretű üzemanyagtartályokat fogják elszállítani. De útra kelnek a nagy űrtartalmú, állóhengeres tartályok egyes részei is, amelyek itt készülnek majd, s a fővárosi központ más gyárában alakítják véglegesre. Az óriási, impozáns műhelycsarnoknak négy hajója Működésben irányítja. a lángvágó, munkáját Sztarozsínszkij mérnök van: ebből háromban folyik majd a tényleges termelés. A negyedikben lesz a segédüzemek helye (tmk stb.). Az első hajó — amelyben talán hamarosan megkezdődhet a munka — gépei csaknem mind készen, beszerelve várják az indulást. A nagy tartályok belső előkészítő munkálatait — méretre vágást — és szerelvényeinek készre gyártását végzik itt. Rendkívül nagy segítséget nyújt majd ehhez az igen nagy pontossággal dolgozó, oxigéndissous gázzal működő Csernomor lángvágó, amelynek próbavágásai máris fényesen sikerültek. Sztarozsinszlkij mérnök búcsúzik. A hosszú karú. csonka lábú pókhoz hasonlító gép már a helyén van, s a magyar, orosz, angol szavak és kifejezések végeérhetetlen egyvelegéből az is kibontakozott már, hogy miként lehet a lángvágó »képességeit« legjobban kihasználni. Barátságos viszontlátásra, doszvida- nyija és good afternoon köszöntés, s a mérnök utazik vissza hazájába. Egy hónap múlva talán Szíriába fogja elmagyarázni a pontos vágás fortélyait. MÉG NÉHÁNY hónap, s aztán ez a gyár is végleg benépesül. 1975-re már mintegy 350—400 ember dolgozik majd itt, a tervek szerint megtermelve a 200 milliót. Cs. T. SOMOGYI tffiPtÄP festek, 1973, március 3. 3
