Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-13 / 37. szám

Kaposvár és a köztisztaság Nyakló nélkül szemetelnek Nem is őszi, nem is szoroz? — Áll a milliós seprőgép Ez a város piszkos. Leved­letté kellemes jelzőit; ha pil­lantásunk a lábunk elé téved, minden illúziónk odaveszik. Néha az az érzése az em­bernek, hogy az ördögi vélet­len csupa rendetlen járókelőt vezényelt városiunkba. Szu- perelegáns hölgy a laklctás- kájábót szemrebbenés nélkül a járdára dobálja a használt papírzsebkendőlt, az Ezredév utcában egy középkorú úr az ablakból a februárban is üde pázsitra hajítja az üres ét­olajos tasakot meg a tejfölös- dobozt, minden második ku­kaedény mellett konyhahulla- dék büdösödik, az aszfalt szé­lére borított hamut az ember szemébe vágja a szél Csukott szemmel járnak a kaposváriak? Netán úgy gon­dolják. ha már annyi a mo­csok az utcán, az 6 vödrük tartalma már nem is oszt, nem is szoroz? Ha csupán a szerkesztősé­günkbe érkezett panaszokat tekintenénk, azt mondanánk, mennyi városát szerető em­ber él a megyeszékhelyen' Hányán akarnak segíteni, hogy változtassunk az ural­kodó lehetetlen helyzeten I Ara minden derűlátásunk elpárolog a patrióták számá­nak megítélésénél, ha végig­sétálunk az Ady Endre utcá­ban, vagy körülnézünk az ABC-áruház környékén, a Kalinyin városrészben. Vajon mindig ugyanazok írják a fi­gyelmeztető sorokat; akik nem restek reggel felkelni, s fellocsolni, lesöpörni a jár­dát, s akiket — bárki ellen­őrizheti — igen könnyen meg lehet számolni? Vagy csuk papíron büszkélkedik az a feste nagy »egészséges lokál­patriotizmus-“? I Önérzet az van bőven. Az olajfoltos Kapóst el lehetne rekeszteni vele. Söpörni és az utcai hulladékgyűjtőket hasz­nálni — ehhez keveseknek fűlik a foguk. Tehetik, mert hi szól rájuk? Ki bírságolja őket? A város harmincötezer ké­ményének koromtonnái gyá­szos fátylat erőszakolnak az úttestre, a járdára. Látni, ahogy a fuvallat kergeti előt­tünk a koromszemcsáket. Az, hogy a levegő fertőzöttség* világjelenség, cseppet sem vi­gasztal bennünket. Megkér­deztük Hankai Ferencet, a Ké­ményseprő Vállalat igazgató­ját, a város nyolc kémény­seprője tehet-e valamit azért, hogy kevesebb korom tele­pedjen meg az ablakpárká­nyokon. — Tisztább maradhatna o levegő, ha szakszerűbben tü­zelnének. Akadt vállalat, amelyik fűtőjének mi mutaX- “tuk meg, hogyan lehet tüzet gerjesztetni. Általános lett a 'vélemény, hogy fűtőnek bár­ki alkalmas. Ez nem igaz. — Milyen gyakran tisztít­ják a kéményeket? — 1970 otútóberében új szabvány kefét írtak elő, és az “Építésügyi Minisztérium úgy ‘rendelkezett, hogy kéthavon­kénti kjll ellenőriznünk a ké­ményeiket. Azelőtt minden 'hónapban megteltük. — Olyan sokat jelent ez az Új szabványkefe? — Jó szerszám, de a gya- horibb tisztítást nem mindig ‘pótolja. — Nem lehetne a kémé­nyekre »füstszűrőket« szerel­ni? — A rendelkezésekre álló koromfogók nem váltak be. hamar eltömödnek, s egyéb kifogások is sorakoznak elle­nük. S most lássuk a költségve­tési üzem köztisztasági rész­legének munkáját. Ez a rész­leg bárki prédája lehet, ok­ká!, ok nélkül őket húzzák deresre. Az úttest és néhány közterületi járda, tisztaságá­ért felelnek. Nagvobb szigort! C7 Papp Sándor részlegvezető elpánaszolja, hogy a Harsá­nyan beharangozott egymillió forintos svéd seprőgép az ősz 'óba álL Eltörött a sebesség- váltó szdnkrongyűrűje. Olyan drága lenne ez az alkatrész, liogy a tavaly felhásznált négymillió-hatszázezerből, vagy az idei keretből, a kerek ötmillióból ne futná'’ Szó sincs róla. Csukhat a szink­rongyűrűt valutáért lehet kapni. Megkérték a Fővárosi Köztisztasági Hivatalt, sze­rezze be külföldön. A vissza­igazolás a zsebükben lapul. A pár száz forintos alkatrész megérkezésének időpontjá­ról azonban Molnár László, a költségvetési üzem vezetője seim tud semmi biztosat. Ta­lán az. első negyedévben. Talán, talán — pedig igen nincs házfelügyelő. »Termé­szetesen« az ő munkájuk se megy kifogástalanul, s fe­gyelmezésükre szinte kevés a lehetőség, örülnek, ha ezit a négy embert is meg tudják tartani. Dr. Tóth Sándor, a KÖJÁL megyei igazgatója az építőket ostorozza. A bontási és épí­tési anyagot nem kerítik be, a szélrózsa minden irányába terjed a por. Kifogásolja a korszerűtlen szemétszállításit, is. A város kü'ső negyedei­ben nyitott kocsikon utazik a hulladék -r s ez sen leinek se tesz jót. Pécsen, Debrecen­ben, számos nagyvárosban már konténereket használ­nak szemétszállításra. A KÖJÄL igazgatója az elr hasznos Lenne munkába állí- len is szót emel, hogy miért tani azt a masinát, nyolc-tíz ' ember munkáját helyettesíte­né. S ez a nyolc-tíz utcasep­rő nagyon kellene egy új — üdvözlésre méltó — elképze­lés megvalósításához. Azt tervezik ugyanis, hogy a bel­város legforgalmasabb utcáin minden járdát a részleg mun­kásai tartanak majd rend­ben. Jelenleg a városközpont utcáinak seprésének hajnali ötkor fognak hozzá, hétig kell elvégezniük. Rövid pihenő után pár utcával arrébb ott folytatják, ahol abbahagyták. Nemrégiben bevezetett »újí­tás«, hogy a város forgalma­sabb részein előbb kiürítik a kukákat, s csak ezután kez­dődik a seprés. Így a járóke­lők nem kerülgetik a járdára cipelt edényeket. Egyéb iránt változatlan a munkarend, hét óra után fut­nak ki a telepről a szemét­gyűjtő kocsik. De miért nem kezd az összes »kukás« ko­rábban? Miért tetézik a reg­geli csúcsforgalomban az gy is idegőrlő felfordu­lást? Bartos Ferenc, az úttisztí­tók csoportvezetője elmond­ta, hogy egyelőre marad a por az utcákon. Télidőben nem lehet locsolni, mert per­cek alatt jégpáncél mereve­dik az aszfaltra. Mit lehet hát termi? Pél­dául betartani a Kaposvári Városi Tanács egyik 19G8--as , rendelkezését: az ingatlan | előtti járdát reggel fél hétig " fel kell locsolni és le leéli sö- ; pörni. (Mostanság egy-egy tu- [ Lajdonos vagy házfelügyelő j napokig rá se hederít a por- | ta tisztaságára.) Élünk a gyanúperrel, hogy ; a fentebb idézett tanácsi ren- • delet paragrafusait vajmi ke- { v esen ismerik a városban. { Márpedig mit ér akkor a leg- J okosabb előírás is, ha a leg­a rendkívül szennyezett Ka- pos patak vizével locsolják az úttestet? Jó lenne utána­nézni, hogy tisztább vízből nem »tankolhatnának-«« a locsolóké esik. — A köztisztaságra neve­lést rcz óvodában, az általános iskolában kell kezdeni, sok­kal több igyekezettel, mint eddig. Ha rajtam állna, az úttörőket is bevonnám a vá­ros tisztaságának védelmébe, cirkáló pirosnyakkendős cso­portokat alakítcn^k: szólja­nak rá a szemételö járókelők­re. Ide kívánkozna számtalan történet, amivel bizonyíta­nánk aggodalmunk jogossá • gát. De nézzenek szét Önök is a városban: Műveljék meg például, hogy a Máius 1. ut­cában vagy az Ady Endre ut­cában a rakodó tehergépko­csik után összesöprik-e a jár-' dát meg az úttestet? Tekint­senek a lábuk elé a Kanizsai utca bal oldali járdáján'. Ha van hozzá gusztusuk, vesse­nek pillantást a lebuiok kör nyékére és az utcai buszvá­rókra! Aztán képzeljenek maguk elé egy tiszta Kaposvárt. S ne tegyenek érte mást az ut­cákon, csak vigyázzanak, mint a saját lakásukban. Pintér Dezső ÉVES TERVOK II MILLIÓ FORINT Elsősorban Tab fejlesztésén munkálkodnak Tavaly riportsorozatot írtam Tabról, az egykori járási szék­hely gondjairól, a további fej­lődésével kapcsolatos felada­tokról. Azt is megemlítettem, hogy ebből jelentős részt kell vállalnia a tanács költségveté­si üzemének. . Dr. Szabó Károly, a nagy­községi tanács elnöke így vá­laszolt, amikor a napokban a költségvetési üzemről érdek­lődtem: — A végrehajtó bizottság el­fogadta, illetve meghatározta idei feladatukat. A tavalyinak csaknem a dupláját várjuk tőlük: 6,5 millió forint' helyett 11 millió forint termelési érté­ket. S azt, hogy munkájukat kifogástalan minőségben vé­gezzék. úgy, mint azt a házas­ságkötőterem elkészítésénél tapasztaltuk. Megmutatta a tavaly épült házasságkötő termet. Ezért a költségvetési üzem dolgozói valóban elismerést érdemel­nek. A különleges, műanyag lemezekkel borított falak, az ezzel összhangban levő világí­tótestek, a padlót borító sző­nyeg mind lelkiismeretes mun­káról vallanak. Ez a házasság- kötő terem bármelyik váro­sunknak is díszére válna. — Tavaly több helyen dol­goztunk a járásban. Siófokon ikerlakást, Kőröshegyen orvosi rendelőt és szogálati lakást építettünk. Zamárdiban egy négytantermes iskolát kezd­tünk el építeni, az idén szep­temberben adjuk éti Szervezet­tebb munkával képesek le­szünk ez évi, megnövekedett feladatunknak is eleget tenni Elsősorban Tab fejlesztése a feladatunk, de ránk vár az is. hogy a nagyközséghez tartozó falvakban járdákat építsünk, a tanács kezelésébe tartozó uta­kat, házakat gondozzuk, rend­ben tartsuk — mondotta Ku­nt ez István, a költségvetési üzem vezetője. Az idei feladatok végrehaj­tásához valóban az eddiginél is szervezettebb, átgondoltabb munkára van szükség, hogy a Tab gyarapítását célzó elkép­zelések megvalósulhassanak. Még a múlt évben megkezd­ték az új egészségház, vala­mint a szükséges kiszolgáló épületek alapjainak lerakását. — ebben az évben folytatódik a munka. Erre a célra 3,8 mil­Az új lakóépület vasajtaján dolgozik Tilk Ernő szerelő. lió forintot költenek, az egész hatmillióba kerül. 1973-ban adják át az egészségházat. Az üzemvezetővel meg az emberekkel folytatott beszél­getésből kitűnt, azért tartják szívügyüknek e munkánál is a kifogástalan minőséget, mert valamennyien érdekeltek eb­ben. Családjukra, önmagukra is gondolnak közben, hogy a régi, korszerűtlen rendelő he­lyett mielőbb. modern egész­ségügyi intézmény álljon a ta- biak és a környék lakóinak rendelkezésére. A Kossuth Lajos út közepén — ez a nagyközség főutcája — új, háromszintes lakóépület befejezésén dolgoznak. Hama­rosan helyére illesztik a vas­ból készített bejárati ajtót, dol­goznak a villany- és vízveze­ték-szerelők, s a lakók nyáron be is költözhetnek a tizenkét lakásba. Hasonló két lakóépü­let alapjait rakják le az idén — mindkettő 12—12 családnak ad otthont —, ezeket ugyan­csak jövőre adják át. Jártunk Kurucz István üzemvezetővel a lakatos- és az asztalosműhelyben is. Bizony elég mostoha körülmények kö­zött végzik munkájukat jelen­leg dolgozóik. Már ebben az évben azonban megváltozik a helyzet, elkészül a több mint egymillió forintba kerülő üzemházuk, ahol korszerű műhelyek, megfelelő öltözők, mosdók és étkezőhelyiség is lesznek. Az idén bővült a költség- vetési üzem, útépítő részleget hoztak létre. Ennek feladata lesz Tab és a hozzá tartozó községek útjainak rendben tartása és a járdaépítés. Szalai László HARMAT ENDRE: vid szakaszában komolyan is ereje. Tudta, hogy egyetlen A Raszputyin-rejtély 2. Ledobja magáról a gyol­lUelehesebbek nem tudnak a {csőt, és kezeügyébe készíti a létezéséről? S még gyalázató- {korbácsot Időnként nagykiál- sabb az eredmény — lásd a jtással végig vág vele a saját mai állapotokat —, ha nem J hátán. tartják be az annyira szüksé- ♦ A táncosok is közelebb lej- ges szabályokat. Mire lenne jtenek. A köntösök fehér ha­hogyan üdvözüljön az ember, ha előbb nem vezekel? És hogyan vezekeljen, ha előbb nem alázza meg magát? Raszputyint egész eletében azzal vádolták, nogy enneit a szektának a tagja. Soha senki nem állapította meg pontosan, mennyi eoböl az igazság. Ma- elvétve'kínálják is vele; dohos vette, amit fogadott Apja, Jeíim, ugyan funek-tának Haj­togat ta, hogy Grisa »a lu^ta^ag zarándoka«, hogy azért hagyta el a szülői házat, mert »imá­dig is jobban szeretett csava­rogni, mint dolgozni«, — de bizonyítékok vannak rá, hogy az öreg ezúttal igazságtalan volt a fiához. Több mint háromezer kilo­métert általában nem lusta­ságból gyalogol az ember. Ügy meg még kevésbé, hogy köz­ben rendszertelenül és keve­set eszik, húst soha, még ha áladat seperheti el a minden oroszok cárjának hadseregét: a minden oroszok cárjának népe. Jót nevetett volna a sok pró­féta és jövendőmondó — csak úgy nyüzsgött tőlük »Szent Oroszhon« —, ha valaki a ko­pott, korán kopaszodó jogász­ra mutat, és azt mondja: ez a fiatalember felforgatja majd először a világ egyhatodát, az­tán a világot. A sok jövőbe tekintő közül Kronstadt! János volt a leghí­resebb. Látnoknak nevezte magát ez a pétervári pap, aki­nek szónoklatait hatalmas tö­akármciyik szerv is elnéző jlomba hullanak az egyik sa- ga az a tény azonL)an^ hogy odúkban húzza meg magát éj- megek hallgatták. Szaggatott valakivel, aki fittyet hány a .rokban, es a meztelen teste- Oroszországban, — és éppen szakára, hogy hajnalban a ku- L-galupvotöbb egészségügyi tken sejtelmesen csillan a Szibériában, eppen Verhotm- tyák koncertje közepette ma- 'no,-makra, és akinek a nem- {gyertyák, mecsesek fényé. jében — volt ilyen gyülekezet, gányosan induljon tovább. A torodómsége miatt tömérdek { A korbács alá odagörbül az voit ilyen tanítás, legalábbis »külső úton«, hogy egyszer — 'koro,.o~ó szabadul kömyeze- {első hát. Engedelmesen, aláza- érthetőbbé teszi a pokrovszko- talán évek, talán évtizedek tünkbe. • |tosan, kitárulkozva, mint je; muzsikra annyira jellemző múltán — megtalálja a »belső Jahogy ♦fprfi k szerelmes nő simul a f férfi karjaiba. 1 Németh Gyulától, az ingat- { Meztelenség, tíjne és kor- lanközvetítő vállalat igazga- {bács. A szekta koreográfiát tójától megtudjuk, hogy Scsinált tanításának lényegére, mintegy százharminc házfel- Sa groteszk ellentétek dialekti- üigyeiő dolgozik a városban. S kus egységére. A házfelügyelőknek majdnem { Ámde ez még nem minden a fele jóval túllépett a hat- { Kiáltások harsannak: Vadon. Számtalan esetben { — Leereszkedett hozzánk a nuvel sem megfelelő lakást.» o,pri ti élek' sem különösen magas bent f 7 V . ...... nem adhatnak — másodállás-1 A tánc már nem szól6ban különös kettősséget. II. FEJEZET A Fekete Szalon utat«. mondatok, időnként szinte tel­jesen érthetetlen eksztatikus kiáltások — ez volt a látnok stílusa. Ha nehéz döntés előtt állott vagy beteg volt valaki a famíliában, maga III. Sándor is elhivatta a Kronstadts. A Látnok Ezt a férfiút akarta Rasz- putyin, az immár messze föl­dön ismert sztarec és sztrany- nyik megismerni, amikor 1903- ban — pontosan tíz évvel Vo- logya Uljanov után — Péter- várra érkezett. S amikor a ... ... . . pokrovszkojei parasztnak si­A sztrannyik vándorló szta- cár trónralépese előtt, apja vi- kerüu elérnie hogy oroszhon Grisa hazament Verhoturje- ből és bejelentette a család­Nagyjából ugyanebben az időben — de egészen más cél jegyében —■ egy másik fiatal­jának, hogy őt most jó ideig ember is járta Oroszországot. nem látják, mert sztrannyik ____ , l esz 1893-ban, egy évvel Miklós l, folyik. Párok találnak egymás- rec. vagyis szent ember, afféle seltes felöltőjében és kalapjá- leghíresebb ’ hárf személvi­ZSf“ i raíölelik át egymást mind for- »*»?*««. ban Ftorvírr, érkezet. . hu­USyeiÜ'itet 1 r óbban!” Äz ~°imböiygó " fény át rongyokba burkolt sztrany- szonhárom éves Vlagyimir II­Időről időre ellenőrzik * csak a szoba közepét világítja nyikok tömege járta Oroszor- .. hoev meanróbál­munkájukat, ám ahogy az • meg, a szegletek homályosak sza§ ujjait. Prédikáltak. Néha ’ igazgató megfogalmazta; nem t maradnak. Oda omlanak a tán- az}’ amit az egyház tanított, hetnek sokat a felelőtlenek | colók, egymás után a gyolcs- Sokszor ellen A vállalat né£v járda- • betegekre. Nem, itt nem szá- börtönbe vetették őket, eret- vauaiat négy ja.aa { házasság, sőt — nekpereket zúdítottak a nya­ja megváltoztatni a világot, amelyet gonosznak és igazság­talannak talált. Tudta, hogy nemcsak a test­őrség, a híres Preobrazsenszkij takarítót foglalkoztat, akik-j ha“ netán ”’így" tetőzik 'a 'té- kukba. nek az a d-ulgúk, hogy azok-; bojv — a rokonság foka sem. Ilyen vándor lett Grigorij nak az épületeknek a járdá-1 Ez ielkt frigy) amelynek a test Jefrimovics Raszputyin, és éle- ezred áll szemben vele, hanem jót tartsák rendben, ahol csak kerete, ta különben is: lének ebben a viszonylag rö- a föld legnagyobb fegyvere* sége, a cár gyóntatója fogadja őt, az Oroszországi Szociál­demokrata Munkáspárt IL kongresszusán Vologya Ulja­nov — most már Vlagyimir Iljics Lenin — vezetésével megszületett az első forradalmi marxista párt, a bolsevikoké­(Folytatjuk.) E SOMOGYI NfFLAJP Vaántu. 11% >«hrok IX

Next

/
Oldalképek
Tartalom