Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-12 / 36. szám

Glosszátor Iskolai lap jelent meg Nagyatádon (Tudósítónktól.) »■Egy iskotaújság szerkesz­tése nem is olyan egyszerű dolog. Olyat írni, ami közel háromszáz gyereknek tet­szik ... Mi mindenesetre megpróbáltuk« — olvashatjuk a nagyatádi Ady Endre Gim­názium napokban megjelent »-Glosszátor« című lapjának a beveze-tőjében. Az első szá­mot az iskola irodalmi szak­körének tagjai írták, akik az­zal a kéréssel fordulnak a lapban valamennyi tanulóhoz hogy a következő számokat közösen szerkesszék. A ja­vaslatokat, ötleteket, irodal­mi próbálkozásokat a folyo­són elhelyezett »Glosszátor postaládába" kell elhelyezni. — Miért a furcsán hangzó Glosszátor címet adták a lap­nak? — Hosszas töprengés után döntöttünk a cím mellett Glossza, valami megtörtént eseményhez fűzött lapszéli jegyzet. Glosszátor, aki ezt a lapszéli jegyzetet az ese­ményhez fűzi — kapjuk meg a választ a szerkesztőktől. — Mit tartalmaz az első szám? — Beszámolót olvashatunk az iskolai KIS7 életről Borsi Margit tollából. Molnár Má­ria a Danuvia 4. sz. gyára KISZ-szervezetének és a gim­názium IV/A osztálya KISZ- alapszervezetének együttmű­ködéséről mond el egyet s mást. Interjút készítettünk Rumi Attilával, s szerepelnek kulturális és sporthírek is. A tízoldalas, szép külsejű iskolalapot a konzervgyár sokszorosítójában állították elő. Filmjegyzei .NYÍRFALIGET Jar os law hvaszkiewicz iro­dalmi művei kiemelkednek a mai lengyel irodalomból: kristálytisztái, feszültségek­kel teli, világos vonalvezeté­sű történeteket ír. Kawaleri- wvez is vele készítette leg­jobb filmjét, a Mater Johan­náit. A Nyírfaligetet negyven esztendővel ezelőtt írta, egyi­ke a szerző leggyönyörűbb történeteinek. Az élet leg­végső és legjelentősebb dol­gaiul foglalkozik: a szere­lemmel és a halállal. Wajda vállalkozott a meg­filmesítésére. A rendezőhöz nagyon közel áll ez az elmú­lással,, szerelemmel, szenve­délyekkel teli világ. Ügy érezhette, ritka alkalom az ilyen, hogy ennyire őszintén beszelhessen az emberről. Stanislaw, a súlyosan be­teg fiatalember a szép nyírfa- ligetben álló erdészlakot Vá­lasztja az élet utolsó kapujá­nak. Csaknem egy esztendeje hält meg az erdész, Boleglaw, felesége itt. Az összetört fér­fi folytonos önvizsgálattal azt ■kérdezgeti magától, lehetett-e volna jobb? Közben az a ké­tely is gyetri, hogy vajon nem esett-e csorba az ő be­csületén — megcsalta-e a fe­lesége Michallal? Gyönyörű ez a nyírfaliget, ahol a kis telep öt-hat lakója ét, de az elzártságot nem tudja feled­tetni. Erre a kontrasztra építi a film cselekményét — ennek belső, emberi összefüggéseit tárja föl — Wajda, aki festői eszközökkel, drámafokozó pszichológiával lép túl a re­gényen, s teremt valóban ön­álló művészit. A film alig álcázott szenvedélyei — a sze­relem és a halál — ilyen eszközök nélkül durvák, drasztikusak lehetnének. Waj­da ellenben költőien fogal­mazza meg állásfoglalását, melynek kimondását Maliná- ra bízza, ö az élet, az egész­ség megtestesítője. Ő egyesíti ezt a kis telepet, köréje fo­nódik az élet, s Stanislaw haldokló karja is. Wajda az életben megre­kedt Boleslawot pedig elviszi ebből a szűk világból — tá­volra, ahol ő is emberi kö­zösségre lelhet, ahol a jó cse­lekedeteken a sor, s nem a jóvátevés gyötrő önemésztése kínozza majd. A film színes technikája ,(Eastmancolor) dicséretre méltó. Kiemelkedő alakítási nyújt Daniel Olbrychski, aki először játszott érett, keserű férfit. H. B. Anglia megszűnik sziget lenni impozáns összeget, so millió dol- íárd fordítottak a tengerfenék geo­lógiai feltárására Calais és Dover között. Ezen az útvonalon fog ugyanis haladni a Franciaországo' és az öl eg Angliát összekötő alag­út. Hossza 56 km lesz, ebből 36 km a tengerfenék alatt húzódik A műszaki. munkálatok értéke mintegy 700 millió dollárt tesz ki. Az elképzelések szerint öt év múlva az* alagútban lefektetett vasútvonalon végighalad majd az »Iső vonat, 150 km óránkénti se­bességgel. Ezzel Anglia, ahova szá­razföldi közlekedési eszközökkel komp segítsége nélkül is el lehet mnjd jutni, gyakorlatilag megszű­nik szigetnek lenni. .AZ MSZMP SOHOaV M torsi AIZOTT1 Aa Am AK LAPJA XXVIII. évfolyam, 36. szám. Szombat, 1972. február 12. Nagyon szeretem a vasútat — Pécsre a gyorsvonat azon­nal indul. A beszállással igye­kezzünk! Szinte a nap minden percé­ben hallani a kaposvári állo­máson az ilyen vagy ehhez hasonló figyelmeztetéseket a hangszóróból. — Naponta több mint 30 00? utasunk van. Gondoskodnunk kell tájékoztatásukról, hiszen nemcsak az induló vagy ér­kező vonatokról, hanem sze­mélyi biztonságuk védelme ér­dekében az áthaladó szerel­vényekről is tájékozna'juk őket. A pályaudvari hangos­beszélő ma már elválasztha­tatlan a kulturált utazásból Bárcsak maguk az utasak is mindig figyelembe vennék ezt Elég csak annyit megemlíte­nem. hogy reggelenként ötven hatvan liter tömény szeszt fo­gyasztanak el a büfében. En­nek természetesen néha nem kellemes következményei van­nak — mondotta Bernhardt Rezső állomásfőnök-helyettes. Az utasok tájékoztatásáról négyen gondoskodnak. Négy fiatal nő, három közülük már asszony. A szolgálat tizenkét órás. és huszonnégy óra pihe­nő következik. Mindegyikük nevében beszél Dávidházi Ti- borné. — Mi a szolgálati beosztá­sa? — Naplózó forgalmi szolgá­lattevő vagyok. Én készítem a napi jelentéseket, összesítőket, kísérem figyelemmel az üres kocsik útját, de a mi felada­tunk többek között a statisz­tikák elkészítése és a menet­irányító kiszolgálása is. Min­Gazda», változatos tartalommal, értékes szépirodalmi és tanul­mány anyaggal jelentkezik a Jelenkor új száma. A lap élén Janus Pannonius néhány elé­giáját olvashatjuk Csorba Győző fordításában. Ezt kö­veti Marcel Proust »Az eltűnt idők nyomában« című világ­hírű regényének új, magyarul még ismeretlen részlete. A részleteket Gyergyai Albert fordította. Bertha Bulcsu nagy sikerű interjúsorozatában ezúttal Garai Gáborral ismerkedhe­tünk. A beszélgetéshez kap­csolódnak a költő új versei. A lírai rovatban emellett többek között Kiss Dénes, Marafkó László, Takáts Gyula és Weö­res Sándor költeményeit talál­juk. A szépprózai írások sorában Kende Sándor és Sobor Antal elbeszélését, valamint Kolozs­vári Grandpierre Emil regé­nyének és Bertha Bulcsu Ba- laton-szociográfiájának új részletét olvashatjuk. A tanulmányok közül fi­gyelmet érdemel Czine Mi­hály: Találkozások Veres Pé­terrel című írása, Rónay László jegyzetei Takáts Gyu­la tanulmánykötetéről, vala­mint Futaky 1 Hajna írása Ör­kény István groteszkjeirőL den percben tisztában kell legyünk az állomás forgalmi helyzetével. — Jut így elég idő a hangos­beszélőre? — Kell, hogy jusson. Saj­nos, a munkánkat nagyon megnehezíti, hogy a bemondó­fülke egy kissé távolabb van, és így jóformán percenként fel kell ugrálnunk az íróasztal mellől. Pedig a műszaki fel­tételei megvannak, hogy köz­vetlenül mellettünk helyezzék el. — Nem nehéz eligazodni a menetrendben? — Most már nem. Sőt, még csak szükség sincsen rá. Kí­vülről tudjuk már az induló és érkező vonatok adatait. Csak arra vagyok kíváncsi, hogy milyen a hangom a hangonbe- szélőben. Ezenkívül — na és a bemondófülke elhelyezésén kívül — semmi problémám nincsen — mondja nevetve. — Nem fáradt egy-egy szol­gálat után? — Nem. Szívesen csinálom, mert nagyon szeretem a vas­utat! M. A. Megtalált Liszt-zongora Új módszer — régi bosszúság ellen (A Paris Match-ból) Sopronban lök érül' T iszt Ferón« egyik zongorája. A zongora eredetét. bizonyítja bőgj rezonánsnak nevezőit felületéi látható Liszt Ferenc valamin* veie. Bülou báró és töb szekszárdi nagyság aláírása. A zongorát most visszavitték eredeti helyére, a szekszárdi egykori Nugusz-kastélyba, ahol emlékszobát rendez be a Béri Balogh Adata Múzeum. Képünkön: Tbeisz mester Liszt Ferenc aláírását nézi Télen is igényesebben! Burgonya és krumpli... Ha a zamárdi Paprika Csár­da felszolgálójában van egy kis humorérzék, kérdésünkre — hogy az ételek mellé milyen köreteket kínálnak — így vá­laszol: — Van kérem burgonya és krumpli, lehet válogatni! Helyette az étlapot nyújtot­ta át, s abból aztán »válogat­hattunk« kedvünkre, és így tehettek más vendégek is. No, nem sok örömük telt nekik sem ebben. Az étlapon a különböző hús­ételekhez ilyen köreteket kí­náltak : sósburgonya, petre­zselymes burgonya és pirított burgonya. Talán az étterem vezetői nem is gondolnak arra, hogy a vendégek között akad olyan aki esetleg a rizst, a tarhonyát, vagy a főtt tésztát kedveli. Apróságnak látszik az egész mégis szóvá kell tenni, mert p Balaton mentén nem csupa» a Paprika Csárdában tapasz talni télen, hogy korántsem *ö "ődnek ügy a vendéggel mi« ■» nvári Tiagv szezon idején ° °zt nem csak a köretekbe*" mutatkozó »választék« igazol ja. A felszolgáló által átnyújtott étlap még előző nap készült, amit aznap nem főztek, azt egyszerűen kihúzgálták. Ez a vendégek lebecsülését jelenti, hiszen egy valamirevaló ven­déglőben — ez különben elő­írás is — napi ételajánlatot kel) Készíteni. Nem jelenthet nagy munkát, nem is kellene külön három-négy étlap legépelésére étlapírót alkalmazni, hiszen csak néhány percnyi munkát jelent a gépírásban gyakor­latlan embernek is. Még egy észrevételünket kell szóvá tenni. Az étlap ar­ra hívja fel a figyelmet, hogy itt házias ételek készülnek. Va­jon milyen házias étel az a bográcsgulyás, amelybe gyári­lag készült csigatésztát tesznek, s a húslevesben cérnametélt helyett is gyárilag készült tésztát talál a vendég? S ha a konyhán, illetve a "•aktárban van gyári tészta, hizonvára örülne a burgonyát nem kedvelő ebédelő, vacso- -ázó tq lrK*-á«Zrg a felszolgál-* — V A»va.rr* qn áfl orjon vj«yv"­de ha kívánja, főzetek vala­milyen kész tésztát, ez csupán néhány peregi tar»! Sz, L. Szemléltető oktatás — Most vetem le a ru­hám ... Most húzom le a harisnyám... — ilyen stílusban tanítja egy szép­ség angolul a külföldi ■ egyetemistákat az Angol Televízió különleges nyelv- oktatási műsorában. De a tanárnő nemcsak mondja ezt, hanem csi­nálja is. Hogy az előadás minél szemléltetőbb le­gyen. egyenként szedegeti le magáról a ruhadarabo­kat, s az óra végére csak bikini marad rajta. Picasso mondta Pablo Picasso, a most kilencvenéves világhírű festőművész mesélte ba­ráti körben: — Édesanyám gyermek­koromban roppant büszke -volt rám. — Ha katona leszel — mondogatta —, generális lesz belőled. Ha politikus leszel, akkor ál­lamelnökké választanak. Ha pap leszel, te leszel a pápa. Mindezek helyett festettem, és Picasso let­tem. Totó —* raktárban Otthon felejtette szem­üvegét, s találomra töl­tötte ki a lottószelvényt az angliai Chelmsfordban Marie Prosser asszony. Fogalma sem volt, melyik csapatra tippelt. Fortuna kegyei azonban kiszámít­hatatlanok. A vaktában kitöltött szelvénnyel negyedmillió fontot nyert! Tiltakozás Egy sheffieldi (Anglia) gyáros megköveteli, hogy hosszú hajú munkásai há­lóval a fejükön jelenjenek meg a munkahelyükön. Elhatározását azzal indo­kolta, hogy ezzel meg­előzhetik a szerencsétlen­ségeket, amelyeket a hip­pifrizura okozhat, A munkások persze ügyet sem vetnek rá. Nemhogy nem tartják ma­gukat az új előíráshoz, ha­nem tiltakozásul jól föl- tupírozott hajjal mennek a gyárba. Hosszú házasság Most ünnepelte házas­ságkötésének 79. évfordu­lóját George Martz (100' és Annie Martz (102). Nagyszabású ünnepséget rendeztek ebből az alka­lomból a pennsylvaniai Ringgoldban. Ez idő alatt — azt ál­lítják — sohasem vesztek össze komolyan, nemhogy verekedtek vagy tányért é ; egyéb tárgyakat vágtak volna egymás fejéhez. Ar­ra a kérdésre, hogy férje szokásai közül mi zavarja a legjobban, az ünnepelt Annie Martz azt válaszol-- ta: »Hogy nem mossa a fülét!« 1* MSZMP Somogy megyei Bizottságának 'apja. Főszerkesztő JAV OKI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latorca oáuaoi u. ü. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinca S. u. 2, Telefon: 11-511». Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem érzünk meg és uera adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő» fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesftőkuéi. Előfizetési díj egy hónapra 20 ti. Index: 25 967 Ke&zuu a Somogi ..e~ N./umda- ipari Vállalat kaposvári tizemében Kaposvár. Latinca Sándor u. 6. Felelős vezető: Farkas Bél« igazgató

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom