Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-29 / 50. szám

„...csak fizetni ne kelljen“ Volt idő, amikor ilyes­miket hallhatott az ember: »►Inkább fizetnénk valameny- myit, csak csinálják meg az utakat-» Most viszont, hogy ez történt, mindenki fellebbez. Pedig még a legendásan gaz­dag Amerikában is fizetni kell egyes utak, hidak, alagutak használatáért. Honnan te­remthetné elő a magyar ál­lam most egyszerre a megnö­vekedett igények kielégítésé­hez szükséges összeget? Nagyon alapos megfontolás után született az a 8 1970. (IV. 16.) ÉVM—PM együttes szá­mú rendelet, amely kimondja, hogy: »1970. január 1. napját követően létesített villany-, gáz-, vízvezeték, szennyvíz- csatorna, közút, járda által közvetlenül érintett építési és üdülőtelkek, valamint lakások tulajdonosai egyszeri út- és közműfejlesztési hozzájáru­lást kötelesek fizetni. A hoz­zájárulásból származó bevétel a városi tanács fejlesztési alapját illeti.“ Pontosan meghatározza a rendelet a hozzájárulás kive­tésének szempontjait, az ősz- szeg mértékét és a fizetés módját is. Ugyanakkor százá­val gyülekeznek a fellebbezé­sek a Somogy megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályán. Egyes aktacsomók ból kiderül, hányán laknak egy utcában, mert kivétel nélkül mindenki fellebbez. Miért? Cifra dolgokat olvashat az ember. Valaki például egye­nesen azt kéri: »Legyen las­súbb a fejlődés!“ Egy sértő­dött ügyfél azt állítja: »Mi nem kértünk járdát. Bennün­ket senki sem kérdezett.“ A másik bőszen szidja az autó­sokat, mondván: az ő utcá­jukban semmi szükség útra, az csak az autósoknak kell, ők, a nem autósok inkább szennyvízcsatornát szeretné­nek. Végső soron azonban a különböző okokból, de min­Budapesti versenyre készül a megye legjobb gépírója A betűk vir­tuóz »zongo­ristája“, az írógép mesteri kezelője, szak­értője. Élvezet nézni, hogyan futnak ujjai a billentyűkön. Sokan tudnak géppel írni, de igazán jól ke­vesen. Több tényezője van annak, hogy valakiből ’ ki­váló gépíró legyen. — Mégis mi a titka? — kérdeztem »So­mogy legjobb gépírójától.“ — Elsősorban jó tanár kell hozzá. Nekem ebben nagy szerencsém volt. Aztán meg szorgalom, kitartás, s gyakorolni... gyakorolni... — mondja Antal Ferencné. Munkát hoznak neki. Az egyik dolgozó megkéri, gépel­jen le neki egy kéziratot. Vál­lalja, hiszen a saját munká­jával már végzett. Befűzi a papírt és hozzáfog. Művészien dolgoznak izmos, de vékony, hosszú ujjai. Amolyan gimna­zista diáklány benyomását kelti. Hosszú, barna haját ló­farokban hordja. — Mióta dolgozik a cukor-1 gyárban? | — Már négy éve. Nyolc éve ♦ vagyok gépíró, négy évig az f |j||!||!j||||l|||||í|j!|||M egészségügyi szakközépisko- i ülauaMuMllUUlUilUl Iában dolgoztam. Tizenhat ♦ évesen kerültem oda, amikor | elvégeztem a gyors- és gép-; író iskolát. Olyan jól érzem • magam, hogy semmi pénzért ; nem hagynám el ezt a helyet : — Itt lakik Kaposváron? I — Nem. Dombóvári lány ♦ vagyok, s miután férjhez J VARIÁCIÓK EGY TÉMÁRA mentem, férjem szüleihez, ♦ Döbröközre költöztünk. Már* Január 10. egy nagy fiam is van, Róbert, ♦ Anasztázia Sapolenkova, egy hatéves. ♦ — Keveset lehet a családjá- jdékoz Raszputyinnak. val — szólok közbe. j Január 23. — Sajnos igen, csak hét vé- J Egy ismeretlen pap halat gén és ha szabad szombatos j hozott. — Nagyon rossz volt a ma­gas szék, nem tudtam egyene­sen tartani a kezemet. Aztán lefűrészeltük a szék lábait. Elismerten jó gépírónő a cukorgyárban. Mindenkihez kedves, szolgálatkész, ezért szeretik annyira. Nem tudnának neki jobb helyet felajánlani. F. B. denki ugyanaz ellen apellál: »ne kelljen fizetni“. — Elképzelhető, hogy egyes családoknak valóban megter­helést jelent a hozzájárulás. Volt rá eset, hogy valakit mentesítettek a fizetési köte­lezettség alól? — Ami a fizetést illeti, az a pénzügyi osztályra tartozik — mondja az ÉKV-osztály ille­tékes előadója. — Én csak azt vizsgálom, jogos-e a kivetés. — Mikor nem jogos? — A törvény meghatározza azt is, hogy az egyes létesít­ményekhez mennyi hozzájá­rulást szabhat ki az első fokú hatóság, a községi vagy városi tanács. Egy vízvezetékhez pél­dául 3500 forint a maximum, azon belül bármilyen összeg jogos, azon felül jogtalan, de csak lakótelek vagy lakás ese­tében. Üdülőtelkeknél más a helyzet. Ott a vízvezeték tel­jes költségét kell fizetnie a tulajdonosnak. — Ha feltételezzük azt a valószínűtlen helyzetet, hogy egy utcában egyszerre készül a víz-, gáz-, szennyvízvezeték meg a járda és a pormentes út, akkor a lakótelkek tulaj­donosaira jogosan kivethető összeg 17 500 forint, — Az ilyen esetekre a tör­vény kimondja, a hozzájáru­lás lakótelkenként összesen nem lehet több, mint 10 000 forint, lakásonként nem ha­ladhatja meg a 7500, társas- házlakásonként pedik az 5000 forintot. Üdülőtelkenként nincs korlátozás. — Találkozott a fellebbezés között olyannal, amelynek helyt adott? — Egy-két esetben igen. Üdülőtelkeknél előfordulhat túlszámlázás. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az első fokú hatóságok szigorúan betartják a törvény szabta elő­írásokat. — Több száz fellebbezés te­hát értelmetlen, mégis vála­szolnia kell rájuk, — Egy sokszorosított nyom­tatványt küldünk, amelyet) értesítjük az érdekelteket, hogy a városi tanács pénzügyi osztályán vagy a községi ta­nácsnál részletfizetési kérel­met nyújthatnak be. A megállapított hoz­zájárulás teljes összegének el­törlése — a törvény értelmé­ben — nem lehetséges, csu­pán 2—5 évre szóló részletfi­zetési kedvezményt kaphat- j nak azok, akiknek szociális körülményei azt indokolttá teszik. Rezes Zsuzsa HARMAT ENDRE: 1 Raszputyin-rejtély 15. Január 28. Bök tanár egy láda borral állított be. Február 21. Nyikoláj Glazov ma megje­eszközölni, hogy hadnagy fér­jét, aki itt kórházban fekszik, vitessék el Pétervárról. Tá- voztakor a portásfülkében el­mesélte (lám, Juravlevék meg­szolgálták járandóságaikat!), ♦ orvos felesége, szőnyeget aján- hogy Raszputyin nagyon külö­nösen fogadta. Egy lány nyi­tott neki ajtót, és bevezette az egyik szobába. Itt Raszputyin, akit azelőt sosem látott, meg­parancsolta neki, hogy tüstént vetkőzzék le. Miután teljesí­tette a kívánságát, alig hall­gatott oda a látogató kérel­mére, ehelyett folyton az arcát és a keblét simogatta, majd csókot követelt. Ezután felírt valamit egy cédulára, de nem adta oda, hanem kijelentette: haragszik látogatójára, akinek másnap ismét el kell jönnie. December 3. Leikartné ma először jelent meg Raszputyinnál. Azt kérte tőle, járjon közbe férje ügyé­ben. Raszputyin azt kívánta, csókolja meg. Az asszony vo­nakodott és elment. Utána Mamontov szenátor barátnője érkezett, akit Raszputyin meg­kért, hogy éjjel egy órakor tér­jen vissza. vagyok, akkor van időm fog­lalkozni a kisfiámmal. — Mi a kedvenc időtöltése, ha végzett otthon a takarítás­sal és a házi munkával? — Zenét hallgatunk és ol- Jient Raszputyinnál, és egy cso- vasunk. Azért mondom too- j magban néhány üveg bort ho­hes .számban, mert férjemnek ♦ /ot-t nekj. is ez a legkedvesebb szórako-l . ' . Sr-i£“5 ÄLK j S=vics a sztarec titká iJgTotbam4 16 mindlíett°nket; 3 ; tartalmazóládával^ érkezeit A decemberben tartott és ♦ haza. most kiértékelt gyors- és gép- t Június 14. .... íróversenyen Somogy legjobb $ A Carszkoje Szelo-i népisko- gépírója lett. A napokban ; la felügyelője egy kosár bor- Pestre megy az országos ver- S rat jelentkezett, senvre 5 Vannak persze ennél érde­Feladatot, munkát kap is- jkesebb feljegyzések is. mét. Elfoglalja a megszokott ♦ November 3. helyét, s még a székről is van ♦ Egy idegen asszony jelent mesélnivalója. *meg Raszputyinnál. Ki akarta B OMOGII NÉPIAP Kedd, 1972. február 29. Emberek közé vágynak lyen naphosszat kézimunkáz- I nak, rádióznak, beszélgetnek. I sokaknak ez vált legfőbb napi I programjukká, hogy elsétá!- J nak ide. Az egyedüllétre ugyanis még azok is panasz­kodnak, akiknek vannak hoz­zátartozóik, de azok egész nap dolgoznak. K ezdetben a Vöröske­reszt, a Hazafias Nép­front és más társadal­mi szervezetek aktívái hoztál: létre az öregek napközi ott­honait. Csepelen a vasmű adott jelentős anyagi támoga­tást a berendezéshez, Lajos- mizse községben a téeszek ve­zették be a vizet, sőt n*ég für­dőszobát is berendezte.;. Ma­kón már három ilyen lakóte­rületi klub hívogatja az idő­seket, Kiskunlacházán nem­rég televíziót Vásárolt szá­mukra a Vöröskereszt, Buda­fokon a kerületi tanács két­szobás, nagy kertes házat vett meg és rendezett be otthono­san számukra. Máig ország­szerte 423 öregek napközi ott­hona jött létre a községe men és a városokban, s ezekben 10 877-en töltik napjaikat. A tanácsok mindenütt gondozó­nőt neveztek ki az otthonok vezetőjéül, s napi egyszer:, kétszeri étkezést is biztosíta­nak az arra igényt tartóknak. A tanácsok költségvetésé­ben a múlt évben már intéz­ményesen 35 millió forinttal szerepeltek ezek az otthonok, hisz a szakképzett vezetőről, fűtésről, világításról, valamint az étkezésről állami szinten gondoskodnak. Étkezési hozzá­járulás 500 forint alatti jöve­delem esetében nincs, ezen felül is mindössze 1 forinttól 2,50-ig terjed a fizetendő ösz- szeg. Az öregek napközi otthona rendszerint úgy jön létre, hogy a népfront vagy a Vöröske­reszt aktívái fölmérik: egy-egy községben vagy kerületben hányán élnek magukra ha­gyatva, majd pártfogókat ke­resnek, helyiséget kutatnak I fel, eljárnak a téeszek veze­tőinél, szakszervezeti bizott­ságoknál, szocialista brigádok- [ nál, és közös összefogással lét­rehoznak egy kisebb otthont. A fenntartást azután már a • r. ?sok biztosítják a község- lejlesztisi alapból. E felméré­sekből az öregek napközi ott­hona mellett kinőtt egy másik gondozási forma is, a házi szociális gondozói tevékeny­ség, amelyik az előrehaladott korú, nagyon beteg, magukat ellátni képtelen öregeken se­gít. A házi gondozói hálózat kialakítására most folynak kí­sérletek Veszprém megyében és Óbudán. Az egy éve tartó akció nagyon sikeres, napon­ta több száz magányos, idős embert látnak el négyórás ál­lásban a házi gondozók. Az igazsághoz tartozik, hogy az öregek napközi otthonának elterjesztése nem volt problé­mamentes. Kezdetbén le kel­lett küzdeni az idős emberek ellenállását, sok helyütt kü­lönböző előadásokkal, kultu - rális összejövetelekkel kelleti magányukból becsalogatni őket ezekbe a klubokba. Sér­tette büszkeségüket ez a gon­doskodás, »alamizsnát“ nem fogadunk el, mondták a közös ebédekre. És valóban, nem is a szegénység, az ellátatlanság elöl érkeznek ide, hanem a7 egyedüllét elő. A z 1 750 500 hatvan éven felüli népességből 1 450 000 nyugdíjas vagy járadékos. Ez utóbbiak szá­mára a téeszek, az üzemek egyre rendszeresebb külön jut­tatásokat is biztosítanak, s a tanácsok az ellátatlanokat ál­landó szociális támogatásban részesítik. Nem a nincstelenek, a nélkülözők első világháború utáni népkonyháinak felújítá­sát jelentik tehát az öregek mai napközi otthonai. Sókkal inkább az emberi közösségre, új kapcsolatokra vágyó idő­sebb nemzedék találkozóhe­ly«. • K. É. Korszerű gépek segítik idén az állattenyésztés fellendítését l A népszámlálás adatai szerint hazánk összné­pességének 17 százalé­ka 60 évnél idősebb. A hato­dik évtizedükön 1 750 500-an jutottak túl, s köztük is egyre nő a magasabb korcsoportba tartozók száma. A 70 évesek aránya 1968-ban még 32,8 szá­zalék volt a 60 évnél korosab­bak között, a demográfusok előrejelzése szerint 1985-be:: ez az arány már 42 százaié!: lesz. Az öregekről való sokol­dalú gondoskodás tehát társa­dalmi kérdés, egyike legjelen­tősebb közgondjainknak. Az utóbbi években egyre többet hallat magáról egy mozgalom: az idős emberek területi gondozása, az egyre szaporodó öregek napközi ott­honánál; hálózata. Az idős em­berek 30 százalékának nincs gyermeke vagy más hozzátar­tozója, s akik nem állnak egyedül a világban, azoknak is csak 40 százaléka lakik együtt gyermekével vagy uno­kájával. Sok tehát az idős ko­rára elmagányosodott. család; kapcsolatok, hozzátartozók nélkül élő ember. Az ország 244 szociális otthonában a tel­jesen magukra maradtak kö­zül 27 364-en élnek — 11 442 férfi, 15 922 nő —, és 4320-an várnak elhelyezésre. A szociá­lis otthonok számának növe­lése nagy költségkihatású, 1970-b|en a kisebb fejlesztések mellett mindössze négy ilyen új intézmény létesült az or­szágban. Egyébként sem áhít- ja minden idős ember ezt a megoldást. Társadalmunknak nem az a célja, hogy az idős kort megérve szociális ottho­nokba vonuljunk, a szocializ­mustól idegen az öregek ka­ranténja, elszigetelése a tár­sadalomtól. Sokkal inkább az társadalmunk törekvése, hogy az idős emberek a megszokott környezetükben, otthonukban, házukban, kertjükben és la­kásukban maradjanak a meg­szokott tárgyaik, bútoraik között, a megszokott életköze­gükben. Az öregek napközi otthonának, illetve klubjainak hálózata segíti a lassan múló órák kitöltését; helyet jelent, ahová ismerősök közé benyit­hatnak. Néhány éve még a budapesti trolibuszok vezetői és kalauzai között közismert volt a jelenség, hogy jól fű­tött járművükön a téli hóna­pokban állandó törzsvendég­ként naphosszat utaztak idős emberek a végállomástól a végállomásig. Nem győzték a fűtést odahaza, vagy egysze­rűen emberek közé vágytak? Ez is, az is és még sokféle oka lehetett ennek Mindenesetre ilyen előzmények után jöttek létre közerőből és társadalmi kezdeményezésből az első nap­közi otthonok, amelyekben meleg szoba, meleg ebéd vár­ja a betérőket. A legtöbb he­RUBEL RUBINSTEINTŰL Az olvasó engedelmével itt, a tematikai rend kedvéért egy kissé előre ballagunk az idő ösvényén. 1916. Január 29. Tatarinov ezredes neje fel­kereste a sztarecet. Utána el­mondta, hogy vendéglátója az ő jelenlétében egy fiatal lányt csókolgatott. Az eset kínosan hatott rá, és elhatározta, hogy többé nem keresi fel Raszpu- tyint Január 30. Raszputyinnál egy ismeret­len kíséretében megjelent a Ljubljanka-börtön templomá­nak papja. Nyilván közbenjárt kísérője érdekében, mert azt kérte, a sztarec személye­sen keresse fel a belügymi­nisztert és; Beleckij szenátort. Raszputyin erre nem bizonyult hajlandónak, csak egy levelet írt. Távozóban a pap kinevet­te, amiért alig tud bánni a tollal. Február 5. Mikor Szofja Karajeva el­hagyta Raszputyin lakását, kö­zölte, hogy a sztarec elmondta neki: rossz hangulatban van, pedig nagy üzleteket csinál; most kapott éppen ötvenezer rubelt Rubinstein bankártól, amiért egy ügyét elintézte. Két feljegyzés annak állít emléket, hogy a sztarec vala­milyen ismeretlen okból meg­Az idén az egy főre jutó ter­vezett húsfogyasztás csaknem két kilóval haladja meg az el­múlt évit — eléri a 63,5 kilo­grammot —, ami azt jelenti, hogy a húsiparnak a legna­gyobb mennyiségű árut adó ál­lattenyésztési ágazatból öt mil­lió darab sertést kell felvásá­rolnia, hogy a tervezett 900 ezer tonna sertéshús az üzle­tekbe kerülhessen. Vágott ba­romfiból 7800 tonnányi kerül az üzletekbe — 600 tonnával több, mint az elmúlt évben. Tojásból az 1971. évihez ké­pest 10 millióval többet hoz­nak forgalomba. Az állattelepek szakemberei az év első két hónapjában — a tervek teljesítéséhez máris nagy számú gépi berendezést vásároltak a korszerű istállók felszereléséhez. Az Agrotröszt illetékesei az állattenyésztési gépek kínála­táról az MTI munkatársának elmondották: minden eddigi­nél nagyobb számú és főleg jobban Iáhasználható, vala-' mint a minőség szempontjából is kifogástalan berendezéseket biztosítanak a termelőknek. ! változtátta a házi hölgy-trium-1 virátus első két helyezettjének! hagyományos sorrendjét: aj masszőrnő drámai fordulattal : megelőzte Raszputyin részeg♦ érdeklődésének versenypályá- ♦ ján vetélytársát, a varrónőt. { KÁTYA KOSARAT AD \ Május 9: Raszputyin a portásnét el- : küldte a masszőrnőért, de az; nem akart menni. Erre a szta- j rec Kátya varrónőhöz állított: be, aki (szerintünk figyelem- * re méltó praktikus érzékkel) ♦ kiszólt, hogy nem mehet át,t mert nincs egy jó ruhája.s Raszputyin (aki úgy látszik,? megértette a gyengéd célzást) j azt válaszolta, hogy a jövő: héten Kátya majd kap tőle* ötven rubelt. Június 2. Raszputyin Utilia masszíro-; zónőhöz küldte a házmester- j nét, 6 azonban nem volt ott- : hon. Erre a sztarec bekopo- j gott a 31. számú lakásba, Ká­tya szabónőhöz. Ott nyilván: nem eresztették be, mert le- , jött a lépcsőn, és a házmes-: ternét biztatgatta, hogy cső- i kolja meg. Juravleva kivontat magát Raszputyin karjaiból,: becsengetett a sztarec lakásá­ba. Kijött a cseléd, és lefek tette a gazdáját. ‘Variációk egy témára. (Folytatjuk.) ; A szarvasmarhatartás tech­nológiai rendszerei az idén és a következő években sem vál­toznak meg, így az ellátásnál a korábban már jól bevált be­rendezésekhez juthatnak hoz­zá a gazdaságok. Szovjet és NDK gyártmányú fejőberen­dezéseket, továbbá hazai típu­sú takarmánykiosztó gépeket vásárolhatnak tetszés szerinti mennyiségben. Egyedül hiány­cikk az NDK-ból importált ELFA-típusú fejőberéndezés. amelyikből az első félévben már csak annyit tudnak szál­lítani, amennyi az eddig be­érkezett megrendelés. így te­hát pótrendelésekre már nem lesz lehetőség. A kereskede­lem a háztáji szarvasmarha­tartás fejlesztéséhez is ajánl kisüzemi fejőberendezéseket. Eddig 100 ELFA típusú ké­szülékre kötöttek szerződést, és miután az igények időköz­ben megnőttek, további 200-— 300 darabos importról tárgyal­nak. A sertéstartás gépi be­rendezései közül a legfonto­sabbak szintén a raktárakban vannak, egyebek között 8—10 féle önetetőt kínálnak a »vá­sárlóknak«; ezekkel a készü­lékekkel gépesíthetik az álla­tok etetését A tőkés importból szerzik majd be azoknak a 2 péknek egy részét., amelyek a kiemelt állattenyésztési programok megvalósi * ás á h 07 szükségesek. Egyebek között a zárt-konst- rukciós sertéstelepek felszere­lésére hoznak majd be külföl­di gépeket (MTI).

Next

/
Oldalképek
Tartalom