Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-29 / 50. szám
Földvári gondolatok Megyénk és a szocialista közgondolkodás Egyhetes tanfolyamon vettek részt a somogyi falvak tsz-einek elnökei Balatonföldváron. Az ott elhangzott előadások, hozzászólások között jó néhány akadt, mely szélesebb körű nyilvánosság elé kívánkozik, mert égető gondok megoldási lehetőségét körvonalazza, vagy általános érvényű igazságokat szögez le. Cikksorozatunknak ezért is adtuk a »Földvári gondolatok« gyűjtőcímet. K evés izgalmasabb téma van napjainkban, mint a szocialista közgondolkodás fejlesztésének feladatairól beszélni. Bíró Gyula, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának titkára erről az időszerű kérdésről tartott elő- , adást A szocializmus felépítésével szinkronban a szocialista embertípus kialakítása is követelmény. Ez pedig nem képzelhető el, ha a közgondolkodás sárba ragad. A párt fontosnak tartja, hogy felmérje: politikája miként hat a tömegekre, hiszen főereje a tömeg- támogatás. A megyei pártbizottság is széles körű felmérést végzett a közelmúltban. Személyes és csoportos konzultáción vették részt — párttagokkal és pártonkívüliekkel — egyaránt Arra kerestek választ: a tudatformáló tevékenység hatékonysága összhangban van-e a gazdasági fejlődéssel, a lehetőségekkel, szükségletekkel? A válasz: a tudati fejlődés valamivel lassúbb a szükségesnél. Megyénk gazdasági életére a dinamikus fejlődés a jeUemző. A termelőszövetkezetek többsége megszilárdult, s ez a tagságot kedvező irányban orientálja. A két alapvető osztály személyes jövedelme kiegyenA h'tődött. Amivel számolni kell: az a tagság elöregedése, valamint az alkalmazotti létszám növekedése. megye Iparosodik. Űj ágak jelentek meg. A foglalkoztatottak száma jelenleg. harminckétezer. Ez komoly bázis, hiszen az iparban dolgozók harmincnégy százaléka szakképzett munkás. Sok a fiatal Közöttük számosán parasztszárma- zásúak. Hetven-nyolcvanezer földműves dolgozik a mezőgazdasági üzemekben. Az ipar és a földművelés szakágaiban ötezer érteirmsegi tevékenykedik. Lemérhető városiasodási folyamat indult meg az utóbbi években Somogybán, a lakosság huszonhárom százaléka él jelenleg városban. A tisztán paraszti foglalkozásó családok száma csökken. A szocialista közgondolkodás fejlesztésére szolgáló erők bázisát tizenkilancezer kommunista adja. Jelentős az a munka is, melyet a tanácsok, a társadalmi szervek fejteinek ki. Az üzemekben mind szelesebbé válik a szocialista munkaverseny, a brigádmozgalom. A párt vezető szerepe erősödik Somogybán. A gazdasági vezetőknek számolniuk kell döntéseik politikai hatásával. A mezőgazda- sági üzemekben legtöbb információval a tsz-elnökök rendelkeznek. Döntéseiket mindig alapos megfontolásnak kell megelőznie. Megyénk közéletére egyébként a nyílt légkör a jellemző. A dolgozók minden fórumon bátran nyílvánítják véleményüket, s ami fontos: őszinték ezek a felszólalások. Tömegmegmozdulások, a gazdasági eredmények bizonyítják, hogy a lakosság tömege a párt politikai döntéseit kedvezően fogadja. Természetesen nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy átmeneti társadalomban élünk. Tévedés, ha valaki azt hiszi: gondolkodásunk minden részében szocialistának kell már lennie mindenkinek. De ölbe tett kézzel sem várhatunk eredményeket. A lakosság az elmúlt tíz év alatt megtanult politizálni. Nem egyformán jól, ez is az igazsághoz tartozik. Vannak, akik »végigülik« a gyűléseket, tanácskozásokat, de a tábomyi többség cselekvésre is kész. Ezek számát kell szaporítani. Sokan dicsérik a kiegyensúlyozott politikát, melyre nem jellemző a kapkodás, a hamis illúziókeltés. Ennek a politikának egyik jellemzője az állandó önkontroll. Oda kell figyelni az ellenvetésekre is. Vannak, akik az életszínvonal alakulását elválasztják a termeléstől. Csak a megterŐk, tizenöten Amolyan csendes, tél végi este volt. Csak annak a tizenöt embernek jelentett mást, és hozott — én azt hiszem, nem tévedek ha ezt mondom — emlékezetes, felejthebetógn órákat. A piros fedelű napló eiső oldalán egy — talán újságból kivágott — kép. Harckocsit és katonákat ábrázol. Alatta írás: »Községünk felszabadult 1944. december 2-án-« És egy Ady-idézeta »Csafe akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek, S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek.« Lapozok. »A kaposfüredi Vörös Október Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet kaposfüredi üzemegységében dolgozó erőgépvezetők, műhelyi dolgozók és ezek műszaki irányítói, hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére közös megegyezéssel úgy határoztak, hogy Felszabadulás néven szocialista brigádot alakítanak és részt vesznek a szocialista cím elnyeréséért indított mozgalomban.« , Aztán tizenhárom fénykép, rövid életrajz. Két fénykép még hiányzik. És vannak üres lapok. Vajon oda kinek a képe kerül majd? ... Mert az első tizenhárom helyett, most tizenöten ülnek az asztal mellé. Balogh Vendel a brigád vezetője, Nagy János, Hosszú Lajos, Horváth István, Horváth Sándor, Szita Gyula, Egerszegi Sándor, Bogdán Lajos, Béres József, Nagy Dezső, Migács János, Kereső Lajos, Tóth József, Tóth János, Kiss Kovács Lajos. Ök, tizenöten. A versidézet rájuk vonatkozó, igazi értelmét csak később, a tanácskozás során, az összejövetel vé- gefelé értettem meg. A kabáthajtókákon a szocialista brigádok zöldkoszorús jelvénye. A szívekben egy kellemes emlék: a közgyűlés külön méltatta és elismerte a szövetkezet egyetlen, de valóban példás szocialista brigádjának munkáját. A köszönő és dicsérő szavak mellé oklevelet kaptak. Most ez az ünnep, ez az este külön csak az övék. — A hetvenes alakulás óta nem sok idő telt el — mondta köszöntő szavaiban Perget István, a szövetkezet elnöke —, de ez a brigád, ez a kis kollektíva bizonyított Bátran, nyugodt lelkiismerettel mondom, a tsz vezetősége meg van elégedve munkájukkal. Voltak hibák, a munka során adódtak problémáik. Túljutottunk rajtuk. A mi dolgunk, hogy közösen, együtt még jobban lássuk el feladatainkat. És szólt a brigádról, méltatta a munkát, tanácsolt, javasolt, miként tovább. A közgyűlésen az emberi elismerés, az erkölcsi megbecsülés nyilvánult meg, most a köszöntő szavak végén egy 7500 forintot tartalmazó borítékot kapott a brigád. Később a beszélgetés során úgy mondta a brigádvezető : — Egyformán osztjuk el, úgy határoztunk. Mindenki kap ötszáz forintot... Számvetés. Amit részleteiben aprólékosan tulajdonképpen már mindenki tudott, azt tömören összegezte Balogh Vendel. A kezdet, a mozgalom minden nehézségét végigjárt brigád, olyan évet hagyott maga mögött, amikor minden vállalásukat teljesítették. Társadalmi munka, anyagtakarékosság, szakmai, politikai képzés, tapasztalatcsere és példás, a vállaltnál mindig egy kicsit több munka. S ha sorolni kéne, az új vállalás, az idei célok ugyancsak e szavak köré csoportosíthatók. Felszólalók. Az első a brigád legfiatalabb tagja, Bogdán Lajos, Egy kicsit izgatott. És jöttek a többiek. Kereső Lajos, Szabó László főagronó- mus, Miklós László, Kovács Lajos, Migács János, Hosszú Lajos. Volt, aki kétszer szólt, volt aki háromszor, hiszen ez valójában a brigád nevéhez, rangjához méltó, őszinte, baráti összejövetel volt. Beszéltek magukról, beszéltek a munkájukról, gondjaikról, közösségi életükről, arról, hogy sokszor nehéz volt, és megesett, hogy megbotlottak. De... »csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek., j* Aztán végül szót kért Kole- tör Józsefné, a szövetkezet pártszervezetének csúcstitkára, aki elindítója, önzetlen pártfogója, hűséges segítőtársa volt mindig ennek’ a kis közösségnek. Az ajándék, amelyet az ünnepség végén a brigád adott neki, a legszebb bizonyítéka ennek a szép emberi és munkakapcsolatnak. Ez a tegnap este olyan volt, mint a többi mostanában. Csak ennek a tizenöt embernek és a jelenlevő vezetőiknek jelentett mást. Ott ültek a terített asztal mellett. Beszélgettek. S a hol tréfás, hol meghatott, megfontolt mondatok mélyén ott izzott az egyetlen tiszta, őszinte szándék: »Emberek, az idén csináljuk egy kicsit még jobban!« Vörös Márta méh, javakon lehet osztozni, nem többön — ezt mindenkinek szem előtt kell tartani. A gazdaságpolitikai elveket mindenkivel meg kell ismertetni. A differenciálás megvalósítása nem megy könnyen, a béreket azonban továbbra is igy kell elosztani. De nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az egyes családok életszínvonalának a kiegyenlítődés felé kell haladnia. Ma az emberek huszonöt százalékánál az egy személyre jutó havi összeg ezer forinton aluli. A falvak kulturális életének színvonalát emelni kell, ez a munkásság érdeke is. A falusiak életkörülményeinek javítása is acélkitűzések egyike. A termelőmunka eredményesebbé tétele is előtérbe kerül. A belső szervezettség, a munkafegyelem szilárdítása, a brigádmozgalom lehet ebben legjobb segítője a gazdasági vezetőknek. A kultúrpolitika széles skálájú. A gazdasági életnek és a közművelődésnek, a kulturáló- dásnak közös területei vannak. A közoktatás a kultúrpolitika jelentős része. A szakmunkásképzőkbe több embert kell beiskolázni. A mezőgazdasági üzemekben céltudatosabb munka végzése a követelmény ennek érdekében. A fizikai dolgozók gyermekeinek támogatása is fontos célkitűzés közművelődéshez a korszerű, az iskolán kívüli ismeretterjesztés is hozzátartozik. Itt előbbre kell lépni. A szövetkezetek a kulturális alap ésszerűbb felhasználásával is tudnak segíteni A művészetek támogatása nem azt jelenti, hogy a mezőgazdasági üzemeknek »háza művészeket« kell alkalmazniuk. De legyenek igényesek például a képvásárlások- nál! Az irodák falán függő képeknek ízlésformáló — romboló vagy építő — hatásuk van. Föl kell venni a harcot a kispolgári mentalitás ellen is. A harácsolás, a »kétarcúság« nem lehet jellemzője a szocialista gondolkodású embernek. A pártalapszervezetek- nek kötelességük határozottan fellépni a visszásságok ellen. A közélet erkölcsi normái a vezetőkre is kötelezők. A feladatok között legfontosabb az egységes cselekvés, a munkahelyeken a tartalékok feltárása, a jobb munka- szervezés. Javítani kell az eszmei, ideológiai munka hatékonyságát is. (Folytatjuk.) Leskó László A MAI KOMMENTÁRUNK Munkaverseny — magasabb színvonalon Ezekben ■a napokban zajlottak a szocialista brigádok ágazati tanácskozásai, előkészítve a brigádok küldötteinek országos értekezletét. A tanácskozássorozat kimondott és kifejezett célja, hogy megújítsa és új alapokra helyezze ezt a népszerű mun- kaverseny-mozgalmat. Erről a témáról sok szó esik a gyárakban, üzemekben dolgozó brigádtagok között is. Mi az, ami a versenymozgalom mai formájában a számtalan jó példa és helyes kezdeményezés ellenére zavaró? Elsősorban a formalizmus. Az egyik leggyakoribb megnyilvánulása, hogy nincs a szocialista brigád címnek kellő becsülete. Sok helyen — többnyire ott, ahol fiatal, induló üzem van, hiányoznak a hagyományok, s a brigádok, némiképp érthetően, türelmetlenek — szinte a munkabrigád megalakulásának pillanatában megkapják a szocialista címet, noha még semmit sem bizonyítottak. Még nem érdemesek erre a címre, s így nem is tudják, hogy mire kötelezi őket. Ha tudnák, nem fordulna elő, hogy vállalásaikban túlteng a mennyiségi szemlélet. Huszonöt, harminc vagy még ennél több pontból álló vállalásokat is tesznek, s közben kiderül, hogy ezek jó része megvalósíthatatlan, más része pedig egyébként is munkaköri kötelességeikhez tartozik. De ami megvalósítható, annak is a nagyobbik fele lazán, megfelelő ellenőrzés nélkül kerül a brigádnapló »elvégeztetett« rovatában. Más helyeken évek, évtizedek óta ugyanazok a formák (vagy inkább formulák) a divatosak. Hány helyen szerepel például a vállalások között évről évre visszatérőén az árva gyermek vagy magányos öreg néni patronálása, a közös színház- és mozilá- togatás, a negyedévenkénti egy-egy könyv? Ezek esetleg egy induló fiatal munkabrigád vállalásai között szépen megférnek, ha — van mögöttük igazi tartalom és lelkesedés. De egy többszörös szocialista 'brigád naplójában már kevésnek tűnnek. A szocialista munkaverseny új alapokra helyezésének tehát az egyik legfontosabb eleme a formalizmus kiszűrése. De mi legyen az új? Mint az MSZMP Központi Bizottságának és a megyei pártbizottság decemberi ülésein is elhangzott, a munka- verseny alapvető formája továbbra is a brigádmozgálom lesz, amely eddig — minden hibája mellett — a munkások kollektiv együttműködésének fejlett, előremutató formája volt. A jövőben a munkaverseny-mozgalom céljának jobban megfelelne és a mozgalom intenzitását fokozná, ha a műszakiak is nagyobb arányban kapcsolódnának a brigádok munkájába, a munkaversenybe. Tovább segíthetné a szocialista brigádok hatékony munkáját, ha a szocialista cím elnyerésének megszigorításával egy időben kiterjesztik a brigádokban a demokráciát, a jutalmak, a prémiumok elosztásában a brigád önálló döntését. Továbbá, ha a legkiválóbb versenyeredményekért a legmagasabb állami kitüntetéseket is megkaphatják, ezzel fokozva és a legnagyobb társadalmi rangra emelve a kiváló és becsületes munkát. Cte. T. Áruház,lakások négy és fél millióért Együttműködés a nagy bajomi tanács és az áfész igazgatósága között 1972. február 17-i ülésén a Nagybajomi Nagyközségi Közös Tanács megtárgyalta az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet munkáját, valamint az 1971. évi zárszámadási beszámolót, s elfogadta a tanács 1972. évi költségvetését A tanácsülés megállapította, hogy az áfész egységei sokat tettek a lakosság igényeinek A fejlődő Kazincbarcika A közeljövőben ünnepli 20 éves fennállását Kazincbarcika. A már csaknem 30 ezer lakosú városban, mely a Borsodi Vegyikombinát tőszomszédságában épült, megkezdték a miskolci házgyár elemeiből készült lakóházak építését. Több lakóházat már át is adtak rendeltetésének. Az új városközpont kiépítése most folyik. Itt épült fel az áruház, a művelődési központ és a városi tanács épülete. Képünkön; A kórházépület bejárati homlokkielégítéséért, de ezt még tovább kell javítani. A tanácsülés is határozatot hozott arról, hogy tovább kell bővíteni az áruházakat, újakat hoznak létre. Nagy jelentőségű megállapodást erősített meg a tanács, mert jóváhagyta azt az együttműködést, amelyet a vb és az áfész igazgatósága kötött. Ennek alapján 1973-ban közös beruházásból áruházat és lakásokat építenek 4,5 millió fo- ■rint költséggel. A tanácsülés javasolta az áfész igazgatóságának, hogy a IV. ötéves tervükbe pótlólag vegyék föl egy tejbolt nyitását, s ha szükséges, erre célrészjegyek jegyzésével teremtsenek alapot. Évek óta nem tudjuk megoldani, hogy előre csomagolt tej, kakaó, kávé álljon a lakosság, elsősorban az iskolai tanulók rendelkezésére. Ezért a tanács kérelmet küld a megyei tanács kereskedelmi osztályának, hogy Nagybajom nagyközség a jövőben kapjon ilyen ellátást. Hiányosság, hogy egy-két áruházban kicsi a választék, ezt a jövőben bővíteni kell. A megtartott ellenőrzéseket folytatni kell, az eddigi ellenőrzések igen kedvező eredményeket mutattak. Visszaélést nem tapasztaltak az ellenőrök. Különösen jó tapasztalatokat szereztek a II. számú vegyesboltban, amelynek vezetőjét, Molnár Györgyöt a tanácsülés dicséretben részesítette. A továbbiakban a tanácsülés elfogadta az 1971. évi zárszámadást, majd megállapította a tanács 1972. évi költség- vetését. Az 1972. év során a felújítási alap eszközeivel együtt 730 000 forintot fordít a nagyközségi tanács az intézmények karbantartására, felújítására. Ebből az összegből 320 ezer forint áll az általános iskola, a napközi és a diákotthon rendelkezésére, amelyből biztosítani kell a szociális helyiségek felújítását. Dr. Ulrich Károly SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1972. február 29. 3
