Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-03 / 28. szám

Képek az NDK életéü A rostocki kikötő. Automatikus irányítóasztal • ruhlal óragyárban. A diszpé­cser képernyőn ellenőrizheti az óragyártás egyes folyama­tait, és az asztaltól irányítja a bonyolult munkaműveletek szakaszait. Erfurtban készült hatalmas — 515 tonna maximális nyo­más kifejtésére alkalmas — présgépek a schönebecki trak­torgyárban. A présgépeket a ZT 300-as traktorok hajtó- és karosszériarészeinek előállítá sánál használják. KÜRTI ANDRÁS Láiogaió a Kopasz• hegyen 26. Az újságíró megkönnyeb­bülten sietett vissza a sufni­ba, arra még bőségesen van ideje, hogy az adás kezdetéig rendbe hozza a terepet. Sőt, ezt a munkát tatán nem is egyedül kell elvégeznie, ha Hetenyei nem hajlandó intéz­kedni az ügyben, a kiskatonák majd csak segítenek. Viziet hozott a kerekes kút­ról, megmosdott, megborot­válkozott, majd elkészítette a reggelijét Feketekávé, keksz, konzervek Evett, ivott, töp­rengett. Hogyan is lásson hoz­zá a déli műsor megszervezé­séhez? Egyáltalán mi legyen abban a műsorban7 Már az ötödik májkonzer­vet kebelezte be, de semmi sem jutott az eszébe. Pedig három perc igazán semmi kis idő. De hát az ökölvívásban is 'OMOGY1 NÍPLA pontosan ugyanennyi ideig tart egy menet, s ezalatt akár kiütéses vereséget is szenved­het az a versenyző, akinek nem megfelelő az erőnléte, vagy képzetlen, vagy hibás küzdőmodort alkalmaz a szo­rít óban. * Milyenek az 6 esélyei? Az erőnléte ragyogó. Pom­pásan aludt, tökéletesen kipi­hente magát, s most már a hasa is tele van. Korántsem ilyen kedvező a helyzet, ha a tudást és a tak­tikát vizsgáljuk. Pár órával a mérkőzés kezdete előtt még fogalma sincs, miként húzza ki, vészelje át azt az egyetlen menetet, anélkül, hogy padló­ra kerülne, hogy rászámolna a bíró. Vagy leléptetné. A, hülye hasonlat! Neki nem egy bírája lesz a szorítóban és néhány pontozóbírája a szorí­tó körül, hanem néhányszáz millió. Legalább is itt, a föl­dön. A tévénézők, a rádióhall­gatók. És rajtuk kívül még mennyi Hax-szerű értelmes lény a Marson, a messzi égi­testeken! Abbahagyta az evést, hirte­len elment az étvágya. Alatto­mos görcs készülődött a gyom­rában, s verejtékgyöngyök je­lentek meg az arcán. Úristen! Három perc, száznyolcvan má­sodperc, rettenetesen hosszú idő! És »élőadás« lesz! Tucat­nyi helynehozaitlan hiba csúsz­hat be ezalatt a műsorba, ne­vetségessé teheti magát a vi­lág előtt. Szőkébb és tágabb értelemben egyaránt. De ez még hagyjáo. A legjobb tzán­r &> A tanuló tanul, de mit? A régá anekdota szerint va­lakinek elromlott a hűtőszek­rénye — mások autóval isme­rik, de lehet, hogy az eredeti történet még lovaskocsiról szólt —, a kihívott mesterem­ber egyetlen gyengéd kala­pácsütéssel megjavította a szerkezetet. Ám, amikor fize­tésre került sor, száz forintot kért. A — mai szóval — meg­rendelő sokallta a munkadí­jat, mondván, hogy egyetlen ütés volt csupán az egész. Az igaz — mondta a mesterem­ber —, a kalapácsütésért csak két forintot számítok fel. A 98-at azért kérem, mert tud­tam, hogy hova kell ütni! 305-ből 186 maradt Tulajdonképpen a mai szak­munkástanulókat is arra akar­ják kiképezni, hogy — az előbbi példával — tudják: hová kell ütni. Csakhogy ma egyre több és egyre bonyolul­tabb gép, alkatrész, építőelem, használati cikk kerülhet a szakember kezébe, s neki szakmáján kívül mindegyik­hez értenie kell. A szakmun­kásképzés során tehát meg kell tanulnia mindazt, amit a szakmában egyáltalán tudni Háromszázötvenen-négyszá- zan állnak meg naponta a pult előtt a kaposvári Óra- és Ék­szerboltban. Sokan csupán ér­deklődnek, mire érdemes gyűj­teni, s hogy megérkezett-e már a karikagyűrű. (A jegygyűrű egyébként gyakori gondja az üzletnek, bár most is három­félét árulnak, ám nem min­den méretben.) A forgalom az ünnepekkor — húsvét meg karácsony előtt — természetesen megnő. Ahogy Pataki Istvánná üzlet­vezető elmondta: manapság szívesen vásárolnak igénye­sebb, magyarán drágább árut. A vevők jó része határozatlan, ajándékozni szeretne, csak ép­pen azt nem tudja, hogy mit. A leggyakrabban aztán tálcát, kristályvázát, aranyláncot, ha­sonlókat választanak. Havonta érkezik áru, ese­tenként azonban úgynevezett személyi rendelés is szóba jö­het. Ilyenkor az üzletvezető a pesti raktárból megszerzi mindazt, ami iránt legnagvobb a kereslet. A beszerzéskor dáktól vezéreltetve is kárt okozhat, fel nem mérhető je­lentőségű kárt az egész embe­riségnek! És saját magának! Behúnyta a szemét, s látta magát, amint űzött vadként oson a mellékutcákban, mert a járókelők ujjal mutatnak rá. »Ez az a szerencsétlen, aki miatt semmi tekintélyünk a világűrben, lejáratott bennün­ket azzal az otromba műsorá­val.*' Nem, köszöni, ebből nem kér! Először is, gondja lesz rá, hogy ő személy szerint ne ke­rüljön be az adásba. Másod­szor, azonnal segítőtársak után néz. Ügyes, okos fickók­ra van szüksége, akik életre­való tanácsokkal látják el a program összeállításánál. Megvan! Komoróczd és Gaál! Más nem is jöhet számításba mel­lettük. Kóci, aki mindent tud, és a kis Gaál, 'aki mindenkit ismer, mindenkivel szót ért. Pár perc múltán Kopra már ott ült a körzet karhatalmi parancsnokának sátrában, s előadta kérését az űrhajó kö­rüli terepszakasz rendbehoza­talával kapcsolatban. Közölte, hogy ő most lesza­lad a faluba, a postahivatalba, néhány sürgős magántelefoná­lást kell lebonyolítania, s erre a külön vonal nem alkalmas. Ha bármi történne, őt a posta­hivatalban megtalálják... Ja, és özvegy Pauknét és a lányát tessék odaengedni délben a kőkupacra, ha kezdődik a lát­ványosság ... Nem, köszöni, aiiics szüksége a dzsippre. lehet, s hozzá még egy sor úgynevezett közismereti anya­got ... Hét évvel ezelőtt még 305 szakmában képeztek szak­munkásokat, az 1969-ben al­kotott törvény alapján ebből 186 maradt meg. Ez is a kor­szerűsítés _ irányába hatott: megszűnt a szakmunkástanu­lók olt:tatása az »elöregedett«, technikailag túlhaladott, több­nyire csak a kisiparban élő szakmában,'s így több gon­dot fordíthatnak a népgazda­ság — és egyben a jövendő szakmunkások — számára fontosabb területekre. A megmaradt 186 szakmá­ban (amelyből 20 szakmában csak fednőttkorúak szakmun­kásképzése lehetséges, figye­lembe véve az egészségügyi követelményeket és az ala­csony képzési létszámot) ma háromféle — A, B és C tago­zatba sorolt — képzés folyik. Az elsőbe tartoznak azok a mesterségek, amelyek elsajá­tításához elsősorban nagyobb begyakorlottságra van szük­ség. Ezeknek többsége hagyo­mányos szakma — a kovács, öntő, kőműves stb. —, és ez je­lenleg még 40 százalékot kép­visel. Újszerű és az eddigi tapasztalatok szerint bevált nemcsak az ékszerekre gondol­nak, mivel a polcaikon órák, gyöngyök, finom művű faragá­sok, bizsuk is sorakoznak. A bolt órajavítással is fog­lalkozik, havonta körülbelül kétszázan viszik be a hamisat mutató szerkezetüket. Megesik, hogy az üzletben vásárolt karikagyűrű ismét a raktárukba jut. Füstbe megy a frigy, és a pórul járt jegyes el­adja az ékszert. Az sem ritka, hogy divatjamúlt arany- és ezüstholmit tesznek pénzzé — s a százasokat mégsem viszik haza. Azon nvomban mai ízlés szerint készült fülbevalókat, láncokat, e'íyéb értékes cico- rn^at vásárolnak. Ügv látszik, »izmosodtak« a oén-’+árc'Sk — vagv ami való­színűbb. tovább nőtt a hölgyek v^uZt-iísí kedve. TJnvanis a múlt év azonos időszakához az idén íannárban ti* százaikkal több pénzt nyelt el a kassza. Persze, még messze a »fő­idény«. P. D. gyalog megy le, mert kell egy kis testmozgás. — Néhány dologra azonban én is fel szeretném hívni Kop­ra elvtárs figyelmét — mond­ta a körzetparancsnok. — A telkét katonásan kicsinosítjuk, emiatt ne fájjon a feje. An­nak a két hölgynek a helye is meglesz. Másról van szó: az ön személyi biztonságáról. A hozzám beéikezett jelentések szerint már tegnap este sok idegen jött M.-be, elsősorban Budapestről, és a beözönlés éjszaka sem szünetelt, sőt, a hajnali órákban újabb lendü­letet vett. Főleg olyan szemé­lyek érkeztek és érkeznek, magyarok és külföldiek, akik önnel akarnak tárgyalni a déli kozmikus adással kapcsolat­ban ... Ezt mondják. S nem tudhatom, hogy valóban ez a szándékuk... Lehet, hogy egyikük-másikuk rosszban sántikál. — Rosszban?! Kire és mire tetszik gyanakodni? — Senkire és semmire. De jobb félni, mint megijedni. Sűrűn előfordul mostanában, igaz, a világ más tájain, hogy embereket elrabolnak, túsz­ként fogva tartanak, váltság­díjat követelnek értük. A je; len esetben például azzal is előállhatnának, hogy ők szab­hassák meg a műsort. Ezért hát adnék maga mellé két kí­sérőt Kopra fölkacagott, és jól­essen csiklandozta a hiúságát, hogy ő olyan fontos ember lett akit érdemes elcsómi. Aztán megrázta a fejét . forma a B tagozat, ismertebb I nevén emelt szintű szakmun­kástanuló-képzés, amely után, I két év alatt, a munka mellett leérettségizhetnek a fiatal szakmunkások Az ilyen, ma­gasabb igényű képzés előretö­rését mutatja, hogy 56 szak­mában tanítják ma így a jövő szakmunkásait. Valamennyi gépi forgácsoló, lakatos, sze­relő, vegyipari és villamossá­gi szakma ide tartozik, hiszen ezek új szakmunkásaitól már megkövetelhető, hogy ne csu­pán a mindennapi gyakorlat­ban állják meg a helyüket, hanem munkájuk elméletét is ismerjék. Végül a C tago­zat a középiskolát végzett fia­talok képzését biztosítja. Több gyakorlat Maradjunk ezúttal az első két tagozatnál. Az elmúlt évek és évtizedek képzési politiká­ját és propagandáját ismerve aligha mond bárki számára is meglepőt az, hogy — éppen a fiatalok elé tárt távlatok ered­ménye vagy inkább következ­ményeként — szakmunkásta­nulónak azok a fiatalok men­tek, akik gyengébb eredmény­nyel végezték el az általános .iskolát. (Természetesen kivé­telek itt is vannak, s egyes szakmák túlzott vonzása miatt elég magas számiban.) Tizen- négy-tizenöt éves korban azonban még kevesen tudnak teLjes biztonsággal dönteni jö­vőjükről. A törvény az emelt szintű szakmunkásképzés be­vezetésével megadta a lehető­séget a »“későn érő« fiatalok­nak arra is, hogy korábban félbeszakított tanulmányaikat folytassák a szakmunkás-bi­zonyítvány megszerzése után. Addig azonban az az első és legfontosabb, hogy a szakmát jól, alaposan megtanulják, el­méletileg és gyakorlatilag egyaránt. Újszerű a gyakorlati kép­zés is: az első évben a rokon szákmák — például a gépi forgácsolók — tanulói együt­tes szakmai képzésben része­sülnek, s csak a továbbiakban válik el — a fenti példánál maradva — az esztergályo­sók, marósok, köszörűsök kü­lön oktatása. Így a rokonszak­mákban bizonyítványt szerző szakmunkások később — ön­maguk vagy vállalatuk érde­kében — könnyen átállhatnak másik géphez, elvégezhetik a másik szakma munkáit is, ■külön átképzés nélkül. Verseny az idővel Mindez egyértelműen kor­szerű. Nem ilyen derűs a kép, ha az elméleti — és részben a gyakorlati — képzés alap­jait, a tankönyvhelyzetet vizs­gáljuk. Közhely ma már, hogy a technika rohamléptekkel halad, s ezt könyvekkel kö­vetni nagyon nehéz. Különö­sen akkor, ha a hazai viszo­nyokat tekintjük. A szakmun­kásképző intézetekben előbb felmérik a követelményeket, megállapítják, melyik tárgy­ból van szükség új könyvre, vagy esetleg van-e újabb, a korábbi tantervben nem sze­repelt tantárgyakra is szük­ség. Ezek után következik a tankönyv megírása, amire egy évet kap a vállalkozó szerző. (Külön nehézség, hogy minden szempontból megfelelő tan­könyvírót szinte lámpással kell keresni.) Az elkészült kéziratot két-három szaklek­tor, majd az illetékes minisz­térium két osztálya is elol­vassa, s csak ezek után kerül­het nyomdába. Azt pedig, hogy Magyarországon milyen lassú a nyomdai »átfutás«, ma már mindenki tudja. Végül is elmondható: a kor­szerű szakmai tananyag fon­tos és nélkülözhetetlen esz­köz, de a szakmai képzés szín­vonala nagymértékben függ a pedagógusok munkájától, az oktató-nevelő munka haté­konyságától is. Van ahol, ru­galmasan kezelik a könyve­ket, s a tanárok, szakoktatók hozzáadják a maguk tudását, a könyvek megírása óta szü­letett újdonságok ismeretét. Másutt ragaszkodnak az írott betűhöz, vagy éppen csak a gyakorlatra fektetnek súlyt. Ma egyszerre több mint 210 ezer fiatal tanul valamilyen szakmát S az egész ország érdeke — no meg nem utolsó­sorban személy szerint a* övék —, hogy a lehető leg­jobban tanulják azt meg. V. R, A közös és a háztáji kapcsolata Magyaregresen Napjainkban sok szó esik a i ennek jelentőségéről. Magyar­termelőszövetkezeti közös és háztáji gazdaság egységéről, — Tudok én magamra vi-| győzni. Meg aztán nem ismert engem a kutya sem. Lehet, j hogy a mai lapokban benne | lesz a képem, de hát ide újság| kilenc óra előtt nem érkezik.j Viszont, ha díszkísérettel ma-s síroznék be M.-be, azonnali sejtenék, ki vagyok. Ezenfelül ? szent meggyőződésem, hogy? senki sem akar elrabolni en-j gém ... Sajnos! — Sajnos?! j — Igán, sajnos. Mert akkor; elvethetném a gondját, hogyan; szerkesztem össze ezt az átko-j zott háromperces műsort. En-f gednék az erőszaknak, és | utána nem szidhatna senki, t Kimásznék a csávából... Del hát ebből semmi sem lesz, S nekem nincs ilyen szeren-» csém. A viszontlátásra! I Kopra zsebre dugott kézzel.! vidáman sétált le az immár j feltöltött, kiegyengetett Árkos; utcán. I A kordonokon simán át en-j gedták, tudták, hogy kicsoda.? Ennek is örült, főképp pedig; annak, hogy kedve szerint I alakulnak a dolgok. Házhoz* jött a választék! Azt a rendé-1 zőt, műsorszerkesztőt, azt at pár előadóművészt, aki kell» az adás lebonyolításához, Kóci t és a kis Gaál segítségével! könnyedén kiemelheti közü-j lük. Nem lesz itt semmi vész.; (Folytatjuk) I egresen az ezzel kapcsolatos lehetőségek ismertetése cél­jából a Hazafias Népfront szervezésében és más isme­retterjesztő előadásokon fog­lalkoztak e témával. A tsz- tagoknak Szép István tsz-el- nök és Szabó János tanácsel­nök példákkal, számításokkal mutatta be a háztáji hatását a jövedelem növelésére, nép- gazdasági jelentőségére. En­nek is tulajdonítható, hogy a községben e téren szép ered­mények születtek, jelentősen gyarapodott a háztáji jószág­állomány, s annak takarmány­nyal való ellátásáról a szövet­kezet is gondoskodik. A legutóbbi tanácsülésen a tsz elnöke elmondta, hogy a háztáji állatállomány takar­mányozását most és a jövő­ben is biztosítják. így például kukoricából 6020, jó minőségű lucernából 924, répából és ré­paszeletből 2340 mázsa áll a háztáji gazdaságok rendelke­zésére. Ezenkívül egész év­ben kaphatnak korpát, tápta­karmányokat. A tsz segítséget nyújt a legeltetéshez, s alom- szalmát is ad a háztájiba a szükségletnek megfelelően. összességében a rendelke­zésre álló takarmányféleségek mintegy 175 szarvasmarha és 900 sertés tartására adnak le­hetőséget a községben. A ter­melőszövetkezet vezetősége a jövőben is azon lesz, hogy a közös jószág mellett a háztáji állomány is gyarapodhasson. U. 3. A „visszatért“ jegy gyűl űk Mai cicoma a divatjamúlt ékszerért

Next

/
Oldalképek
Tartalom