Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-25 / 47. szám
Aláírták a magyar-román barátsági szerződést Látogatás Nicolae Ceausescunál A Minisztertanács illése A koszorúzás után Kádár János a delegáció tagjaival együtt a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának székházában udvariassági látogatást tett Nicolae Ceauses- •cunál. Jelen volt a találkozáson Ión Gheorghe Maurer, a minisztertanács elnöke, Ion Délben az államtanács épületében megkezdődtek a magyar és a román párt- és kormányküldöttség hivatalos tárgyalásai. A magyar tárgyaló delegáció élén Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, küldöttségünk vezetője áll. A /magyar tárgyaló delegáció tagjai: Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Vályi Péter, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Péter János, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter és Martin Ferenc hazánk bukaresti nagykövete. A román tárgyaló delegációt Nicolae Ceausescu, a Román gyalások befejezését követően — az államtanács épületének fényárban úszó szalonjában ünnepi külsőségek között került sor a magyar—román barátsági, együttműködési és kölcsönös 1 segítségnyújtási szerződés aláírására. A nagy jelentőségű dokumentumot Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke és lion Gheorghe Maurer, a Román Kommunista Párt “ Központi Bizottsága végre- ■>19nhajtó bizottságának és állandó elnökségének tagja, a minisztertanács elnöke írta alá. Az aláírás után, a jelenlévők nagy tapsa közben Fock Jenő és Ion Gheorghe Maurér melegen gratulált egymásnak, s a két tárgyaló küldöttség vezetői -és tagjai szintén szívélyesen köszöntötték egymást. Ezután Ion Gheorghe Maurer lépett a mikrofonhoz. — A. Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésének, e nagy jelentőségű okmánynak aláírása alkalmából küldöttségünk nevében szeretettel üdvözlöm önöket és országaink szocializmust építő népeit, amelyek érdekében ezt a szerződést megkötöttük — mondotta bevezetőben Fock Jenő. — Magyarország és Románia sok. évszázados történelmében számtalan kísérlet történt arra, hogy éket verjenek a két szomszédos nép közé. A magyar és a román kizsákmányoló osztályok sohasem riadtak vissza a nacionalista, soviniszta érzelmek felkorbácsolásától, hogy ily módon vezessék le az uralmukat veszélyeztető társadalmi feszültségeket, s megőrizzék hatalmukat. Az eltelt legutóbbi negyedszázad, a felszabadulásunkat követő esztendők során épülő szocialista rendszer gyökeres változást hozott ezen a téren is. Pártjaink és kormányaink azt a célt tűzték maguk elé, hogy á két ország, a két nép viszonyát a szo-ia1 -'sta internacionalizmus alapjára helyezzék. A közös elhatározás, az egymás segítségére és az együttműködésre irányuló kölcsönös törekvés szélesre tárta népeink őszinte barátságának, testvériségének kapuit. Országaink 1948 januárjáPatan, a minisztertanács elnökhelyettese, az RKP Központi Bizottságának tagja, Corneliu Monescu külügyminiszter, az RKP KB tagja és loan Cotot, budapesti román nagykövet,, az RKP KB tagja. A találkozó meleg, baráti légkörben zajlott le. Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, az államtanács elnöke vezeti. A román küldöttség tagjai: Ion Gheorghe Maurer, az RKP Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának és állandó elnökségének tagja, a minisztertanács elnöke, Ion Patan, az RKP KB tagja, a minisztertanács . elnökhelyettese, Corneliu Manescu, az RKP KB tagja, külügyminiszter és loan Cotot, az RKP KB tagja, budapesti román nagykövet. A tárgyalásokon őszinte, elvtársi, szívélyes légkörben folytattak eszmecserét a két ország, a két nép, a két párt kapcsolatainak, együttműködésének sokoldalú továbbfejlesztéséről. Románia párt- és állami vezetői, egész népe nevében kifejezte örömét, hogy a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésének megkötésével jelentős fejezete kezdődött a két párt, ország és a nép közötti testvéri szolidaritás krónikájának. »— Ez alkalommal melegen köszöntöm önöket, és kifejezem meggyőződésemet, hogy a szerződés előmozdítja a román—magyar kapcsolatok sokoldalú fejlődését, ugyanakkor a szocializmus és a világbéke ügyét szolgálja. — E mostani szerződés érdeme — mondotta többek között Gheorghe Maurer —, hogy világosan meghatározza az országaink közötti kapcsolatok jövőbeni fejlődésének koordinátáit.« A román minisztertanács elnökének tapssal fogadott szavai után Fock Jenő mondott beszédet. ban aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződése nagy szerepet játszott népeink barátságának fejlesztésében. Az ezt követő időszakban országaink kapcsolatai jelentősen bővültek, szélesedtek, s állami szerveink között számos területen gyümölcsöző együttműködés alakult ki. Most e kölcsönösen kedvező fejlődésnek újabb szakaszához érkeztünk; új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést írtunk alá. Az új szerződés szemléltetően tükrözi azokat a változásokat, amelyek az elmúlt 24 esztendő alatt országainkban a közös úton végbementek, s ez — új távlatokat nyitva — megfelel népeink érdekeinek. E fontos okmány most újólag arra kötelez bennünket, hogy tovább erősítsük és fejlesszük országaink baráti viszonyát, a szocialista internacionalizmus; az egyenjogúság, a szuverenitás, az egymás bel- ügyeibe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elvei alapján. , A masunk részéről a szerződés szellemében a jövőben is őszintén arra törekszünk, hogy j bővítsük az országaink közötti kapcsolatokat politikai, gazdasági, kulturális és tudományos téren egyaránt. Lehetőséget látunk arra, hogy szélesítsük az együttműködést kormányaink között a nemzetközi problémák megoldásáért folytatott küzdelemben; ez nemcsak lehetséges, de szükséges is. A gazdasági életben a lehetőségek egész sora kínálkozik á külkereskedelmi forgalmunk sokoldalú bővítésére, az ipari kooperációk számának növelésére, a minisztériumok és a vállalatok közvetlen kapcsolatainak fejlesztésére. Megfelelő kereteket nyújt ehhez a szocialista integráció komplex programja. Az eddiginél sokrétűbb lehetőségeket kívánunk biztosítani kulturális és tudományos kapcsolataink fejlesztésében. A szerződő felek az aláírt okmányban kifejezésre juttatják, hogy tovább szilárdítják és fejlesztik a két szomszédos szocialista ország népei között, valamint a szocialista közösséghez tartozó minden országgal a proletárinternacionalizmus elveire épülő barátságot, egységet és összefor- rottságot. A szerződés szelleme feltételezi azt is, hogy kormányaink mindent mggA Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság attól az elhatározástól vezetve, hogy állandóan erősítsék és fejlesszék a két szomszédos szocialista állam tartós barátságát, együttműködését és kölcsönös segítségnyújtását; hangsúlyozva az 1948. január 24-én aláírt magyar—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésnek a két állam kapcsolatai fejlődésében betöltött szerepét; abban a meggyőződésben, hdfy a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kapcsolatainak, fejlesztése megfelel a két ország népei, valamint minden szocialista állam alapvető érdekeinek és hozzájárul a szocialista világrendszer egységének és összeforrottságánah erősítéséhez; tudatában annak, hogy a szocialista államok nemzetközi szolidaritása a társadalmi rend közösségén, a célok és az alapvető törekvések egységén, az imperializmus és a reakció elleni harc közös érdekein alapul; szilárdan elhatározva, hogy hozzájárulnak Európa békéjének és biztonságának megerősítéséhez, a különböző társadalmi rendszerű európai államok együttműködésének fejlesztéséhez és hogy fellépnek az imperializmus, a re- vansizmus és a militarizmus ellen; kifejezésre juttatja azt a szilárd elhatározásukat, hogy az 1955. május 14-én, Varsóban aláírt, a NATO katonai csoportosulások fenyegetésére válaszként megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés rendelkezéseivel összhangban járnak el. annak érvényességi időszakában; követve az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányában meghirdetett célokat és elveket; figyelembe véve a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság szocialista építőmunkájának és együttműködésének tapasztalatait, valamint az Európában és a világban végbement változásokat; elhatározták, hogy ezt a szerződést megkötik és evég- ből az alábbiakban állapodtak meg: 1. CIKK: A magas szerződő felek a szocialista internacionalizmus a szuverenitás és a függetlenség, az egyenjogúság, a bel- ügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök és az elvtársi segítségnyújtás elveinek megfelelően erősíteni fogják a két állam közötti tartós tesznek közös politikai és katonai szervezetünk, a Varsói Szerződés munkájának tökéletesítéséért, fejlesztéséért. Beszédét Fock Jenő a magyar és a román nép testvéri barátságának éltetésével fejezte be. Szavait meleg tapssal fogadták az ünnepélyes aktus részvevői. A két ország közötti barátsági, .együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásánál megjelent Kádár 'János vezetésével a magyar párt- és kormányküldöttség, továbbá a román tár- ’gyalódelegáció, élén Nicolae Ceausescuval. ... A csütörtöki hivatalos program záróakkordjaként este a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és a minisztertanács fogadást adott a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére a minisztertanács épületében. A fogadás meleg, baráti légkörben zajlott le. (MTI) baráti kapcsolatokat és sokoldalú együttműködést 2. CIKK: A magas szerződő felek a szocialista államok közötti kapcsolatok, a kölcsönös segítségnyújtás és a nemzetközi szocialista munkamegoszfás elveiből kiindulva elmélyítik gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésüket, és hozzájárulnak az együttműködés kiterjesztéséhez a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai között, valamint a többi szocialista állammal. 3. CIKK: * A magas szerződő felek fejlesztik kapcsolataikat és együttműködésüket a tudomány, az oktatásügy, a kultúra, a sajtó, a rádió, a televízió, a film, ag idegenforgalom, az egészségügy, és a testnevelés terén. A szerződő felek támogatják a • két ország társadalmi' szervezeteinek együttműködését. 4. CIKK: •A magas szerződő felek tevékenységükkel következete-' sen hozzájárulnak a szocialista országok barátságának és együttműködésének fejleszt séhez, a szocialista világrend- szer egységének és összefor- rotíságának erősítéséhez a haladás és a béke biztosítása érdekében? 5. CIKK: A magas szerződő felek erőfeszítéseket tesznek az európai helyzet megjavítására, Európa biztonságának és tartós békéjének biztosítására, valamint az európai államok közötti együttműködés és jószomszédi kapcsolatok előmozdítására. A szerződő felek kijelentik, hogy az európai biztonság egyik legfőbb előfeltétele a meglevő európai államhatárok sérthetetlensége. Kifejezik azt az elhatározásukat, hogy a Varsóban — 1955. május 14-én — aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási sz°m"déssel ösoröang. ban biztosítják a tasá’temok határainak sérthetetlenségét. 6. CIKK: A magas szerződő felek következetesen folytatják a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének politikáját, és további erőfeszítéseket tesznek a béke és biztonság megóvásáért, a nemzetközi viszálvok békAs eszközökkel történő megoldásáért. a nemzetközi feszültség enyhítéséért, az általános és teljes leszerelés megvalósításáért, a kolonializmus, a neo- kolonializmus és a faji megkülönböztetés minden formá(Folytatás az 1. oldalról) építéstervezést fő tevékenységként csak erre a célra létrehozott szerveretek végezhetnek. A kiegészítő tevékenységként folytatott építéstervezést az új jogszabály nem korlátozza, csupán megfelelő szakmai és jogi keretek között tartja. A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a munkaügyi miniszter és a pénzügyminiszter közös előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a kötelező betegségi biztosítás kiterjesztéséről. Az 1972. április; 1-én hatályba lépő kormányrendelet szerint a kötelező biztosítás kiterjed a kisiparosokra, a magánkereskedőkre, az egyénileg gazdálkodókra, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek tagjaira, valamint az egvéb jövedelemadó fizetésére kötelezett személyekre, akik eddig betegségi biztosítással nem jának végérvényes felszámolásáért, valamint a népek ama jogának tiszteletben tartásáért, hogy maguk döntsenek sorsukról. A szerződő felek támogatást nyújtanak a gyarmati uralom alól felszabadult, nemzeti függetlenségük és szuverenitásuk megszilárdítása útján haladó országoknak. 7. CIKK: Abban az esetben, ha a magas szerződő felek egyikét valamely más íjllam vagy állam- csoport részéről fegyveres támadás éri, a másik magas szerződő fél az egyéni vagy kollektív önvédelem természetes jógán, az Egyesült Nemzetek alapokmánya 51. cikkének megfelelően, minden rendelkezésre álló eszközzel, haladéktalanul megadja számára mindazt a sokoldalú segítséget, beleértve a katonai segítséget is, amely a fegyveres támadás visszaveréséhei; szükséges. Az e cikk alapján foganatosított intézkedésekről a magas szerződő felek haladéktalanul tájékoztatják az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsát és az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányában fogls’t rendelkezéseknek megfelelően járnak el. 8. CIKK: A magas szerződő felek kölcsönösen tájékoztatják egymást és tanácskoznak a két állam közötti együttműködés fejlesztéséről, valamint az őket érintő nemzetközi kérdésekről. 9. CIKK: A magas szerződő felek kijelentik, hogy a hatályos nemzetközi szerződésekben vái.lalt kötelezettségeink nincsenek ellentétben e szerződés rendelkezéseivel. 10. CIKK: Ez a szerződés a megerősítő okiratodnak Budapesten történő kicserélése napjan lép hatályba. Ez a szerződés húsz évig marad érvényben. A szerződés hatálya további öt-öt évre meghosszabbodik, ha azt valamelyik magas szerződő fél, bármely lejáratot tizenkét hónappal megelőzően közölt értesítéssel fel ném mondja. Készült Bukarestben, az 1972. évi február hó 24. napján, két eredeti példányban, mindegyik magyar és román nyelven; mindkét nyelvű szöVeg hiteles. A Magyar Népköztársaság nevében: Fock Jenő A Román Szocialista Köztársaság nevében: Ion Gheorghe Maurer rendelkeztek, vagy önkéntes alapon vettek ebben részt. A kormány határozatot hozott a budapesti nemzetközi vásár végleges területének kijelölésére. A budapesti nemzetközi vásárt a mezőgazdasági kiállíiús területére telepítik át, ahol az eddiginél kétszer nagyobb vásárterület, korszerű pavilonáHomány és közszolgáltatási berendezés, áll rendelkezésre. A Város1!"etet újból a fővárosi lakossá"* pihenő parkjává alakítják át; a lágymányosi területet pedig egyetemi beruházások céljaira adják át. A kormány a munkaügyi miniszter javaslata alapján megtárgyalta, azoknak a szakmáknak a helyzetét, amelyekre jelenleg kevés szakmunkástanuló jelentkezik, és ' a szükséges intézkedésekre határozatot hozott. Negyvenhárom szakmában a vállalatok a kétszeresére emelhetik a társadalmi ösztöndíj összegét; e szakmák utolsó éves tanulód meghatározott feltétetek mellett az egész tanév folyamán szakmunkásbérben lehet fogta1 koztatni, s nagyobb arányú kollégiumi elhelyezést biztosítanak számukra. A 43 szakmán belül húszban e kedvezményeken túl 1972 szeptemberitől havi 200 forintos ösztöndíj-kiegészítés is bevezetésre kerül. Ezekben az úgynevezett -hiányszakmákban« fokozottan kell szor"a1mazni a felnőtt se""d- és bm+ocf+ort- munkások szakmunkásképzését.. A kormánv ezután egyéb ügyeket tárgyalt, (MTTl Szavaznak a brit bányászok A megfigyelők szerint a sztrájk után Angliában a szénbányászok túlnyomó többsége' támogatja a kormánnyal létrejött bérmegállapodást, amelyet az utóbbi idők egyik legnagyobb angol munkásgyőzelmének tekintenek, Képünkön: Az angliai Kentben a bányászok szavazással döntöttek az új bérmegállapodásról (Telefoto — AP — MTI — KS) Bolívia mégis kiadja a Lyoni hóhért? Lehetséges, hogy Bolívia még is kiadja Franciaországnak Lyon egykori Gestapo-főnökét, a háborús bűnösként halálra Ítélt Kla*'S Barbie-t. Szerdán este ugyanis várat! •- fordulat következett be a Barb' ügyben, a bolíviai belügyminis térium — azután, hogy Banzi elnök »elintéz?ttnek-< minőrít^t. az ügyet — hivatalos köziemében adta hírül, hogy az igazs ügyi szerveket a kormány áll , foglalásra kérte fel a Franci országtól kapott kiadatási kér lemmel kapcsolatban. Nem tudni, mi’ történt a szi falak mögött, de további jele tanúskodnak a bolíviai elutasító álláspont meggyengüléséről. Maga Barbie továbbra is bujkál, hollétéről nem tudni semmi bizonyosat. (MTI) * . Megkezdődtek a két pártós kormányküldöttség hivatalos tárgyalásai A magyar—román barátsági szerződés aláírása Délután — a csütörtöki tár£ fontos okmány arra kötelez bennünket, hogy tovább erősítsük a két nép barátságát II Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződése 2 SOMOGYI NÉPtAP Péntek, 1912. február 25.
