Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-25 / 47. szám

Hatékonyan, gazdaságosan Néhány gondolat a gazdasági elemzésről A GAZDASÁGI ösztönzők alkalmazása a népgazdasági irányítás fontos módszere. Hogy ki, hol és mit termeljen, azt a mezőgazdasági üzemben a helyi vezetőségnek kell az adottságok ismeretében szak­szerűen eldöntenie. Egy ter­melési ágazat fenntartásáról, megszüntetéséről vagy létesí­téséről dönteni igen felelős­ségteljes feladat. Föl kell mérni az adottságokat, a le­hetőségeket, a termékek pia­cát stb. Mindez azonban nem elég. Alapvetően a gazdasá­gossági számítás és a jövedel­mezőség tájékoztat arról, hogy érdemes-e, és milyen mérték­ben célszerű foglalkozni az adott termelési ággal. A költ­ségszint és a jövedelmezőségi szint a legalkalmasabb arra, hogy átfogóan jellemezze a gazdaság éves tevékenységét. Mindkét mutató összehasonlí­tásra ad alkalmat az előző évekkel, a különböző ágaza­tokkal, más gazdaságokkal, a következő termelési időszak előkalkulált mutatóival stb. A mostani zárszámadási időszakban azonban egy je­lentős' probléma adódott az összehasonlításoknál. Terme­lőszövetkezeteink most térnek át az elszámoló árak haszná­latáról az önköltségi áron tör­ténő elszámolásra. Ez viszont azzal járt, hogy le kellett mon­daniuk a szokásos összeha­sonlításokról. Az új rendszer­ben ugyanis az egységárak minden gazdaságban eltérőek, de nem azonosak egyazon gazdaság előző évi áraival sem, és nem lógnak egyezni a következő évek önköltségi árával. < Joggal vetődött fed, hogy mitévők legyenek az üzemek ebben a helyzetben. Mert mérőszámra, hasonlítási, vi­szonyítási alapra szükség van, enélkül biztonsággal eligazod­ni, dönteni nem lehet. Szak­emberek, vezetők körében sok vita folyt már étről, s abban mindenképpen megegyeztek, hogy a korábbinál fejlettebb, az önköltségi áron való elszá­molás újszerű, elemző módsze­reket kíván. Ezért hangzott el a javaslat, hogy ilyen körül­mények között általános mér­tékegységként a gabonaegység (GE) látszik használhatónak. Ez alkalmas minden mezőgaz­dasági termény és termék át­számítására, egységes kifeje­zésére.. Azt a módszert kellene kö­vetni, hogy a termelési érték vizsgálata helyett gabonaegy­ségben kellene kifejezni a gazdaság áruértékesítését és a tagok számára kiosztott ter­ményeket. Ezután könnyen ki lehet számítani a gazdaság árbevételeinek .és bruttó jö­vedelmének egy gabonaegy­ségre jutó értékét. Kiegészítő mutatónak helyes megállapí­tani még az egy gabona«gy- ségre jutó munkaórák vagy munkainapok, illetve megfor­dítva, az egy munkanapra eső gabonaegységek számát. Mind­egyik mutatónál helyes meg­állapítani a főágazatok száza­lékos arányát is. Az így ki­számított mutatók kifejezik a gazdaságban előállított és a gazdaságon kívül értékesített javak egy gabonaegységét fo­rintban; megmutatják gabona- egységenként, hogy az áruérté­kesítés mekkora bruttó jöve­delmet hozott; képet adnak a gazdaságban végzett összes munka, termelékenységéről; a százalékos arányok pedig tisz­tázzák, hogy a különböző te­vékenységek hogyan részesed­nek az eredményekből. EZEK A MUTATOK már alkalmasak arra, hogy a kü­lönböző évek és gazdaságok között összehasonlításokat te­gyünk akár az egész gazdaság, akár az egyes ágazatok vonat­kozásában. Ellenőrizhető te­hát, hogy a gazdasági dönté­sek miként hatottak, vagy az előkalkuláció szerint hogyan hatnak. Ez az előrelátás, ez az elemzés napjainkban már nél­külözhetetlen. Kotsis Ottó • • Ötvenezer forintos pályadíj Tanácskozott az ipari szövetkezetek műszaki bizottsága (Tudósítónktól.) A szövetkezetek megyei kül­döttközgyűlése nemrég válasz­Nivekeiett a ketétáilomány, emelkedett a kölcsönigénylők száma A takarékszövetkezetek | előző évi 2 500 000 forinttal munkájáról, eredményeiről szemben. Az ebből keletkező sok helyen igen kedvezően , nyereség 1 760 000 forint volt. nyilatkoznak. A falusiak köré­Az idei terv a napokban ké­szült el a szövetkezetek VII. ben takarékszövetkezet az el­telt évek során egyre nagyobb hírnevet, elismerést szerzett magának. Maian Lászlóval, a MÉSZÖV csoportvezetőjével a takarékszövetkezetek múlt évi munkájáról beszélgetünk. Mennyiben feleltek meg fel­adatuknak, hogyan gazdálkod- . tak azzal az összeggel, mely a birtokukban van. A megyében huszonhárom takarékszövetkezet, harminc­kongresszusa határozatának szellemében. A feladatokat há­rom alapvető cél határozza meg: szolgálja a szövetkezet jobban a tagok érdekeit, gaz­dálkodjanak jövedelmezően, és a tevékenységük legyen össz­hangban a társadalom érde­keivel* Az idén 5600 új tag belépé­sét várják, a betétállománynál két kirendeltség és ötvenegy j pedig 74 milliós növekedésre betétgyűjtő pénztár működik, j számítanak. Elgondolásaik sze­több mint ötvenezer taggal. Tavaly 5544-en léptek be a ta­gok sorába. így Somogy lakos­ságának 21,8 százaléka tagja már a takarékszövetkezetnek. A fő üzleti tevékenység el­sősorban a betétgyűjtés és a kölcsönzés. A betétállomány tavaly kétszázhatvan millió fo­rint volt, 1970-hez viszonyítva hatvankilenc millió növekedett. A kölcsönzés az egyik leg­népszerűbb szolgáltatás. Hogy tavaly mindezt milyen sokan igényelték, azt a következő Számok bizonyítják: 18 497 tag 143 743 000 forint kölcsönt vett fel a takarékszövetkezetektől. A legtöbbet háztáji termelés céljára kérték a tagok — mint­egy 37 milliót, áruvásárlásra 40, míg személyi kölcsönként 44 milliót igényeltek. Az előző évekhez viszonyítva 26 millió­val emelkedett a folyósított kölcsönök összege. A takarékszövetkezetek ki­egészítő tevékenységgel is fog­lalkoznak. Ilyen a biztosítás, a totó-lottó árusítás, ezek nyere­ményének kifizetése, valamint az autóigénylések lebonyolítá­sa. A Balaton-parti takarék- szövetkezetek külön megbízás alapján valutát is váltanak be. 1971-ben például II millió forint értékűt váltottak be az rint így 160 millió forintot köl­csönözhetnek. Emellett egyéb célok megvalósítását is terve­zik, melyek a belső mecha­nizmus korszerűsítéséhez kap­csolódnak. Ilyen például a he­lyi szervezetek megerősítése és önállóságának további növelé­se, a kirendeltségek tevékeny­forinttal > sé§ében a helyes anyagi ösz- i tönzés kialakítása. Ez évben kerül sor az új alapszabály megalkotására és a belső szer­vezeti és ügyviteli szabályza­tok elkészítésére Is. Gy. L. tóttá meg a bizottságot, mely­nek tagjai — mérnökök, mű­szaki vezetők — a megye ki­váló szakemberei. A bizottság a közelmúltban tanácskozott a KISZÖV-székházban. A ta­nácskozáson részt vett Biczó Péter K1SZÖV elnök is. Kőszegi György elnök nyi­totta meg a tanácskozást, is­mertette á bizottság föladatait: segíteni a szövetkezetek mű­szaki fejlesztését, szakmai ta­nácsokat adni, hogyan lehet minél alacsonyabb költséggel gépesíteni, összefogni az anya­gi és szellemi erőket, növelni a hatékonyságot, csökkenteni az élőmunkát, szélesíteni az újítómozgalmat. Rózsahegyi László bizottsági titkár hang­súlyozta. hogy egyik igen fon­tos feladat a szövetkezetekben képződő kölcsönös fejlesztési alap igazságos elosztása, meg­fontolt. ésszerű — termelé­kenységet növelő — felhaszná­lása. Erre kell majd javaslatot készítenie az ipari szövetkeze.- tek megyei küldöttközgyűlésé­nek. Befejezni az épülő beru­házásokat, tervpályázatokkal, technológiai és feladattervek készítésével segíteni a szövet­kezet munkáját, üzemszervezé­sét, föltárni a belső tartaléko­kat. A bizottság megvitatta, elké­szítette munkatervét, munka- programját, s a Kaposvári Lakberendezési Szövetkezet kérésére pályázati felhívást hirdetett a megye szövetkeze­teiben bútorlap-élragasztó gép tervezésére, amelyet kis mű­helyekben is lehet gyártani. A gép pályadíja 50 ezer forint, a pályázatot 1972. szeptember 1-ig kell beküldeni a szövet­ségnek. Gölte — a politizáló falu Egyre többen terjesztik a párt szavát — Nos, Deák ... ? — Maradok, uram, ha tet­szik a szolgálatom... ! — Magával nincs különö­sebb baj, de a fiának, Lajos­nak *mondja meg, hogy ne na­gyon politizálgasson, mert ab­ból csak baj lehet mindnyá­juknak ...! Jó néhány évtizeddel ez­előtt, ilyenkpr, év kezdetén zajlott le Gölíében ez a be­szélgetés, amikor az uraság megbízottai »szólították« a cselédeket,. s kinek-kinek el­mondták, hogy miért tartanak igényt, vagy miért nem továb­bi munkájára. Tizenhat esztendeje p&rttit- kár Deák Lajos. — »Bűnöm« az volt, hogy néha ebédszünetben vagy más alkalmakkor egy-egy újságból felolvastam társaimnak azokat az írásokat, melyek a parasz­tok, a cselédek nyomoráról, nehéz sorsáról szóltak. Ösz­tönösen cselekedtem ekkor még, de ami kot' katonaként több társammal áfszöktem a szovjet csapatokhoz, azt már tudatosan hajtottam végre. S tudatosan cselekedtem akkor is, amikor a felszabadulás után, 1945 őszén a földosztó bizottság elnökeként segítet­tem felosztani az uraságf bir­tokokat, majd bekapcsolódtam a község politikai életébe, a gödiéi parasztpárt, illetve a kommunista párt munkájába — mondja. Ez a tudatosság vezette az eltelt több mint negyedszázad alatt, s ez irányítja ma, öt- venesztendősen is, amikor fáradhatatlanul dolgozik, hogy Gölíében mind több ember legyen tagja a pártnak, vál­laljon részt a közéletből, a községet előrevivő feladatok megoldásából. Deák Lajos, az egykori cse­lédember fia, aki maga is cse­lédként dolgozott fiatal korá­ban, ma a községi párfszerve-' zet csúcsvezetőségének, s egy­úttal a Béke Tsz pártszerveze­tének a titkára. Legfőbb cél­jának, hitvallásának azt te­kinti, hogy a gölleiek közül mind többen politizáljanak, éljenek a közösség és egyút­tal önmaguk érdekében is az­zal a lehetőséggel, melytől a múltban tiltották őket... Ha az ember a pártszerve­zet nyilvántartó könyveit la­pozgatja, azokból világosan láfni, hogy hosszú évek óta | következetesen törekszenek a párt sorainak erősítésére. — Elsősorban az volt a cé­lunk, hogy a termelőszövetke­zet legjobban dolgozó fizikai munkásait, a traktorosokat, szerelőket, a növényápolásban tevékenykedőket nyerjük meg- a pártnak, s az is, hogy az egykori, tehetősebbnek számí­tó középparasztok, akik min­den tekintetben alkalmasak a párttagságra, szintén közöt­tünk legyenek. Az MSZMP megalakítása­kor alig húszán voltak, ma három alapszervezetben nyolc­vanöt kommunista tevékeny­kedik. Évente 5—6 párttagot vesznek föl, s csak azt fogad­ják el, aki a munkában, ma­gatartásában is példát mutat. Puska József elnökhelyette­se ■ a termelőszövetkezetnek, Márton Lászl'ó szerelő —.édes­apja is párttag — tagja a ta­nács végrehajtó bizottságának is, szocialista brigádvezető a szerelőműhelyben. Az Ükös családból apa és fia, vagy a íiaialdk közül: Mándli Fe­renc és Durczi István villany­szerelő, Parrag László gépko­csivezető, Vidus Lajos fogatos, Szabó Károly szerelő, Szakály Lajos és felesége, akik tavaly, illetve 1970-ben kerültek a párt soraiba. Magas, jó megjelenésű és nagyon határozott fiatalasz- szony Deres Károlyné, akit társai a növényápolásban dol­gozó huszonkét tagú szocialis­ta brigád vezetőjének válasz­tottak. A múlt esztendőben került a pártba. — Mit szólt a férje ... ? — Ö is a termelőszövetke­zetben dolgozik, helyeselte, s úgy érzem —.ha a tagság el­fogadja — nemsokára követi példámat... — A párttagsággal járó kö­telezettségek, a politikai ok­tatásban való részvéte] és a brigád irányítása mellett jut-e — Sok asszonytársam követ­né példámat — mondja De­res Károlyné. Munkájával elismerést sze­rez a pártszervezetnek Már­ton László. idő — van egy kisgyermeke is — a családi feladatok ellátá­sára? — Igen, sőt még a menyecs­kekórusnak is tagja vagyok. — A dolgozó asszonyok, leá­nyok közül egyetlen kommu­nista á termelőszövetkezetben. Lennének-e még, akik munká­juk, meggyőződésük alapján alkalmasak a párttagságra? — Többen is követnék pél­dámat, ha a férjük ezt nem gátolná meg. Változtatni kel­tene szemléletükön— elsősor­ban kényelmüket féltik —, s még a kommunista férjek szemléletén" is ...!’ Ezért is hozták létre már korábban a három alapszer­vezetben a pártcsoportokat, most összesen tizenegy tevé­kenykedik. Részükre az idén külön munkatervben határoz­ták meg a feladatokat, a poli­tikai nevelést, a pártépítést — minél több jól dolgozó asz- szony megnyerését is —, a munkaverseny, a szocialista brigádok segítését. A napokban tartott pártnap­nak másfél száz hallgatója volt, s arra, hogy kik tesznek a Hazafias Népfront községi vezetői, ugyancsak ennyien voltak kíváncsiak. A szerve­zésben ott voltak a pártcso­portokban dolgozó kommun is­ták, a tanácstagok és a nép­front aktivistái mellett. Voltak és akadnak még ma is, akik »göllei csodáról« be­szélnek. Pedig, hogy ebben a faluban politizálnak az embe­rek, érdeklődnek a közélet eseményei iránt, más magya­rázata van. Annak a munká­nak az eredménye ez, nfelyef a községi pártszervezet, illet­ve a három alapszervezetben tevékenykedő kommunisták évek óta következetesen foly­tatnak. Szalai László Az új termékek gazdaságosabbak Lengyel és nyugatnémet exportra termel a Kaposvári Textilruházati Ktsz (Tudósítónktól.) 1971-ig a Kaposvári Textil- ruházati Ktsz-nek fő terméke az ing volt. A gazdaságossági számítások azonban azt mu­tatták, hogy e gyártmánnyal a szövetkezet nem tud lépést tartani a piacon a nagy szé­riákat termelő vállalatokkal. A felismerést tett követte, s a ktsz átállt a női felsőruhák, nadrágkosztümök, blúzok gyár­tására. Budapesti cégek kíván­ságára gyártanak speciális munkaköpenyeket, a fővárosi RUBOLT Vállalat pedig tuni­kákat rendel a kaposvári szö­vetkezettől. A mintegy két­száznegyven dolgozót foglal­koztató ktsz fennállásának leg­gazdaságosabb évét rögzítik a mérlegbeszámoló adatai: több mint kétmillió forintos nyere­séget értek el, s a kiosztható nyereség is jelentős — egy fo­rint bérre csaknem 10 fillér jut. (Az. év során 1400 forint­tal emelkedett az egy dolgozó­ra eső átlagbér.) A szövetkezet gondolt a mű­szaki feltétetek javítására is: japán gomblyukazó, hímző- és hólozógépet vásárolt. Az idén is jelentős feladatokat oldanak meg a dolgozók. Már 50 000 női ruhára kapott megrendelést a ktsz. Marcaliban 8000 orkán anorákot készítenek Lengyel- ország részére, míg a kaposvá­ri központi üzem 1500 kosz- tüm*oknyát gyártott az NSZK egyik vállalatának bérmunká­ban. A nyugatnémet cég már a további rendelés anyagát is megküldte, mivel a kaposvá­riak munkáját jó minőségűnek tartja. . , Végül még egy hír a ktsz- ből: a nehéz raktározási gon­dokon könnyített, hogy a múlt évben egy raktárt sikerült ki­alakítaniuk. Bölcsődére gyűjt a népfront Nagybajomban A nagybajomi népfrontbi­zottság újjáválasztására egy- begyűlf 150 ember egyperces néma felállással, adózott az időközben elhunyt iskolaigaz­gató, Mikóczi Lajos emléké­nek, aki a bizottság aielnöke volt, és a község történetének feldolgozásával gazdagította a honismereti munkát. Horváth Géza, a népfront- bizottság elnöke beszámolt ar­ról, milyen intézkedésekkel si­került javítani a lakosság élet­körülményeit. Első helyen a község iparosítását említette, a szolgáltatások bővítését. Nem feledkezett rpeg a bi­zottság a. népfront tudatfor­máló szerepéről sem. Nagy gondot fordítottak arra, hogy a lakosság mégismerje a X. pártkongresszus, valamint az azt előkészítő megyei és já­rási pártértekezletek anyagát és az új tanácstörvényt. Poli­tikai oktatásokat szerveztek a kisiparosok számára. Ezzel kapcsolatban az elnök megál­lapította, hogy a jövőben na­gyobb segítséget várnak a KlOSZ-tól. Szólt a cigányla­kosság helyzetéről is. Ered­mény, hogy valamennyi mun­kaképes személy állandó mun­kaviszonyban van, , sajnálatos viszont, hogy pénzüket azon­nal a kocsmába viszik, és a fizetés utáni napokon hiá­nyoznak munkahelyükről. Végül a népfrontbizottság elnöke javasolta, hogy — mi­vel a IV. ötéves terv során a község anyagi lehetőségei kor­látozottak — fogjon össze a lakosság, a népfront indítson gyűjtőakciót, hogy felépülhes­sen az új bölcsőde. A jelenlévők egyetértettek a beszámolóval, a felvázolt programmal, és azonnal vál­lalták, hogy bölcsődeépítésre felajánlják háromnapi kerese­tüket. A hozzászólások után lezajlott a választás. Az 56 tagú bizottság elnöke ismét Horváth Géza lett. SOMOST! SÉPtá? Péntek, 1072. február 3S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom