Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-03 / 28. szám

A pártszervezet célja változatlan „Észrevétlenül“ politizálnak — »Észrevétlenül*« politi- saálni, ez az egyik nagyon fon­tos feladatunk. Ügy végezni gyógyító munkánkat, hogy közben ébren tartsuk bete­geinkben a társadalom, a köz ügye iránti érdeklődést, hogy ebből is érezzék: a társada­lom számít rájuk, mielőbb visszavárják őket; nemcsak a családból, hanem munkahe­lyükről Is hiányoznak. Ügy vé­gezhet pártszervezetünk ered­ményes munkát, ha — a kor­szerű betegellátás mellett — politikai tevékenységünkkel is elősegítjük gyógyulásukat. Így fogalmazta meg 1970 őszén a mosdósi szanatórium pártszervezetének fiatal titká­ra, Sárkány Jánosné az alap­szervezethez tartozó kommu­nisták legfőbb feladatát Na­gyon fontos elhatározása volt ez a pártszervezetnek, hiszen ebben a szanatóriumban kü­lönböző korú emberek keres­nek gyógyulást, s érthetően sokkal érzékenyebbek, mint a többi kórház betegei. „Nemcsak a beteget látták bennem“ Sokat beszélgettem egy alig negyven esztendős férfival, akinek heteket kellett a sza­natóriumban töltenie. — Nagyon jólesett, hogy az orvosok, ápolónők nemcsak a beteget látták bennem, hanem azt az embert is, akit mielőbb gyógyultan kell visszajuttatni a társadalomnak, hogy foly­tathassam munkámat. Azzal, hogy körültekintően beszél­gettek velem munkámról, fel­hívták a figyelmemet egy-egy jelentősebb újságcikk, könyv elolvasására, sokat segítettek életkedvem visszatérésében, * úgy érzem, gyógyulásomban k. Nemcsak vélem, hanem másokkal szemben is ezt a bánásmódot tapasztaltam... Fejlődő intézet — növekvő feladatok Ezért is hallgattam figyel­mesen a szanatórium párton kívüli igazgató főorvosának, dr. AndrásovszJcy Barnának szavait, aki a tavalyi év mun­kájáról, a jövő feladatairól beszélt a pártszervezet 1972. évi első taggyűlésén. Amióta a szanatórium pártszervezete 1964-ben önálló lett, soha nem mulasztják el ezt a közös ta­nácskozást. Különösen fontos ez azóta, amióta a szanatóri­um is önálló. — Örömmel teszek eleget mindenkor a pártszervezet ké­résének, ismertetem a felada­tokat, s elmondom, hogy mit kérek a kommunistáktól. Azt tapasztaltam, hogy valamany- nyien tudják, bármilyen terü­leten dolgoznak is, fegyelme­zett munkájukkal társaikat is erre ösztönzik, s ezzel a beteg- ellátás színvonalának emelé­sét segítik elő. Ezt mondhatom el az ápolónők, vagy a kony­hán, az irodán, s a különböző műhelyekben, a kertészetben dolgozó, s az orvosi karban lévő kommunistákról is. Ügy érzem, hogy a pártszervezet­től, a kommunistáktól még soha annyi és olyan alapos se­gítséget nem kaptam, mint ta­valy. Ezt mondta el az igazgató főorvos, amikor beszámolt a párttagságnak arról is. hogy a kitűzött tervekből mi valósult meg, s hogyan fejlődik tovább a mosdósi szanatórium. Olaj­tüzelésű központi kazánház létesült, laboratórium épült, s új laboratóriumot épülnek még ebben az évben is. Meg­kezdték a nővérotthon építé­Centrifugák — 30 millió forintért A Szolnoki Cukorgyár több mint tíz év óta tartó nagy re­konstrukciója az idén tovább folytatódik. A tervnek megfe­lelően újabb száztizenkét mil­lió forintot- költenek a régi, elavult berendezések felújítá­sára, korszerűsítésére. Ezzel együtt a rekonstrukcióra for­dított teljes összeg az év vé­géig meghaladja majd az egy- milliárd forintot Az ország legnagyobb, napi ötszáz va­gon kapacitásúra tervezett cu­korgyára nemzetközi kooperá­cióban épül, s ebből Jelentős részt vállalnak az NDK ipari üzemei. Már korábban beépí­tettek két olajtüzelésű, órán­ként negyven tonna teljesít­ményű NDK gyártmányú ka­zánt és most van folyamatban a harmadik nagy kazán besze­A cukortermelés legfonto­sabb kellékeit a harminc millió forint értékű centrifu­gákat ugyancsak a baráti or­szágból szállították. Az idén áprilisig újabb gépeket vár­nak az NDK-bóL sét, az idén befejezik. Üj gé­peket, műszereket vásárolnak, lifteket szereltetnek be, köz­ponti fűtést kap a kis kastély, folytatódik a szanatórium út­jainak korszerűsítése. Igáiban üdülőházat létesítettek, s mindezek, valamint a dolgo­zók létszámának emelése azt célozták, hogy egy-egy ember­re kevesebb feladat jusson. Kitűnt a tájékoztatóból az is, hogy javult a szanatórium dolgozóinak' anyagi megbe­csülése, jelentősen növekedett keresetük, magasabb fizetést, több jutalmat kaptak, mint korábban. Választás óta a kilencedik A feltételek tehát kedve­zőbbek a gyógyító munkához, s ez a betegek érdekében na­gyon fontos. De fontos az is, amit a főorvos befejezésül a kommunistáktól kért: — Egészségesnek, jónak, munkánkhoz elengedhetet­lennek tartom azt az egysé­get, mely a pártszervezet se­gítségével kialakult. Hogy idá­ig fejlődtünk, az ennek az összefogásnak, együttműkö­désnek is köszönhető; azok­nak az embereknek, akik a kommunisták példáját követ­ve végzik munkájukat. Létszámban is erősebb párt- szervezetre van szükség. A feladatok megoldása azt kö­veteli, hogy minden munka­területen legyenek kommu­nisták. Jól látják ezt a párt­szervezet vezetői, ezért is fog­lalkoznak következetesen a pártépítéssel. Ezen a taggyű­lésen Sipos Margit fiatal ápo­lónőt javasolta — a KISZ ajánlása alapján — a kommu nisták soraiba Sárkány Já­nosné párttitkár. Vele együtt a kilencedik fiatal került a vezetőségválasztás óta a sza­natórium pártszervezetébe. így tudnak eleget tenni an­nak az ígéretnek, amit ezen a taggyűlésen valamennyi kom­munista nevében mondtak el a felszólalók: — Munkánkra, a kommu­nisták helytállására, példa“ mutatására a jövőben is min den kor számíthat a szanató rium vezetősége. így egyre többe« lesznek azok, aikik a gyógyító munka mellett »észrevétlenül'» politi­zálnak, s nemcsak ápolóként orvosként állnak a betegek ágya mellett, hanem kommu­nistaként is, hogy megértő szavukkal hitet, erőt öntse­nek az emberekbe. Szalai László Vígan él a favágó... €€ A ló segítőtárs. A felhők szinte a földet csiklandozzák szárnyaikkal. A dombtetőn gyémántos fénnyel szik­rázik a hó. A fák — meg­annyi csipke­fátyol. Itt, a lejtővé szelídült erdős domb aljá­ban favágókat találtunk. A Somogyi Er­dő- és Fafel­dolgozó Gaz­daság sántosi kerületének szentbalázsl er­dőrészén dolgoztak. Fagytól pirult arcú férfiak kezében zümAiögött a motorfűrész, testes ló vastag faderekakat húzott. Odébb törzset repesz- tett két férfi. A fejszére tom­pa fuffanással csapódott a sulykoló. — A döntés nem itt folyik — világosítottak fel. — Ide csörlő segítségével kerül a fa. Ez gazdaságosabb módszer. Könnyebb a szállítás. Orsós László tizenhat éve dolgozik az erdőgazdaságnál. Szakmunkás. — Ez olyan szép munka, amit nem lehet csak úgy Itt­hagyni. Asperján Kálmánnak is ez a véleménye. — Hat hónapig taníttattak Sárváron. Sokat köszönhetek a vezetőimének. S közben a fűrész olyan könnyedén darabolja a fát, mint ahogy a kés hasítja a papírt. Morzsányi forgács röppen pilleként A tavasz még messze.,. / — Ha a mostaninál hidegebb lesz, akkor mit csinálnak? Hegedűs Gyula felel: — Mínusz tizenöt fok pa­rancsol megálljt Addig van munkánk bőven. Sok köbmé­ter vár még ránk. A másik Orsós, a prémes sapkás Orsós Sándor otthagy­ja egy pillanatra a lovat — Olykor csapatban jelen­nek meg az őzek. Máskor meg a szarvasok. Mókus ugrál az ágakon. S ez a jó levegő meg­fizethetetlen. & a Mint hírül adtuk, az észak-somogyi termelőszövet­kezetek szövetsége' az ország­ban az elsők között tartotta meg küldöttválasztó értekez’ tét A négyéves múltra vissza­Bátrabban, következetesebben összegezés az észak-somogyi küldöttválasztó értekezletről tekintő szövetség történetében j hangzottak el, s mellettük egy i felszólalását, hogy a mezögaz­kiemelkedoen fontos tanácsko- ■ sor és2revétel< javaslat Dr. 1 —- - ’- ---------­K noíí László, a balatonszent­kiemelkedően fontos tanácsko­zás volt ez. Nemcsak azért, mert megválasztották a terület TOT-tagjai-t, döntöttek afelől, hogy kik képviseljék a negy­venöt gazdaságot a termelőszö­vetkezetek második országos kongresszusán, hanem azért is, mert igen őszinte, nyílt lég- közben, sokoldalúan elemezték mind a szövetkezetek, mind a szövetség munkáját. Sokrétű volt ez a tanácsko­zás, és ez érthető is, hiszen az ide tartozó szövetkezetek küldöttválasztó közgyűlései gazdag tapasztalatokat adtak. Az erről szóló beszámoló nem­csak csokorba gyűjtötte a ta­nulságokat, hanem kritikusan értékelve őket, egyben megje­lölte a legfőbb tennivalókat is. »Fordítson az eddiginél többet szövetségünk a termelőszövet­kezetek együttműködésére, összefogására. Tötibet kell ten­nünk a tsz-ek társadalmi és gazdasági tevékenységének arányos fejlesztéséért, a szö­vetkezeti demokrácia szélesíté­séért, a taqság szocialista élet­formájának, gondolkodásmód­jának javításáért. Fontos, hooV a szövetség ne csak a vezetők­kel, hanem a tagsáo széles ré­tegeivel is közvetlen kapcso­latot alakítson ki.-- Ilyen és ehhez hasonló elhatározások györgyi szövetkezet elnöke például a zöldségtermeléssel kapcsolatos gondokról, nehéz­ségekről szólt, körvonalazva azokat a tennivalókat, ame­lyeket a termelési kedv foko­zására kellene tenni. Csillag János, a marcali termelőszö­vetkezet pártvezetésének csúcstitkára egész közéletünk egyik központi témájával, a mezőgazdaságban dolgozó fia­talok helyzetével foglalkozott. — A törvényszerű elörege­dés szükségszerűen megköve­teli a fiatalok munkába állí­tását a mezőgazdaságban — mondta többek között. — A fejlett technológiák ugyancsak hozzáértő és fiatal szakmun­kásokat igényelnek. Ugyanak­kor a falu társadalmában vég­bement fejlődés, a falu és a mezőgazdaság Iparosodása, az urbanizáció a falusi ifjúság nagyfokú differenciálódásához vezetett. Ilyen körülmények között gondot jelent a szövet­kezeti vezetőknek az ifjúság­gal kapcsolatos feladatok el­végzése. Marcaliban kialakított mód­szereket, gyakorlatot ismerte­tett Csillag János és azzal a jogoa megállapítással zárta dóságban a fiatalok megnye- j rése társadalmi ügy, és a meg­levő nehézségeket csak társa­dalmi összefogással lehet meg­szüntetni. Hangzott el vélemény a kor­szerű vezetési módszerekről, az ágazati irányításról, foglal­kozott a tanácskozás a szarvas­marha-tenyésztéssel kapcsola­tos nehézségekkel, szóba kerül­tek bérezési, nyugdíjazási gon­dok, és természetesen — mint Bártfai Imre somogvbabodi el­nök is —, szinte mindenki ér­tékelte a szövetség munkáját. Felszólalása további részé­ben Szabó István bírálta a szö­vetkezeteknél — kivált az ad­minisztrációban — még fellel­hető meglehetősen nagyfokú bürokráciát, majd mezőgazda­ságunk elmúlt négy esztende­jének eredményeiről szólt. — Szövetkezeti mozgalmunk második kongresszusára ké­szül — hangsúlyozta —, s meg kell állapítani, hogy a tsz-szö- vetségek fontos szerepet ját­szottak termelőszövetkezeteink dinamikus fejlődésében. Bár nem hibamentesen, de egyre jobban ellátták feladatukat. Foglalkozott a TOT elnöke szövetkezeteink termelési ered­ményeivel, vagyoni helyzetük alakulásával, a tagsági jöve­delmekkel és a szociálpolitikai intézkedések hatásával. Ki­emelte, hogy a szövetkezetek megalakulása óta a legna­gyobb előrelépés a tsz-tagok nyugellátása tekintetében tör­tént, s ezt el kell ismerni ak­kor is, ha egyre több helyen vetik fel az ipari és a mező- gazdasági dolgozók nyugdíj- korhatárában meglevő különb­séget. Felszólalása végén Szabó István méltatta és elemezte agrárpolitikánk helyességét, felhívta a szövetkezetek fi­gyelmét o felelősségteljes gaz­dálkodásra, a megfontolt dön­tésekre, a belső tartalékok jobb kihasználására. Lehetne még Idézni gondo­latokat, véleményeket, de úgy véljük, az elmondottak jól ér­zékeltetik azt az elmélyült vi­tát, amely jellemezte az észak- somogyi szövetkezetek kong­resszust előkészítő értekezletét, A tanácskozás végén ke rült sor a küldöttek, a tiszt­ségviselők megválasztására. Az északi szövetség elnöke Bognár József, a balatonőszö- di termelőd ö-’-mke-mt elnöke lett. öt. a TOT ♦arr-'kat. a kői ^ötteVrc't 1 Fábri Ist­ván, a megyei tanács elnökhe­lyettese köszöntött«. — Csakugyan, »vígan favágó-«? Bólintanak. — Főleg, ha jó koszt kerül elő délben a tarisznyából. A fizetési napokon sem vagyunk éppen rosszkedvűék! — Melyik munkát csinálják a legszívesebben? összenéznek, aztán egyszerre felelik: — A döntés a legszebb. Mikor elkiáltja valaki: »Vi­gyázz! Dől a fa!-« Akkor per­sze nem szabad két fahossz- nyinál közelebb állni hozzá .. „ A komplex brigád újra £ munkába feledkezik. Cserén- faiak, sántosiak, kaposgyar- matiak, gálosfaiak — együtt. L. U »Fűrészelni jaj, de Jó. Előtérben a tagsági érdek Igazgatóság előtt az 1971. évi mérleg IGAZGATÓSÁGI Ht fel­ügyelő bizottsági ülésen tájé­koztatták az igali áfész veze­tőségét a múlt év eredmé­nyeiről, a jelentkező hibákról. Igái megyénk közepes nagysá­gú fogyasztási szövetkezetei közé tartozik. Hét község és két puszta 6000 lakójának el­látásáról gondoskodnak, akik­nek 30 százaléka tagja az áfész-nek. Növeli feladataik súlyát, hogy részt vállaltak megyénk legfejlettebb meleg vizű fürdője vendégeinek el­látásában. Tavaly már 170 000 látogató keresett pihenést, gyógyulást. A szövetkezet 57 millió fo­rint összforgalmat ért el, mely az előző évinél 6,2 szá­zalékkal több. Ez azonban nem teszi elégedetté a szövet­kezet vezetőit. Többet vártak. Erről Formadi Sándor igazga­tósági elnök és Károly János főkönyvelő tájékoztatta a vá­lasztott vezetőket. Legjobban a vendéglátó üzemág dolgo­zott. Nem az italforgalom nőtt aránytalanul, az emelkedés inkább annak köszönhető, hogy három súlyponti közsé­gükben — Igáiban, Somogy- szilban és Magyaratádon — bevezették a melegkonyhás étkeztetést. Két évvel ezelőtt még nem volt ilyen üzletük. Az ételforgalom 1,6 millió fo­rinttal nőtt. 5 millió forint ér­tékű árut vásároltak fel a ta­goktól. Jó a bútorforgalom, 10,5 millió forint értékű garnitúra kelt el. A gondokról is őszintén be­széltek. Sok kívánnivalót hagy maga után a készletgazdálko­dás. Nem kifogástalan a ruháza ;i áruk választéka, minősége. Hiányoznak a jól képzett szak­emberek m. A fogyasztókkal való szoro­sabb kapcsolat eredménye, hogy egymillió forinttal töb­bet vásároltak hitellevelekre. Szoros a kapcsolatuk a taka­rékszövetkezetekkel. A gazdasági munka eredmé­nyeként 1 784 000 forintot ír­hattak az eredményrovatba, s ez valamivel több az előző évinél. A szövetkezet messze­menően figyelembe vette a tagsági érdekeket. Szolidabb árpolitikával dolgoztak. A kiskereskedelem árrése 0,5 százalékkal alacsonyabb az előző évinél, s ez a vásárlók­nak 300 000 forint megtakarí­tást jelentett A különböző engedményes vásárokon 335 ezer forinttal vehették olcsób­ban a lakosok az első osztályú árukat. A tagok a vásárlások és értékesítések után várha­tóan 100 000 forintot kapnak, 23 000-et pedig a részjegyek után. A tagság kulturális és sport céljaira 20 000 forintot adnak. A költségcsökkentés 0,46 százalékos, ami a szövet­kezetnek 300 000 forint ered­ményjavulást, megtakarítást jelent. 11 000 forint értékű társa­dalmi munkát is végeztek Tgalban. Az adatok azonban nem véglegesek, mert a mér­legfelülvizsgálat még hátra­van. SOKAT SEGÍTETT a szak­szervezettel közösen szerve­zett munkaverseny, a szocia­lista brigádok munkája. A dolgozók erőfeszítéseit a szö­vetkezet a tervek szerint húsz­napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedéssel hono­rálhatja. Mindezt természete­sen a szövetkezet februári küldöttgyűlése hagyja majd jóvá. D. Z. SOMOGYI »8FÍ.AP OflBSSeéats, 1» íeSwwfe & 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom