Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-15 / 38. szám

A gépjárművet növekvő •zárna, az egyre nagyobb utas- forgalom sűríti a közlekedés­sel kapcsolatos gondokat Ka­posváron is. Évek óta tart a szakemberek vitája: hogyan lehetne — a kulturáltság nö­velése mellett — csökkenteni az utazási időt, a zsúfoltságot. A város — mintha ellensze­gülne — egyre nehezebben vi­seli a szinte hónapról hónap­ra növekvő forgalmat. Vasúton kö­rülbelül 35 ezer ember érkezik na­ponta Kapos­várra, vagy indul innen vala­hova. Tízezernél több utast szállítanak naponta a városba érkező távolsági autóbuszok, s Kaposvár sok ezer lakosa fut a helyi autóbuszjáratokra, és zsúfolódik össze munka­kezdés előtt vagy után az utastérben, illetve rohan vé­gig az utcán. Reggel nyolc óra előtt vagy este öt óra után egyetlen emberfolyam például a Május 1. utca. S a szerkesz­tőségben néha percekig alig hallom az írógép csattogását a 67-es főközlekedési út zajától. Szóval növekszik a forga­lom, s vele együtt a gond is. Kaposvár 183,2 kilométer hosszú műúthálózata egyre na­gyobb járműáradatot cipel a hátán. Mit lehet tenni? A vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága elé került jelentésben ol­vastam: ebben az évben az utak korszerűsítésével, s a tervszerű megelőző karbantar­tás bevezetésével kell növelni kapacitásukat Üjak építésére nem sok telik a pénzből, pe­dig kellene, hiszen a városban még mindig 100 kilométer hosszú földút bosszantja a la­kosságot, s növeli a tanács gondját. Ha ehhez a számhoz még azt is hozzávesszük, hogy a lakosság csaknem egynegye­dét érintő földút hatvan szá­zalékán ősztől tavaszig szinte semmilyen gépjárműforgalom nincs, még súlyosabb a gond. S a város terjeszkedik: nem­csak az újonnan hozzákapcsolt KÖZLEKEDÜNK községek, hanem az új csalá­di házas lakótelepek is joggal igényelnek — többek között — korszerű utat, járdát. Az igény azonban nem azo­nos a lehetőséggel. A lehetőség — a negyedik ötéves tervben — ugyanis 37 millió forint, s ezt a közleke­désfejlesztési terv intézkedési tervében meghatározott útvo­nalak korszerűsítésére kell költeni. Ebben az évben e cél­kitűzésekből a Virág utca, a Beloiannisz utca és a Hegyi utca korszerűsítése valósul meg. Talán Tervezik a jelzőlámpát még nagyobb a forgalommal kapcsolatos gond a belvá­rosban. A városon áthaladó 61-es számú főközlekedési út — a Május 1. utca és az Ady Endre utca — a legnagyobb forgalmat bonyolítja le, s — mint a közlekedési - szakembe­rek mondják — ezen a szaka­szon a leggyakoribb a forgal­mi telítettség. Hogyan lehet ezen segíteni? Egyetlen haté­kony megoldásnak a forga­lomirányítás korszerűsítése mutatkozik. Ez biztosítja a je­lenlegi lehetőségek jobb ki­használását, s a legkisebb költséggel oldható meg. Az át­menő forgalmon kívül a helyi forgalom jelentős része ugyan­is ezen az útvonalon halad keresztül, s a városba érkező gépjárművek többségének úti célja is valamelyik itt székelő intézmény. Az első, amit meg kell va­lósítani, a Kossuth téri forga­lomirányítás. Az öt irányból a térre érkező járművekkel — csúcsforgalom idején — a közlekedést irányító rendőrök is nehezen boldogulnak. A vá­rosi tanács a Budapesti Mű­szaki Egyetemet bízza meg a jelzőlámpás forgalomirányító rendszer megtervezésével. Március elsejétől pedig az En­gels utcától a Kossuth térig, valamint az Ady Endre utcá­ban reggel 7—10-ig és este 16— 18-ig — tehát a csúcsforgalom idején — tilos lesz megállniuk a gépkocsiknak. Mindez azon­ban csak ideig­lenesen oldja s a megoldás?! £fnaagyvároli gondját. A végső megoldást a déli tehermentesítő út és a 61-es főközlekedési út új nyomvonalának a megépítése jelenti. A zsúfolt Május 1. utcán tö­mött autóbuszok kerülgetik egymást a csúcsforgalmi idő­ben. A város 12 útvonalán közlekedő 22 különböző helyi járatú autóbusz naponta 30 ezer embert szállít, s ez azt je­lenti, hogy a város minden második lakója naponta egy­szer utazik a buszon. A Volán Vállalat nem tehet egyebet, mint — a lehetőségekhez ké­pest — sűríti a járatok számát. Ez azonban — országos tapasz­talat — nem oldja meg az összes gondot. Éppen ezért az ipartelepeken működő válla­latoknak érdemes lenne gon­dolkodniuk — munkásaik ér­dekében — a lépcsőzetes mun­kakezdés bevezetésén. Ahol megtették ezt, kedvezőek a Szövetkezetek számvetésén Fejlődött az állattenyésztés Magyaregresen Kiegyensúlyozott, céltudatos gazdálkodásról adott számot Szép István, a magyaregresi tsz elnöke a szövetkezet múlt évi munkáját összegező zár­számadáson. Elmondta, hogy az előre megszabott fejlesztési terveiket teljesíteni tudták és teljesítik a jövőben is. mert ehhez minden adottság meg­van a községben. A szövetkezet fő ágazata az állattenyésztés és az ezt szol­gáló takarmánytermelés. Ép­pen ezért a vezetőség beszá­molója .különös részletességgel elemezte a szarvasmarha- es a sertésüfcemágakban elért ered­ményeket. Nőtt mind a i Az előrelátó, biztonságos gazdálkodást jelzi az is, hogy a múlt évi 907 000 forintos tar­talékolással szemben 1971-ben 1 310 000 forintot fordítottak fejlesztési alapra. A javak gyarapodása a tagjövedelem növekedésében is tükröződik: a betervezett 48 forintos mun­kaegység helyett 54 forintot fizetnek. Az eredmények nem jelentik azt, hogy nincs a szövetkezetben javítanivaló. Ahogy Ilia János, az ellenőrző bizottság elnöke beszámolójá­ban is szóvá tette, a munka fegyelem területén van még sok tennivaló, mindenképpen szükség lenne a munkaidő jobb kihasználására, a lazasá ­gok megszüntetésére. A zárszámadó közgyűlés után a termelőszövetkezet ki • osztotta tagjainak a részese­dést. majd ezt követően hosz- szasan beszélgettek a tagok és a vezetők eevmással a fehér asztal mellett. H. J. Eredményesen gazdálkodtak Tabon A tahi Egyetértés Termelő­szarvasmarha-. mind a sertés- j szövetkezet tizenkettedik zár­állomány, az előbbi ágazatban áttértek a szabadtartásos mód­szerre. Említésre méltó, hogy a férőhelyek növelésében nem vártak felsőbb segítségre, ha­nem saiát erőből gondoskod­tak az állomány megfelelő el­helyezéséről. Ugyancsak saját erőből 600 000 forintot fordí­tottak erő- és munkagépek vásárlására. számadó közgyűlését tartotta a közelmúltban. A felügyelő bizottság beszámolója után Ájzert Jenő elnök ismertette az 1971. év gazdasági ered­ményeit. Kiemelkedő termésátlago­kat ért el a gazdaság a növény- termesztésben. különösen az őszi búzából, árpából, borsó­ból. A búza termésátlaga hol­danként 17,7 mázsa volt, ami­jubHeum' zárszámadás Szabáson , Ünnepi, juoileunu mrszám- adó közgyűlésre jöttek össze a szabási Béke Tsz tagjai: hu­szadik zárszámadó közgyűlé - süket tartották. Mosolygó sze­mű és arcú férfiak, asszonyok köszöntő'télc egymást. Hegedűs Lajos elnök beszá­molója szép eredményről adott számot, bár a múlt évi aszá­lyos, kedvezőtlen időjárás — különösen az év első leiében — a v.g-V'-.ssal töltötte el a ve­zeti., és s tagságot. Ezt látva, a/., t-'i-ozö c'VtíXíiéi i<5uye- gesev» tervszerű üben végezték mindannyian munkájukat. En­nek eredményeképpen 10 mil­lió forint értékű terményt és állatot értékesítettek. A közös vag vor. ,<i" -en 2 trillió 28° ezer f ••••» il :vo ■" ' »dott, és ma mái me ha'a. i a 15 mil­lió forintot. Említést érdemel, ilogy mindössze 470 ezer forint hosszú lejáratú hitele van a tsz-nek. A tagság jövedelme egy év alatt 10 százalékkal nőtt, az egy tagra jutó évi jö­vedelem 24 000 forint. Annak a 110 főnek a jövedelme pedig, aki egész éven át rendszere­sen részt vett a munkában. 26 800 forint. Beruházásra 1971-ben 1 mil­lió 300 ezer forintot fordítot­tak. ebből saját ^erőből 1 mil­lió 100 ezer forintot gépesítés­re és épületekre. _ A hozzászólásokból a meg­elégedés csendült ki a vezető­ség jó munkájáért és a tag­ság derekas helvtállásáért. Vi­dám. derűs iókedvű hangu- ’atiian Z-* vS"et a szabás! B ' ke Ts-, i’ihileumi zárszáma'íz- közgyűlése. K. J. re eddig még nem volt példa. A termények egy részét, a borsót és a takarmánynövé­nyeket saját keverőüzemükben dolgozták fel. A növényterme­lési versenyben, amelyet a te­rületi szövetség szervezett, második helyezést értek el. Az állattenyésztés is a ter­vezetten felül jövedelmezett. Hízómarha eladásából több mint egymillió forinttal gaz­dagodott a közös, de jelentős volt a pecsenyebárány, a gyap­jú és a háztájiból leadott ser­tések utáni jövedelem is. A termelőszövetkezet vezetősége minden támogatást megadottá háztáji gazdaságoknak, takar­mánnyal, táppal látta el őket. Segített a fölösleges értékesí­tésben is, felvásárolta a tojást, zöldséget, gyümölcsöt. Csak­nem másfél millió forintot tett ki a háztáji sertések ér­tékesítése. A jól végzett munka meg hozta az eredményt, munka­egységenként 52 forintot fizet­tek ki a tagoknak, ami egy munkanapra számítva 106,80 forintot jelent. Állandó fejlő­dés. előrehaladás jellemzi a termelést, a részesedést, a tar­talékolást egyaránt. Érdemes összehasonlítani az 1963-as adatokat a maival: akkor egv nriiiri1r;incry$;ág MÍItp £o + p 7 o-fxT H Ilit' óvi 13 67** ma 24 605 forint. S. 3. tapasztalatok. A járatsűrítések mellett — vagy azt megelőzve — néhány szervezési intézke­dés is segítene például az olyan gondokon, mint a járat­kimaradás. A városi közleke­désért felelős két forgalom­irányítónak az autóbusz-pálya­udvaron sem helyisége, sem telefonja nincs. Éppen ezért megkezdték az előkészületeket a Budai Nagy Antal utcában egy forgalomirányító megépí­tésére. A szakemberek szerint azonban ez csupán ideiglenes megoldás. A rendezési terve­ket is figyelembe véve: a for­galomirányítást az ipartelepe­ken kell megoldani. Ha felépül az úi vasútállomás A közúti közlekedés gondjához ha­sonló, — an­nál talán még nagyobb — a vasúti közleke­désé. A kaposvári állomás a mostani nagy forgalom lebo­nyolítására nem alkalmas. A személypályaudvar zsúfoltsá­gát a saját bőrén tapasztalja, aki éppen utazik. Azt, hogy a teherpályaudvar sem alkalmas naponta a 36 tehervonat foga­dására, indítására és rendezé­sére. elsősorban a vasutasok érzik. A pályaudvar rekon­strukciója — több száz millió forintba kerül — a megvaló­sulás előtt áll. Előmunkálatai — a közvágóhídi korszerűsí­tések — már megkezdődtek. A rekonstrukció tulajdonképpen a mostani tervidőszakban a vontatási telep megépítésével kezdődik. Ezt követi majd — a jelenlegi helyén — a sze­mély- és teherpályudvar fel­építése. A személypályaudvart magasított utasperonokkal, jegypénztárakkal, s aluljárók­kal tervezik. A rekonstrukció­hoz tartozik még a Cser és a Doimer kapcsolatának biztosi tása céljából az új közúti fe­lüljáró, és a mostani Irányi Dániel utca vonalában a gya­logos aluljáró megépítése Csak a felüljáró költségei 15C —180 millió forintot tesznek ki. Mindez azqnban a közleke­dés fejlődése által parancsolt szükségszerű beruházás. Ha­tását a város közlekedésére még csak sejteni lehet. Kercza Imre EGY PÁRTTAGGYÜLÉS TANULSÁGAI Az ajánlók »A Magyar Szocialista Munkáspárt tagja lehet az, aki a szocialista erkölcs szabályai szerint él és munkája, ma­gatartása alapján megbecsülést élvez.« (A Szervezeti Sza­bályzatból.) E gyik pártalapszerve- zetünk taggyűlésén nemrégiben három új kommunistát köszöntöttek, át­nyújtották nekik párttagköny­vüket, kérve, hogy a jövőben mint kommunisták erősítsék a párt tekintélyét, befolyását. — Köszönöm a bizalmat, ígérem, hogy új munkahelye­men is úgy dolgozom majd, hogy ne hozzak szégyent itte­ni munkahelyemre, a pártszer­vezetre, amely érdemesnek ta­lált, hogy párttaggá fogadjon — szólalt fel egyikük társai nevében is. Aztán arról be­szélt, hogy a pártvezetőség, s maga a pártszervezet sem rendelkezik kellő tekintéllyel, a jövőben változtasson mun­kamódszerén. Egy kissé furcsának tűntek szavai, azok hitelét nem volt módomban felülbírálni, a pártszervezet titkára azonban --megnyugtatásomra« közölte: — Egyáltalán nincs erkölcsi alapja, hogy ilyeneket mond­jon ... Munkájával nem va­gyunk elégedettek, s nemré­gen ittasan olyan botrányt okozott a községben, hogy ezen mindenki felháborodott... Jobban tenné, ha inkább hall­gatna ... 1 Az alapszervezet taggyűlését követően, amíg a pártba aján­lott személy munkáját és ma­gatartását kivizsgálták, hetek teltek el. S bár az alapszerve­zeti taggyűlés a felvételt elfo­gadta, de utána a jelölt a munkájában, magatartásá­ban bekövetkezett változások miatt átmenetileg vagy végér­vényesen méltatlanná vált a párttagságra, ezt nem lett volna szabad szó nélkül hagy­ni. Tájékoztatni kellett volna a fölöttes pártbizottságot, mi­vel az eset az után történt, hogy a járási pártbizottság tagja kivizsgálta a tagfelvé­telt. Az ajánlók és az ajánlást elfogadó pártalapszervezet fe-' lelőssége, illetve felelőtlensége éppen ebben mutatkozik meg, hogy inkább szemet hunytak, nehogy esetleg megkérdezzék tőlük, hogy a kiválasztáskor milyen körültekintően jártak el. A helyes módszer az lett volna, ha a botrányos viselke­désről, a falu közösségét fel­háborító családi esetről tájé­koztatják a járási pártbizott­ságot, s kérik, hogy a párttag­könyvet addig ne adják ki, amíg ajánlottuk munkájában, magatartásában olyan változás nem következik be, amelyik valóban méltóvá teszi a párt­tagságra, a kommunisták tá­borához való tartozásra. A kommunisták pártjának soraiba kerülni nagy megtisz­teltetést és nagy felelősséget is jelent. Az a munkás, paraszt vagy értelmiségi válhat erre méltóvá, aki »példát mutat a munkában, hivatásának telje­sítésében, védi a szocialista társadalom érdekeit, őszinte és becsületes.« Világosan és határozottan kimondja a Szervezeti Sza­bályzat, hogy az MSZMP ön­kéntes, harci szövetség, amely tömöríti soraiba a magyar nép leghaladóbb erőit, mindazokat, akik a munkásosztály szocia­lista eszméit és céljait magu­kévá teszik, megvalósításu­kért hatékonyan küzdenek. A X. pártkongresszuson megfogalmazott eme gondola­tok, határozatok is jelzik: vég­telen felelősséget jelent azok­nak a kommunistáknak az el­határozása, akik a párt előtt vállalják, hogy az általuk ja­vasolt személy alkalmas a párttagságra. Ez a felelősiség azonban nem csupán a kérdőív kitöltéséig, a taggyűlés megtartásáig, illetve a felvétel megtörténtéig tart. Az ajánló kötelessége, hogy az ajánlott munkáját magatartá­sát továbbra is figyelemmel kísérje, segítse formálódásá­ban, fejlődésében, abban, hogy mielőbb pártunk teljes értékű tagjává válhasson. P árttagnak, kommunis­tának lenni, a pártba bárkit is javasolni végtelen felelősséget jelent az ajánlók, de a felvételt tárgya­ló alapszervezet részére is. S ha közben a jelölt méltatlan­ná válik — akár csak rövid időre is —, hogy pártunk so­raiba kerülhessen, az ajánlók kötelessége, hogy megvonják tőle addig ezt a bizalmat, amíg arra minden tekintetben mél­tóvá nem válik! Szalai László Részmunka 45 millióért w í i * 9 m . "W : - .• » * • . * * #:■ Á L * É M Nagy teljesítményű lemezp,-és*»eu készítik ->z egyszWes ketreces tojóház "gyes munkafá- '.isait a Mosonmag róvári Mszőga«dasá "épgyír Kap - >i Gyárában A végszerelést a központi üzemben végzik ezután meg' "iet exportra í..gyváll lit: szinten ebből a berendezésből a negyedik "téves tervbe : milliárd forint értékűt gyártanak, melyből 45 millió forintnyi munkát a kaposvári gyár készít eL SOMOGYI NÉPLAP Kedd,, HWÍ. február 15, I

Next

/
Oldalképek
Tartalom