Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

Mit mnlaiolt a szilveszter a tsz-ekben? Válaszadás a Drávától a Balatonig BdhmegpnnMrom mező­gazdasági termelőszövetkezet készíti el zárszámadását a múlt esztendőről Somogybán, ■ a kihirdetésre, a közgyűlési Jóváhagyásra ebben a hónap­ban és februárban kerül sor megyénk közös gazdaságaiban. Sok helyen kellemetlen követ­kezményekkel járt a tavalyi időjárás. Ezeknek a kedvezőt­len körülményeknek a nyomai hogyan látszanak meg a zár­számadási mérleg rovataiban? Vajon sikerült-e még év köz­ben kiköszörülni a csorbát, pó­tolni a kieséseket úgy, hogy összességében mégis «bejöjjön« a tervezett vagy az azt meg­közelítő jövedelem? Hogyan zárult a múlt év? Ezekre a kérdésekre kértünk választ termelőszövetkezeti vezetőktől ax 1971. év utolsó hetében: a megye hat járásának hat kö­zös gazdaságában, a Drávától a Balatonig... Tétú'faln Nyári Pál, a tótújfalu! Drá­va menti Egyetértés Tsz elnö­ke: — A tízórás munkanapra tervezett munkadíj 80 forint körül alakul. A növényter­mesztésben eléggé tarka ered­mények születtek, így például a kalászosok nagyon szépen fizettek, a kukoricánál vi­szont a tervezettnél 50, cukor­répából pedig 150 vagonnal kevesebbet takaríthattunk be az aszály miatt A gabona és az állattenyésztési ágazat el­lensúlyozta ezt a kiesést Hí­zómarhát százhúszat exportál­tunk, százat adtunk el belföld­re. (A héten ismét külföldi vevőket várt a tsz, sz a szál­lítmány még nem szerepelt az iménti adatban.) 2500 hizott sertést értékesítettünk. — Ami a beruházásainkat és az egyéb munkákat illeti, ezekkel U előbbre léptünk. Több mint egymillió forintért a közelmúltban vettünk trak­torokat, erre a óéira az idén kétmilliót fordítunk. Az 1100 hold kukorica teljes gépesíté­sét is erre az évre terveztük, s nmek az alapjait már tavaly leraktuk. A múlt évben vég­zett meliorációé munkákkal megváltozott a határ képe: új, 80—100 holdas táblák alakul­tak ki, művelésbe vontunk eddig hasznosítana!) területe­ket A* Idén folytatjuk a ta­valy kezdett belvízrendezést, s 1975-re végzünk ezzel a tenni­valóval. Ugyancsak a negyedik ötéves tervben mind a négy határrész három' méter széles betonutat kap. Persze, ennek a munkának az üteme az állami támogatás mértékétől függ ... Pite Géza, a mikei Rákóczi Tsz pártalapszervezetének tit­kára: — Semmi okunk az elé­gedetlenségre, elérjük a tíz­órás munkanapra tervezett száz forintot Igaz, hogy egyes termény féleségek — így a do­hány Is — kevesebbet adott, mint amennyit vártunk, de fo­rintban helyreállt az egyen­súly, mert más ágazatok vi­szont jobban fizettek. A gabo na többet adott, az ál latte nyésztés «hozta« a tervét. Kü­lönösebb vetésszerkezeti vál­tozást nem tervezünk. A do­hány területe az asszonyok kí­vánságára, no és a dohány ter­melői árának növekedése mi­att nem csökken tovább, meg­marad az 50 hold. Sertéshiz­laldát építettünk a nagyatádi TÖVAL-lal. Ez 2,2 millió fo­rintba kerül. Szeretnénk, ha még 1972-ben elkészülne, és augusztusban már benépesít­hetnénk. Kötess Schmidt Gyula, a kötcsei Jó­reménység Tsz elnöke: — Kb egyensúlyozott évet hagytunk magunk mögött. Kifizethetjük a munkadíjból fenntartott húsz százalékot, kiegészítésképpen az év közben adott nyolcvan százalékhoz. így elérjük a tíz­órás munkanapra eső 82 forin­tot. Ennyit terveztünk. Jól jött a kenyérgabona több’ettermé- se: a tervezett 13 mázsa he­lyett 18 mázsás holdankénti átlagot takarítottunk be. Az állattenyésztés jó közepes eredményeiben megtaláljuk előzetes számításunkat, örü­lünk annak, hogy a boraink minősege ezúttal Is jó volt, még ha mennyiségben nem is lett annyi, mint amennyit vár­tunk. A tavalyi országos bor­versenyről két arany- és egv ‘ezüstérmet hoztunk el. Beru­házásaink közül kiemelkedik jelentősége miatt a- majorhoz vezető bekötő út, melyet 560 ezer forintért építettünk. Az idén újabb bekötő út készül. Az állatállomány takarmány­ellátása végett növeljük a ku­korica vetésterületét. A kötcsei határt járva elé­gedett lehet az ember: szépek a vetéseink, különösen a száz hold repce. A kukoricát még az első hó előtt betakarítottuk, s az őszi mélyszántásból sem maradt hátralékunk egyetlen hold seno erre az esztendőre. Szentpál''skér a vetésterületet 250 holdról '.00-ra csökkentik. Növelik vi­szont a különböző takarmány- íövények holdjainak számát. Az állattenyésztésben ugyan- s nagy változásokat hozott a múlt év, s az idén is újabb lé­péseket tesznek előre. Tavaly tavasszal fejeződött be a 240 kocás szakosított sertéstelep építése. Igaz, az első hónapok­ban még csak »ismerkedtek« az új létesítménnyel, rejtett hi­bák bukkantak elő, rossz volt a vízellátás, íz állatoknál az ígynevezett »rongyostalpúság« előfordulása okózott gondot. Az elhullás viszont csökkent. S amit ebben az évben kell elvégezniük: májustól kezdő­dően a tervek szeririt betelepí­tik az addigra elkészülő, 430 férőhelyes tehenészeti telepü­ket. Szükségessé válik ötven üsző beszerzése is a tenyészér- ték javítására. A régi istálló­kat átalakítva kötetlen tartás­ra is berendezkedhetnek, s évente száznyolcvan állatot hizlalnak majd ilyen mód­szerrel. Harmincas létszámmal szak­munkásképző tanfolyam indu' Szentgáloskéren, a tsz így te­remti meg a képzett állatgon­dozói gárdát. Az idén a gazdaságnak sok új gépre lesz szüksége, ezért mór tavaly megkezdték a tár­gyalásokat az AGKOKER-rel. Tekintve, hogy a cukorrépa vetésterületét növelik, a tá- tompusztai bemutatón kisze­melt gépsort is szeretnék ma­gukénak tudni. Vonyó József élnőkkel és Megyeri Vilmos főagronómus- sal a szentgáloskéri IX. Párt- kongresszus Tsz irodájában beszélgettünk. A terméseredmények közül a gabonáéval dicsekedhetnek leginkább. De sokat adott a lu­cerna is. A kukorica az elmúlt évek átlagát hozta most is, hu­szonegy mázsát holdanként. Az aszály miatt nem számíthat­tak jobb eredményre a cukor­répánál. Százhetven holdon termesztették ezt a növényt. Ahogy mondták: »könnyű« lett a répa. Negyven mázsát adott holdanként. . A borsó magtermesztése sem hozta a kellő eredményt, s mivel ezen a téren már évek óta sikerte­lenséget könyvelhetnek el, úgy határoztak, hogy az Idén Somopyszen+pál A somogyszentpáli Béke Termelőszövetkezetben Hosszú Sándorné főkönyvelő volt a beszélgetőpartnerünk. A múlt évre tervezett termelési érté­ket — 28 millió forintot — si­került elérniük. A részesedési alap hat és fél millió. 1971-ben kisebb beruházása­ik voltak.. Elkészült a szakte­lep kerítése, vegyszerraktár épült, egymillió forintért gépe­ket vásároltak. Száznyolcvan negatív üszőt vettek a gümőkórmentes állo­mányba. Az árbevétel döntő része egyébként az állatte­nyésztés sikerességéből adó­dik. Sertést négymillió, hízó­marhát négy és fél millió fo­rint értékben adtak el. A ház­tájiból is felvásároltak hat­százötven sertést. Százhúsz holdon termett cu­korrépa. Megfelelő — 232 má­zsás — átlagot adott, s ez l 400 000 forint árbevételhez juttatta a szövetkezetét. A ga­bonafélékre sincs panasz. A kenyérgabona 21,1 mázsával, az árpa hússzal fizetett hol­danként. Húsz vagon búzát ér­tékesítettek terven felül. A kukorica 563 holdon termett; huszonnégy mázsát törtek gépi és kézi erővel átlagban holdjá­ról. Az Idei terveik között újabb gépvásárlások szerepelnek. Az elhasználódott kombájnokat pótolni kell, a kukorica és a cukorrépa gépesítése ig, továb­bi feladat. Bilatonkeresztúr Az Egyesült Erő Termelő- szövetkezetnél Sas József el­nök és Lukács Lajos főagronó- mun vázolta a múlt év esemé­nyeit, eredményeit. A takarmánybúza a terve­zett tizennégy mázsa helyett húsz és felet, az őszi árpa ti­zenhatot, a kenyérnek való búza tizenhetet adott. A siló- kukorica megfelelő mennyisé­gű és kiváló minőségű termése pótolta a szárazság miatt ke­vesebbet termő takarmány­fajták hiányát. A kukorica ti­zennyolc helyett csak tizenhat mázsát adott holdanként. \Az egyensúlyt azonban a kalászo­sok jó termése helyrebillentet­te. Az állattenyésztés! tervet teljesítették. A sertések eladá­sa ötmillió forintot, a szarvas­marháké hárommilliót hozott a közös »konyhájára«. A gü- mőkórmentesítés érdekében 750 000 forintért vásároltak negyvenöt tenyészüszőt. A ne- gativizálás egyébként még nem fejeződött be. A csirkehizlalás is nyere­séggel zárult. A tojás eladása viszont akadozott, nem hozta meg a kívánt eredményt, így a toióállományt az idén valószí­nűleg felszámolják. 248 000 forint értékben vé­geztek meliorációs munkákat a szövetkezetben. Táblásítás, úthálózat kiépítése folyt álla­mi segítséggel. A munka erre áz évre Is áthúzódott. Tervez­nek még mintegy hatszáz-hét- százezsr forint értékű gépvá­sárlást. Előre szeretnének lép­ni a középfokú szakemberek képeztetésében is. H. F. — L. L. GYERMEKREJTVÉNY 5. T sport □ q 2 3 4 q 5 6 7 q T 8 ~ 10 TT iT“ TT~ ® □ © Ts“ 16 17 18 19 20 21 17“ W 23 I., ÍA 25“ ■ 7U 26 27 28 1 a J — V 15™ 30 1 Ti 32 □ 33 34 TT“ 36 37 TT“ • t t * — Rejtvényünk három hosszú sora a téli sportokról emlé­kezik meg. A vízszintes 39. és a függőleges 8. számú sorok­ban egy-egy téli sportot, míg a függőleges 15. számú sor­ban egy téli sportot űző, többszörös magyar bajnoknő nevét rejtettük eL Beküldendő a fenti bárom sor megfejtés«, VÍZSZINTES: 1. Sülve, me­legen, kedvelt téli gyümölcs. 9. Dunántúli csatorna. 10. Len­gyel származású tábornok. 12. Létezik. 14. A rubel váltópén­ze. 15. Rangjelzés. 16. Hosszú csőrű, hosszú nyakú és lábú gázlómadár. 18. Holland légi- forgalmi társaság. 19. Félszi­get a Szovjetunióban. 21. Anya. 22. ST. 23. Pipál közepe. 24. Ravasz állat. 26. Szólóból préselt lé. 28. Időmérő. 29. Egyforma mássalhangzók. 30. Nóra egynemű betűi. 31. Asz­talt terít. 35. »Fél« yard. 36. Vissza: fém. 37. Ébred. FÜGGŐLEGES: 2. »S«. 3. Sima felületű. 4. Állatkert közismert idegen szóval. 5. Kutyája. 6. Nak párja. 7. Ybl Miklós. 11. Gyümölcs. 13. Fil­lér fele. 17. Mihály. 18. Portás, de labdarúgójátékos ist 20. Magyar Tudományos Akadé­mia. 21. Római 1999. 25. Szag- 1 ószerv. 27. Csak régiesen. 31. Kopasz. 32. Vác keverve! 33. Régi űrmérték. 34. TaláL' 36. Ételízesítő. 38. Kettósbetű, • • • Beküldési határidO: január 7-én, pénteken délig. Az öt rejtvény megfejtését egyszerre küldjétek be. Benke József Ilii Egy hatezer < fiatal országi íves ban '9. A SOMOGY MEGYEI IPARCIKK-KISKERESKEDELMI VÁLLALAT KIJELÖLT SZAK- OZLETEEBEM ÉRTÉKHATÁRON FELÜLI VÁSÁRLÁSOK UrQyjlltfl^Olfl [|yfjrlCS6Í wraot&n Főnyid! sorsolási Motiíesi Imre, BomegytaraAea, televízió; Gyúrás Györgyné, Barcs, kerékpár: Tarlós István, Barcs, sportrádió; Harglttal Ti- bőmé, Romó, műszál takaró; Kies Jenó, Barcs, teáskészlet; Dezsó Jánosáé, Csokonyavisonta, asztaUlámpa; Ligeti Vince, Barcs, velur-szónyeg; Weith Ferencné, Barcs, ágynemű gar­nitúra; Zomborl István, Barca, neszeszer; Molnár László, Ka­posvár, kávéőrlő; Csordás Györgyná. Heresznye, Syphon- készíllék; Bán Ferencné, Barcs, aktatáska; Schlikter Mária, Barcs, kávéfőző. Nagyatádi sorsolási Horváth Ferencné, Nagyatád, televízió; Pintér István, Ceoko- nyavleonta, Fő u., férfi ke­rékpár; Gyöngyi András, Nagy­atád, Sirály rádió; Koltal Ist­vánná, Nagyatád, fallszőnyeg; ld- Balatlncz Gyuláné, Nagyatár, öeezekötő-szőnyeg: Bucht! Vinco, Nagyatád, női karóra; Borzas József, Lábod, járóbe ba; csiz­madia István, Nagyatád, Sy/>bon bálon; Landl Zsuzsanna. Nagy­atád, összekötőszőnyeg; Futó Pál. Lábod, női ernyő; Molnár Jó- isef, Rlnyaszentkirály, női tás­ka; Horváth Vendemé. Nagy­atád, kávéfőző; Bán Lajos, Ka­posvár, bőrönd. Bogár Béla, Balatonfenyvee, te­levízió; Csavart Sándor, Kapos­vár, férfi kerékpár; Kiskart»!! Istvánná, Marcali, rádió; Haj­máskéri Dezsóné, Kéthely, zseb­rádió; Szűr Lajos, B.-boglár, paplan-garnitűra; Meretel János, Marcali, szőnyeg; Bőnicz Márta. Mesztegnyő, váza; Szomorú Ist­ván. Fonyód, váza; Kun Gábor, Marcali. üvegtál; Dr. Ruűa Gyulánó, Fonyód, kávéőrlő; Szanati Mária, Keszthely, szi­fon; Takács Károly, Fonyód, műszáltakaró; Kovács Gyuláné, Somogyaszaló, kenyérpirító; Jucsek Ferencné, Marcali, ká­véőrlő. Siófoki sorsolást Rentier János. Szántód, televí­zió; Dobány Imréné, Siófok, férfi kerékpár; Kocsis József né. B.-földvár, gyümölcs-centrifuga; Plóth Ferenc, Siófok, Sirály rá­dió: Kő Dezső. Prestige kony­ha kész: et; Tóth Dezső, Enying, állólámpa: Rózsa Lajoené, kere- ki, Prestige-készlet; Balogh Beláné, Siófok, villanyborotva; Fontányl István, Siófok, kávéőr­lő; Bozsold Jőzsefné, Siófok. Töreki, táskakészlet; Molnár Im­rére, Balatonaliga, szőnyeg; Rach Flóriánná, Balatonvilágos, alphon-készülék; Németh Lalos, Iregszomosa. asztali konzervnyi­tó; Tömő Mátyás, Siófok, mű- száltakarő; Simon Jánosné, Sió­fok, éj jeliszekrény-lámpa. Kaposvári sorsolás nyerteseit Mlszlang János, Szenna, televí­zió ; Slitt Győrgyné. Zselic- klslak. táskavarrógép; Káplár Ferencné, Kaposvár, mosógép; Tóth Lajosné, Kisbarapátl, por­szívó; Koleszár János, Kapos­vár, női kerékpár; Nagy Zsu­zsanna, Toponár, táskarádió; Pintér Alajos, Kaposvár, álló- lámpla; Papp János, Kaposvár, fallszőnyeg; Gábor Margit, Ka­posvár, evőeszközkészlet; Holes János. Kaposvár, börönd; Amb­rus György, Kaposfüred, késes konyhakészlet; Dr. Iharos Csa­ba, Kaposvár, ágynemű garn.; Turnár Ferenc, Kaposvár, do­hányzóasztal, Dunai Béla, Ka­posvár, padólváza; Szlmon Já­nosné, Eoseny, villany vasaló; Faludy Ferencné, Kaposvár, Da- nulon paplan; Musztács József- né. Fiad, bőr puff; Locas Margit, Kaposvár, összekötő- szőnyeg; Heresznyei Lajos, Ka­posvár, ezemélymérleg; Latt Antal, Kaposvár, kávéőrlő; Far- 1 kas Péter, Kaposvár, hajszárí­tó; Horváth József, Dombóvár, müszáltakaró; Takáty László, Kaposvár, virágállvány; Mátés Agnes, Kaposvár, 'kenyérpirító; Bödő Zoltánné. Kaposvár, edénygarnitúra. a * w «* időpontban és hely« A »polgári« tábor fölötti hegy tetején emelkedik a Pa­lesztinái Nép Felszab a dítási Front (Habas-csoport) libano­ni főhadiszállása, ahol több harcossal is találkoztunk. Itt mindenekelőtt azokra a Pa­lesztinái partizánok között élő .európaiakra, francia kommu- Inistákra gondolok, akik hosszú i hónapokat töltöttek a tábor­lakókéhoz hasonló körülmé- jnyek között, hogy harcolha­tnak »az imperializmus, a ci- lonizmus és a nemzetközi bur- jzsoázia ellen a palesztinai \ nép jogaiért és a szocializ- t mus győzelméért«. A három ófrancia égyike hosszú hóna­pokat töltött már Jordániá­ban, ahol több fegyveres összecsapásban vett részt, többször meg is sebesült. (E csoport másik harci formája volt a repülőeltérítések és a különböző nyugat-európai re­pülőtereken végzett robban­tások megszervezése és vég­rehajtása.) Alkalmi ismerőseim — de a csoport más tagjai is — kétséget kizáróan hősök, né­zeteik azonban már ott éles vitára késztettek. Véleményük szerint a szocializmus győ­zelme csak fegyveres harc eredményeképpen valósítható meg. S amikor közbevetve megkérdeztem: mi a vélemé­nyük Chiléről, azt válaszol­ták, hogy ott a burzsoázia I egyik csoportjának ura'mát a j másiké váltotta fel. S hogy | jobban megvilágítsák, mit ér- jtenek ezen, az 1968-as cseh- I szlovákiai eseményeket !déz- I ték föl. A Szovjetunió és a * Szocialista országok beavatko­zása a helyes, amennyiben az az amerikai és nyugatné­met imperializmus ellen iiá- nyult. Pontosabban — mon­dották —, helyénvaló volt a DubceK vezette amerikai ori­entációjú csehszlovák bur­zsoázia megdöntése. A Szov­jetunió azonban nem tehetett mást, mint ami íénvége: ha­talomra segítette a I-Iusak ve­zette szovjet orientációjú csehszlovák burzsoáziái. Ami­kor a francia »kínai« fiatal­ember észrevette kérdezniaka­rásom, azt válaszolta: 1953-tól a Szovjetunióban nincs többé proletárdiktatúra, az ma már csak Kínában, Albániában és Kubában létezik... Ezekre a nyilvánvalóan kí­nai, maoista ostobaságokra nem kell reagálnunk, de nem mehetünk el szó nélkül amel­lett, hogy bár programjuk­ban a cionizmus elleni harcot hirdetik, a cionizmus mellett meg akarják semmisíteni nemcsak Izrael államot, ha­nem az Izraelben élő »gyar­matosítókat« is. Amikor el­mondtam, hogy összekeverik a cionizmust az izraeli nemzet­tel (amelynek pedig tagja né­hány százezer arab is), és hogy nem tesznek különbséget a' je­lenlegi Izrael cionista, impe­rialista i— valóban ko'oni a'is­ta — vezetői és az egyetemes civilizációnak oly sokat adó zsidóság között, és hogy raj­taütéseik alkalmával esetleg egv szántóvető parasztot gyil­kolnak meg vagy éppenséggel egy zsidó vagy arab kommu­nistát. aki ugyanúgy — csak más módszerrel, más eszköz­zel — harcol a cionizmus el­len, s mindezzel akarva-aka- ratlanul éppen azoknak ked­vesnek. akik ellen elsősorban gOMOO harcolni akarnak, a deniata vezetőknek, habozás nélkül azt válaszolták: engem Is meg­fertőzött a cionista propa­ganda. Később, amikor a kommu­nista párthelyiségben értékel­tük e beszélgetéseket, arab elvtáTsalnk elmondották: nem egyszer megkapták az arab kommunisták »a cionizmus ügynökei« és »az idegen ügy­nökök« — nem éppen hízelgő — jelzőt az arab burzsoáziád tói, a reakciótól. Énnen a^ért, mert nem hajlandók feltétel nélkül, csak »nemzeti« szem­pont alapján cselekedni. A palesztinai fels-’abad'tásl szervezetek nem mindegyike foglal el ilven szélsőséges ál­láspontot. Van olvan, am ly- nek programia valóban mar­xista, kife1«zl e témég nmei­nek érd»k°tt. a megva1 ásítá­sához v“»et7 út és eszközök toVint«tében azo-ban n**m kü­lönbének. Kö7ös vonámk: a cionista á'hm elpusztítása. S ha e»t tudtuk. írét ér az olvan p-rAn-n harur»ö n»o«»am fa»Art monöAm éri:, rn^ri az izraeli rJo 1 r\r~n nm/öeff'’r>­rtí-e+n fKt-oV» Tp n-nrvry) 4 T\. CJS'd m ^ r-»-! g T>-*1 í_ ■p ná KTA'nJ TTV fzrfyrllr Alri r»V *» T~ő amn^. M-íot TTrontvoV ej ornrt_ prjwaáíj £*■*»» vT V* wa/vn A1 o Vi.-.,rfyT Vi rv»*r» p £*■'* rl^_ rfi/tWn ítVl KJ Cp pi4s.«1tf1sAti opoIxaV «V «PFvrfV'VIKttxBivtTX pAlVfVT la pfnoV Pp ay ___ gnaolyr ftfiPAAl rv^ej Q*T Á7 .rot TS TTr»—va 'fj *vs ? rö 'opo A 4 n r*11«n .««. o povp _ Viarj 3 ej*»» ?wvrv*ar*? Cfll 3 VyöI O^'Tvwf £<a ÍJT fr*v a a*<S •errgv*v%V>^n az arab biiT-rer^T^Yral ^ r(*AV­Trv^qfis ha- «wvnl/S nYn+^'vrmmn vart. Osafc- tfov. mariiictq tfi pAr+*‘»*:y»*rsiTn. fllriV AT*»**int az Ä M q m/Vl* £<• S70V­nem külfirtb^ik e?v- mástól. S ez nemcsak kínai nézet (Folytatjuk,)

Next

/
Oldalképek
Tartalom