Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-01 / 1. szám
A fejlődő Somogy Április 28-án avatták várossá Nagyatádot. Ez a gyors ütemben fejlődő település lett a megye harmadik, az ország hetvenhetedül városa. Képünk azt az emlékezetes pillanatot idézi fel, amikor Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke, megyénk országgyűlési képviselője kezében tartja a díszdobozt, benne a város jelképes kulcsát, Hamvas János tanácselnök pedig a városaiapítő oklevelet mutatja. Somogy az ország egyik legrégibb, a Dunántúl legnagyobb, ugyanakkor a legritkábban lakott megyéje. A három város mellett sok az apró falu,, a külterületi település. Ebből következően a lakosság jelentős hányada elmaradottabb gazdasági és művelődési életviszonyok között élt. A felszabadulás után az országban megindult erőteljes iparosítás csak kis mértékben érintette a megyét Az iparban foglalkoztatottak aránya még 1964-ben sem érte el a 13 százalékot Ez meghatározta a települések általános fejlődési ütemét, a lakosság életkörülményeinek alakulását is. Fellendülés: 1965 «tán Az átlagosnál gyorsabb gazdasági fejlődés csak. a harmadik ötéves terv időszakában következett be. Ekkor sokoldalú szervező munka indult a megye fejlesztésének meg-, gyorsítására. A kidolgozott program nemcsak az ipar fejlesztésére, hanem a megye gazdasági kommunális és kulturális helyzetére is kiterjedt Ennek során számolni kellett azzal, hogy a mezőgazdaság ' fejlesztése jelentős munkaerőt szabadít fel, ami növeli az amúgy is meglevő foglalkoztatási gondokat A nagyobb szabású, de megalapozott feladatok megvalósítása elsősorban az iparosítás, az erdőgazdaság és a fafeldolgozás, a mezőgazdaság, továbbá az idegenforgalom, az ellátás, az infrastruktúra fejlesztését, gyorsítását jelentette. Az átgondolt gazdasági fejlesztés, a reális, hosszabb távú tervek, koncepciók a kapott központi segítséget és a helyi erőforrásokat egyaránt figyelembe vették. A megye vezetői ázámítot- tak a lakosság intenzívebb támogatására, aktivitására is. A falvak hozzájárulása a fejlesztéshez évi 17 millióról 22 millió forintra, a társadalmi munka énéke öt év alatt csaknem ötszörösére nőtt, s megközelíti a százmillió forintot. A Tegyünk többet Somogyiért! mozgalmat a megye lakossága magáénak vallja. A harmadik ötéves terv fejlesztési céljainak megfelelően mindenekelőtt új gyárak települtek a megyébe. Nyomukban fokozatosan enyhültek a foglalkoztatási gondok, A végrehajtott, rekonstrukció és az ipartelepítés eredményeképpen tovább nőtt a termelés, számottevően változott az ipar szerkezete, és — kedvezően — a gépipar irányába fejlődött Dinamikusan fejlődtek a kisipari termelő- szövetkezetek is. Az ipartelepítéssel az egyik célunk az volt, hogy Kaposváron kívül meggyorsítsuk a járási székhelyek ipari fejlődését. Ennek eredményeként 49 százalékra emelkedett a vidéken foglalkoztatott munkások aránya, s a szabad munkaerő nem kényszerül nagy távolságra utazni a megyén belül. Intenzív szakaszban Az iparosítás nyomán végbement átrétegeződés nagy hatással volt a munkásosztály számszerű alakulására, kulturális és művelődési színvonalának növekedésére. Az elmúlt években tízezerrel nőtt az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma. Ez kedvezően" befolyásolta az életszínvonal növekedését, s hozzájárult a megye iparilag fejlett és fejletlen területei között meglevő különbségek csökkenéséhezi, A következetes gazdaságpolitikai tevékenység eredményeként emelkedett a foglalkoztatott nők száma, sikerült jelentősen mérsékelni a munkaképes fiatalok elvándorlását Somogybái, bár még ma is csaknem 8000 a más megyébe járó munkavállalók szama. A néhány évvel ezelőtti foglalkoztatási gondok nagyrészt megszűntek. A szocialista ipar termelése a céloknak megfelelően 55 százalékkal emelkedett, ez évente átlagosan több mint 10 százalékos emelkedést jelent, s magasabb "hz átlagnál, Az iparfejlesztéssel együtt járnak á gondok is. Az elmúlt években átmenetileg lassabban nőtt a termelékenység. Lassú a modem technika és technológia bevezetése. Az intenzív fejlesztést elsősorban a szakemberek hiánya akadályozza. Üzemeinkben sok a régi gép és berendezés, de még az újak sem mind elég korszerűek, nagyrészt csak a fejlesztés bázisának tekinthetők. Néhány üzemiben feszültség van a nagyvállalati rendszerben dolgozó központi gyárak és a helyi gyáregységek, telepek dolgozóinak bérezése között Gazdasági céljaink fejlődésünk eddigi eredményeire támaszkodnak, s összhangban, vannak a népgazdasági tervben meghatározott irányelvekkel Célunk mindenekelőtt a termelőerők gyorsabb fejlesztése. Ennek érdekében továbbra is iparosításra törekszünk, annak elérésére, hogy fejlődésének üteme meghaladja az országos átlagot. Az iparosítás jellege azonban eltér az eddigiektől. Az elmúlt években ugyanis új ipari »magokat« hoztunk létre, olyan bázist, amelyen megindulhatott a. fejlődés. Ez megfelelő feltételt teremt a korszerűbb ipar kialakításához, a fejlődés jellege tehát intenzív lesz. A telepítésnél és a fejlesztésnél figyelembe kell venni, milyen iparágak erősítéséhez van alapanyagunk, melyek azok a progresszív iparágak, melyek nagyobb műszaki kultúrát jelentenek. Az intenzív fejlesztés követelménye, a munkaerőforrás korlátozottsága miatt a magasabb kvalifikációt kívánó iparágak telepítésére, s az ennék megfelelő szakképzés kialakítására ’ kell törekedni. A megye adottságainak megfelelően lehetőség van a gép- és a műszeripar, valamint a híradástechnikai és a villamosipar részarányának növelésére. Adottságaink indokolttá teszik az élelmiszeripar fejlesztését Ezt nemcsak az sürgeti, hogy mezőgazdaságunk a jövőben is számottevő lesz, hanem az is, hogy az idegenforgalom nagy piacot, közvetett exportot is jelent. Gazdag fakészletünk — amelyek jelentőségét sokan még nem értékelik kellően — indokolttá teszi a fafeldolgozó ipar fejlesztését. Ma ugyanis a fát elsődleges feldolgozás után szállítják el a megyéből. A Dráva melléke is számos vízigényes iparág (vegyipar, műanyag-, illetve faipar) kedvező telephelye lehet. Tudjuk, hogy erre csak a következő, ötéves tervben kerülhet sor, mert az említett iparok fejlett műszaki kultúrát és infrastruktúrát, képzet szakembereket igényelnek. Első lépésként az ipari hátteret kell megteremteni a Dráva mentén, ami nehézkesen, lassan bálád. Mindezek mellett új ipari vállalatok létrehozása is indokolt elsősorban Barcs, Marcali, és Nagyatád térségében, ahol ma is számottevő foglalkoztatási gondjaink vannak. Somogy gazdasági életében a mezőgazdaságnak meghatározó szerepe van, de beigazolódott, hogy ipar nélkül nincs ben. a nehéz és kemény küzdelemben születtek nagyon szép, elismerésre méltó eredmények is. A Politikai Bizottság 1965. évi határozatával harmonikus egységben agrárpolitikánk, minden törekvésünk arra irányult, hogy a termelési színvonal emelése érdekében fejlesszük a megye mezőgazdaságának anyagi és szellemi tőkéjét Mert nem csupán az eszíközellátotóság maradt el az negyedik ötéves terviben ist * 14-—15 százalékos termésnövekedésen bélül ennél az. ágazatnál több mint 17—18 százalékos fejlődést határoz meg k terv. A feladat végrehajtásához azonban nélkülözhetetlen az ágazat műszaki bázisának lényeges erősítése. A soRifok enyhüllek, Az év kiemelkedő kulturális eseménye volt a marcali születésű Bernáth Aurél Kossuth-díjas festőművész kaposvári kiállítása, mely rekordlátogatottságot eredményezett a Rippl- Kónai Múzeumban. fejlett, korszerű ság. Közhit és valóság mezőgazdaigények mögött, hanem a szükségesnél kevesebb szakemberük volt a mezóga zdiajaá - gi üzemeknek. A nagyon tervszerű, céltudatos munka eredményeként a felszabadulás óta a -harmadik ötéves terv során fejlődött a legdinamikusabban a megye mezőgazdasága. A fejlődés fő jellemzője, hogy csökkentek a növénytermelésben a termésingadozások, nőttek az átlagok. Ugyanakkor a hagyományos és híres, somogyi állattenyésztés — összefüggésben az eszfcözszegénységgel — nem tudott lépést tartani & fejlődésnek ezzel & lendületével. de nem szilinek meg Megyénk fejlődése több vonatkozásban gyorsabb 1 ütemű volt az országosnál, ez azonban csak enyhítette, de nem szüntette meg hátrányos helyzetét, történelmileg kialakult elmaradottságát Somogy — gazdasági színvonala és a lakosság életkörülményei tekintetében — még mindig az utolsó között szerepei a megyék sorrendjében. A további fejlesztés, az elmaradás gyorsabb ütemű felszámolása az eddiginél körültekintőbb munkát, az erőfeszítések koncentrálását, követeli. Értnek elsősorban a kedvezőtlen ágazati arányok megszüntetésére, a körszerűséget, a versenyképességet is fokozó intenzív iparfejlesztés folytatására kell irányulnia. A mezőgazdasági körzetek termelési szerkezetének átalakítása, a nagyüzemek eszközellátottságának javítása ugyancsak első helyen szerepel a fejlesztés tervezésében és megvalósításában. A megye eszközszegénységéből fakadó hátrányok csökkentése érdekében is erőfeszítéseket kell tennünk a közös fejlesztések, beruházások megvalósítására, a vállalati és a helyi források koncentráltabb és hatékonyabb fel- használására. Mindenekelőtt ki kell alakítani a beruházások kivitelezésének megfelelő sorrendjét. Jó koordinációval szervezettebbé és összehan- goltabbá kell tenni a beruházások előkészítését, lebonyolítását és kivitelezését Mindezek megoldása jelentősen javítaná a népsűrűség alakulását, a népesség összetételét, a, lakosság jövedelmi helyzetét, az infrastrukturális ellátottságot, és véglegesen megszüntetné a munkaerő-gazdálkodási nehézségeket Sok tanulmányban gazdag tájegységek jellemzik ezt a vidéket ám a való helyzet más. A termékeny földek mellett igen nagy területeket foglal él a kedvezőtlen termelési adottságú, országosan közismert somogyi homokhát A Káposvölgye' »zsíros« földjei mellett ott találhatók a rendkívül nehezen művelhető zselici, Tab környéki dombok. ■ A természeti és & társadalmi tényezők hatására voltaképpen a nagyüzemi szocialista mező- gazdaság nem »örökölt« kedvező termelési feltételeket, körülményeket. S bár a szocialista termelési viszonyok hatalmas távlatokat nyitottak meg, a rendkívül dinamikus, gyors ütemű fejlődés ellenére a megye mezőgazdasága sok mindenben elmarad az országos átlagtól. Megyén belül is nagy a differenciáltság az egyes gazdaságok között az eltérő természeti, közgazdasági, társadalmi és üzemi adottságok miatt Jellemző mutató például, hogy a termelőszövetkezeteinkben az egy dolgozó tagra jutó részesedés évek óta nem éri el az országos átlagot; vannak szövetkezetek, ahol. a személyi jövedelem tízezer forint alatt van, míg más gazdaságokban megközelíti z bar» mincesser forintot Számításba véve, e!«mez»'e ramden adottságot, minden körülményt — iát a tudomány, a technika rendkívüli segítésére is gondolunk —, bízvást elmondhatjuk: Somogy termő- Mkészült Kaposváron az Egyesült Izzó Elektroncsógyára. A* földjeiben »több van«, a me- “J 8Tyúr építésének költségei elérték a 18» millió forintot. 1975-re az ország elektroncsőgyártásának a bázisává fejlesz íák a kaposvári keleti iparterület legújabb gyárát ■1 ■ H |£ ^' ' ■:.d Az Idd szüret Is szép eredményeket hozott a Balatonboglári Állami Gazdaságban. A modem borkombinátban gépsor végzi s palackozást, gye lakosságának, * népgazdaság egészének tcfbbeé tudass nyújtani ez a vidék. A gyorsabb ütemű fejlődést azonban nagymértékben fékezi a mező- gazdaság meglehetősen kedvezőtlen anyagi—műszaki ellátottsága. Állóeszköz-ellátottságunk az országos átlag 81,4 százalékánál tart A tomelőssöveikezetek gépparkja elhasználódott A traktorok 21 százaléka nyolc évnél öregebb. Lassú a «teiorációe munkák üteme. Néhány éve kiemelt terület volt a Tab környéki dombvidék és a Zse- lioség, rfta nem részegül kalló támogatásban. Nem mai gondok ezek. Ügy is lehetne mondani, olyan nehézségek, amelyekkel hosszú évek óta bár- kásák a aa®«. lg».*, hogy «&Ennek éüenénc ax években számottevően hozzájárultunk gj marha-, a sertését a baromfihús-ellátás javításához, bár a gazdaságoknak különösen a szarvasmarha - ágazat nem nyújtotta a kívánt szintű jővedelmst A mindkét nagyüzemi szektorban évek óta folyó gazdaságossági vizsgálatok (önlkölteégszámftások stb.) egyérteknűen bizonyítják az ágazat egészének gazdsság- talanságát. Az országos egokkal összhangban agrárpolitikánkba« az állattenyésztés fejlesztése a soron következő feladat Kifejezése* jut ez az elhatározás Vázolt gondjaink «nemére Somogy egész lakossága által érzékelhető és széles körben elismert az a nagyarányú fejlődés, amely megyénkben a felszabadulást követő negyedszázad — de különösen az elmúlt évek — alatt végbement Eddigi eredményeink a biztosítékai annak, hogy a gazdagság, az igazgatás és a művelődésügy területén dolgozok képességeik legjavát adják a következő időszak tervfeladatainak megvalósításához. Németh Ferenc, az MSZMP Somogy Bizottságának első «©IfOöfS StÉPüA? WS&. S»
